Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
2000. június 24., szombat Kefet« HÉTVÉGE 10. oldal KM-TÁRLAT Hímzett párnák Elek Emil felvételei Hagyaték yíregyházán 115 évvel ezelőtt alakult meg a Nőipariskola. Az intézmény év végi kiállításain gyönyörködtette a város mindig érdeklődő közönségét csodaszép kézimunkáival, esetenként divabemutató- ival. Az iskola 1945-ban szűnt meg háborús károk következtében. A „hagyatékból” a Jósa András Múzeumban a millennium tiszteletére kiállítás nyílt. Az intézményben készült kézimunkák, rajzok, fényképek segítségével kaphatunk ízelítőt abból, hogy milyen igényes munkák, mondhatni alkotások készültek a szorgos kis leánykezek figyelmes munkájának köszönhetően. Csipkeköltemény Térítők MÚZSA Szabó Lőrinc Tücsökzene (részlet) Szatmár Tiszabecs Szatmár, Tiszabecs, rekkenő nyarak, húsomba ittam parazsatokat, húsomba és csontomba fényetek, tigrisrőt napot, szeszlángkék eget, vad deleket, mikor szinte kigyúl az árnyék is és menekül, lapúl, meggy, málna vérét, felforrt temetőt, szikra lepkét, villám szitakötőt, nagy búzatáblák öntvény aranyát, tátott szájjal lihegő éjszakát s ami csak szép volt, valóság s csoda, egész falvak, megyék káprázata, s ami csak jó, mindazt, amit idehoz valahonnan ez a tücsökzene, mind, ami fény van bennem és öröm, mind nektek köszönhetem, köszönöm, vakációim, rekkenő nyarak, s Mihály bátyám, ... ki vagy a föld alatt. Beregi szerelem fotókban elbeszélve Frankfurtban is nagy siker volt Hapák József fényképész albuma Kovács Éva A tavaly októberben megrendezett 51. Frankfurti Könyvvásáron Magyarország volt a fővendég, így az érdeklődés középpontjában is hazánk állhatott. Mint kiderült, nem csak állhatott, állt is. Azok a könyvek, amelyek bennünket képviseltek, országunkról szóltak, egyfajta küldetést teljesítettek. Talán legtöbbet tettek azért az országimázsért, amelyet széppé, vonzóvá varázsolni oly nagyon szeretnénk. Közöttük volt Hapák József fotóművész könyve is, amely lenyűgözte a látogatókat, s mostanra szinte teljesen elfogyott, így aztán nem lenne csoda, ha az idei nyáron megyénkbe látogató németek és más külföldiek arra a kérdésre, ugyan miért választották uticélul Magyarországot, annak is e keleti szegletét, azt válaszolnák: azért, mert Frankfurtban láttak egy könyvet, benne egy fantasztikus világot, amelynek nem tudtak ellenállni... A Közel az ég hozzám, közel az istenem címmel megjelent könyv a Felső-Tisza-vidék református templomait mutatja be, Zilahi József, megyénk néhai közgyűlési elnöke, valamint Bölcs- key Gusztáv református püspök írt hozzá bevezetőt. A Hapák név évtizedek óta jól ismert szakmai körökben, immár a művészetek világában is. A fotózást a nagypapa kezdte, aki a történelem viharai elől - több millió honfitársával együtt - Amerikába vándorolt. Meg sem állt Hollywoodig, ahol sorra fotózta az amerikás magyarokat meg a hírességeket, majd negyven év után hazajött. Honvágy - válaszolta azoknak, akik azt firtatták, miért. A Debreceni Fényképész Szövetkezetei Hapák József édesapja alapította, aki a város szívében, a Kossuth utcán műtermet nyitott. Nem sok idő kellett, s fogalommá lett a Hapák foto, a debreceni műterem, vele az üzlet és a feladat-nemzedékről nemzedékre szállt.- Nagyapám üzletét apám vitte tovább, az meg szinte magától értetődött, hogy én sem választhatok más foglalkozást. Már kisgyerekként bejártam a műterembe, az alapokról kezdtem a tanuFénykép a sonkádi templomról lást. Hogy mire tanított apám? Mindenre. Onnan kezdve, hogy ma én teszem rendbe az üzletet, mert felmondott a takarítónő, egészen addig, hogy mitől lesz élő egy fotó. Hapák József kitűnő tanítványnak bizonyult, minden fortélyt ellesett. Gyermekként tanulta az alapokat, méltó folytatója lett elődeinek. Leste apja minden mozdulatát. Egy dolgot azonban nem szeretett, de nagyon:- Már fiatalon tudtam, ha rajtam múlik, portrékat nem fogok csinálni. Apám imádta ezt a műfajt, szerintem világszám volt benne, őt úgysem tudtam volna utolérni. Talán azért sem, mert neki volt modora, nekem meg egyáltalán nincsen. Legalábbis annyi, ami ehhez a műfajhoz kell, sohasem volt. Én nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy minden nő azt hiszi, egy született Sofia Loren, csak a róla készült fényképen a fotós miatt nem látszik annak... Ez vezetett aztán oda, hogy Hapák József úgy határozott, a tudomány, a természet, a tárgyak, az épületek felé fordul, ezekben a témákban fog fotózni.- Engem elsősorban, a műtárgyak, műemlékek érdekelnek. Munkát vállaltam ugyan a debreceni egyetemen, bevallom, izgalmasnak is találtam mindazt, amit a mikroszkóp alatt láttam, de mindvégig úgy éreztem, az feladat, kenyérkereset, a többi azonban szerelem. Aztán sorra érkeztek a szerelem gyümölcsei, megjelentek azok a könyvek, amelyek az ország, a megye szépségeit, nevezetességeit mutatják be. Közöttük a frankfurti siker, melynek címét a matolcsi torony építőjének, Kakuk Imre ácsmesternek imájából kölcsönözték. Közel az ég hozzám, közel az istenem... Az album a keleti régió, a keleti országrész műemlékeit mutatja be, miközben tükrözi azt a múlt iránti tiszteletet és alázatot, amelyet Hapák József mindig is érzett, érez.- Már a Debreceni Református Gimnázium diákjaként is megvolt bennem a múlt iránti vonzalom, nagyon megszerettem a régmúlttal kapcsolatos történeteket, műemlékeket. Az évek alatt rengeteget fotóztam szinte mindenütt az országban, de a szívem közepe mindmáig a szépséges Bereg. Nem tudok betelni e táj látványában, elégszer gyönyörködni falvaiban, templomaiban. Magányos utazó vagyok, aki képes órákig szemlélődni, míg egy- szercsak észreveszem, melyik az Hapák József műveiből Munkácsy-trilógia, Krucsay- oltár, Hajdú-Bihar népművészete, Őseinket felhozád (katalógus a honfoglalásról 800 fotóval) Legfelsőbb bíróságok, Pannonhalma, A Grassalkovich-kastély, Árpád-kori, középkori református templomok Magyarországon, Holló László festményei, Magyar Nemzeti Múzeum katalógusa, nagy Szulejmán és kora. a pillanat, az a hangulat, fény vagy éppen árnyék, amelyet meg kell örökítenem. Hapák József debreceni otthonában egészen sajátos módon keveredik a múlt és a jelen. Műteremlakásának hatalmas ablakain reggeltől estig szabadon jár-kel a fény, melynek nem állja útját szinte semmi. A modem berendezések között régesrégi fotóskellékek, fényképezőgépek, minden zegzugban könyv lapul vagy virág.- Munkamániás vagyok. Ha dolgozom, nem nézem az időt, akár húsz órát is talpon vagyok. Ma már megengedhetem magamnak, hogy szempontjaim között ne a pénz szerepeljen az első helyen, legfontosabb a feladat legyen. Voltam szegény is, de szerencsére olyan a természetem, hogy a sikert és kudarcot egyaránt jól viselem. Van-e álmom? Nincs. Ami volt, többnyire már mindet megvalósítottam. Még azt a valamikor meg- valósíthatatlannak tűnőt is, hogy a szakmai függetlenség után anyagilag is önálló legyek, ne függjek mások kénye kedvétől. Saját kiadót hoztam létre, így e téren is önálló lehetek. Nyugalommal tölt el, hogy már nem kell az ötleteimmel kopogtatnom, nem én keresek, mások keresnek engem. Életemben először önálló kiállításra készülök. Faragott Krisztusok címmel ötven darab egy méterszer két méteres fotót szeretnék bemutatni. A csarodai templom Hapák József felvételei Hapák József fényképésznek munkája mellett két fia az öröme, akik közül a nagyobbik egy világcég hazai képviseletének harmadik embere, a kisebbik pedig elődei nyomdokaiba lépett: 28 évesen fotóművész. Épp nemrég egy nemzetközi fotópályázaton 760 fotó közül az övé lett az első helyezett... Nevezetességeink A járókelő tűnődhet, vajon miért szokatlan mostanában a Megyeháza látványa. Nos, az előtte lévő fenyőfákat kivágták, s így teljes pompájában ragyoghat a szép épület. Valóban, az 894-ben felépült Megyeháza ma is Nyíregyháza egyik legszebb épülete, mely ízléses ritmusával, hatásos tömegelosztásával, finom plaszticitásával azóta is a megyeszékhely ékessége. Illik tudni, hogy a homlokzat két fülkéjében álló Szent István- és Szabolcs vezér-szobor Kallós Ede vésője alól került ki az épület átadása után Elek Emil felvétele
