Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-03 / 78. szám
2000. április 3., hétfő 3. oldal Keltté háttér NÉZŐPONT Bizakodó hangulat Balogh József__________ /\ napokban látott napvilágot a Tárki Társadalomkutatási Intézet jelentése, amely arról szól. hogy a lakosság bizakodóbb, mint tavaly volt. Örömteli a hir, ám — milyen gyarló az ember — bizakodásának fokát mindjárt a maga zsebében méri. S számolgat. Eltelt tíz esztendő a rendszerváltás óta, befogadtak bennünket a fejlettebb ipari országok klubjába, az OECD-be, tagja lettünk a NATO- nak, de sem közérzetünk, sem biztonságérzetünk nem lett jobb. Óriási feszültségeket szül (lásd Sajólád), ha egy önkormányzat keményebben bírálja el, kinek ad segélyt, pláne ha még azt is elvárja, hogy aki egészséges, legalább a kertjét művelje meg. Ez is a szegénységünk miatt fordulhat elő, s annak is ez az oka, hogy ma még annyit sem szánunk színházra, mozira, könyvekre, mint 20 évvel ezelőtt, pedig akkor azt hittük: ennél már csak jobb idők következhetnek. Következhettek volna. De szegénységünk duplán sújtott bennünket. Az újabb kölcsönökért vállaltuk a régi adósságot, az ön- kormányzatok egy kis pénzért hatalmas előjogokat, adómentességet kínáltak a múltiknak, így kasszájuk alig gyarapodott, közben a hazai kis- és közepes többnyire kényszervállalkozások a tőkehiány miatt puszta megmaradásukért is élethalálharcot vívnak. A Tárki szerint a magyar társadalom negyven százaléka él biztonságos anyagi körülmények között. Ez nem semmi, s ennek örülni is kell. De a hatvan százalék még egyik napról a másikra él, s ha meg is indult ebben a rétegben is a társadalmi differenciálódás, a szegények nem lettek kevesebben. Tb év történelmi léptékkel nézve nem sok az emberiség életében. De egy ember életében harmad emberöltőnyi. És ezt az egy életet csak akkor lehet bizakodónak tekinteni, ha körülményei nem általában, hanem konkrétan is kedvezően változnak. Csak tudnám, hogy a szerelem miért kerül el engem?... Ferter János rajza HÍREK □ Építmények Az ez év január 1 -tői módosított építésügyi bírságról valamint az építmények akadálymentes használhatóságáról tart előadást Jacsó János, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal osztályvezetője április 4-én 15 órakor Nyíregyházán, a Technika Házában (Országzászló tér 8.). □ Megbeszélés A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének megyei tagozata április 5-én (szerdán) 9 órától Nyíregyházán a Luther u. 3. sz. alatt megbeszélést tart. Az érdeklődők tájékoztatást kapnak a Mahonsz Alkotmánybírósághoz benyújtott törvénymódosítási javaslatairól. □ Családterápia A Borbányai Művelődési Házban április 5-én 14.30 órakor Böjti István belgyógyász szakorvos a családterápiáról tart előadást. A belépés díjtalan. Legolcsóbb a szabályok megtartása A túlsúlyos járművek rongálják az utakat • A nem fizető elveszti engedélyét Mérik a tengelysúlyt Martyn Péter felvétele KovAts Dénes Nyíregyháza (KM) — Minden járművezető réme, ha kátyúk tarkítják az utakat, hiszen a gödrök ártanak az autónak, lassítják a haladást, utóbbit olyankor is, ha végre a befedésükön dolgoznak. A bosszúságnak persze előidéző okai vannak: az időjáráson kívül a túlsúlyos tehergépkocsik. Hazánk több mint 30 ezer kilométeres úthálózatát tíz tonna tengelyterhelést alapul véve tervezték, így a tehergépjárművek megengedett tengelyterhelése ehhez igazodik. Bár a szabványok 10-15 éves élettartammal számolnak, gazdasági okokból általában csak 30-40 év után kerül sor az utak komolyabb javítására. S mivel az útépítés és -fenntartás közpénzekből történik, az állam felelőssége és kötelessége az úthálózat megóvása. Az illetékes hatóságok jog- és hatáskörük szerint ennek jegyében végzik tevékenységüket. Jobban deformálnak A Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek a közutak előírások szerinti használatát is ellenőrzik. Ennek oka, hogy a nehézgépjárművek túlsúly nélkül is deformációkat (repedéseket, kátyúkat, nyomvályúkat) okoznak az aszfalton, de e rongálás hatványozódik, ha rendszeresen túlsúlyos gépkocsik közlekednek. Éppen az úthibák megelőzése érdekében kell rászorítani az üzemeltetőket, hogy ne lépjék túl a megengedett súlyhatárokat. Az ellenőrzés a mérlegeléssel már a határokon megkezdődik, a túlsúly miatt megtagadható a be-, illetve kiléptetés. A felügyeletek szakemberei a kialakított mérőhelyeken tengelyenként állapítják meg az ellenőrzött járművek tényleges terheltségét, s ha túllépik a megengedett súlyhatárt, akkor jegyzőkönyvezik a mért értéket, ez alapján pedig pótdíjat szabnak ki. Tavaly az országszerte mérlegelt 28 800 járműnek 15,23 százaléka (4385 darab) bizonyult túlsúlyosnak, a kivetett pótdíj meghaladta a 160,5 millió forintot. Megjegyzendő, hogy Nyugat-Európában mérőhelyre terelik a gépjárműveket, ahol a büntetés lerovása után a többletterhelés megszüntetésére is kötelezik a sofőrt, azaz vagy vevőt, vagy átmeneti tárolóhelyet kell keresnie pluszrakományának... Ötvenmilliós hátralék — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly 1507 jármű tengelysúly mérését végeztük el — közölte a helyi adatokat Olasz Tamás osztályvezető. — A mért teherjárművek 13,7%-a (206 darab) bizonyult tengely(túl)sú- lyosnak. A szabálysértésekért kiszabott pótdíj összege meghaladta a hétmillió forintot, az üzemeltetők zöme eleget tett a befizetési kötelezettségének. Jelenleg 2,8 millió forint pótdíj kintlévőségünk van, mely az elmúlt öt esztendőben halmozódott fel. Arra is akad példa az ellenőrzések során, hogy a gépkocsivezető megtagadja a mérlegelést, ilyenkor túlsúlyt vélelmezve százezer forint a kiszabható pótdíj. Sokan vonakodnak megfizetni a jogos büntetést (a múlt évi hátralék országosan megközelíti az ötven millió forintot!), pedig a jogkövető magatartás, azaz a kinyilvánított fizetési szándék esetén igen ritkán van akadálya a részletfizetésnek. Aki nem fizet, számolnia kell a belföldi árufuvarozói engedélyének bevonásával, illetve ha fizetési kötelezettsége van, akkor nem kaphat nemzetközi árufuvarozói engedélyt. A legolcsóbb tehát: betartani a szabályokat. Egyéb problémák A Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek hivatalból őrködnek a közlekedés biztonsága felett. A túlsúlyos járművek műszaki szempontból is aggodalomra adnak okot, mert a közlekedési eszközöket, s azok minden elemét a maximális igénybevételre tervezik, s a gyártók nem véletlenül közlik az adott jármű műszaki dokumentációjában a terhelési, kormányzási és fékezési paramétereket. Ha ugyanis túllépik a névleges terhelhetőséget, akkor a tengelytestek, felfüggesztések, a rugózás és a váz- szerkezet elemei maradandó alakváltozást szenvedhetnek, melyek gyakori következménye, hogy romlik a kormányozható- ság, megváltoznak a fékezési tulajdonságok. Ugyancsak baleset- veszélyessé válhat a jármű, ha nem biztonságos a szállított áru rögzítése, vagy rossz a rakomány elhelyezése, hiszen megváltozik a jármű súlyeloszlása. Közlekedő jármű esetében a túlterhelésből adódó alkatrésztörés azonnali, súlyos balesetveszélyt jelent! A szabályokhoz igazodásnak még egy fontos indoka van. Európában nem számít bocsánatos bűnnek a tisztességtelen verseny, s a jogtalan előnyszerzés — mi pedig az unióba igyekszünk... LETKÉPEK Borgőzös metszetek Lefler György____________________ .A. két sógor alaposan felöntött a garatra, amire az almáskert tizedik fájához értek. Az öregebb lent metszett és létrázott, a valamelyest fiatalabb pedig a fán nyírta, kurtította a vesszőket. Ám ez utóbbinak vagy a keze fáradt el, vagy a felhörpintett bor hatott, mindenesetre úgy csúszott le nadrágféken a fáról, mint bobversenyző a ródlipá- lyán. Nosza, az ijedelemre gyorsan kortyintottak, aztán folytatták a munkát. Ám a fa nem sokáig hordta terhét, merthogy a rajta begyelő, sűrű beszédű sógor ismét csak hamar leszánkózott. Földeté- rése után a másik végighord- ta tekintetét a lecsupaszított fán, és csak annyit mondott: — Na, ezzel meglennénk! A többire is elég, ha csak felmászol, már nyírni se kell... Hasonló boros metszés zajlott egy másik házi kertben. Az utcára kikandikáló almafa esett át a szükséges tavaszi frizuraigazításon. A két koma nagy egyetértésben dolgozott, ami többnyire abból állt, hogy egyik az ujjával a vesz- szőre mutatva folyton kérdezgette: — Koma, kell ez neked? A válasz mindannyiszor az volt: — Nem kell az, koma! A sűrű dialógust a tulajdonos felesége szakította félbe, amikor elképedve látta, hogy szinte csak a vázágak maradtak meg a-korábban formás almafából. — Jaj, jaj, mit csináltatok, ezen levél se lesz, nemhogy alma! — jajveszé- kelt, majd füstölögve maga után becsapta az ajtót. A vendég koma kezében az olló megállt a még vágható vesz- szőn, s a létráról kurtán oda- szőlt: — Akkor ezt meghagynám, koma...! Akár az egykori Vidám fiúk névvel illethetnénk a szintén valamikori téesz traktorosait. Eme vokál is teljesen egy húron pendült, a mókás ötleteikből kifogyhatatlanok voltak. Mikor aztán a traktorok nyergéből egy időre a gyümölcsfákra pattantak át, a metszések igen jó hangulatban zajlottak. Örökös fogadásaik egy alkalommal a gyengébb nemhez kötődtek. .A. kupa bort az vásárolta volna, aki másnap röstellt a felesége bugyogójában díszelegni. Mivel senki sem akart vesztes lenni, teljes volt a divatbemutató, amelyet letolt nadrágban a gyümölcsösben rendezett a csapat. A legnagyobb sikert cingár Pista aratta. Neki elegendő volt a hatalmas méretű alsónemű csupán egyik szárába belebújni, fönt pedig madzag tartotta oldalbordája csábos tundráját. A szlavisztika bibliája reprint kiadásban Nyíregyháza (K. J.) — A Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológia Tanszéke az utóbbi időben több tudománytörténeti és könyvészeti szempontból egyaránt érdekes és értékes, hasonmás kiadvánnyal lepte meg a szűkebb szakmát és a filosz-csemegék iránt érdeklődőket. Nemrég hagyta el a nyomdát a magyar szlavisztika egyik úttörője, Hodinka Antal (1864-1946) akadémikus A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk című művének (Budapest, 1923) reprint kiadása. Az eredeti művel teljességében azonos kiadvány szerzői kézirata Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában található. A kötet — melynek reprintjét Udvari István, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora készítette elő, s írt hozzá utószót — elsőrendű forrás a ruszin filológia tanulmányozói számára; jelentős szerepet kaphat a 2000 szeptemberétől a Nyíregyházi Főiskolán induló egyetemi szintű ukrán filológus- és tanárképzésben. Égő A kertek mélyéről jövő füstöt még csak-csak elviseli valahogy az ember, de azért az mégis csak túlzás, hogy az utcán is kerülgetni kelljen a gallyakból rakott tüzet. Képünk Nyíregy- háza-Oroson, a Mályva utcában készült Balázs Attila felvétele
