Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

2000. április 3., hétfő HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Ügyfélszolgálat Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár Észak-Alföldi Területi Főosztály Egészségbiztosítási Pénztára ápri­lisban kihelyezett ügyfélszolgálatot tart hét­főtől csütörtökig 9-től 14.30 óráig Fehér- gyarmaton, a Kossuth tér 9. sz. alatt. □ A Dialóg Nyugdíjas Egyesület legköze­lebbi rendezvényén április 4-én összevont névnapokat ünnepelnek meg kötetlen együttlét formájában. □ Telepítés A Bujtos Sporthorgász és Táj­védelmi Egyesület március 31-én csukát és pontyot telepített a bujtosi „nagy tóba". Hor­gászni április 1-jétől (napkeltétől, napnyug­táig) lehet majd. A csukatilalmat — a telepí­tés miatt — a vezetőség szeptember 30-ig meghosszabbította. □ Belvíz A hét végén nem változott jelen­tősen a megyében belvízzel elöntött terüle­tek nagysága, ami meghaladja a tizenegy ezer hektárt. A folyók magas vízállása miatt a tiszaszalkai, szabolcsveresmarti, nagyecse- di, olcsvai, olcsvaapáti nagyari, tunyogma- tolcsi, szamossályi és komlódtótfalui zsilipek továbbra is zárva vannak. Érdekes Mindig találni új, érdekes és színes információkkal teli könyveket, kiad­ványokat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban Martyn Péter felvétele Csatornák Kisnamény (M. K.) — A Túr és a Szamos közelében sajátos helyzetben vannak a fal­vak. Nagyon oda kell figyelni a vízelvezető csatornákra. Szűcs Béla Jánkmajtis-Cse- göld és Darnó községek határában felügye­li az átívelő csatornákat. A csatornaőr a vízügyi igazgatóság dolgozójaként 36 kilo­méternyi hosszban gondoskodik arról, hogy a csatornák rendeltetésszerűen mű­ködhessenek. Mivel a hó szakaszosan ol­vadt, s a csapadék mennyisége sem halad­ta meg az átlagot. Sajnos korábban nem nagyon törődtek az üzemi csatornákkal. Jelenleg 13 kotrógép dolgozik folyamato­san, igy remélhetőleg zavartalan lesz a víz­levezetés a területről. BRÉS SAROK Utasközérzet Gauwibos Béu\ ________________________ Ha azt mondom, kétes egzisztenciájú alakok hemzsegnek a vasútállomásainkon s környékén, akkor még finoman is fogal­maztam. Csak a vak nem látja az ott ődöngők jó részén, hogy nem vonatra, sokkal inkább prédára várnak. Ez a zsákmány lehet egy otthagyott kiflivég, vagy korsó alján bagzó korty sör, de a pádon mellettük ülő valódi utas zsebéből kikandikáló buksza, sőt egy őrizetlenül hagyott bőrönd is, hogy a fize­tőképes, de sokszor inkább kizsebelhető- (képes) férfiakra leső örömipari szakmun­kásokat (vagy annak álcázott tolvajnőket) ne is említsem. Mesélik, hogy innen nyugatabbra a tő­lünk kevésbé pelyhedző állú demokráciák­ban úgy oldják meg a pályaudvarok ve- szélytelenítését, hogy rendszeresen arra járnak a rend őrei, s a váróteremben lévő­ket megkérik, mutassák meg az arra a napra érvényes menetjegyüket. Akinek nincs, azokat egy határozott mozdulattal kipenderítik az állomásról. Hát, ennyire egyszerű is lehet a tisztes­séges állampolgárok vagyonának, testének és végső soron jó közérzetének a védelme. Kíméleti terület az Igrice-mocsár Hazánkban egyedülálló az ilyen védett hely, sokan mégis szemétlerakónak használják Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Még a Nyíregyházán élők közül sem tudja mindenki, hogy a megyeszékhely határában található Igrice-mocsár az egykor gazdag élövilágú nyírvízlaposok egyik utolsó képviselője. Helyi jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánították, de sajnos még napjainkban is előfordul, hogy illegális szemét- lerakóként használják. — A régi nagy hulladéklerakó szerencsére már megszűnt — mondja Tóth Miklós, a Felső-Ti- sza Alapítvány vezetője. A mo­csáron járók azonban arról szá­molnak be, hogy ma sem ritka az alkalmi szemétlerakó létesíté­se. Azonban már az is eredmény, ha nem tömegesen hordják ide a hulladékot a város lakói. De nemcsak a szeméttel okoznak kárt az emberek, a madárlest is tönkretették, már csak a tartó­oszlopai állnak. Gond azért még van bőven, az egyik probléma az, hogy a mai napig nem rendeződtek a terület tulajdonviszonyai. A horgászok zajonganak a vízparton, s előfor­dulhat, hogy emiatt nem mernek a madarak leszállni. A multinacionális cégek Nyír­egyházára telepítésével a mocsár vízgyűjtőterületén többezer négyzetmétert lebetonoztak, s A horgászok már megjelentek a vízparton töltik fel a szélső részeket, azaz szűkül a vízpótlás. Sokan állít­ják, hogy a lebetonozott részek­ről is visszakerül a csapadékvíz a csatornákba, azonban a víz ké­miai tisztasága már nem ugyan­az, mint eredeti állapotában. A vízgyűjtő terület minősége is megváltozhat, így a természet- védők kíváncsian várják, ho­gyan fog minderre reagálni a mocsár élővilága. Az a növényvilág, amely közül több faj is védett, többek között a mocsári kosbor. S vajon milyen folyamatot indít a változás, hi­szen az Igrice-mocsár élőhe­lyeinek változatossága gazdag madárvilágot vonz ide, közöttük számos védett és ritka fajt. A bakcsó és kiskócsag itt fészkel, de az őszi vonuláskor nagykó­csag, kanalasgém és fekete gólya is vendégeskedik itt. A szerző felvétele Magyarországon az Igrice-mo­csár az egyetlen helyi jelentősé­gű védett terület, amelyet vadá­szati kíméleti területté nyilvá­nítottak. A törvény ad arra le­hetőséget, hogy maga a vadásza­ti hatóság kíméleti területté nyilváníthatja, s ezt meg is tet­ték az Igrice esetében. Az őzek, a rókák a récék ennek köszön­hetően megmenekülnek a puská­soktól. Kovács Andrásné Elek Emil felvétele munkája mellett legkedvesebb időtöltése (is) a gépelés, hiszen gyorsírásból és gépírásból egyaránt rendszeresen verse­nyez. Osztályfőnöke javaslatá­ra indult először, és azóta szin­te egyetlen megmérettetésről sem jött haza üres kézzel. 1993- ban Ifjúsági Magyar Bajnok volt, ugyanebben az esztendő­ben az isztambuli vüágbajnok- ságon az ifjúságiak kategóriá­jában kilencedik helyezett lett. Két év múlva Amszterdamban indult újabb versenyen, ahol összetettben a második díjat hozta el. Jutalma oklevél és egy díszes kupa, de mint nevet­ve mondja, nem is a jutalma­kért szereti ezeket a megméret­tetéseket. Kovács Árpádné májusban ismét versenybe száll, ezért munkaidő után lelkesen gyako­rol. Tíz-, húsz-, harmincper­ces másolásoknál a gyorsasá­got és a hibapontot méri, sze­retne újból előkelő helyezést szerezni. A fiatal titkárnő férjezett. Jelenleg is tanul. Mérlegképes könyvelői tanfolyamra jár, de közel sem azért, hogy munka­helyet változtasson, hiszen a jelenlegit nagyon is szereti. Szabad idejében sem akármi­vel foglalatoskodik, a Máriapó- cson rendezett RabócsiRing szervezésében segédkezik. Kovács Andrásné titkárnő Nyíregyháza (KM - K. É.) — Kovács Andrásné a megyei Egészségbiztosítási Pénztár hivatalvezetőjének titkárnője. A nyíregyházi Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakközépis­kolában szerzett szakmunkás­bizonyítványt és érettségit, a tanulást befejezve a Krúdy Gyula Gimnáziumban iskola- titkár lett. 1996 nyarától dol­gozik a megyei Egészségbizto­sítási Pénztárnál általános tit­kárnői beosztásban, s mint ilyen, nemcsak a főnöke ügyes­bajos dolgait intézi és szerve­zi, hanem több osztálynak gé­pel, és legalább ennyinek iktat is. Talán sokaknak furcsa, de Nem az iskola ügye Becses a becsi alma Szamosbecs-Csenger (M. K.) — Az első tavaszi napon benépesült a szamosbecsi határ. Hajdú József és mun­katársai megkezdték a tava­szi igazításokat az almás­ban, hozzákötözik a fiatal al­mafákat a támrendszerhez. Tűrhetően teleltek a fák. — Igénybe vettük az FVM által meghirdetett pályázato­kat. Ennek segítségével sike­rült ezt a héthektáros táblát elültetni. A nyugati üzletemberek véleménye szerint hazánk­ban két héttel korábban érik az alma, több napfényt kap, zamatosabb és a korai időben az EU piacain is kelendő. Szükség lenne a telepítés támogatása mellett a gön­gyölegbeszerzést, a piacra jutást és a hűtőházak építé­sét is segíteni. Tisztelt Főszerkesztő Űr! A Kelet-Magyarország 2000. március 30-i, csütörtöki számá­ban „Utat a szirénázó tűzoltó­nak!” című írással kapcsolatban — az Apáczai Gyakorlóiskola, mint érintett fél képviseletében — a következő megjegyzéseket teszem: Az Apáczai Gyakorlóiskola Erdő sor felőli épülete előtt sza­bályosan lehet parkolni, tehát pontatlan a cikk megállapítása, amely szerint az iskola előtt sza­bálytalanul parkolnak. A szóban forgó utcarész a tűzoltóság előtt található. A körút közlekedési rendjének megállapításában az iskola nem szól bele, ez a szak­emberek feladta. A tűzoltóság bejáratát eltorla­szoló autókhoz az iskolának semmi köze. Az intézménynek — az autóval közlekedők számára bizonyos esetekben az elhelyezés miatt értelmezési nehézségeket jelentő — közlekedési táblákkal kapcsolatban nincsenek felada­tai. A tanulók „csemete” megne­vezése sértő a nevelést komo­lyan vevő szülők, pedagógusok és gyermekek részére. Az „e fele­lőtlen emberek nem Trabantok és Skodák tulajdonosai” meg­jegyzés — amelynek semmi köze a megírt témához — magánter­mészetű újságírói érzelmeket je­lez, amely nemkívánatos szak­mai és pontatlan szociológiai jel­legű következtetésekre készteti az olvasókat. Tekintettel arra, hogy a Kelet- Magyarország a megye legnép­szerűbb napilapja, így kellemet­lenül érintette az intézményük­kel kapcsolatban állókat, hogy egy közlekedésbiztonsági téma kapcsán kedvezőtlen szövegkör­nyezetben említi a cikk szerzője az iskolát. Bízom benne, hogy az Apáczai Gyakorlóiskola a jövőben tanu­lói teljesítményeivel hívja fel a szerkesztőség — egyébként köz- tiszteletnek örvendő — munka­társai figyelmét. Megértését előre is köszönöm. Kovács László, gyak. isk. igazgató Az ecsedi Harmonikas Nagyecsed (M. K.) — A megye egyik legifjabb városában közel fél évtizede nyílt meg a reformá­tus gimnázium. Az első diákok az akkori nagyközségben 1994 szeptemberében kezdték meg ta­nulmányaikat. Kollégiumot is létrehoztak, így a helyiek mellett Kisvárdától a határon túli tele­pülésekről érkezettekig minden­kinek helye van. Népszerű a gimnázium a helyi diákok között is. Bohán László, egy a diákok közül. Az évek so­rán az előadók több tantárgyi versenyen igazolták, hogy a hu­mán és reál tárgyakban is felve­szik a versenyt más középfokú iskolák diákjaival. Rendszeresen szerepelnek a kulturális rendez­vényeken. Bohán Laci, de mások is tagjai a helyi népitánc-cso- portnak. A harmadikos (11. osz­tályos) diák hű maradt a hagyo­mányokhoz. Ugyanis nagyapja, s édesapja is muzsikált, s Laci is rendszeresen felölti a tangóhar­monikát. A nagypapa kórust ve­zetett, énekelt az Ádám Jenő Kó­rusban, s ma a helyi református templomban orgonái. Az unoka ugyan táncol, de ha kell, maga szolgáltatja a zenét a táncosok­nak. A refis diák szintetizátoron a ma divatos zenéket is megszó­laltatja. Egyszóval mai diák, a szó igazi értelmében. Bohán László Molnár Károly felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom