Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

2000. február 5., szombat Kelet*» HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Szövő, népi iparművész Papp Lászlóné szövő, népi iparművész már fiatalon érdeklődött a rajzolás és festés iránt. A szövés technikáját Debrecenben, a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör égi­sze alatt működő Rajztanári Stúdió egy ki­helyezett telepén, Hajdúnánáson sajátította el. Napjainkban, amikor kiveszőfélben van­nak a népi kismesterségek, felbecsülhetetlen értéke van annak, amit Papp Lászlóné a né­pi szövés megőrzésében és átadásában vé­Csíkritmusú terítő Csáncsált mintájú terítő Abroszok, térítők Elek Emil felvétele I Ady Endre Zion Holnap fényes, ünnepi díszben Vonul be herceg Karnevál, Szép asszonyok, lányok szemében Legszebb, legnyalkább ideál. Megszólal majd bűbájos hangon A farsang édes himnusza S felhangzik a mámoros jelszó: éljünk! Nem halunk meg soha! Fel nyalka táncra, vigalomra, Holnap a múló perc miénk, Aggasztó bú, gyötrelmes bánat Ne bántsa senkinek szivét. Éljen a tánc, éljen a jókedv, Szivünknek drága balzsama, Mámorban érjen, virradjon ránk A farsang első hajnala. A csirkeláb rántva kiadósabb Míg szárnyból egy nap eladnak négy rekesszel, addig combból maximum eggyel Nem vesznek már kilószámra húst — mondja Balogh Sándor hentes CSERVENYÁK KATALIN Az évek során megtanul az ember takarékoskodni. Csak akkor vesz cipőt, ruhát, ha a régi már elkopott. Kevesebb vizet használ és lejjebb csa­varja a fűtést (már ha tud­ja). Enni viszont csak kell. S bár egyre inkább teret hódit az egészséges táplálkozásnak kiki­áltott húsmentes étrend, azért nem szabad elfelejteni: az embe­ri gyomor némiképpen különbö­zik a szarvasmarháétól. Nehezen nélkülözzük tehát az állati fehér­jét. Dekáznak Már csak az a kérdés, mennyit engedhetünk meg magunknak belőle egy hónapban. — Megszűnt már, hogy kiló­számra veszik a húst az emberek — mondja Balogh Sándor hentes a nyíregyházi piaccsamokban. — Vásárlóink nagyrésze nyugdí­jas. Dekáznak. Felvágottból 10-15, maximum 20 dekát, hús­ból fél kilót, hetven dekát. Az árakat figyelik. Megveszik, ami olcsó. Baromfit. Egyszerre há­rom-öt csirkefar-hátat vagy fél kiló szárnyat. Mig szárnyból egy nap eladunk négy rekesszel, ad­dig combból maximum eggyel. Keresik az olcsó, zsírnak való szalonnát, a füstölt fejet, borda­csontot. Nyers sertésfejet kocso­nyának, vagy megfőzve, hidegen, paprikásnak. Sláger a liba- és kacsaszárny tő. Előfordult már, hogy a vásár­ló, mikor megtudta, mennyibe fog kerülni az áru, visszaadta, vagy kérte a hentest, vegyen le belőle. Vagy: már fizetett és el­ment, de visszatért, hogy mérjék meg újra... Figyelik a mérleget. Egy kiló csirkemell-filével és 30 deka baromfisonkával fordult vissza a minap egy vevő. Egy­szerűen nem tudta elhinni, hogy ez együtt több ezer forintnál. Szegények eledele Sokan nem is gondolnák, de a csirkefar-hátat is meg le­het tölteni. Csak rajta le­gyen a mellcsont. A töltelék ugyanaz, amit a combhoz, dagadóhoz készítünk. Vagy­is kell hozzá zsemle, tojás, apróra vágott, dinsztelt hagyma, fűszerek, petrezse­lyem zöldje. Anna néni egy kis csirkemájat is tesz bele... — Sokszor el is mondják, mi készül a húsból. A far-hátból le­vest főznek, a szárnyát rántják, vagy tejfölösen lesütik. A sertés­karaj, comb luxuscikknek szá­mít, a marhahús pedig a nyugdí­jas pénztárcájának egyszerűen megfizethetetlen. Nálunk a mar­ha csont nélkül 790, a csontos 620 forint. Edit néni hatodmagával él a családi házban. Gyerekeit úgy tudta segíteni, hogy ott marad­tak a nagy lakásban. így lehet­nek közös kasszán. Havi tizen­hatezret költenek húsra, s ol­csóbb felvágottat nem is vesz­nek. Veje a téliszalámit szereti. Nem is a hús árával, inkább a közüzemi díjakkal van baja ba­rátnőjének, Mártikának. A víz­zel, a gázzal, a telefonnal. Azt mondja, most lesz vagy tizenhá­romezer forint a gázszámlájuk. A 130 négyzetméteres lakásra ezt még el is fogadja, az viszont se­hogy sem fér a fejébe, hogy lehet két hónapra 6300 forint a vízdí­juk, amikor csak hárman van­nak. Minden forint számít — Megkapja az ember a nyug­díjat, aztán adja is vissza a szol­gáltatóknak — bosszankodik. Palumbiék, mint mondják, nem idegesítik magukat az árak­kal. Amikor nyugdíjba mentek, döntöttek: eladták a lakást, ki­költöztek Nyírszőlősre. Jószágot tartanak, termelnek a kertben. Disznót vágnak, így takarékos- kodnak. Persze, nem mindenki képes rá, hogy idős fejjel vált­son. Kell hozzá némi kurázsi. Félretesz — Egyre siralmasabb a helyzet — véli Nagy Judit, aki tizenegy éve árul baromfit. — A minőség kevés embert érdekel, az olcsóbb árut keresik. Nagyon sokan vesznek két darabokat. 100-300 forintot költenek egy vásárlás­nál. A nyugdíjas vesz 2-3 csirke­nyakat, két lábat; két májat; esetleg egy combot vagy négy szárnyat. Nagyon szeretik a csir­kelábat. Elkészítik pörköltnek, kocsonyának vagy panírozzák és kirántják. — Van egy réteg, amelyik hét végén itthagy 1500-2000 forintot, de a nagybani, 4000-5000 forin­tért vásárlók eltűntek. Ők átpár­toltak a multikhoz.' Vevő érkezik, csirkefarhátat kér: — Ha rajta van a mellcsontja, s ha jó nagyok, akkor hármat ad­jon, Juditka! — mondja, s lemé­ret még fél kiló csirkemájat. — A far-hátat megtöltöm — mondja már hozzám fordulva Anna néni, miután kifizette az 550 forintot. — Csirkecombot hétvégén szoktam venni, amikor jönnek az unokák. Inkább a ba­romfihúst szeretik ők is. Nyugdí­jasok vagyunk. Hétvégén általá­ban egy ezrest elköltők húsra. Havonta pedig úgy bő négyezer forintot. Kalapos néni tipeg, immár ha­zafelé, befejezte a bevásárlást. Erzsébet betöltötte a 84-et. Egye­dül él, de nem magányos. Nincs nap, hogy meg ne látogatná az unokája: — Vasárnapra szoktam venni egy kis leveshúst és oldalast. A nyugdíjam 32 ezer forint. Most emelték a közös költséget 1050- ről 2000 forintra. Nem is alud­tam az éjszaka! Törlesztem a la­kást (tanácsi volt) 1600 forintjá­val. Meg félre is kell tenni. A te­metésemre. Nem akarom ezzel a gyerekeket terhelni. Vizes ruha Kissé bizalmatlanul méreget a szatyrot cipelő néni, mikor meg­állítom. Juliannának hívják: — Aki egyedül él, keveset költ élelemre — feleli szűkszavúan. Majd beszédesebben hozzáteszi: — heti ötszáz forintot. De ebben minden bennevan. Tudja, mit? Orvosságra nem is jut. Ide fi­gyeljen: fáj a lábam, hisz nem vagyok már mai gyerek. Felírják a kenőcsöket, nem váltom ki. Vi­zes ruhával pótolom... Persze nem titok az sem, hogy vannak, akik kutyaeledel-bolt- ban vásárolnak — maguknak. Tudják ezt, ha nem is mondják, a kereskedők is, akik ilyenkor kicsit gondosabban válogatnak a mellcsontok és zött... csirkelábak kö­Amit ma megvehet Árjegyzék (forint/kg): csirkeláb 100-150 csirkefar-hát 120-140 csirkenyak 200-250 csirkeszárny 330-350 csirkecomb 420-490 Martyn Péter illusztrációi Nevezetes­ségeink Esztétikusán szép környezet­ben található Mátészalkán a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola. Gondozott park­ja, füvesített te­rületei, a tiszta levegő csendes, zajoktól mentes környezetet biz­tosít. Alapjait 1927-ben rakták le, induláskor Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskolának hív­ták. A techniku­mi képzés 1954- ben indult. Az iskola rekonst­rukciója, bővítése mintegy tíz évvel ezelőtt kezdődött meg Elek Emil felvétele fii

Next

/
Oldalképek
Tartalom