Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-26 / 48. szám

2000. február 26., szombat 8. oldal KM-TÁRLAT Krupiczer Antal IXaprikbányán született, Aradon tanult faszobrászatot, több mint 30 éve kiál­lítóművész. Magyarországon 1988 óta él Krupiczer Antal szobrászművész. Mostaná­ban külföldön is gyakran mutatkozik be különleges kisplasztikáival, modern szobra­ival, szobrászati architektúráival. Néhány éve bekerült az Olasz művészek modern művészeti nagylexikonába. Mostanában új­ra monumentális plasztikákat készít. A táltos Tisza Nimród nyila Elek Emil felvételei Petőfi Sándor Tél végén Örültök ügye a kies tavasznak? Maholnap eljő, s annyi élvet ad! A réteken majd méhek táboroznak, Megostromolni a virágokat. S amíg elszántan ütközetre mégyen A szűz bimbók mézéhes ellene: Csicserg a szomszéd lombozat hüsében Madárajakról lelkes harczene. — Elzárkoztában a kihalt kebelnek Engem virág, dal, méh nem érdekel... Ohajtásim mégis mivégre kelnek? Hogy menjen a tél, menjen gyorsan el. Én a tavaszt csak annyiból kívánom, Mert melegebbek lesznek a napok, S mint mostan, akkor hűlt rideg tanyámon Kopott ruhámban fázni nem fogok. Debrecen, 1844. február Ma is vannak aranykezű szakemberek Az újítások többsége a napi munka könnyítését szolgálja • Kezdetnek elég egy jó tipp Marik Sándor Az újítómozgalom romokban hever — de újító kedvű szak­emberek ma is vannak. Ha a munkahely igényli, újítások is születnek. Ezek jobbára a napi munka könnyítését cé­lozzák, ám előfordulnak ran­gos, nemzetközi megmérette­tések is. Laczi Gyula, a Kelet-Food 2000 Kft. műszaki vezetője. Ha valaki­re illik az aranykezű szakember kifejezés, rá illik. Korábbi mun­kahelyén, a Nyíregyházi Kon­zervgyárban 73 újítását számol­ták össze, amikor eljött. Olcsóbban, jobban — Érdekes, hogy régen se kedve­zett a gazdasági környezet az újí­tóknak, most meg végképp nem — mondja épp az ellenkezőjét an­nak, amit a kívülálló várna. — Bonyolultak az előírások, lassan lehet eredményt elérni, sok az el­lenérdekelt, nem mindenhol sze­retik a „nehéz embereket”. Én is sok keserűségre emlékezem, pe­dig még a Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatát is megkaptam. ff ......... A meglévőnél mindig jobbat szeretnék. Laczi Gyula Aztán megváltozott minden: egy családi vállalkozás újonnan induló gyárába hívta a tulajdo­nos, akivel egykor közös mun­kahelyükről volt kapcsolatuk. És éppen azt a lehetőséget kapta Laczi Gyula, hogy újítson, ész- szerűsítsen. — Termelő üzemben ritkán van szó találmányról — magya­rázza. — Az újítások többsége gyakorlatias: hogyan lehetne va­lamit könnyebben, gyorsabban, jobban, olcsóbban megcsinálni. Amikor ide jöttem, az első dol­gom egy jó töltőgép megkonstru­álása volt, amivel uborkát, para­dicsomot, cseresznyét, meggyet és hasonlókat tölthetünk üvegek­be. Tudtam, milyenek a "már mű­ködők, milyeneket lehet vásárol­ni, én jobbat akartam. Végül har­mad annyi helyen fér el, mint a már ismertek, a teljesítménye pe­dig nagyobb. Egy megfelelő hely­re beépített szerkezettel azt ér­tem el, hogy a gép megkíméli az éppen töltendő anyagot. Menet­közben azt is sikerült megoldani, hogy könnyen tudjuk átállítani az egyik termékről a másikra, Világszínvonal Mátészalkán A Zeiss világcég, amely nem nélkülözheti a lehető legjobb technika, technológia alkalma­zását. Amikor megkértem Kár­páti Tibor igazgatót, hogy ajánl­jon egy világszínvonalú mun­kát, kapásból mondta: a Clarlet 1.5 project ilyen. Ez volt az első jelentős fejlesztés a szemüveg­lencse-gyártásban, amelyért a Zeiss éves nagydíja külföldre, mégpedig Kelet-Európába ke­rült. A gyárban Mátészalkán Georg Straussal, a project veze­tőjével és Pettendi Zoltán mér­nökkel beszélgettünk, rajtuk kí­vül Harsányi Viktor, Ling Nor­bert, Filep Gyula vett részt eb­ben a munkában. — Óriási a verseny a szemü­veglencsék piacán, mindenki vékonyabb, könnyebb, esztéti- kusabb, többet tudó lencsét sze­retne — mondja Georg Strauss. — A mérnökök, matematikusok a németországi fejlesztő köz­pontban sok kiváló terméket ál­modnak meg. így volt az aszfé- rikus lencsék esetében is. A megvalósítás lett a mi dolgunk Mátészalkán. A feladatot az ad­ta, hogy munka közben a két formacsésze közé zsugorodó ^ - ~ '■ ' 1 v.- ” *• Készül a Zeiss szemüveglencse Mátészalkán Elek Emii felvétele műanyag kerül, amely nem mindig az elméleti számítások szerint viselkedik. Rengeteg kí­sérlet, aprómunka után tudtuk elérni, hogy a sorozatgyártás­nál minden lencse hibátlan le­gyen. Találékonyság, kitartás kellett, nem egyetlen ötlet, ha­nem sok apró szakmai fogás ve­zetett el a sikerhez: nem Német­országban maradt, nem Mexi­kóba, vagy az Egyesült Álla­mokba, hanem Mátészalkára kerül a Zeiss Nagydíja. szezonban az így megtakarított órák sok pénzt érhetnek. Végül felébe sem került, mintha vettük volna — milliókat takarítottunk meg. Kézenfekvő, hogy megkérdez­zük, megérte-e ez magának az újí­tónak, bár „kapitalista viszo­nyok” között jövedelmekről alig­ha ildomos érdeklődni. Jó közérzettel — Nekem a legfontosabb az, hogy kiélhetem ezt az ambíciómat — válaszol. — Már az maga megér­te, hogy megcsinálhattam és lát­hattam, hogy duruzsol és milyen szép munkát ad ki a sor végén a gép, az én gépem. Amikor dolgoz­tam rajta, eszembe se jutott, hogy mennyi pénzt kapok érte. Termé­szetesen anyagilag is becsülik a munkámat, jó a közérzetem. Az elsőt azóta számos remek munka követte. Hivatalosan mindegyik egy-egy újítás lehetne. Szanyi László a Záhonyi Gépe­sített Rakodási Főnökség műsza­ki fejlesztési műhelyében mű­vezető. — Nálunk még nem szűnt meg az újítók intézményes segíté­se, sőt újítási előadó is van, aki megpróbál ötleteket kipréselni azokból, akik hajlandók ilyesmi­vel foglalkozni — avat be az egyébként sok bajjal küszködő MÁV belső dolgaiba. — Ha az ötlet megvan, már mérnökök, technikusok veszik kézbe a dol­got, akik lerajzolják, kiválasztják a megfelelő anyagot, a mi mű­helyünk pedig elkészíti magát az eszközt, amit tesztelünk. >r;: ........ Találmány lehet kis ötletből is, ha eredeti. Szanyi László ...............................» — Szerintem az a baj, hogy túl nagy dolgokra gondolnak az em­berek, ha találmányról, újításról van szó. Találmány is lehet egy aránylag kis ötletből, ha kellően eredeti. Nálunk gyakoribb a munkához kapcsolódó újítás, amivel könnyebben, gyorsabban lehet megoldani bizonyos felada­tokat. Az átrakás mindig szolgál meg­lepetéssel, érkezik olyan áru, amilyen még nem volt, és egy­szerűen tudni kell megfogni vala­milyen célszerű eszközzel. Fontos ugyanis, hogy ne hulljon szét az áru, ne horpadjon, ne deformá­lódjon. Jobbára ilyesmivel tartot­ta fenn újítókedvét Szanyi László is, akinek az utóbbi években 17 megvalósított újítása volt. A pénz is ösztönöz — Nekem mindig a legújabb a legkedvesebb, most éppen pelet érc rosta — osztja meg gondolata­it. — Sok ilyet rakunk át, de nem mindet tudjuk Eperjeskén, ahol ez csúszdán történik. Ha viszont egymás mellett áll a széles és a keskeny nyomtávú vagon, óha­tatlan, hogy a markolók vala­mennyit kihullajtanak belőle. Ez egyrészt kár, amit számon kérhet a megrendelő, továbbá eltorla­szolhatja a síneket, de veszélyes anyagként tenni sem tudnánk se­hova. Az is gond, hogy lehullott áru kővel, más anyagokkal keve­redik, tehát csak úgy fellapátolni sem lehet. A megoldáshoz egy olyan tölcsért találtunk ki, amelynek oldalán egy vályú van. A szerkezetet két vibrációs motor lökdösi. A rostát úgy oldottuk meg, hogy rajta a kő, szemét fennmarad, az érc a vályúba vá- logatódik, a tisztított anyagot pe­dig vissza lehet vezetni a vagon­ba. Most várom, mennyire taksál­ják majd a megtakarítást, így az én pénzemet. Amit megkapunk, változó, nekem már volt tízezer és százötvenezer nettót érő ötle­tem is — ez is ösztönzi az embert. Nevezetessé­geink A közhiedelem szerint va­lamikor az ötvenes évek­ben láttak neki a tiszalöki erőmű építésének, pedig ez nem így van. A Tisza I. duzzasztóművét 1937-ben kezdték el építeni. Az épít­kezéssel megteremtődött a Tiszán 8 kilométernyi, a Bodrogon pedig 50 kilomé­ternyi állandó hajóút, vala­mint évi 55 millió kilowatt villamos energia termelésé­nek lehetősége. A háború miatt félbeszakadt építkezé­sek 1950-ben indultak újra, 1954-re a duzzasztómű, 1958-ban a hajózsilip, 1959- ben pedig a vízierőmű-telep készült el. A szobor egy fia­tal nő alakot ábrázol, az elektromosság szimbólumát Vilt Tibor formázta meg Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom