Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

1999. november 25., csütörtök 3. oldal Kelet» HÁTTÉR * Tél úr megjött Kováts Dénes Korán ránk köszöntött a tél. Lassan kezd­jük úgy érezni magunkat, mint tavaly, ami­kor szinte káoszt okozott, hiszen a közleke­dés nehézségeit már megtapasztaltuk, de érezzük kellemetlen hatásait az élet több más területén is. Vannak persze, akik nem bánják, főként gyermekeink, az enyéim is hamar nekiláttak a hóemberépítésnek, ké­szenlétbe helyezték a szánkót is, mondván, csak jut idő suli után, házi feladat készítés előtt egy kis csúszkálásra. Örülök örömüknek, de azért aggodalmai­mat sem tudom elhallgatni. Élénken emlék­szem arra, hogy lánctalpas katonai jár­művekkel vittük a kenyeret a főutaktól távo­labbi tanyákra, helikopterekről dobáltuk az ennivalót, olykor gyógyszert vagy más fon­tos dolgokat az elzárt vidékek lakóinak. Nem lenne jó, ha megismétlődne a tavalyi helyzet. Még nem tartunk itt, de nem árt az óvatosság. Elsősorban a közlekedésben, hi­szen sokan vannak, akik nem hobbiból, ha­nem munkájuk okán kelnek útra — és oly­kor akadnak el hosszabb-rövideb időre. Úgy tűnik, érdemes hallgatni az intelemre, s va­lóban csak a legszükségesebb esetben sza­bad elindulni gépjárművel. Akkor is csak óvatosan, hiszen az útviszonyok következté­ben jóval hosszabb haladási időre kell szá­mítani, s gondolni arra is: ilyenkor még könnyebben következhet be tragédia. Jó lenne hinni, hogy az illetékesek tanul­tak a tavalyi télből, s már előre (ha nem késő) konkrét terveik lennének arról, hogy a közlekedést és bizonyos szolgáltatásokat miképp tudják biztosítani. Remélhetőleg ké­szen állnak a hótolók, sózógépek és embe­rek, hogy ne legyen fennakadás a közleke­désben és az ellátásban. S persze nekünk is felkészülten kell áll­nunk, előrelátóan tervezni havas napjain­kat. Azt nem mondom, hogy meg kell ro­hanni a boltokat, s túltölteni otthoni raktár- készletünket, és azt sem, hogy autóinkra hóekéket szereljünk. De azt igen, hogy le­gyünk előrelátók. Udvarlás Higgyje el, szivike, ha fel­jönne hozzám, 20 évet fiatalodnék Ferter János rajza j.j jj/ -jz □ A biológia jövője Balogh Árpád bioké­mikus profeszor tart előadást A harmadik év­ezred ipari forradalma, a biológia címmel a TIT Bessenyei Szabadegyetem keretében no­vember 25-én 16 órakor Nyírgyházán, a ta­nárképző főiskola 6. számú körelőadójában. Az előadás nyilvános, belépődíj nincs. □ A nyugdíjról Czerván Mártonná, az MSZOSZ nyugdíjas-választmányának elnöke Nyugdíjrendszer-nyugdíjemelés címmel fóru­mot tart a Nyíregyházán, a MÁV Vasutas Lak­tanya (a vasúti pályaudvarral szemben) ta­nácstermében november 25-én 10 órától. □ Véradás Csütörtökön Gulács községben (kultúrház, 9 órától), Bátorligeten (védőnői kör, 8 órától), Terem községben (polgármes­teri hivatal, 13 órától), pénteken Fehérgyar­maton (véradóállomás, 8 órától), és Nyíregy­házán, a Nyírségvíz Rt.-nél (8-tól) lesz ön­kéntes véradás a Vöröskereszt szervezésé­ben. Pótmamám mondd, akarsz-e lenni? Csak időleges biztonságot tud nyújtani a gyermekek átmeneti otthona Jó lenne a nehézségeket is ilyen könnyen legyőzni Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Van úgy, hogy másképp alakul. Van úgy, hogy rosszabb lesz. Van úgy, hogy a gyereknek jobb, ha máshol van. Egy rö­vid ideig. A gyermekek átmeneti otthoná­nak létrehozásáról, a működés feltételeiről törvény intézkedik, a részleteket pedig önkormány­zati rendelet szabályozza. A jog­szabály mintegy a tapasztalatok­ra reagálva bestoppolta ezt a fol­tot a szociális intézményrendsze­ren. Nyíregyházán szeptember elseje óta működik ilyen pótott­hon a nyírszőlősi általános isko­la egyik szárnyában. A fiúk-lá- nyok részére négy szobát, taka­ros fürdőszobát alakítottak ki. A körülmények nem luxus jel­legűek, nem is szállodáról van szó. A tizenhat 6-18 éves fiatal olyan családokból kerül ide, ahol nincsenek meg valamilyen szociális vagy egyéb ok miatt a nevelkedés optimális körülmé­nyei. Az is előfordulhat, hogy a szülők egyike-másika kórházba kerül, vagy az apa-anya életkö­zössége megromlott, vagy »csak» elfogyott a pénz, s emiatt ve­szélybe kerül a kiskorúak ellátá­sa. Van, hogy a rokonság sem Félárván Az eleven, csillogó szemű fiúcska kissé sápatag. Meg­mutatja a nyírszőlősi ágyát. Testvérei már felnőttek, édesapja meghalt, anyukája munkanélküli. — Tetszik tudni, nem tudjuk fizetni a rezsit — súgja — azért vagyok itt. tud segíteni. Legfeljebb hat hó­napig maradhatnak a gyerekek Nyírszőlősön. Fedél nélkül: nem! Pillanatnyilag 12-en vannak. A rangidős másodikos középisko­lás... A munkatársakat az elhe­lyezett gyerekek összetételének megfelelően válogatták ki. Az a cél, hogy a gondozottak minél kevesebb időt töltsenek el ideig­lenes lakóhelyükön, s a változás minél kevesebb lelki törést okoz­zon nekik. A szülők hétvégén lá­togatják gyermekeiket, haza is vihetik őket — kihasználják a most érintettek a kapcsolattartá­si lehetőséget. Gyerek fedél nélkül nem ma­radhat — ez az alapelv. Miköz­ben a család újból alkalmassá té­tele a gyermeknevelésre lega­lább olyan fontos — ez azonnal el kell kezdődjék. Nem véletlen, Martyn Péter felvétele hogy a szakmai kompetencia, mind az átmeneti elhelyezés kez­deményezése, mind pedig az egyetértés a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálaté (CSSSZ). Amint azt Huszti Évától, a CSSSZ helyettes szülő koordiná­torától megtudtam, a helyettes szülő műfaja épp az intézményi ellátást általában védené ki. Csa­ládban maradni? — Igen, de ha mégis olyanná válik az alapkö­zösségen belül a szituáció, hogy a gyermek fejlődése időlegesen veszélybe kerül, akkor alapellá­tás keretében, lehetőleg ugyan­abban a lakókörnyezetben ma­radva, helyettesítse valaki a szülőt. Nem önkéntes alapon Az lenne az optimális, ha megva­lósulna az egy utca-egy helyettes szülő elképzelés, és legalább az óvoda, az iskola maradjon biztos pont. Maximum hat hónap alatt a család kondícióit meg kell erő­síteni, azaz eddig helyezhető át a gyerek egy másik, nem intézmé­nyi közegbe. Míg a nyírszőlősi otthonba nem önkéntes alapon kerülnek a kicsik-nagyok, addig a helyettes szülő kérhető is. S az is különbség, hogy ennél a csa­ládsegítési módszernél 0-18 év az elhelyezhetőség korhatára. Cse­csemőt már vittek volna... A saját és a befogadott gyere­kek száma nem lehet több ötnél. A vendéglátást az állam havonta 21 ezer forinttal honorálja gyere­kenként. Nem jelentkezhet ám bárki, 28 órás felkészítő trénin­gen kell részt venni, s — érthető módon — szigorú környezetta­nulmány előzi meg a kapcsola­tot, hiszen a felelősség nagy. Az új jövevénynek is kijár a mini­málisan hat négyzetméternyi la­kóterület, s ideálisnak kell lenni a pótszülőknek mind lelki, mind egészségügyi szempontból. Pótolhatatlan szülök Nincs még az önkormányzatnak erre vonatkozó rendelete, nem is jelentkeztek még túl sokan a fel­adatra, pedig sajnos, nagy szük­ség lenne a városban helyettesí­tő szülőkre, szívesen nyitnának egy vastag dossziét a jelentke­zőknek a családsegítők. Különö­sen a gyerekeknek lenne pótol­hatatlan a pótmama, pótpapa. Veszélyben Az első fél évben a gyer­mekjóléti szolgálat Nyír­egyházán 972 gyereket vett nyüvántartásba. Közülük a család anyagi helyzete mi­att 503-ra, a szülők alkoho­lizmusa miatt 139-re figyel­tek fel. Védelembe vettek 144 kiskorút. Szolfézsből versenyeztek Nyíregyháza (KM) — Szolfézs­versenyt rendezett a nyír­egyházi Művészeti Szakkö­zépiskola zenei tagozata kedden zeneiskolások és ze­netagozatos általános isko­lás diákok részére. A vetélkedő iránti érdeklődést jelzi, hogy érkeztek fiatalok Kis- várdáról, Mátészalkáról, Vásá- rosnaményból, Nagykállóból, Ti- szavasváriból is. írásbeli és szóbeli forduló után született meg a végered­mény. A nyolcadikosoknál első lett Iványi Márta (Vásárosna- mény), a második Pék János Dá­niel (Nyíregyháza), a harmadik Juhász Katalin (Kisvárda). A he­tedikesek versenyét Gincsai Beá­ta (Nyíregyháza) nyerte, a máso­dik Agárdi Marianna (Kisvárda) lett, míg a harmadik helyen két nyíregyházi diák, Nevelő János és Szabó Éva osztozott. Díszkivilágítás Bátorban Nyírbátor (KM) — Tavaly Petróczki Ferenc polgármester kezdeményezésére a helyi vál­lalkozók anyagi segítségével öltöztették először karácsonyi díszbe Nyírbátor főterét, ami nagy sikert aratott a városla­kók körében. Ezért az idén megismétlik az attrakciót: november 26-án, pénteken délután fél ötkor is­mét kigyúlnak a fények. A ka­rácsonyi díszkivilágítást a Bethlen Gábor Szakképző Is­kola diákjai és tanárai készí­tik. Az adventi programok ezu­tán fél hattól a városháza dísz­termében folytódnak, ahol a Nyírbátorból indult Szarka Csilla festményeiből nyűik ki­állítás. Kérdezett és fényképezett: Lefler György V annak, bár talán a mai időkben — ne­vezzük nevén: a rend­szerváltás óta — sokkal nehezebb barátra találni. Az emberek elszigetelőd­tek egymástól. Noha zár­kózott típus vagyok, több barátom is van, eltérő korral és társadalmi po­zícióval. Sem a kor, sem a beosztás nem meghatá­rozó, sokkal inkább vala­mi közös dolog. Nekem például a belső érték a legfontosabb, hogy ne le­gyen anyagias az illető. Vaszlovics Ferenc VEGYÉSZ Az igaz, hogy keveseb­bet figyelünk egy­másra, mint korábban, ám szerintem nem halt még ki a barátság. Jóma­gam például hosszabb szünet után találtam rá a lánykori barátnőmre. A család mellett kevesebb idő jutott a barátság ápo­lására. A válásom óta jobban igénylem a barát­ságát, a „mindent átbe­szélünk órákat”. A kiseb­bik fia osztálytársa a fi­amnak. Amikor családos­tól elutaztak, hiányzott. Szabadi Éva BOLTI ELADÓ Az én legjobb barátom az egyik osztálytár­sam, Ilcsik Jancsi. A ré­gi ovimból senki sem jött a Vécsey Károly Általános Iskolába, csak én. így aztán mindenki ismeretlen volt, de ha­mar összebarátkoztunk. Jancsit azért szeretem, mert nem árulkodós, és bármikor számíthatok rá. Néha birkózunk: egy­szer ő győz, egyszer én. Igaz, hogy ő még Péter­rel is barátkozik, néha én is, de nem mindig. Nagy Miklós 1 . B OSZTÁLYOS TANULÓ Nincs! Ami azért érde­kes, mert korábban volt. Régebben összejár­tunk, családi programo­kat csináltunk, ma pedig az utcán félévenként ösz- szefutva jó, ha a kötelező Hogy vagytok?-ra van időnk. Igen, mert elfog­laltak vagyunk, reggeltől estig tart a hajtás, pedig hányszor megkérdeztem már magamtól: miért élünk, s hogy nem kelle- ne-e másképp?! A barát­ságra, mint falat kenyér­re, nagy szükség lenne! Markovics Miklósné ELADÓ Igen, vannak barátsá­gok, de ezek inkább korábban köttettek, mi­ként az én esetemben is. Még az általános, illetve a középiskolára nyúlik vissza. Ügy vélem, hogy manapság a barátság ki­alakulásának legfőbb akadálya az elanyagiaso- dott világ és a nagyfokú bizalmatlanság. Sok em­ber megégette már kezét a barátság oltárán, már­pedig ezzel nem szabad hazardírozni. A barátság szent dolog! Zvara István KÖNYVÁRUS • mmmm-, mmmmm, g -•« ■* -mar, iii pp| m | ^*'^■«»■■■■»■1

Next

/
Oldalképek
Tartalom