Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
1999. november 10., szerda Seiet» HUAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Anyám fekete rózsa Veresegyházán az édesanyák tiszteletére vers- és prózamondó versenyt hirdetnek. Három kategóriában mérhetik össze tudásukat a résztvevők. A jelentkezőknek három verset, vagy prózát kell megjelölni, melyek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Érdeklődni a 06-28/387-890-es telefonszámon lehet. □ Kiállítás A nyíregyházi születésű festőművész, Köbli Attila Magyar tájak, magyar emberek című kiállítása nyílik november 12- én Budapesten az FKgP kiállítótermében. □ Véradás Szerdán Nyíregyházán, a vonatkísérő laktanyában délelőtt 8-13 óra között. Nagyszekeresen a Művelődési Házban 8-12 óra között várják azokat, akik véradással is segíteni kívánnak bajbajutott embertársaikon. Az utóbbi helyszínen adhatnak vért Ne- mesborzova és Zsarolyán községek lakói is. □ Ügyfélszolgálat A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Mátészalkán szerdán a VMK- ban 9-13 óra között tart ügyfélfogadást. Nyírbátorban szerdán a Családsegítő Központban várják az ügyfeleket 10-14 óra között. Tanári körben az irodalomról Nyíregyháza (K. J.) — Nagy érdeklődéstől övezve fejeződött be a múlt hét végén az a tanácskozás, melyet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) tanári tagozata és a MIT megyei tagozata szervezett magyartanároknak. A hatodik alkalommal egybehívott szakmai konferenciára mintegy kétszáz gyakorló pedagógus, kutató, irodalomtörténész, nyelvész érkezett az ország minden részéből. A szimpózium programjában elhangzott előadások klasszikusaink — Jókai, Mikszáth, Krúdy — munkásságának néhány relációjával foglalkoztak, különös figyelemmel az alkotók műveinek iskolai jelenlétére. Aktuális témaként esett szó a 2001 szeptemberében életbe lépő kerettan- tervekről. A konferencia zárónapján a következő témák szerepeltek az egyes szekciók napirendjén: helyi hagyományok az irodalomoktatásban, a magyar epika tanításának módszertana az 5-8. évfolyamon, a prózaepika elemzésének kérdései, a nyelv és a stílus problematikája. A táj és irodalom összefüggéseiről szólva Margócsy József irodalomtörténész, nyugalmazott főigazgató — többek között — megfogalmazta: az irodalom helyi hagyományainak oktatása a napi gyakorlatban rendkívül fontos teendője a tanárnak, hozzátéve: mindig, mindenhol mérlegelni szükséges a helyben született literatúra különböző — regionális, megyei, városi, települési stb. — megítélésbeli fokozatait. Jeney István, a MIT megyei tagozatának vezetőségi tagja — a rendezvény egyik fő szervezője — kifejtette: a konferenciára érkezett vendégeknek volt lehetőségük, hogy megyénk irodalmi, históriai és művelődéstörténeti emlékekben, hagyományokban, látnivalókban gazdag tájain egész napos, maradandó élményt adó kirándulást tehessenek. TUSKÉS SAROK Eltűnt virágok Bodnár István______________________________________ .A. lopkodásnak olykor szánalmas megnyilvánulásaival találkozik az ember. Még október közepén gondosan beültette ismerősöm hozzátartozója nyíregyházi sírját. Szokás szerint harminc árvácskát vásárolt, aminek az ára az idén nem is szökött a csillagos égig. Talán 6-700 forintba került az egész. Szépen elrendezte a síron a ko- sárnyi virágot, és annak rendje-módja szerint öntözgette őket. Ám az árvácskáknak fokozatosan nyoma veszett. A második nap még csak két tő hiányzott a sír közepéről, az ötödik nap már öt, egy hét múlva már tíz. Halottak napja előtt két nappal döbbenten fedezte fel, hogy már csak 4-5 árvácska díszítette a sír szélét. Valaki módszeresen elcsente őket. A józan ész szerint a tolvaj 2-3 tő árvácskával naponta nemigen járt a piacra, feltehetően inkább átültette azokat a saját hozzátartozója sírjára. Lelke rajta. Biodízel Elégedett a nagyecsedi cége, az Inter-Tram Kft. gépei által tesztelt biodízel eredményeivel az ügyvezető, Góczi Attila. A Nyugat- Európában már használt, olcsóbb környezetbarát üzemanyagot a nagyecsediek tíz szállító- és két betakarítógéppel, valamint három erőgéppel tesztelik jó néhány napja Balázs Attila felvétele Mindenüket felemésztette a gyógyszer Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Az idősek évében mintha csak az egészséges nyugdíjasokra gondolnánk, s elfeledkezünk azokról, akik nem élvezhetik megérdemelt pihenésüket. Erre figyelmeztetett egy asszony levele: „Gyakran olvasom, hogy nyugdíjasoknak rendezett ünnepségeken vesznek részt. Örül a szívem, de egyben fáj is. Férjem nyolc éve teljesen járóképtelen, csak akkor mozdul ki a házból, mikor mentő viszi a kórházba. A tévénk másfél éve elromlott, nem tudom megjavíttatni, mert nincs rá pénz. Porszívóm már két éve nincs. Ketten élünk 34 500 forintból.” Fávalfűtenek Kérte, látogassuk meg őket, és azt is, nevüket ne írjuk az újságba. Szégyellik a szegénységüket. Az idős házaspár egy nyíregyházi bérlakásban él. Az udvarra nyüó lakást még egészséges korában a férj bővítette, így lett két szoba-konyhás. Vízre, gázra viszont már nem futotta, bár mindkét vezeték ott megy el az utcában. Fával, olajjal fűtenek, a vizet kútról hordják. A sokat irigyelt belvárosban. Mindezért havi ezer forint lakbért fizetnek. Télen a nagy hó levitte a kéményt — hiába javították kétszer is, azóta beáznak. Már hétkor lefekszünk Az asszony két kezébe temeti arcát, úgy mondja: — A férjem nyolc éve kapott agyvérzést. Májusban gyomorrákkal műtötték, az összes pénzünk ráment a gyógyszerre és az orvosra. Azóta nem tudom utolérni magamat. Nyolc éve egy cipőt nem tudtam venni magamnak. Már hétkor lefekszünk, hogy takarékoskodjunk az árammal. Jól betakarózunk, ne kelljen fűteni. Néha megveszem az újságot, csak hogy tudjam, hányadika van. — Én is beteg vagyok — folytatja —, vérrákom van. Gyakran elvesztem az eszméletemet. A szememet műteni kellene, egyre rosszabbul látok. Orvosi papírokat vesz elő, mutatja: „Foghúzás családi problémák miatt nem történt meg.” Megmagyarázza: fogait csak kórházban tudnák rendbe tenni a betegsége miatt. Ám a kezeléshez szükséges egy hónapra sem hagyhatja magára fél oldalára csaknem teljesen béna férjét. Csak csendben mondja, hogy az ura meg ne hallja: a saját gyógyszereit már ki sem váltja. — Beteg vagyok, de felelős egy beteg emberért. Ha én rosszul vagyok, hát rátudok... De egy másikért felelősnek lenni, borzalmas dolog. Az asszonynak munkahelye soha nem volt — fiatalon, egymás után háromszor műtötték. Most szürkehályog támadta, meg a szemét, veszélyezteti a látását... Javasolták már, menjenek szociális otthonba, de szeretnének itt maradni. — Becsületesen átdolgozta a férjem az életét, egészen 68 éves koráig — mondja az asszony. — Műbútorasztalos volt. Itt minden az ő keze munkája. Már csak ezek a bútorok maradt nekünk. Mert ami értékünk volt, mindent eladtunk: a képeket a falról, a herendi porcelánt, a kristályokat. Elköltöttük orvosságra. Rossz lóra tettek Az idős házaspárnak van egy lánya. Hiába szeretne, nem tud segíteni szülein. Férjével (aki munkanélküli) három gyermeket nevelnek (a két nagyobbik már főiskolás, egyetemista). Kihasználták a szocpol adta lehetőséget és belevágtak az építkezésbe. Rossz lóra tettek — a vállalkozó felhúzta a falakat, majd meglépett a pénzzel. A család azóta albérletben lakik, oda nem vihetik a nagyszülőket, viszont náluk, a szűk kis bérlakásban sem férnének el ennyien. Az idős házaspárnak már az is nagy boldogság lenne, ha egy használt tévét kaphatna. Nem ingyen — kifizetnék apródon- ként. (Teljes név és cím a szerkesztőségben). Étkezési jegyek Nyíregyháza (KM) — Több mint húsz százalékkal növekedett a kedvezményes étkezési utalványok forgalma a Ticket Restaurant Kft.-nél, Magyarország piacvezető utalvány értékesítő cégénél. Az adó- és járulékmentesen adható Ticket Restaurant étkezési utalványokat már 6200 vállalat, több mint 320 ezer dolgozója használja. A háromnegyed éves adatok szerint a cég idei forgalma meghaladja az 5 milliárd forintot. Az év hátralévő részében az étkezési jegyek forgalmának további emelkedésére számítanak, mert a napokban aláírt szerződés szerint az eddigi öt helyett már az ország 27 pontján, így Nyíregyházán is, a Raiffeinsen bankfiókokban hozzájuthatnak a dolgozók étkezési lehetőségeit megoldó utalványokhoz. Seres Gyula kisdiák Nyírkáta (KM - N. I. A.) — A hetedikes kisdiák. Seres Gyula az egyik bizonyítéka annak, hogy a matematika nem olyan tudomány, amit ne lehetne elsajátítani. Másodikos kora óta indul különböző versenyeken, azóta a korosztályos megmérettetéseken mindig első lett. A Kalmár László Országos Matematikai Versenyen ötödikes kora óta vesz részt, egyszer harmadik, az idén júniusban második helyezést ért el. Talán ő is, de a környezete is azt várja, hogy legközelebb elhozza az első díjat. Seres Gyula Mán László felvétele — Ezeken a versenyeken sokat számít a pillanatnyi forma, de úgy gondolom, hogy van még idő is, alkalom is a gyakorlásra — mondja Gyula. Amikor arról faggatom, hogy miért nincs annyi jó matematikus az iskolákban, egy kicsit értetlenül jegyzi meg: tehetség és szorgalom kell a sikerhez. Pósa Lajos, aki az egyik legjobb matematikus az országban, azt mondta róla, hogy tehetséges. Hamar felismeri az összefüggéseket, kitűnő a logikája. Sokat köszönhet Grenella Évának, aki folyamatosan foglalkozik vele, s felkészíti a különböző versenyekre is. Ha eljön az idő, a banki szférában szeretne elhelyezkedni, mert érdekli az a munka, meg aztán ott lehet pénzt is keresni. Nem mintha olyan sokat számítana, de ha sok lenne belőle, akkor egy hatalmas könyvtárat vásárolna, mert szeret olvasni. Különösen a történelemi és a természettudományos könyveket. Szülei pedagógusok, nagyon büszke a nővérére, aki orvosként dolgozik Nyíregyházán. Nyíregyháza (KSH-Póka Mária) — Szabolcs-Szatmár-Bereg tíz statisztikai kistérsége közül 1990 óta három, a megye keleti részén fekvő térség — a csengeri, a fehérgyarmati és a vásárosnamé- nyi — népessége csökkent, melyek a megye legkevésbé fejlett, illetve leginkább elmaradott területei. A vándorlási különbözet jóval nagyobb mértékű fogyást eredményezett az átlagosnál. Eközben a születések számát meghaladó halálozási események eredményeként is kevesebb lett a lélekszám. Népsűrűségük jóval kisebb a megyére jellemzőnél, annak mintegy hattizede. A vállalkozói aktivitást részben tükröző mutató, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyei átlag fele. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem 1998-ben a megyei 165 ezer forinttal szemben a keleti fekvésű térségekben 122-131 ezer forint között alakult. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma főként a csengeri és fehérgyarmati térségben alacsony, az átlagos 180-nal szemben 160, a vásáros- naményiban pedig 170. A csengeri térség kivételével lakásból is kevesebb épült arányosan a megye e részén. Nehezebb a negyveneseknek Nyíregyháza (KM) — Míg a regisztrált munkanélküliek száma örvendetesen csökken, a negyven év felettieké növekszik. Az álláshirdetésekben gyakran kikötik, csak 35 év alattiak jelentkezését várják. Negyven felett nehéz munkát találni, még a diplomásokat is kiszorítják az egyetemről frissen érkezők. Az összes regisztrált munkanélkülinek a harmada a negyven év felettiek korcsoportjából kerül ki, számuk tízezer körül mozog megyénkben. Ezzel szemben a pályakezdő állástalanok négyezren vannak Szabolcsban. A negyvenesek nagyobb tapasztalattal, rutinnal rendelkeznek, de hajlamosabbak a betegségre, a ledolgozott éveik alapján magasabb bért igényelnek, s nem szívesen vállalják a továbbképzést sem. A fiatalok könnyebben vonhatóak be tanfolyamokra is. Minden a fiatalok mellett szól, de azt is hozzá kell tenni, hogy a korosodó munkanélküliek több, mint fele nem rendelkezik semmiféle szakképesítéssel. A szeqenvseq vándorai
