Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-11 / 212. szám
1999. szeptember 11., szombat 8. oldal Alkotótábori képek Az idén ismét rendeztek nemzetközi képzőművészeti alkotótábort a Nyíregyháza-Sóstó határán lévő Nyíri Arborétumban illetve a nyíregyházi mezőgazdasági szak- középiskola apagyi tanüzemében. A kéthetes időtartamú, teremtő együttléten tizenöten vettek részt országhatárainkon innen és túlról. Volt lehetőség grafikák készítésére, festésre, különböző technikákkal, fafaragásra, korongozásra, agyagmintázásra. A táborban született alkotásokat — a hagyományokhoz híven — a szakközépiskola ebédlőjében — időszaki tárlat keretében tették közszemlére. Baracsi Enikő, Nyíregyháza: Apagyi táj Bíróné Gáti Judit, Fehérgyarmat: Apagyi halastó Ciobanu Dumitru Kolozsvár, Románia: Dorwei tájkép Amatőr felvételek Ratkó József Térdig kővé Arcom aszálytól gyötretik, pillantásom repedezik, könnyem kannái likadnak, mosolyaim elapadnak. Láttam a jövőt mögöttem jövögélni a ködökben. Ordas arca kötve ránccal, lába vonszolódva lánccal. Nem a Napot, nem a Holdat, szarva közt hozá a múltat. S szeme mintha nem is volna, varasodó csillag volna. gondoltam ifjúnak, másnak, nem sebekkel cicomásnak, s jaj, előttem, nem mögöttem jövögélni a ködökben! Térdig kővé, majd derékig, fölnyújtott ujjam hegyéig, válik szemem kőgolyóvá, hajam kőből való hóvá. Térden tördelt homlokomat teszik vala malom alá, csontból csiszolt csigolyáim vetik vala kerék alá. (Tíz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 13-án halt meg Ratkó József). A méz királynője ezüst koronával Az édes királyság egy évig kötelezettségekkel jár • Habsburg-házi megbeszélés A Mézkirálynőnek a miniszter véleményét is meg kell hallgatnia Martyn Péter felvétele Nyéki Zsolt Történelmi időkben a királynő (-né) titulus csak annak járt ki, akinek trónja, országa, valódi vagy névleges hatalma, de legalább koronás férje volt. Ma már a szépség jut leginkább az emberek eszébe, ha királynőt emlegetünk, pedig több szakma is e rangra emel egy-egy arra érdemes hölgyet. A világ egyik legédesebb feladata a mézgyűjtés, s amíg a szorgos méhek (mindennapi munkájuk mellett) a méhkirálynőjük körül dongának, addig a méhészek Mézkirálynőt választva igyekeznek megkönnyíteni dolgukat. Ezt a Mátészalkán éppen egy hete megtartott Hármasha- tár-menti Méhészek Nagygyűlése óta tudom, hiszen a rendezvényen megkülönböztetett figyelem kísérte a Mézkirálynő bájos, királyi fejékkel díszített alakját. A méhek közelében Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) hat éve választ Mézkirálynőt, idén augusztusban egy mátészalkai gyökerekkel rendelkező hölgy fejére került a szakmát is szimbolizáló korona. Bennfentesektől első körben csak annyit tudhatott meg az érdeklődő, hogy nem könnyű e cím elnyerése, mert számos követelményt támasztanak a jelölttel szemben. Az első és legfontosabb, hogy valamilyen módon, szinten köze legyen a méhészkedéshez. — Ezzel nem volt gond, hiszen gyerekkoromtól sokat sürögtem- forogtam kaptárak között, szüleim ugyanis méhészkedéssel egészítették ki a család jövedelmét. Ha tehetem, ma is szívesen segítek — árulta el szakmai kötődését Paksi Mária, amikor sikerült a rendezvény forgatagában leültetni egy csendes zugban. Nem volt könnyű, mert többek között a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mellől kellett elrabolni a méhészek háziasszonyát. Hiába, a rangok már csak olyanok, hogy kötelezettségekkel is járnak. Ruhaosztás tonnaszámra De kicsoda valójában a méz királynője? Nos, „civilben” a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatóságának német referense, aki a Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után immár négy éve a fővárosban él. Üzletemberekből álló delegációkat kísér német nyelvterületre, a német-magyar kormányközi vegyesbizottsági üléseken a kamara képviseletében vesz rész, s az utóbbi időben egyre többet foglalkozik európai uniós ügyekkel. Emellett egy karitatív szervezet, a Rotaract Budapest-Sasad elnöke, e tisztében szervezett gyűjtést a tavaszi árvíz után, s hozott három településünkre (Olcsvaa- páti, Porcsalma, Nagyecsed) egy- egy tonna ruhát. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hat éve választ Mézkirálynőt, tehát Mária a hatodik a sorban, de az első, aki szlnezüst koronát viselhet. Szép ék, a nemesfém a lép mézgyűjtő sejtjeit mintázza, s arany- vagy inkább mézsárga színű kövekkel díszített. Elnyerője egy évig az egyesület szolgálatába áll: rendezvényeken betölti a háziasszony szerepét, fogadja és kíséri az illusztris vendégeket, átadja az- ajándékokat, ahogy azt Mátészalkán Torgyán József miniszter esetében is tette. Paksi Mária fejére az augusztusban megrendezett jászberényi nemzetközi méhésztalálkozón került a korona, de ő az egyszerű reprezentációs feladatoktól többet szeretne vállalni. Munkahelye, nyelvtudása sokat segíthet szándékainak megvalósításában, hiszen németül, oroszul és angolul is ecsetelheti a magyar méz kiváló tulajdonságait. — A külföldi útjaim során eddig is igyekeztem öregbíteni mézünk jó hírét, s mint kamarai alkalmazott mindent megteszek, hogy mind több országba eljusson ez a termék — utal lehetőségeire a német referens. Itthon is akad azért dolga: legközelebb október 24-én Gödöllőn, a Magyar Méhészek Világtalálkozóján kell megjelennie, ahol igazi királyi sarj, a rendezvény fővédnökségét vállaló Habsburg Ottó oldalán szerezhet újabb támogatót a magyar méhészeknek. Gyakorlat Németországban Az Aacheni Kereskedelmi és Iparkamara meghívására októberben egyhónapos szakmai gyakorlatra utazik Németországba, s már biztos, hogy ott a német szakirodalom tanulmányozására is nagy gondot fordít majd. S ha már Mézkirálynőnek választották, szeretne kidolgozni egy marketing stratégiát, amely a magyar méz értékesítését, piacának bővítését segítené. Mondja valaki, hogy egy királynő élete csak pompa... A heréket likvidálják Fegyelmezett, kegyetlen élet a méheké: aki nem dolgozik a szorgos rovarok között, azzal hamar elbánnak a többiek — állítják a méhészek. A méh- királynő után kirepülő herék nagy részét vissza sem engedik a kaptárba, a lehető leggyorsabban likvidálják őket. A egyetlen fegyvert, a fullánkot kímélik, inkább lerágják a nem dolgozó egyedek szárnyait, majd kilökik a szabadba, a biztos pusztulásba. Az is előfordul, hogy a harciasabb méhek a kaptár egy sarkába terelik s ott kiéheztetik a heréket, a tetemektől pedig rövid úton megszabadulnak. De a kis rovarok élete megy tovább... A munkásméh nőnemű A méhcsalád a mézelő méhek együttélő közössége, egyetlen anya ivadékai. Tagjai: 1 anya, 30 000-100 000 munkás vagy dolgozó méh és nyári időszakban néhány száz vagy ezer here. Az anya és a munkásméh nőnemű, a here hímnemű. Az anya egyetlen feladata a peté- zés, a heréé az új anya megtermékenyítése. Minden egyéb munkát a munkásmé- hek végeznek, nagyjában életkoruktól függő_ munkamegosztás szerint. Ők építik meg a maguk termelte viaszból a lépeket, gondozzák a fiasítást, takarítják; szellőztetik a lakást, őrzik a kijárónyílást, gyűjtik és raktározzák a nektárt és a virágport. (Mezőgazdasági lexikon) Nevezetességeink Megszépülve fogadja szeptembertől a híveket és a turistákat a nagyhalászi református templom. A régi épület több mint 200 éve épült, 1792-ben rakták le az alapkövét. Ritkaságnak számít a fehér mészkőből rakott tornya. A most újjávarázsolt templom belső színei is csodálatosak, a kékre festett padok az eredeti állapotot idézik. Új csillárokat is kapott az épület Balázs Attila felvétele
