Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

1999. augusztus 19., csütörtök 8. oldal KM-TARLAT Szép Zoltán festményei Erdélyben élő festőművész tárlatát ják meg csütörtökön a Tesco Áruház elő­csarnokában. Az Aradon született Szép Zol­tán tehetségére már egészen fiatal koráb­ban felfigyeltek. Hajós László és Soós István ismert festőművészek voltak a tanárai. El­végzi Marosvásárhelyen a Műépítészeti Egyetemet, majd Nagy Imre festőművész fo­gadja tanítványává. Több mint húsz tárla­ton vett részt, és ősszel készül egy budapes­ti kiállításra is. A legtöbb festményén a va­rázslatos erdélyi tájakat örökítette meg. Erdélyi táj Fatorony Tájkép Martyn Péter felvételei MÚZSA Őseink Buzgósága (liturgikus fohász) Hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Teelőtted sírván. Rólad emlékezvén csordulnak könnyei Búval harmatoznak szomorú mezei. Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei. Virágos kert vala híres Pannónia, Mely kertet öntöze híven Szűz Mária. Katolikus hitnek bő volt szép virága! Be megsötétedett örvendetes napja. Előtted könyörgünk, bős magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk, árva maradékid. Tekints, István király, szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra. Reménységünk vagyon benned s Máriában, Mint magyar hazánknak hű királynéjában. Még éltedben minket néki ajánlottál, És szent koronáddal együtt föláldoztál. Egy ember rejtélyes eltűnése Fullajtár András — Ezév április 21-én Kálló- semjénben, a Vasvári Pál ut­ca 41. szám alatti lakás ud­varán a tulajdonos. Juhász Barna és felesége tavaszi ásás közben a földből kifor­dított egy emberi koponyát, majd előkerült az egész em­beri csontváz. Az esetet azonnal jelentették a rendőrségen, hiszen a nem „szokványos” helyről előkerült holttestmaradvány általában gyilkosság gyanúját ébreszti az emberekben, és elkezdenek sug- dolózni. Nos, Kállósemj énben sem mentek el szó nélkül a váratlan esemény mellett. Még aznap fa- luszerte elterjedt a hír: a megta­lált csontváz nem lehet másé, mint Kárász Józsefé (született 1921-ben, anyja neve Kárász Mária), aki az említett portán la­kott korábban, de 10-12 évvel ezelőtt rejtélyes körülmények között, egyik napról a másikra eltűnt. Nem keresték A rendőrség is ellenőrizte, hogy az elmúlt 15 évben folyt-e vizsgá­lat Kárász József, Kállósemjén, Vasvári Pál utca 41. szám alatti lakos eltűnése miatt. Aztán meg­állapították, hogy az eltűntek nyilvántartásában ilyen név nincs, sőt a Belügyminisztérium körözési és személynyilvántartá­sában sem szerepel. Ennek tudatában áprilisban széles körű adatgyűjtést végez­tek a rendőrök, számos szomszé­dot és tanút meghallgattak, akik ismerték Kárász Józsefet, hiszen alapos gyanú merült fel arra, hogy bűncselekmény áldozata lett, és az ő csontvázát találták meg az új tulajdonosok. Bár Ká­rász eltűnésekor az a hír is járta, hogy Dunántúlra utazott a fiá­hoz, ahonnan soha nem jött vi­ssza. Az eltűnése néhány napig beszédtéma volt, aztán nem fog­lakozott vele senki... Áprilisban, a csontváz megta­lálásakor újra elővették az ügyet. A meghallgatott Graholy János körzeti megbízott, Lucza János kállósemjéni nyugállomá­nyú rendőr és felesége, valamint a szomszédok elmondták: ahol az emberi csontokat megtalálták, egykor valóban Kárász József és a vele vadházasságban élő Cso- rosznya Margit lakott. (Pár éve a telket Juhász Barna vásárolta meg) Egészen pontosan a csont­váz helyén valamikor kis kuny­hó .állt, abban laktak Kárászék. A telek mostanáig műveletlen volt, arról több teherautónyi föl­det elszállítottak. Ezért is került elő sekély mélységből a csont­váz. Kárászt megölték? Amikor Kárász eltűnt a faluból, olyan pletyka is elterjedt, hogy Kárászt az élettársa és a „Jakumó” becenevű Kovács Juhász Barna és felesége itt találta a csontokat a szerző felvétele Juhász Barna és felesége kész­ségesen megmutatta, hol találták meg a csontokat. Kárász Jószef holttestmaradványainak hitték és hiszik ma is. Ebben a hitük­ben a lakásuk alapjainak ásásá­ban segédkező néhai Kovács Jó­zsef (akit nemrégiben a felesége megmérgezett) megjegyzése is megerősítette őket. Akkor hatá­rozottan azt mondta: „Kárász Jó­zsef kicsit odébb van elásva.” Lucza János és édesanyja most sem hiszi, hogy Kárászt a fia — szerintük nem is volt gyereke — a Dunántúlra vitte. Az eltűnés előtti este még látták, reggel meg sehol nem volt. Továbbra is meggyőződésük: bűncselekmény áldozata lett, de nincs rá bizo­nyíték. Talán a csontváz az övé — mondták. Kovács Miklós (Ja­kumó) ittasan többször is emlí­tette: „Nem kell Kárászt keresni, darabokban van elásva a régi di­ófa alatt.” Az is beszélik az emberek, hogy Csorosznya Margit feldara­bolta és elégette Kárászt. Többen is látták: három napon át külö­nös füst szállt fel a kunyhóból, még különösebb szag kíséreté­ben. Amikor a rendőrök keres­ték Kárászt, az élletársa mindig más „mesét” adott elő... Kié a csontváz? S akkor most álljon itt az orvos­szakértői vélemény: a csontváz női személytől származik! A ha­lál több mint 50 évvel ezelőtt kö­vetkezhetett be. A halál oka nem állapítható meg, illetve bűn- cselekményre utaló nyom vagy sérülést nem található. Az isme­retlen nő a halál időpontjában hozzávetőlegesen 50 év körüli le­hetett. (Több állati eredetű csont is felszínre került, ami szarvas- marhától származhat.) Minden bizonnyal a szakértői vizsgálat sok embernek csaló­dást okoz. Legtöbben azt várták, hogy beigazolódik, miszerint Ká­Rendőrségi felvétel rász József földi maradványait találták meg. Mindezek ellenére továbbra sem kizárt, hogy Ká­rász valóban bűncselekmény ál­dozata lett — annak ellenére, hogy ma is élőként tartják nyil­ván — és a Vasvári Pál utca 41. számú portán van elásva. Akkor ki lehetett az a hölgy, akinek a csontvázát megta­lálták?... S hol van Kárász Jó­zsef?... Miklós, volt kállósemjéni lakos megölte, a holttestet pedig vala­hol elrejtették. A gyanús körül­mények miatt a környékbeliek megkeresték Lucza Jánost, — aki akkoriban a nyírbátori rendőrkapitányságon dolgozott —, hogy járjon utána, valójában mi történhetett, mert napok óta nem látták Kárászt. A rendőrök meg is jelentek a portán és ke­resték az eltűnt férfit. Akkor a kunyhót tüzetesen átnézték, amely azon a hely felett lehetett, amelyről a csontok most elő­kerültek. Csorosznya Margit ki­tartott amellett, hogy Kárászt a fia elvitte magával Dunántúlra. Mivel Kárászt nem találták, sem élve, sem halva, a rendőrségi vizsgálat befejeződött... A gyanú tovább élt Mindezek ellenére a környékbe­liek között még sokáig beszédté­ma volt Kárász rejtélyes eltűné­se. Senki nem látta ugyanis soha Kárász fiát, illetve tudomásuk sem volt arról, hogy egyáltalán gyereke van. Ezenkívül a hatal­mas termetű Kárász akkoriban már igen nehézkesen járt, gyen­ge volt és támaszkodva tudott csak közlekedni, éppen ezért hi­hetetlennek tűnt, hogy hosszabb utazásra vállalkozott. Mindezek miatt sokan azt feltételezhették, hogy Kárászt az élletársa és a kissé gyenge elméjű Kovács Mik­lós megölték. Kovácsot azért gyanúsította a közvélemény, mert Kárász eltűnése előtt ő járt hozzájuk fát vágni, illetve az eltűnés után Kárász élettársa csak Kovácsot engedte be a kunyhóba — még azokat sem, akik korábban bejáratosak vol­tak hozzájuk. Kárász roma származású volt. Senki sem tudja, hogy került a faluba és rokonsága sem ismert. Egyesek szerint az 56-os forrada­lom idején már Kállósemjénben lakott, és néhány ember neki kö­szönhette az életét, mert szót tu­dott érteni az orosz megszállók­kal. Az élletársát, Csorosznya Margitot — aki 5-6 évvel ezelőtt halt meg — sem ismerték külö­nösebben. Két évvel ezelőtt szí­vinfarktusban meghalt Kovács Miklós is. Az ügy érdekessége, hogy Kovácsnak testvére volt az a Kovács József, akit másfél éve a felesége megmérgezett. Kiderült még, hogy Kárász Jó­zsef az élettársi kapcsolata előtt „rendes” házasságban élt Hor­váth Margit, 1921-ben, Kállósem­jénben született hölggyel, aki 1994-ben halt meg a nyíregyhá­zi kórházban. Arra nem talál­tak adatot, hogy gyerekük lett volna. Bár egyesek azóta is állít­ják, hogy Kárásznak volt egy fia... A lakókörnyezetben a feltárt körülményekből joggal feltétele­zik, hogy a megtalált holttestma­radvány Kárász Józsefé. A kör­nyéken lakók ezt arra is alapoz­zák, hogy a roma etnikum „szo­kása” a lakhelyen elásni bármit, többek között lopott holmit, vagy akár egy hullát. Pár nappal ezelőtt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetéből az MRFK Nyomozó Osztályára A kiásott holttestmaradvány megérkezett a csontvázzal kap­csolatos orvosszakértői véle­mény. Mielőtt a holttestmaradvány­ról lerántottuk volna a leplet, is­mét tettünk egy kört Kállósem­jénben. Arra voltunk kíváncsi­ak, hogy mennyiben változott a környékbeliek véleménye az áp­rilisban talált emberi maradvá­nyokkal és Kárász József eltűné­sével kapcsolatosan. Értékeink A nyíregyházi építkezé­seknek lendületes soro­zatában 1890. május 31- én született döntés a vár­megye új székházának felépítéséről. Az építési megbízást Alpár Ignác, a kor egyik legsikeresebb építésze kapta. A kivite­lezést Barzó-Voytovits váltakozók kapták. Alpár ezzel a művével a város egyik legszebb épületét alkotta meg. A látvány harmóniája ma is megál­lásra készteti a járókelőt. A térről jó a rálátás az épület ritmusosan tagolt tömegére, ízléses plaszti­kájára Balázs Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom