Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
1999. augusztus 19., csütörtök 9. oldal Az őslápkutató NábrAdi Lajos A természet nagy barátja és jó ismerője dr. Lenti István, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, címzetes főiskolai tanár, aki a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán kertészetet és növényvédelmet oktat. A falvakat, a vidéken élő embereket is jól ismeri. Egy határ menti falu, Bátorliget különösen a szívéhez nőtt. Szabad idejének jelentős részét itt tölti. Az itteni áldásos tevékenysége használ a tudománynak és a községnek is. A bátorligeti ősláp egyedülálló Európában. Csodaszép környezetben jelen van itt az őstermészet. Az állat- és növényvilág ritka fajtái élnek itt harmonikusan egymás mellett. Hogyan is került kapcsolatba ezzel a külön kis világgal Lenti István? Mint mondta, már korábban is foglalkozott mikológiával (gombák tudománya), jó kapcsolatban állt Vörös József professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójával. Egyszer megkérdezte a professzort arról, mi lenne, ha az elhunyt Ubrizsy Gábor akadémikus gombakutatásait folytatná Bátorli- getep? A válasz biztató, volt. Kiemelkedő szakmai próbálkozásnak minősítették a kutatás folytatását. Az akadémikus annak idején Bátorligeten 140 gombafajt fedezett fel és jegyzett le. 1995-ben Lenti István kutató- csoportot alakított ki. A csoport tagja többek közt a nemzetközi hírű Rimóczi Imre professzor is. E csoport öt év alatt 572 gombafajt fedezett fel. A kutatást támogatta a környezetvédelmi, a mezőgazdasági tárca, valamint a megyei közgyűlés és több alapítvány is. Az utóbbi időben bővült a csoport, tagjai újabban nem csak a gombákat, a biológiai sokféleséget is vizsgálják. Az MTA felkérésére elvégezték a kökörcsinek fajszámának pontosítását, teljes egyedszámfeltárást végeztek a bátorligeti nagy legelőn. Feltárták az elfeledett magyar nőszirom lelőhelyét is. (Ez a növény szigorúan védett.) Az ökológussal rátaláltak a zárt homoki konszolidációban egy olyan élettérre, amelyben együtt Őslápi gombák Amatőr felvételek él és virul a magyar nőszirom, a sárgahagyma, a szibériai harangvirág, a lila gólyaorr, a kocsord és a borkóró. (Az köztudott, hogy Szatmárban van egy Kocsord nevű község, de azt eddig kevesen tudták, hogy ilyen névre keresztelt növény is létezik.) Ezt a kis területet védettségre ajánlották fel a Hortobágyi Nemzeti Parknak. A csoport nem rég megkezdte az ősláphoz kőhajítás- nyira lévő Fényi-erdő mikológiái feltárását is. Máris felfedeztek 36 gombán élősködő apró gombát. Az ősláp és a Fényi-erdő már régóta természetvédelmi terület. A csoport tagjai most kezdeményezték az illetékeseknél: Bátorliget térségét nyilvánítsák tájvédelmi körzetté. Lenti doktor kutatása, búvárkodása nem öncélú, nem csupán hobbiszintű. Két tv- stáb természetfilmet forgat az ő irányítása mellett a térségben. A filmet a Duna Tv is bemutatja majd. Színes képekkel illusztrált kiadvány írását, szerkesztését is elkezdte. A kiadvány Bátorliget élővilága címmel a terv szerint év végén jelenik meg. Végül, de nem utolsósorban a kutatás is hozzájárult ahhoz, hogy Bátorligeten fellendülőben van a turizmus. A „lex minimi" — ezer év múltán Az erkölcsi nevelés feladata volna, hogy a jogok és kötelességek egységben jelenjenek meg Balogh József Ezer éve Szent István egy erős államot hozott létre, hogy megmaradhassunk. Ma, ezer évvel később pedig a demokrácia, az emberi szabadságjogok kiteljesítését tűzik zászlajukra a pártok. Akkor most mire van szükségünk nekünk itt ma Magyarországon? Akkor, ezer évvel ezelőtt az erős államra azért volt szükség, hogy a magyar nemzetet, amely akkor még nemzetségi, törzsi társadalomként működött, le tudja telepíteni itt a Kárpát-medencében. A kereszténységre azért volt szüksége, mert akkoriban a tőlünk nyugatra eső államok már keresztény királyságként szerveződtek meg. Az erős állam Ha most szembeállítjuk az akkori kort a jelennel, és feltesszük a kérdést, hogy mennyiben lehet aktuális a harmadik évezred küszöbén az erős állam eszméje, az a válasz rá: lehet aktuális, természetesen más értelmezésben. Ma is vannak olyan feladatok a magyar társadalom előtt, amelyeket csak egy erős állammal karöltve lehet megoldani. Ilyen például az Európai Unióhoz csatlakozás, erős államra van szükség ahhoz, hogy erre felkészüljünk. Magyar- ország nemrégiben lett tagja a NATO-nak, ez azt jelenti, hogy a hadsereg fegyverzetét a NATO fegyverzetével kompatíbilissé kell tenni, vagyis egy kisebb létszámú, de korszerűbben felszerelt hadsereggel kell rendelkeznünk. Ugyanakkor azt is jelenti: azokat az ár- és piaci mechanizmusokat kell az országban működtetni, amelyek ma az Európai Unióban érvényesek. Elengedhetetlen az infláció 5 százalék alá szorítása, a munkanélküliség csökkentése, s a GDP olyan szintre emelése, ami alkalmassá teszi az országot az uniós tagságra. Mindezeket csak egy erős állam vezetésével érhetjük el. Nem tehet akármit De szükséges a rend és jogbiztonság fenntartásához is az erős álA törvény háza Nyíregyházán lám. A rendszerváltozás óta komoly szabadságjogokat kaptak az emberek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a szabadság oldaláról megtörtént a „totális rendszerváltás”. Ám amikor a jogok és kötelességek egységéről beszélünk, azt látjuk, hogy bizony sok polgár tudatában az állampolgári szabadság- jogok elkülönítetten jelentkeznek az állampolgári kötelezettségektől. Mindezek azt igazolják, hogy az úgynevezett „lex minimi”, tehát az állam visszaszorítása a magyar társadalom fejlődésében még nem időszerű, bár ma már az állam sem tehet meg akármit, adott esetben perbe hívható. S ott van az Alkotmánybíróság, mely ha kell, gátját állja az állami túlkapásoknak. Az oktatás, illetve a nevelés, különösen az erkölcsi nevelés feladata volna az, hogy a jogok és kötelességek egységben jelenjenek meg jogtudatunkban. Szent István törvényei között elsőként jelent meg az, amelyik a szabadokat arra kötelezte, hogy keresztény rabszolgáikat szabadítsák fel, mert az uralkodó felismerte, hogy a keresztény ember nem lehet rabszolga. Az évezred fordulójához érkezve látjuk, hogy a kereszténység nemcsak fennmaradt, hanem kétezer év múltán is lehet olyan tanítás, olyan rendező elv, ami megjelenik a társadalom mindennapi működésében. Felismerték ezt a rendszerváltás óta egymást váltó kormányok is. Gondoljunk arra, hogy a keresztény-nemzeti kormány idején látogatott először a pápa Magyarországra, a szocialista-liberális kormány alatt történt a második pápalátogatás. Tisztelni a szabadságjogokat A rendszerváltásig negyven éven át alkotmánynapként ünnepeltük Szent István napját. Ez az alkotmány a rendszerváltozás óta jelentősen módosult, ám a kérdés sokakban mégis felvetődik: képes-e ez az alkotmány'annak szolgálatára, hogy az állam is Balázs Attila felvétele erős legyen és a demokrácia is erősödjék? A válasz tömör: képes, hisz mai alkotmányunk már nem az, mint ami az 1949. évi XX-as törvény volt, egy kézen meg lehet számolni, hány paragrafusa maradt meg. Ez az alkotmány már kimondja, hogy Magyarország többpártrendszerű, demokratikus jogállam, és ez a lényeg, mert ebben sok minden benne van. Nem csak az alapvető szabadságjogok tisztelete, hanem mindazon intézmények elismerése, ami egy demokratikus jogállam működéséhez szükséges. Ha a politikai harcok nyugvópontra jutnak, talán ismét előtérbe kerülhet egy új alkotmány megalkotása. Addig azonban a jelenlegi, sok módosításon keresztülment alkotmány is alkalmas arra, hogy az állam fejlődésének szerves keretét alkossa, s lehetővé tegye, hogy Szent István után ezer évvel újra Európa szekeréhez kössük Magyarországot. A KM VENDÉGE A kitüntetett néptáncos Bodnár István A művészet olykor későn érint meg valakit. Ám ha fogékony lényre talál, bármikor is érkezik, nem marad hatástalan. Demarcsek Györgyöt, mint a legtöbb fiatalt, sokáig nem érdekelte a népzene, a néptánc. Ha népzene szólalt meg a rádióban, ő is inkább elzárta. Aztán a má- tészalaki gimnázium után a nyíregyházi főiskolára került, ahol egyszer meghívták egy néptánc próbára. „Még a botlábúa- kat is szívesen látjuk” — biztatták. Gyuri élt a lehetőséggel, megmérettetett és tehetségesnek bizonyult. 1978-tól aztán a főiskola táncegyüttesében táncol, később pedig a KISZÖV Nyírség együttessel összevont csoportjának vezetője lett. — Aki néptánccal foglalkozik, kimondhatatlanul sok örömben részesül. Egészen más tánc ez, mint ringatózni diszkózenére. Jóval többet ad. Hiszen a néptáncban benne van a múltunk, ezeréves kultúránk, dédanyáink, szépanyáink emléke. Ezért is érzem szerencsének találkozásomat a néptáncmozgalommal. Demarcsek György találkozása persze más miatt is szerencsés volt, hiszen egy több mint két évtizedes sikersorozat kezdődött meg együttese és saját maga számára. Volt szólótáncos, együttesyezető, táncpedagógus, koreográfus. Rendkívül sokat tett a közművelődés ügyéért. Számtalan előadást szervezett, melyek művészeti ismeretterjesztésként is sikeresnek bizonyultak. Mindezeken kívül számtalan néptán cos rendezvény szervezésében is közreműködött. Az ország határain kívül is ismertek és elismertek azok a Nemzetközi Néptáncfesztiválok, amelyek közül a harmadikat jövőre szervezi meg. Megyénk kiemelkedő művészeti nagyrendezvényei közül aktív szervezője a Nyíregyházi Művészeti Heteknek, az épp ma kezdődő Nyírségi Ősz rendezvénysorozatainak. Mint emlékezetes, az ő közreműködésével a Nyírség Néptáncegyüttes há- romszor nyerte meg a Ki Demarcsek György Balázs Attila felvétele Mit Tud néptáncegyüttesi kategóriát. — A táncnak köszönhetően bejárhattam a nagyvilágot. Európa legtöbb országa mellett, éppen a Ki Mit Tud révén, eljutottam Thaiföldre, Egyiptomba és Mexikóba. — Nem volt rossz magyarként, magyar kultúrát bemutatni a korábbi években — teszi hozzá. Különösen a rendszerváltozás éveiben fogadtak minket megkülönböztetett szeretettel külföldön, hiszen kelet-európai kúriózumnak számítottunk, paraszti kultúránk érdekesnek bizonyult. A rendszerváltozás után még egy-két évig figyeltek ránk. Demarcsek György a sikeres pályafutását gálaműsor zárta le tavasszal. Vajon hogyan tovább, nem érzi-e, hogy „eljárt az idő” az alig több, mint negyvenéves táncos fölött. — Úgy érzem, hogy amíg az együttesnek szüksége van rám, és nekem is szükségem van rájuk, addig nem hagyom abba — mondja elgondolkozva. Mindenestre, ha ez egyszer bekövetkezik, van utánpótlás családon belül is. Gyuri mindhárom kiskorú gyermeke bárhol örömmel perdül táncra. Demarcsek György a múlt héten meghívólevelet kapott Hámori Józseftől, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszterétől. Augusztus 19- én az Iparművészeti Múzeumban rangos kitüntetést veszt át. Dr. Lenti István
