Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
1999. március 13., szombat Kefet^) NEMZETI ÜNNEPÜNK 8. oldal Aki „felmentette" Görgeyt Kállai JAnos A nyíregyházi Jósa András Múzeum történész-muzeológusa, Bene János (44) szerényen és serényen teszi dolgát munkahelyén. Mint mondja: gyűjtési, kutatási, publikációs területe Nyíregyháza és megyénk története 1711-től napjainkig. Az eredeti szakmáját tekintve pedagógus végzettségű tudományos dolgozó korán elkötelezte magát a históriával. Vélhetően édesapja példája, na, meg a református papi ház, ahol nevelkedett hatott rá erősen. A könyvek szeretete, a régmúlt idők levegőjét sugárzó fóliánsok iránti megbecsülése gimnazista éveiben mélyült el. — A nyíregyházi tanárképző magyartörténelem szakos hallgatójaként került a kezembe Gracza György műve az 1848/49- es forradalomról, szabadságharcról — tekint vissza publikációs startjára. — A Gör- gey-kérdés megmozgatta a fantáziámat. Első, komoly dolgozatomat a vele kapcsolatos „áruló-nem áruló” kérdéskörből írtam. A Krónika című folyóiratban látott napvilágot, nem kis szakmai vitát kavarva. Én ugyanis „felmentettem” Görgeyt. Megítélésem szerint nem volt áruló, inkább hidegfejű reálpolitikus. Bene János Elek Emil felvétele — A reformkorral is behatóan kezdtem foglalkozni; országos pályázatot nyertem az 1836-os nagykállói, véres tisztújításról szóló munkámmal. Ez is hamarosan „meglátta a nyomdafestéket”. Első munkahelyemről, a baktai általános iskolából 1981- ben kerültem a múzeumba mint megyetörténész. Azóta itt tevékenykedem. 1982- ben vörös diplomával tettem pontot a debreceni KLTE-n a történészi tanulmányaimra. — A múzeumban rengeteg feldolgozatlan anyagra bukkantam; pecsétnyomók, zászlók, hadijelvények, egyenruhák. Nyíregyháza a múltban nagy helyőrség volt, ezért evidensnek tűnt: hozzunk össze egy katonai kiállítást. Ez a 80-as évek elején nem ment könnyen! A bemutatónak a „forradalmi katonai hagyományok” nevet adtuk. Az anyagban szerepeltettük az agrár- szocialista emlékeket, a tanácsköztársaságét, a munkásmozgalmi dokumentumokat éppúgy, mint a szovjet hadsereg vagy 1956 (akkor még ellenforradalomnak nevezték) rekvizitumait. A budapesti hadimúzeumon kívül először nálunk tettünk közszemlére huszárruhát, Horthy-egyenruhát, darutollas csendőruniformist; elsőként tettük vizsgálódás tárgyává a Don-kanyar katasztrófáját. — Jómagam tartalékos százados vagyok, 18 hónapon át katonáskodtam. Ez is közrejátszik abban, hogy az egyenruhás testületek történeti anyagait folyamatosan feldolgozom. Könyvem jelent meg az 1984-ben 100 éves nyíregyházi tűzoltóságról; a témáról a monográfiát idén nyáron fejezem be. — Ám az igazi „nagy szerelem” a magyar huszárság múltja! 1991-ben volt a nyíregyházi huszárlaktanya centenáriuma. Ekkor adtam ki a nekem legkedvesebb könyvemet Nyíregyházi huszárok címmel. A hajdani forradalmi tárlat helyett ma már állandó huszárkiállítás látható múzeumunkban. Két évente pedig megyeszékhelyünk a huszártalálkozók házigazdája. — Idén rendezzük a hatodikat. Közel négyszáz öreg katona szokott ilyenkor egy- beseregleni. A legifjabb közülük 77 esztendős, a budakeszin élő Nagy Kálmán pedig 90. 1997-ben az ő segítségükkel állítottuk fel a magyar huszár lovas szobrát — Györ- fi Sándor alkotását — Nyíregyházán. — E gyönyörű mementóval a második világháborúban harcolt huszárjainknak tisztelgünk. A mostani találkozó alkalmával elhelyezünk rajta két bronzdombormű- vet: a Hadik-huszárokét és a Napóleon korabeliekét.---------------------~------------------------------Utassy József Zúg Március Én szemfedőlapod lerántom: kelj föl és járj, Petőfi Sándor! Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tűz a vérben. Hüvelyét veszti, brong a kardlap: úgy kelj föl, mint forradalmad! Szedd össze csontjaid, barátom: lopnak a bőség kosarából, a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy?! Holnap a szellem napvilágát roppantják ránk a hétszer gyávák. Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a Szabadságról! (Júdás idő, 1984) Kossuth imaja a kápolnai csata után — a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum anyagából Elek Emil reprodukciója Egy mondatok a sajtószabadságról A Szóval ’99 felhívására érkezett, a sajtószabadságról alkotott gondolatok A sajtószabadság = transzparen- cia, átláthatóság (Bank és Tőzsde) ... a kormány bármi áron minden eszközzel maga alá akarja gyűrni a legfontosabb médiákat. (Deutsch Tamás, Népszabadság, 1992. nov. 30.) (Beszélő) A körkérdés megfogalmazásának ténye pontosan jelzi a sajtó szabadságának fokát: beszélhetünk, írhatunk róla! (Fejér Megyei Hírlap) A sajtószabadság a közélet szíve: ha ez a szív meggyengül, a demokrácia is elerőtlenedik, ha pedig elhallgat: az eredmény a demokrácia halála lenne. (Hetek) Más megszorító szabályozást nem ismerünk, mint a közvélemény által gyakorolt cenzúrát. (Jefferson) (Heves Megyei Hírlap) A szabad sajtóban mindenki arról ir, amit fontosnak tart, s nem arról, amiről szabad. (Magyar Hírlap) A sajtószabadság: mindenkori hatalom befolyásától mentes újságírás. (FEB) Csak az az újság szabad, amely kizárólag olvasóit és nem a mindenkori hatalmat szolgálja. (Képes Újság) Sajtószabadság: a hír győzelme a hatalom felett (Kisalföld) A sajtószabadság olyan, mint a nagylány tisztessége. Akkor van, ha nem beszélnek róla. (Kiskegyed) A sajtószabadság nem egyenlő a szabadság sajtójával. (Kelet-Magyarország) A sajtószabadság az, ha minden nézet nyilvánosságra találhat. (Kossuth Rádió) írj és mondj igazat — a sajtószabadságról is. (Magyar Nemzet) Illyések és pofonok különbözők, de: hol sajtószabadság van, ott szabadság van. (MaNcs) Csak a jól fizetett újságírót nem lehet megvenni. (Metró) Mindenek előtt az ember. (Duna Tv) Sajtó, sajtos, sajtóreggeli, sajtó- szabadság, sajtószemle, sajtótájékoztató, sajtótörvény, sajtszag. (A nem kívánt törlendő.) (Pesti Est) A sajtószabadság éppoly nélkülözhetetlen része életünknek, mint amennyire a sport kell hogy legyen a modern ember mindennapjainak. (Nemzeti Sport) A sajtószabadság mindig viszonylagos. Ezért van értelme küzdeni érte. (Népszabadság) A sajtószabadságról 1999-ben sem mondhatunk mást, mint hogy kívánjuk! (Népszava) Parlament és a sajtó között a közlekedőedények törvénye érvényesül, a szellemi és az erkölcsi színvonal egyforma magasságban helyezkedik el. A sajtót joggal nevezik a közállapotok tükrének, amelytől nem várhatunk többet, minthogy hamisítatlanul visszaadja a képét azoknak, akik beletekintenek. (Pester Lloyd) Sajtószabadság? Ha a sajtót nem küldik (kényszerszabadságra. « (Vasárnap reggel) Felháborodni nem személyes sérelmekért, elvi alapon lehet. A sajtószabadság a jó szándék közzététele, érvényesítésének lehetősége. Sajtószabadság ott van, ahol nem az üzleti szempontok és a hallgatósági-olvasottsági mutatók fontosak. (Petőfi Rádió) A sajtószabadság a lehetőség és a felelősség egysége: fent és lent. (Somogyi Hírlap) 4 Objektív, önkontrolion működő hiteles tájékoztatás. (Story Magazin) A sajtószabadság jó dolog, de nem könnyű elviselni. (Új Néplap) A márciusi ifjak felejthetetlen emléke a harmadik évezred vívmánya (lehet). (Nógrád Megyei Hírlap) Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs szabadság. (Blikk) A toliforgatóktól a hatalom szereplői gyakran azt várják el, hogy kizárólag a tőlük hallott vagy általuk megmagyarázott tényeket adják közre, holott az újságírás a második évezred végén is lényegesen több ennél. (24 óra) Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz. (168 óra) SZÓVAL ’99 Magyar Újságírók Országos Szövetsége Értékeink A nagykállóiak még ma is büszkék arra, hogy a XVIII. században, az állami központosítás megszervezésekor a város megyeszékhely lett. így épült két ízben is a településen vármegyeháza. A második vármegyeháza ma is áll, jelenleg ideggyógyintézet, és megyénk legjelentősebb barokk műemléke. A magyar- országi késő barokk építészetben ugyan szerény helyet, de különleges színt képvisel. Kálló későbbi történetét — a véres restaurációt, a 48-asok toborzását — Krúdy írásaiból is meg lehet ismerni. Képünkön a hajdani megyeháza belső tere látható Elek Emil felvétele \ 2 kormány2 -alkotmánybíróság+ab „Sajtószabadság =\l----------------------------------------------olvasó” u Kuratórium+felügyelőbizottság (Hócipő).