Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-28 / 23. szám
1999. január 28., csütörtök Kelet«» HÁTTÉR 3. oldat Ombudsman az iskolákban Nagy István Attila /\ demokratizálódásnak egyik látványos lehetősége, hogy az irányítottak is beleszólhatnak az irányításba. így egy idő után megvalósulhat egy régi álom, amely szerint az emberek önigazgató állampolgárokká válnak. Az oktatásügyi tárca első emberei minapi tanácskozáson bejelentette, hogy szeptembertől megkezdi működését az oktatási jogok biztosának a hivatala. Mintául az ombudsmani hivatal szolgál. A 6-10 fős szakértői testület egyéni bejelentések és a saját munkaterve alapján végez majd elemzéseket. A közelmúltban már folytak vizsgálatok, amelyek során megállapították, hogy gyenge a pedagógusok toleranciája, nem tisztelik eléggé a diákokat. Sok a gond a kisebbségi iskolákban dolgozó pályatársakkal is. Ezeket a problémákat megelőzendő dönthetett a miniszter úgy, hogy kiszélesíti az oktatás ellenőrzésének a bázisát. Jöhetnek a diákok és a szülők, megfogalmazhatják a jelentéseiket, hogy rossz jegyet adott a pedagógus, nem vette figyelembe a tanulók rossz közérzetét, nem tolerálta megfelelően az órai viselkedést. A fiatal tanárnő vissza merte utasítani a félig férfi túlkoros diákok modortalan ajánlatait, a folyosói sziszegést, hujjogást és trágár kifejezéseket. Remélhetőleg az ombudsmani mintára megszerveződő tanácsadó testület arra is lehetőséget nyújt, hogy a pedagógusok kiszolgáltatottságát vizsgálja. Főképpen azért, mert a mai gyereklétszámok miatt kenyérkérdéssé vált a tanulók megtartása. Ha követelményeket akar támasztani az iskola, a pedagógus, amelyekben nemcsak a tudás, hanem a magatartás is benne van, akkor könnyen előfordulhat, hogy munka nélkül marad. Ezért aztán dilemmázhat: tűrjön, vagy maradjon meg igényesnek. Majdcsak alakul egy ombudsmani iroda, amelyek vele is foglalkozik. De ne temessük a szeptemberben munkába álló tanácsadókat, hátha a mindennapos gyakorlat segít abban is, hogy az értékek a helyükre kerüljenek az iskolapadokban és a tanárikban egyaránt. Járvány Támad az influenza Ferter János karikatúrája □ Táncház Születésnapi táncházba invitálják Ópályiban az érdeklődőket január 30-án este 18 órától a helyi művelődési házba. Történik mindez abból az alkalomból, hogy egyéves a Horpácsik János Néptánccsoport. Talpaláva- lót a Nyíres ' Zenekar és az ópályi Cinkés együttes szolgáltatja. □ Kiállítás A tiszavasvári „Napraforgó" Nyugdíjas Klub, valamint a Közművelődési Sportközpont és Könyvtár a klub tagjainak kézimunka- és képzőművészeti alkotásaiból rendez kiállítást január 28-án este 18 órától a művelődési központ kiállítótermében. A február 4-ig megtekinthető kiállítást Sulyok József polgármester nyitja meg. □ Bátyus bál A görögkatolikus egyház február 5-én este bátyus bált rendez a bujtosi sportcsarnokban a hívek részére. Az eseményre az egész megye területéről várják az érdeklődőket. Megyék helyett régiók? Ahogyan az itt lakók látják Ön szerint megyéje mely más megyével, megyékkel alkothat egy régiót? (Megyei alminták, az igen válaszok aránya oszlopszázalékban, mivel több válasz is lehetséges volt, ezért a válaszok százalékos aránya meghaladja a 100-at). __________________Borsod Szolnok Szabolcs Hajdú Nógrád Heves Nóqrád ______________28 3 2 7 - 47 Heves 64 13 _________2 14 69 Borsod_________________________4 41 31 37 42 Szabolcs ____________48_________7_________61 13 ___4_ Hajdú 36 18 71_________z _________8 10 Szolnok ______________9_________z_________6________44_______13______17 Békés _________________8 30 3 31 5 4_ Csonqrád _____________6________30_________2________10________5_______l_ Bács __________________6 32_________1_________8 5 2_ Pest _________________15 27_________6 11 54 19 Más megye___________15 13 _________I______12 17_____13 Határon túli térség Í8 íl 7 23 Í4 12 Nyíregyháza (KM) — Megyék vagy régiók? Az elmúlt hetekben ezeken a hasábokon különböző véleményeket és érveket olvashattunk a kérdésre adott válaszokról. A szakmai és politikai nézőpontokat megismerő olvasó számára talán nem haszontalan, ha szembesül az „érintettek”, azaz a lakosság véleményével is. Ehhez nyújt segítséget az elmúlt év októberében, hat északkelet-magyarországi megyében végzett, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által végzett kutatás néhány eredménye. A megyék felnőtt lakosságát reprezentáló 2000 fős mintán lebonyolított kérdőíves vizsgálat célja elsősorban annak részletes feltérképezésére irányult, hogy a hat megyében (Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bi- har, Heves, Nógrád, Jász-Nagy- kun-Szolnok) élők milyennek ítélik lakóhelyük jelenlegi és jövőbeni helyzetét. „Ön szerint szükséges-e a megyék közötti együttműködésen alapuló régiók szerveződése?” (megyei alminták, az igen válaszok százalékában) Borsod-Abaúj-Zemplén 84 Hajdú-Bihar ___________78 Szabolcs-Szatmár-Bereq 75 Jász-Naqykun-Szolnok 74 Nóqrád _______________61 Heves 60 A hat megye felnőtt lakosságának többsége (75 százalék) szükségesnek tartja a megyék közötti együttműködésen alapuló régiók szerveződését. A régiók működésének gondolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb arányú, de a legkisebb támogatottsági aránnyal jellemezhető Nógrád és Heves megyékben is többségben vannak azok, akik szerint szükség van a megyék területi integrációjára. Az iskolázottak és a fiatalok az átlagosnál nagyobb arányban tartják kívánatosnak a régiókat, de a legfeljebb nyolc osztályt végzettek, illetve a 60 év feletti korcsoportban is hatvan százalék feletti a megyék együttműködésével azonosulók aránya. Az északkelet-magyarországi térség lakosai szerint a regionális együttműködést leginkább a közös érdek és a gazdasági jellemzők azonossága alapján lehet definiálni, de fontos szerepe lehet a földrajzi közelség szempontjának is. 1998 végén a térség lakosságának a régiók az egymással szomszédos megyék között, azonos gazdasági jellemzők, illetve érdeke alapján kialakuló olyan területi egységet jelent, amelyben a társadalmi és kulturális hasonlóság gyakorlatilag nem játszik szerepet. A megyék földrajzi közelsége leginkább Szabolcs-Szatmár- Bereg, legkevésbé Szolnok megyében lényeges szempont. A közös gazdasági jellemzőket a Szabolcs és Hajdú megyei lakosság tartja fontosnak, míg a Nógrád és Szolnok megyeiek már kevésbé. A mindegyik megyében legkevésbé jellemzőnek tartott két szempont egyike, a szociális hasonlóság Nógrád, a közös tradíciók, történeti hagyományok említése pedig Heves megyében számottevő. A pragmatikus közös érdek, mint a régió definiálásának eleme, leginkább a Szolnok, legkevésbé a Szabolcs megyében élőket jellemzi. Arra a kérdésre, hogy a saját megye melyik más megyékkel alkosson régiót, legnagyobb mértékben a Szolnok megyében élők (34-36 százalék), legkevésbé a Borsod megyeiek (8-9 százalék) voltak tanácstalanok. A Borsod megyeiek leginkább Heves és Szabolcs megyével képzelik el a régiót, de jelentős azok aránya is, akik Hajdú-Bihar megyét is a régiójukhoz sorolnák. A Szolnok megyeiek nem preferálnak kiemelkedően egy megyét sem, s érdekes, hogy a közel azonos mértékben leginkább elfogadott megyék egyike sem tartozik a vizsgálatban szereplő hat megyéhez. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők egyértelműen társulnának Hajdú megyével, de jelentős még a Borsod megyét említők aránya is. A szomszédos Hajdú megye iránti „vonzalom” kölcsönös, mivel a hajdúsági megye lakói leginkább Szabolcs megyét választanák. Szolnok és Hajdú megyék között már korántsem ennyire kölcsönös az együttműködés választása, mivel annak ellenére, hogy a Szolnok megyében élők csak 18 százaléka nevezte meg régiótársként Hajdú megyét, a hajdúságiak 44 százaléka tudná elképzelni Szolnok megyével az együttműködést. A Nógrád megyeiek elsősorban Heves megyében gondolkoznak, de Pest és Borsod megye említésének aránya is magas. A Heves megyében élők számára leginkább Nógrád és Borsod megye a kívánatos az elképzelt régióban. Magyarország jövőbeni európai uniós tagságának a kérdőívben felsorolt következményeit a hat megyében élők közel egyötöde (18 százalék) nem tudja megítélni. A régió lakosságának többsége számára az EU-tagság elsősorban a meglévő területi és egzisztenciális különbségek felerősödését jelenti. A többség véleménye szerint az EU-csatla- kozás várható nyertesei a fiatalok, vesztesei a nyugdíjasok lesznek. Az elemzés alapján a régió lakossága egy optimista és egy pesszimista szcenárióra épülő véleménytípussal jellemezhető. Az EU-csatlakozással kapcsolatban csak a Hajdú megyében élőket, a fiatalokat és az iskolázottakat (érettségizettek és diplomások) jellemzi a régió egészének átlagánál nagyobb optimizmus. A pesszimista véleménytípus az átlagosnál nagyobb mértékben van jelen a két keleti megyei, Szabolcs és Hajdú-Bihar lakosainak, a szakmunkásképzőt végzetteket, valamint a középkorúak (45-59 évesek) véleményében. Murányi István szociológus S zámomra úgy tűnik, hogy hamar elszaladt a január, legalábbis az időt értve ezalatt. Ami pedig a szokásos év eleji áremeléseket illeti, annak a pénztárcánkra nehezedő súlyát igazán még nem érzékelhettük. A benzin árának drasztikus emelése miatt jobban a férjem berzenkedett, engem inkább a villanyszámla megállapított átalánydíja érintett érzékenyebben. Túl magasnak találom a havi közel ötezer forintot, még akkor is, ha a háztartásban villany- tűzhelyt használunk. Emiatt alighanem reklamálni fogunk a Titász- nál. A lakásunk fűtése gázról történik, szerencsénkre ennek emeléséről „megfeledkeztek” az idén. Pusztai Sándorné könyvárus. Nyíregyháza Kérdezett és a felvételeket készítette: Lefler György E lvált édesanyámmal lakom Nyírkátán, a közös háztartás nálunk eleve azt jelenti, hogy én, sajnos munkanélküli vagyok. így eléggé vérszegényen tudom gyarapítani a családi kasszát. Édesanyám a mátészalkai kórházban dolgozik, de a január 13-ai fizetésüket még nem kapták meg. Gondolhatja, milyen jó lehet ott a hangulat. De kellene is nagyon a pénz, nemcsak nekünk, valamennyi családnak a napi megélhetéséhez. A benzin áremelésének nem tudtam örülni, a Trabantom meg nem hajlandó vízzel pöffógni. Huszonöt éves vagyok, mondták már, hogy miért nem nősülök meg. Most járok átképzésre, ha lesz munkahely, jöhet az udvarlás. Hevesi Zoltán asztalos, Nyírkáta K étségtelenül drágult az élet, de talán nem is az a baj, hogy a tavalyi árakhoz, sokkal inkább az, hogy általában az emberek tűrőképességéhez képest. Erről panaszkodik számtalan ismerősöm, s ezt vallom magam is. Van egy csomó dolog, amiről tudjuk, de sok mindenről tudomásunk sincs, hogy januártól drágább lett. A villany, az ebéd térítési díja, általában is az élelmiszerárak emelkedtek, én ezek árváltozásait érzékelem a legjobban. A lakást gázzal fűtjük, annak egyelőre maradt az ára. A hetedikes kislányomat elváltként egyedül nevelem, bizony minden fillért meg kell tudjak gondolni. Igaz, hogy fillér már nincs is. Káposzta Mária fényképész, Nyíregyháza- Oros A január egy nagyon csalóka hónap, de a naptárban éppúgy harmincegy napos, mint mondjuk a március. Csupán az áremelések egy részét képes az ember követni, főként a mindennapi élethez szükséges portékák árai rögzülnek bennünk. Családi házban, a szülőfalumban lakunk Magyon, dolgozni pedig naponta bejárok a megyeszékhelyre. Laktunk már Nyíregyházán is, de ezt a mostani megoldást találtuk a legjobbnak. A feleségem jelenleg gyesen van a kisebbik gyermekünkkel. Miként oly sokunkat, engem is a benzinár emelése lepett meg leginkább. A gáz ára noha maradt, a kemény decemberi idő alaposan „befűtött” a gázszámlának. Babály László üzletvezető, Magy A hónap végén érzékeljük, hogy az emberek tartaléka erősen fogyófélben van. Az áramdíj nagyon magas, nem értek egyet a havi átalánydíj összegével, ami az ötezer forinthoz közelít. Az élelmiszerek 6-8 százalékos emelése komoly teher, de talán még ettől is több az élvezeti cikkek terén az árváltozás. Csalóka a fűtési díj csökkenésének a hangoztatása is, merthogy a hődíj csekély mértékű visszafogása mellett az alapdíjat viszont megemelték. A hődíj árváltozása csak a fűtési szezonra, ám a megnövelt alapdíj az egész évre szól. A boltban vásárlók azt láthatják: jön a pénz, de azt nem, hogy hány csatornán el is megy. Pólyák Erzsébet vállalkozó, Nyíregyháza
