Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

1999. január 28., csütörtök 4. oldal □ Sikeres vizsga A Tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium 17 másodéves fodrásztanulója tett sikeres félévi gyakorlati vizsgát, akik duális képzésben sa­játítják el a női-férfi fodrászat csínját-bínját. □ Véradás A Vöröskereszt azok hozzátar­tozóinak segítségét kéri, akik vért, illetve vér- készítményt kaptak, hogy mások részére is biztosítva legyen a megfelelő mennyiségű és minőségű vér a gyógyító munkához. Ma, Pi- ricsén az általános iskola épületében 13-16 óra között várják az önkéntes véradókat. □ Nyílt nap A Gárdonyi Géza Általános Is­kola (Kórház utca 13.) szeretettel várja az ér­deklődőket az alábbi rendezvényeire: Nagy- csoportos óvodásokat és szüleiket nyílt taní­tási napokra március 16-18-án. „Vár az isko­la" című rajz- és versmondó versenyre márci­us 19-én. Valamint az általános iskolás cso­portokat Drámafesztiválra március 26-án. Mindenki kedvére... Mátészalka (KM) — Gazdag és változa­tos programmal várja február hónap­ban az érdeklődőket a mátészalkai városi művelődési központ. Karácsonyra jelent meg Pap Rita legújabb kazettája, Kölyök diszkó címmel a gyerme­kek legnagyobb örömére. Az óvodások és kisiskolások február 9-én fél háromkor ta­lálkozhatnak kedvencükkel. Ezután már nem kell csak egyet, vagy kettőt aludni és máris létrejöhet egy újabb találkozó, hi­szen 10-én és 11-én Süsü, a sárkány érkezik a városba, mégpedig a Mandala Színház jó­voltából a MESE bérletsorozat előadása­ként. A tehetséges gyermekek és fiatalok mű­vészi fejlődésének érdekében alapította Ko­csis Zoltán és Hauser Adrienn zongoramű­vész azt az alapítványt, amelynek díjátadó hangversenyére február 18-án kerül sor. Az est vendége Hauser Adrienn, valamint a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar lesz. Oly nagy sikere volt az elmúlt évben meghirdetett KABARÉ bérletnek, hogy már a következő sorozatot szervezi a mű­velődési központ, természetesen új elő­adókkal, válogatott humoristákkal. „Mindenkit csókol Laci...”, ismerős a szlo­gen és aki mögötte van, nem más, mint Ka­bos László, a Vidám Színpad művésze. Feb­ruár 24-én az ő és Csala Zsuzsa közremű­ködésével kezdődik az a kabarésorozat, amelyet márciusban az éppen ILLETÉ­KES... azaz Koltai Róbert zenés műsora kö­vet, áprilisban pedig Pesti Showder cím­mel az igen népszerű Fábri Sándor mellett a Magyar Rádió 1988-as Humorfesztiváljá­nak két győztese Bagi Iván és Nacsa Olivér fellépése tesz színessé. A színházlátogató KISBÉRLET tulajdo­nosokat február 25-én a Móricz Zsigmond Színház A tanítónő című előadása várja. Varjak próbálnak meg kicsipegetni ma­guknak valami élelmet ebből a Nyíregy­házán található, minden titkával kitárul- kozó szemeteskonténerből Balázs Attila felvétele Kááár, kááár! Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Néhány hónap múlva új helyre költö­zik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat levél­tára. A hurcolkodás nem lesz könnyű, hiszen 2600 folyóméternyi iratot és mint­egy 10 ezer könyvet kell elhelyezni. Mindenesetre a levéltár munka­társai örülnek, hogy új otthonuk lesz, hiszen az intézmény 1723. évi alapítása óta most kerül önálló épületbe, korszerű körül­mények közé. A kutatószobák­ban például klímaberendezés te­szi könnyebbé a munkát, s a rak­tárak szabályozott fűtése az ira­tok jó állapotának a megőrzését is jobban szolgálja majd. (A köl­tözésnek érthetően örül a Jósa András Múzeum is, hiszen a fel­szabadult hétszáznegyven négy­zetméternyi helyiséggel ő fog rendelkezni.) Nagy Ferenc, a levéltár igazga­tója mondta: a tavalyi és az idei év más miatt is fontos számukra, hiszen hosszú évek óta most fog­lalkozhatnak először szorosan vett szakmai munkával, a kár­pótlás ugyanis többezres ügyfél- forgalmat eredményezett. Pótol­ni kellett pl. a mintegy har­mincezres anyakönyvi bejegy­zést, és a tudományos feltáró Tengernyi iratcsomó várja a költöztetést munka is újra nagyobb szerepet kapott. Az intézmény a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából in­dított útnak egy kuriózumszám­ba menő sorozatot, a csaknem két évszázadig hadititoknak mi­nősülő, mindössze egy példány­ban Bécsben őrzött II. József ko­rabeli színes katonai térképek megjelentetését, azok leírásával együtt. Három évvel ezelőtt a történelmi Szabolcs vármegyé­ről, a múlt évben Szatmár vár­megyéről jelent meg szép kiállí­tású kötet. A munka folytatódik; a Bereg vármegyéről szóló kiad­ványt várhatóan az idén vehet­jük kézbe. A közelmúltban látott napvilágot Pók Judit összeállí­tásában Ugocsa vármegye leírá­sát tartalmazó füzet is. Balázs Attila felvétele Az intézménynek örvendete­sen gyümölcsöző a kapcsolata a határokon túli levéltárakkal, melyekkel komoly műhelymun­kát folytatnak a szabolcsi levél­tárosok. Olykor közös könyvkiadások­ra is sor kerül. Rangja és híre van már a Nyíregyházán rende­zett Nemzetközi Levéltári Na­poknak. Elköltöztetik a régi iratokat Rangja és híre van már a Nyíregyházán rendezett Nemzetközi Levéltári Napoknak Tarsoly László autóbusz-vezető Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Azon a csuklós buszon (lényeg­telen, éppen mi a száma), amin ő vagy a váltótárs unokaöccse a parancsnok, piros a lökhárí­tó. Picikém — Tarsoly László, a VOLÁN buszsofőré így becézi a gépet — bár sárga, nem me­het át a sárga lámpán... Termé­szetes, hogy ki tudja kalkulálni a színváltás ritmusát, hiszen a negyvenéves pilóta 1983 óta alaposan megismerhette a vá­rost. Bár a legszebbnek azt az 1988-tól 94-ig tartó időszakot tartja, amikor Különjárat-ős­ként fél Európát bejárta. Még a pápával is kezet fogott a rezi­denciáján... Kedvence a 12-es „városnéző” járat, épp egy óra az út a két végpont között. Balázs Attila felvétele Nem szereti viszont, ha a 7-es- re kell ülnie, mert az csak 14 perc menetidejű. Felelősségteljes munkája van Tarsoly Lászlónak, de sze­rencsés, mert a családja után a „buszozás” a kedvenc időtölté­se. Pedig előfordul, hogy igen korán kezd, s késő este kevere­dik haza. Előfordul, hogy tarta­lékban kell lennie, mert ha egy busz meghibásodik, nem engedhető meg a kimaradás. Óvatosan vezet, már csak azért is, mert látott egyet s mást. Túlvan az egymillió kilométe­ren, ez idő alatt élt át nehéz pillanatokat. Számára az első az utas biztonsága és kényel­me. Nem fékez nagyokat, s a visszapillantón a szeme a meg­állókból kifelé indulva, nem fut-e valaki, hogy le ne marad­jon. Amikor messzi úton volt és valami rendellenességet ész­lelt, nem ment addig tovább, míg ki nem javították a hibát. Nagy a gondja a rábízott jár­műre is, kíméli, ahogy tudja. Ha van szabad ideje, bár má­sodállását sem adta fel, akkor kiszaladnak Nyírtelekre, a szü­lőknek segíteni. Bár az életét tette fel a buszra — ő fogalma­zott így —, a legfontosabbnak mégis a családi kapcsolatokat tekinti. Végre felújítják a palotát Kárpátalján a Tini-Show Nyíregyháza (KM) — Január 29-én indul Kárpátaljára a nyíregy­házi Tini-Show lelkes csapata. Szándékuk, hogy két ingye­nes előadással örömet sze­rezzenek az árvíz sújtotta területeken élő tragikus sorsú embereknek. A gyerekek a műsor ke­retében segélycsomagokat is szétosztanak a rászoru­lók között. A nemes cél megvalósulását többen is segítették. A Móra Ferenc Általános Iskolában kon- zervgyűjtő akciót rendez­tek, az összegyűjtött élelmi­szereket a diákok az árvíz- károsultaknak ajánlották fel. A Független Kisgazda- párt helyi szervezete ruha­neművel, az Otthon Ingat­lanügynökség az útiköltség­hez való hozzájárulással tá­mogatta az ukrajnai fellé­pést. Nyíregyháza (KM) — Évek óta bántja a városlakók és a megye- székhelyre látogató vendégek szemét a centrumban lévő Taka­rékpalota nem túl esztétikus lát­ványa. Az OTP ez évben szeretné megkezdeni az épület külső felú­jítását. A nyíregyházi Önkor­Nyíregyháza (Szabó Sándorné-KSH) — Gyámható­sági engedéllyel 1997. év­ben 911 gyermek örökbefo­gadását regisztráltak Ma­gyarországon. Az adoptálás, amely az örökbefo­gadó és a kiskorú örökbefoga­dott között engedélyezett családi kapcsolatot létesítő jogviszony, száma 1990. óta kisebb ingadozá­soktól eltekintve nem mutat szá­mottevő módosulást. 1997-ben az engedélyezési arány (az adott évben engedélye­zett örökbefogadás az adott év­ben örökbefogadási szándékkal a gyámhatóságot felkeresőkhöz vi­szonyítva) ötvennégy százalékot tett ki, amely az elmúlt hét év fo­mányzatot, hiszen 48 százalék­ban tulajdonosa az építménynek, szintén terhelik renoválási költ­ségek. Erre szánt is pénzt a köz­gyűlés az ez évi költségvetésben, hiszen városképi szempontból is közös érdek, hogy értékéhez mél­tó arculatot kapjon végre a jel­legzetes sarki tömb. lyamán csak az 1992 és az 1993-as években volt alacsonyabb (44, il­letve negyvenhét százalék), mi­vel azokban az években az igény kiemelkedően magas, 2 ezer kö­rüli volt. A gyámhatóságot 1997-ben örökbefogadási szándékkal felke­resők 63 százaléka külföldi ál­lampolgársággal rendelkezett, de az 1995. évi kérelmezők kivételé­vel mindig többségben voltak a magyar állampolgárságúakkal szemben. Arányuk azonban az engedélyezett örökbefogadások esetében 1990 óta csak 1997-ben érte el a 20 százalékot. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az 1997. évi 105 örökbefogadás felét külföldi állampolgárok számára engedélyezték. Sok a külföldi örökbefogadó Sorstudat Nyíregyháza (KM) — A megjelenés dátuma a múlt év végére tehető, ám tartalma most vált igazán aktuálissá, amikor a cigányság eldöntötte, kik azok, akik képesek érdekeik képviseletére. Farkas Kálmán Sorstudat című könyvéről van szó, mely a ci­gány önkormányzatok létrejötté­ről, bukdácsolva megtett első lé­péseiről, a választásokat megelő­ző hangos csatározásokról és ter­mészetesen a választások ered­ményéről szól. Nem kerüli ki azokat a napon­ta megélt konfliktusokat, melyek a többségi társadalom és a ci- gánység között érezhetők, s azo­kat sem, melyek a cigányság kü­lönböző rétegei és csoportjai kö­zött feszülnek nem elsősorban életmódjuk, sokkal inkább poli­tikai szekértáborokhoz csapódá- sa miatt. A kötet írásai is úgy válnak egy gondolati egész részeivé, hogy a már említett közös motí­vumok (a létrejött önkormányza­tok megkérdőjelező legitimitása, a különbözőséget is megtestesítő egysége szemléletmód, a bizalom elve) különböző összefüggések­ben újra és újra megjelennek — írja dr. Kerékgyártó T. István, a kötet előszavában. — A gondola­ti árnyaltsága abban is megmu­tatkozik, ahogyan a cigányság és a többségi társadalom egymás mellett élését jellemzi. Még ha sokszor rejtetten is, de egy-egy esszéjének eszmei hátterében az a felismerés húzódik meg, hogy a jogállamiság keretei között a törvények akkor szabályozó ere­jűek, ha a félelem nélküli viszo­nyok — azaz a demokrácia léte­zésmódja és feltételei — érvénye­sülnek. Az a lehetőség viszont, hogy demokratikusan választott testü­letként jöttek létre, s az OCKÖ megkerülhetetlen politikai súly- lyal vesz részt a magyarországi közéletben, egyben garanciát is jelent arra, hogy a sorstudatra ébredt cigányság visszavonha­tatlanul kitört a politikai névte­lenségből és karanténból. S ez aligha csupán a nemzetiségi tör­vénynek köszönhető, vagy a kö­tetben többször említett kor­mányhatározatnak, hanem sok­kal inkább annak a tudatosuló akaratnak, hogy a cigányság jo­gosan akar részt venni saját sor­sának irányításában. fülfm HflZMTflIOH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom