Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09 / 7. szám

1999. január 9., szombat Keleti HÉTVÉGE 8. oldal A festő-restaurátor CSERVENYÁK KATALIN Amióta az eszét tudja, vonzza a képzőmű­vészet. Tudatosan azonban „csak” tízéve­sen kezdett rajzolni. Öt év múlva már li­nómetszetet készített... Festészetet Berecz András festőművész­től, szobrászatot — mert az is érdekelte — Tóth Sándor szobrászművésztől tanult, ná­la találkozott Nagy Lajossal, aki azóta is barátja. Meg közben feljárt sakkozni Hu­szár Istvánhoz. Minden nyarat a mártélyi művésztele­pen töltött, közben folya­matosan je­lentkezett a képzőművé­szeti főiskolá­ra. Nyolc év alatt hét­szer... Hol szobrász, hol festő szakra. Akkoriban is roppant ne­héz volt oda bekerülni. Aztán valaki azt tanácsol­ta: próbálja meg a restaurátor szakot. Felvették estire, s Kerekes Elek egy év múlva már nappalin folytathatta a tanulást. Alig telt el pár hó­nap, tanárai felfigyeltek rá, hogy az átla­gosnál több kreativitással rendelkezik. Csábították: menjen inkább festőosztály­ra... A restaurátor ugyanis nem alkot, ha­nem orvosi munkát végez a képpel. Alá­rendeltje az alkotónak. Dacára annak, hogy ezen a szakon sokkal szigorúbb volt a számonkérés, mint a többin, nem hagy­ta magát elcsábítani. Szabad idejében amúgy is bármikor bemehetett a többi fes­tő műterembe. — Ez egy óriási szakma — állítja. — A legváltozatosabb a főiskolán, itt lehetett a legtöbbet tanulni. Első- és másodéven ugyanolyan képzést kaptak, mint a többi osztály. Másodikban másoltak. Egy hétig tartott csak az alapo­zás — 2-3 havi munka után készült el egy tenyérnyi kép. Harmadikban egész évben freskót festettek. Nagyon jó mestereik vol­tak, a szakma összes fortélyát megtanul­ták tőlük. Harmincöt éves korában — mert addig nem volt rá se lehetősége, se pénze — úgy döntött, utazni fog. Megpróbálja bepótolni azt, ami addigi életéből kimaradt. Svédor­szágban töltött egy hónapot, abból élt, hogy — sok társához ha­sonlóan— ut­cán portrékat rajzolt. Szen­zációs él­mény volt — rengeteg em­berrel ismer­kedett meg, híresekkel és kevésbé híre­sekkel is. Közben egy Pesten rende­zett kiállítá­sán vala­mennyi képét felvásárolták — irány tehát Amerika, majd Görögor­szág, Nyugat-Európa. ’90-ben hazatért, és ’96-ig a fővárosban alkotott. A legtöbb időt azonban a Képzőművészeti Alap kecske­méti alkotóházában töltötte — csak itt tud igazán dolgozni, a barátai között. Két éve hazaköltözött Nyíregyházára. A műterme most az erkély és a kis szoba. Amikor restaurál, „elfelejti” a kreativi­tást, alázattal alárendelni magát az alkotó­nak. Jó adag empátiás készségre van szük­ség ahhoz, hogy beleélje magát a művész gondolatvilágába: semmit hozzátenni a képhez és semmit elvenni belőle. Ez orvo­si munka: fel kell állítani a diagnózist, és meg kell találni a gyógymódot. Időről idő­re folyamatosan figyelemmel kíséri a szakmát, hogy megismerje az újabb ered­ményeket, eljárásokat. Saját képei között vannak kedvencei, de annak is nagyon örül, ha valamelyiket ké­rik tőle. Szerinte ez is bizonyítéka annak, hogy nem öncélú a festészet. Azt vallja, amit Barcsay Jenő, akitől egyszer megkér­dezték: — Ha egyedül lenne egy szigeten, feste­ne-e? — Nem — válaszolta, — mert nem len­ne kinek... Kerekes Elek annyit tesz hozzá: — Magamnak talán mégis. Kis éji Zene Archív felvételek Fullajtár András Jó két évvel ezelőtt Kisaron elhunyt egy idős néni. Az amúgy is beteges asszonynál a helyi körzeti orvos szív­elégtelenség következtében beállt halált állapított meg, így az elhunytat boncolás nélkül eltemették. Az MRFK bűnügyi technikai osztálya archívumából — Az MRFK egészségügyi osz­tálya megyénkben évente körül­belül 600 rendkívüli haláleset­ben végez hatósági, igazságügyi boncolást. Ezek kb. 10 százaléká­ban igazolódik be a természetes okú halál, míg 40-50 százalékuk öngyilkosság. A fennmaradó ese­tek egy részében idegenkezűség is megállapítható — halljuk dr. Horváth István igazságügyi or­vosszakértőt, az MRFK Egész­ségügyi Osztályának megbízott vezetőjét. — A rendkívüli vagy annak tűnő halálesetek észlelé­sét követően igyekszünk minél előbb a helyszínre érni. Ott csa­patmunka folyik a nyomozókkal együtt. Nagyon fontosak a hely­színen látottak és tapasztaltak, mert már abból lehet következ­tetni, hogy milyen körülmények között következett be a halál. Természetesen a biológiai nyo­mokra még jobban odafigyelünk, mint például a vérnyomokra vagy a sérülések formájára, le­hetséges keletkezésére. Ezután következik a boncolás. A rendkívüli haláleseteknél évente néhány esetben az álta­lunk elvégzett boncolást követő­en derül ki, hogy a halál idegen­kezűség, bűncselekmény miatt következett be. Például egy asz- szony halála első látásra öngyil­kosságnak tűnt, ám a rendőrségi vizsgálat bűncselekményre utalt. Valóban az történt. Az el­haltat a saját fia akasztotta fel. Példaként tudom említeni a ki- sari esetet is. — Az emberöléseknél szintén fontosak a helyszíni nyomok. A nyomszegény helyszín esetében még nagyobb jelentősége van a boncolásnak. A sérülés vagy sé­rülések keletkezésére utaló meg­állapítások nagyon fontosak az ügy elbírálásánál. A bíróság szá­mára nem mindegy, hogy a sérü­lések hogyan keletkeztek. Példá­ul védekezett vagy támadt-e az elhalt, amikor a sérülés érte. — Holttest, holttestmarad­vány vagy csontváz feltalálása­kor is nagy szerepe van az or­vosszakértői munkának. Hiszen legfőbb cél megállapítani, hogy természetes halál vagy bűncse­lekmény történt-e. Ezeknél az eseteknél is szorosan együttmű­ködünk a nyomozóhatóságokkal, hiszen a személy beazonosítása a másik fontos feladat. Az emlí­tett kótaji horgász példája igazol­ja a csapatmunkát, ami sikerrel járt. Megyénkben dr. Horváth Ist­ván és dr. Bársony Béla rendőr­orvosok végzik az igazságügyi szakértői tevékenység zömét. Vé­leményük szerint emelkedő ten­denciát mutatnak az évente el­végzett igazságügyi boncolások számai. Munkájuk kiterjed a bűncselekményeket illetve bale­seteket túlélt személyek vizsgá­latára vagy orvosi műhibákra is. Vannak esetek — halált okozó közlekedési balesetek, csecsemő holtestek vagy az orvosi műhi­bák — amikor együtt dolgoznak a DOTE szakértőivel. Ahogy mondták: a kiemelt esetekben indokolt a három pilléren álló szakértői együttműködés, ami az egyetemnek, és a BM szakértői hálózatának együttes munkáját jelenti. — Az élet sötét oldalán állunk az általunk végzett munkával, ami az igazságszolgáltatás szem­pontjából nagyon fontos. A közel egy évtizedes igazságügyi or­vosszakértői munkám során „megedződtem”, de az értelmet­len halál mélységesen megren­dít... — zárta gondolatait az or­vosszakértő. Esetenként kihantoiásra is szükség van ben kiderült, hogy még 1995-ben egy kótaji férfi azon a részen tűnt el, amikor horgászni in­dult... A tüzetesebb nyomozás kiderí­tette, hogy a feltételezett eltűn­tön korábban gerincműtétet haj­tottak végre. A rendőrség besze­rezte a műtét után készült rönt­genfelvételeket, amivel az igaz­ságügyi orvosszakértők összeha­sonlították a megtalált csigolyá­kat. A vizsgálat egyértelműen megállapította az azonosságot. A műtéti beavatkozás nyoma jól látható volt a megtalált csigo­lyán és a röntgenfelvételen... Az említett esetek is bizonyít­ják, hogy a rendőrségi nyomozó­bűncselekmények rekonstruálá­sánál. De említhetnénk fontossá­gát a közlekedési vagy egyéb ba­leseteknél is. Például az életelle­nes bűncselekmények különféle változatainál az igazságügyi or­vosszakértők megállapításai a bíróságok számára sok esetben perdöntők, s bizonyítják, miként követték el az emberölést, gyil­kosságot. De lehet, hogy éppen az nyer bizonyítást, hogy vélet­len baleset történt, netán az em­berölés nem szándékos, hanem gondatlanságból történt meg a tragédia. Ezek a tények a vádlott szempontjából sem közömbösek, hiszen a büntetés lehet súlyo­sabb vagy esetleg enyhébb is. Három hónap elteltével egy fia­tal lány jelentkezett a rendőrsé­gen, aki elmondta: az öreg höl­gyet az unokája ölte meg, mert nem adott neki pénzt. A bejelen­tést követően megtörtént az ex­humálás, majd az igazságügyi orvosszakértői boncolás során egyértelműen világossá vált, hogy a halál idegenkezűség mi­att állt be. Pajzsporc- és nyelv­csonttörést állapítottak meg. A halál közvetlen oka fulladás volt. Az unoka a bíróság előtt beval­lotta: párnával fojtotta meg a nagyszülőt... Még 1997. nyarán a Tisza folyó közelében lévő Marót nevű hol­tágnál horgászok találtak egy csontvázat. Elsőként a rendőrség azt vette számba, hogy arról a környékről korábban jelentet- tek-e be eltűnést. A nyomozással párhuzamosan az igazságügyi orvosszakértők vették „vallató- ra” a holttestmaradványt. Köz­munkával párhuzamosan mek­kora jelentősége van az igazsá­gügyi orvosszakértői tevékeny­ségnek a bűncselekmények bizo­nyításánál, ismeretlen holttes­tek, holttestmaradványok beazo­nosításánál, vagy az életellenes „Beszédes" csontvázak Perdöntő lehet az orvosszakértői vélemény a bűncselekmények bizonyításában Értékeink Fiatal kora ellenére, maga a történelem Máté­szalkán, a Kölcsey u. 2. szám alatt látható szép épület. 1927-ben épült sajátos formastí­lussal, artisztikus front­tal. Kezdetben a hajdani Szatmár megyeházája volt, később a járási hivatal kapott itt helyet. Most a művelődés háza, a kultúra otthona. Tíz évvel ezelőtt az épületet kibővítették, Bán Ferenc építészmérnök tervei alapján színházteremmel dicsekedhet. A közelmúltban a ház elé szobor is került, Bíró Lajos Hét vezér című monumentális alkotása Elek Emil felvétele Kerekes Elek fest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom