Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
1998. október 16., péntek 15. oldal 3 Hiányzó lendület A japán központi bank (BOJ) havi jelentésében hangsúlyozza, hogy nincs jele a fellendülésnek a gazdaságban az idei, mintegy 33 milliárd dollár értékű adócsökkentések ellenére sem. 3 Milliárdos erőmüvek Egy dél-koreai energetikai vállalat 1 millió dolláros hozzájárulásával lehetővé teszi, hogy a KNDK-ban folytatódjanak két atomerőmű felépítésének előkészítő munkálatai. □ Nagyobb hiány Románia folyó fizetési mérlegének hiánya 1998. január-júliusban 1,32 milliárd dollárra emelkedett a első félévi 1,075 milliárd és az 1997. január-júliusi 1,1 milliárdról. "1 Növekvő éhínség Körülbelül 800 millió ember éhezik, illetve alultáplált a földön — véli a az ENSZ római központú Világélelmezési Program nevű szervezete. Jelenleg mintegy 27 millió ember kap havi élelmiszersegélyt, legtöbben Bangladesben (19 millió) és Eszak-Koreában|6 millió). □ Megvétózott tervezet A cseh parlament első olvasatban nem fogadta el a kisebbségi kormány által benyújtott 1999-es költségvetési törvénytervezetet. Három ellenzéki párt élt vétójoggal a magas tb-járulé- kok és a tervezett 27 milliárd koronás költségvetési hiány miatt. Telepítésről őstermelőknek Nyíregyháza (KM) — A PRIMOM Alapítvány Vállalkozói Központjának gondozásában a napokban jelent meg az Őstermelő legújabb, októberi száma, amely hasznos információkkal szolgál a gazdálkodók számára. A jogszabály magyarázó fejezetben az őstermelői igazolvány kiváltásának általános tudnivalói mellett szó esik az adózásról, áfa-szabályozásról, a nyugdíj jogosultságról és a termelési szerződéses kapcsolatok fontos kérdéseiről. Az állattenyésztők a minőségi sertéshús előállításról és a farmokon való vadtartásról olvashatnak. Ezúttal sem hiányozhat a növényápolási, növényvédelmi útmutató. Gyümölcs- és szőlő ültetvények telepítése a fő témája ezúttal a PRIMOM Víz utcai Tanácsadó és Információs Hálózatánál (tel.: 42/414-188) szerkesztett lapnak. Ebben, a témakörhöz kapcsolódó minden olyan fontos dologról szó esik, mint a termőhely-kijelölés, a célszerű fajtahasználat, telepítési idő, terület-előkészítés, ültetés, vadkár elleni védelem, ültetvénytelepítés gépesítése. A fejezet végén hasznos szolgáltatásként az olvasók megtalálhatják a hazai gyúmölcskutató-fejlesztő és szaktanácsadó intézmények címeit, a megyei Növényegészségügyi Állomások címjegyzékét és a gyümölcsfaiskolák országos listáját is. Jogosítvány növényvédelemre Nyíregyháza (KM) — Növényvédelmi betanított munkás és méregraktárkezelői, valamint a II. veszélyességi kategóriájú növényvédő szerek alkalmazására — vásárlására és kijuttatására — jogosító „zöldkönyves” tanfolyamot indít novemberben a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás. Miként azt a nyíregyházi Honvéd utcai Alvégesi Művelődési Házban megrendezendő tanfolyamot szervező növényvédelmi felügyelőktől, Budai Csabától és Csikai Csabától megtudtuk, hiányt igyekeznek pótolni a téli kurzussal. Megyénkben ugyanis a közös gazdaságok megcsappanása és a természetes kiöregedés miatt mára „elfogytak” a növényvédelmi betanított munkások. Ezért vált szükségessé az új, alaptudással rendelkező szakemberek kiképzése a mezőgazdasági társas vállalkozások, az új típusú szövetkezetek, valamint a növényvédelmi szolgáltatást végző vállalkozók illetve ilyen munkát végző alkalmazottaik számára. Halastó épül támogatással Nábrád (N.L.) — Nábrád közelében, a Túr folyó mentén 28 millió forintos beruházással halastó épül. A vállalkozó halfeldolgozó üzemet is tervez ide, ami munkahelyeket teremt* Egy kisari vállalkozó, Péntek József építteti a tavat 4 hektáros területen. Egy hektárnyi részen 2,5 méter mély lesz a víz, hogy a süllőknek is életterük legyen, ám többnyire ponty és harcsa úszkál majd a tóban. A kisari vállalkozó Katona Oszkár fehér- gyarmati pénzügyi szakembert bízta meg a halüzlet beindításával, az export lehetőségek megteremtésével, a bővítés kivitelezésével. Az ő közreműködésével néhány hónappal ezelőtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a tó kiépitéséhez, mivel nyugaton nagy a kereslet az édesvízi halak iránt. A tavat a Túr vize táplálja Finisben a földmunkagép majd. Köbméterenként 3 forintot kell fizetni a vízért a vízügyi igazgatóságnak (öntözéshez ingyen van a víz). A környező terület jelentős része mezőgazdasági A szerző felvétele művelésre alkalmatlan, itt jövőre újabb tavat akar építeni a vállalkozó. Ha újabb támogatást kap, azonnal elkezdi építeni a halfeldolgozó üzemet. Tőzsdehír Budapest (MTI) — Versenyképesebbé teszik a Budapesti Értéktőzsde kereskedési díjait január 1-jétől — mondta Pacsi Zoltán, a BÉT ügyvezető igazgatója a Tőzsdetanács szerdai ülését követően. Beszámolt arról is, hogy péntek reggel 8 órától megjelenik az Interneten a BÉT. A www.bet.hu kódon bárki ingyenesen tájékozódhat a részvények napi árfolyam- és forgalmi adatairól. A BÉT honlapján elérhetőek lesznek még információk a tőzsde szervezetéről, a brókercégekről és a részvénykibocsátó vállalatokról is. A BÉT hivatalos indexe, a BUX 191 pontos emelkedéssel 4543 ponton nyitott tegnap. A szerdai záróértékéhez képest ez 4,38 százalékos emelkedés. Olcsóbb fény Csenger (D. J.) — Egy fillérjébe sem került a csengeri önkormányzatnak az a napokban befejeződött 20 milliós beruházás, amellyel megoldották a közvilágítást. Az ENSZ környezetvédelmi programjához kapcsolódó megoldásra bukkant a város vezetése, amelynek segítségével néhány hét alatt elvégeztethették partnereikkel — az ÖKO LUX és a TITÁSZ Rt.-vel — a közvilágítás korszerűsítését. A munkák során 592 utcai lámpát cseréltek le nagyobb fényerejű, egyszersmind energiatakarékos világító testekre. 88 fényforrás került olyan helyekre, ahol eddig még nem volt világítás. Csupán ez utóbbi került párás pénzébe — 2,4 millió forintba — a városnak, 20 milliót az OTP Bank hitelezett meg az ÖKO LUX- nak, amely a kölcsönt az áramdíj megtakarításból fizeti vissza 10 év alatt, miközben a város számára évről évre egyre több marad a megtakarításból. Vesztesek — nyertesek — stagnálok Hajnal Béla A terület- és településfejlesztés problémakör előtérbe került vizsgálatának sorából kiemelkedik Nemes Nagy József egyetemi tanár fenti című cikke a Társadalmi Szemle legutóbbi számában. Közismert, hogy a rendszer- változás utáni évek felértékelték a területiséget. Egyrészt azért is, mert a múlt rendszer domináns munkahelyi szerveződési szisztémáját felváltotta a politikai életnek a helyi szintekhez (lakókörzet, település, választási körzet) való kötése. Ugyancsak ez irányba hatott a nagyvárosi központokból irányított több telephelyes nagyvállalati rendszernek a szétesése, valamint a kisebb vállalkozásoknak szinte az egész országot befedő diffúziója is. A nyitott határok, az európai minták, hatások is erősítették a regionális szemléletet, melyben kiemelkedő fontossága van az általunk is megcélzott európai integrációs folyamatnak. A szerző dolgozatában rámutat arra az ellentmondásra, ami a területfejlesztésben a piacgazdaságot és a tervgazdálkodást folytató országok között feszül. Fejlett piacgazdaságokban a területi közeledés alapvető hordozója a gazdaság tercierizálódása, a szolgáltatási szektor bővülése, míg a szocialista országokban épp a tágan értelmezett infrastruktúra volt leginkább háttérbe szorítva. A rendszerváltás utáni évek gazdasága és területfejlesztési gyakorlata alapján megállapítható, hogy a fejlett térségek (a főváros) áthelyezték válságukat a perifériákra: legelőbb az ingázó munkásokat bocsátották el, a vidéki telepeket zárták be. Emellett összeomlott a keleti piacokra települt nehézipar és a mezőgazdasági tömegtermelés külső kapcsolatrendszere. A harmadik fontos elem volt a kiépítetlen nagytérségi infrastruktúra. Nemes Nagy e munkájában a kistérségek helyzetére koncentrál. A KSH adatbázisát felhasználva hét jelzőszám (egy lakosra jutó adóköteles jövedelem, munkanélküliségi ráta, vállalkozási aktivitás, személygépkocsi-ellátottság, lakossági telefonellátottság, külfölditőke-koncentráció, vegyes vállalkozások aránya) alapján sorolja be az ország kistérségeit, a „nyertes”, „a nekilendülő”, a „stagnáló” és a „vesztes” kategóriákba. Megállapítható, hogy a keleti és az északi régiók szinte összefüggő „vesztes” zónát alkotnak, csak a megye- székhelyek körzeteiben és néhány stabil, stratégiai nagyipari városban (pl.: Tiszaújváros) mutatkoznak viszonylag kedvezőbb gazdasági jegyek. Természetesen a nyertes régiókban is élnek vesztes csoportok, s a vesztes térségekben is vannak helyi nyertesek. Sok keleti nyertes helyzete azonban vélhetően alig jobb a nyugati veszteseknél. Az új térszerkezetben a pozitív pólusok és tengelyek (Buda- pest-Győr-Mosonmagyaróvár- Sopron. Budapest-Székesfehér- vár-Balaton) érdemi változást a többi térségre alig gyakorolnak. A földrajzi fekvés különleges hatóereje mellett a vizsgálatok a képzettség, az iskolázottság szerepét emelik ki. A kulturálisszellemi tényezőnél a kvalifiká- latlanság súlyos hátrány, de a magasabb formális iskolázottsági szint még önmagában nem jelent előnyt. Szabolcs-Szatmájr- Bereg megye számára ezért a jövőbeni felemelkedés alapja sok egyéb mellett a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás kiemelt fejlesztése lehet. Veszélyes hulladékból házat Habüveg kiugró hőszigetelő képességgel Nyíregyháza (KM - G. B.) — A kis tatabányai magáncég a Százszorszép 7 Kft. kutató-fejlesztő tevékenysége már eddig is jelentős eredményekhez vezetett — miként az kiderül ügyvezetőjével dr. Gáti Jenővel lapunk 3. oldalán folytatott beszélgetésből. Az országban több helyen, például a Nyírbogdányban is képződő veszélyes hulladékokból a világon eddig még nem ismert, víz- tisztításra is alkalmas ioncserélő savgyantát, továbbá egyéb olyan értékeket tudnak előállítani — a korlátozott anyagi lehetőségek miatt egyelőre csak laboratóriumi méretekben —' mint a különlegesen nagy hőtároló kapacitású anyagok. Őrölt hulladék üvegből kikísérleteztek nagy keménységű épületbevonatot, illetve olyan pille könnyű habüveget, amelynek kiugró a hőszigetelő képessége. Családi ház modelljüket építőanyagaitól a formáján át az energia ellátásáig a legtöbb részletében már kidolgozták. Egy újabb darabka sztráda Az elkerülő szakasz korábban megépülne Nyíregyháza (KM) — Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerdai, egész napos megyei látogatásának délelőtti programján helyi szakemberekkel Nyíregyháza közlekedési gondjaival ismerkedett, felkeresve a város ilyen szempontból neuralgikus pontjait. A miniszter ezt követő sajtótájékoztatóján dicsérte a megyei Állami Közútkezelő Kht-t — igazgaztója Hegedűs Csaba volt a városbejárás kalauza — a 4-es és 41-es főútvonalak kivezető szakaszainak négysávosítására talált „praktikus megoldásért”, ugyanis sikerült elérni, hogy az utak mellett áruházakat építő cégek finanszírozzák e munkálatokat. Megfontolásra érdemesnek találta Katona Kálmán azt a „közutas” ötletet, mely szerint a majdani M3-as autópályából egy sávot, mint Nyíregyháza Déli — a 4-es be-, és kivezető részeit összekötő — elkerülő útszakaszát még a sztráda ide érkezte előtt meg lehetne már építeni, enyhítendő a megyeszékhely belvárosi útjainak tarthatatlan túlzsúfoltságát. A térség gazdasági életének közeli és látványos pezsdülését várják attól, hogy két év múlva már Polgárig ér az M3-as aupálya.
