Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

1998. augusztus 18., kedd 12. oldal Családi történet Nyíregyháza (KM) — Varga Magda ope­raénekes, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Cserhalmi György színmű­vész édesanyja hisz az asztrológiában. Vallja: semmi sem történik véletlenül. A sors ajándékának tekinti, hogy egy májusi éjszakán, egy Balaton-parti villa teraszán, a telihold asszisztálása mellett megfogant Gyurka. Két lány után harmadikként a fiú, a háború meggyötörte Magyarorszá­gon. Akkor talán még csak az égiek tud­ták, hogy anya és fia egyaránt neves mű­vész lesz. Magda, akit Rubányi Vilmos karmester a legjobb magyar Carmennek nevezett, Blum Tamás felkérésére vállalta el a Cso­konai színházi tagságot. Gyuri tehetségére először Szendrő József figyelt fel. Ez a gye­rek zseni — kiáltotta, amikor egy családi összejövetel alkalmával meghallotta tőle az Ürgeöntést. Cserhalmi György ma legsikeresebb szí­nészeink egyike, Varga Magda nyugdíjas. Az anyáról — aki 1978-ban elbúcsúzott a színpadtól — érthető módon hallgat, a fiá­ról leginkább szenzációhajhász cikkeket közöl a sajtó. A színészek között évek óta ő az ügyeletes fenegyerek. Fazekas Valéria Egy asszony meg a fia című könyvében kettejüket faggatja, arra is keresve a választ, hogy mennyire talál­ható egyikben a másik. A könyv nem el­méleti számvetés, nem is pályatörténet, hanem két embernek a sorsa, két olyan emberé, akik mindketten a művésziét út­vesztőiben igyekeztek megtalálni önmagu­kat. Egyszer sikerrel, máskor kudarccal. Azzal az eredményességgel, ahogyan mindnyájan. (A kötet a szerző kiadásában jelent meg.) Ismeretlen Hemingway-mü New York (MTI) — Ernest Hemingway ed­dig ismeretlen, befejezetlen regényét adja ki az amerikai Scribner kiadó a Nobel-dí- jas szerző születésének századik évforduló­jára, 1999. július 21-re — jelentette a Daily Variety című amerikai lap. A szerző 1961-ben elkövetett öngyilkos­sága óta ez a harmadik megjelenő regény. Címe „True at First Light” (Pirkadatra igaz), s egy afrikai szafariról szól. Közérthetően magyarul Minya Károly Nyíregyháza — Bizonyára már többen szembetalálkoztak azzal a problémával, gonddal, hogy nem tudtak kitölteni egy űr­lapot, vagy kaptak egy hivatalos levelet, s nem értették pontosan a tartalmát. Termé­szetesen a hiba nem Önökben volt, hanem a szöveg megfogalmazójában, aki nyakate- kerten, hivatalos módon kívánta közölni velünk mondandóját. Angliában sem volt ez másként, így a 80-as évek végétől fogva kezdetét vette a Plain English Campaign, azaz a Közérthetően angolul társadalmi mozgalom. Megalakulása jelképes aktussal történt, Chrissie Maher a Parlament épüle­te előtt több száz űrlapot tépett össze. Minderről a Magyar Nyelvőr című folyói­rat számol be részletesen. A mozgalom a jogi, államigazgatási és üzleti nyelv érthe- tetlenségei ellen bontott zászlót, és fogyasz­tóvédelmi mozgalomnak tekinthető. Ha­zánkban ez még sajnos nem tartozik a fo­gyasztóvédelem körébe, pedig a vásárló jo­gaihoz az is hozzátartozik, hogy megértse a használati utasítást, a garancia feltételeit, az útlevélkérő űrlapokat és a családi pótlé­kot igénylő lapot. A mozgalomnak szép eredményei vannak. Sok bank, minisztéri­um, biztosító felismerte, hogy az ügyfele­ket meg kell becsülni, s az ügyfél iránti tisztelet megnyilvánulásának egyik formá­ja, ha érthetően fogalmazzák meg az őket érintő iratokat. A legszínvonalasabb doku­mentumokat kristályemblémával tüntetik ki. Egyébként egyes becslések szerint a rossz fogalmazás évente 6 milliárd kárt okoz. Úgy vélem, nem lenne haszontalan nálunk ennek mintájára megalapítani a Közérthetően Magyarul Mozgalmat. Szász János vígjátékot rendez A nagyszínpadon Brecht nyomán osztozkodási tragédiát láthatunk Krétakör címmel Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — „Hivata­losan" már befejeződött a ré­gi bérletek megújítása, de az adott bérlet első előadásáig még fenntartják a helyeket a Móricz Zsigmond Színház szervező irodájában. Az elmúlt szezonban 19 328 bér­letese volt a színháznak, az idei évadra legalább ennyit várnak a szervezők. Persze sok múlik azon, hogy milyen kínálatot nyújtanak. A nagyszínpadon osztozkodási tragédiát láthatunk Krétakör címmel. Ebben Brecht drámáját gondolják újra a mostani alko­tók: Mohácsi István, Faragó Bé­la, Mohácsi János. Az előadást Mohácsi János rendezi. A főbb szerepeket Pregitzer Fruzsina, Gazsó György és Varjú Olga ala­kítják. Petőfi Sándor A hóhér kötele című munkájából Szabó Tünde írt darabot, amelyhez Sebő Fe­renc komponált zenét. A roman­tikus rémdrámát Szőke István rendezi. A főszerepekben Megye­ri Zoltánt és Molnár Lászlót lát­hatjuk. Stuber Anna a Casablanca-tör- ténetet dolgozta fel. Ebből zenés játék lesz, amelyet Galambos Pé­ter rendez. Szász János, aki Nyíregyházán eddigi rendezései­vel nagy sikereket aratott, Ilja Ehrenburg Lasik című munkáját állítja színpadra Gazsó György főszereplésével. A gyermekekre két bemutató­val gondolt a színház. Urbán Gyula és Gulyás László munkája a Minden egér szereti a sajtot, amelyet Buzogány Béla, a Talán Teátrum vezetője rendez. A Lu­das Matyi ismét színre kerül. Egyszer Csikós Sándor már meg­birkózott vele, akkoriban Mátrai Tamás játszotta nagy sikerrel Lúdas Matyit. Most Tóth Károly és Mészáros Árpád főszereplésé­vel, Cseke Péter rendezésében láthatjuk. A Krúdy Kamara ezúttal is fajsúlyosabb élményeket kínál. Tenessee Williams Az ifjúság édes madara című drámáját Bal József rendező, a főbb szerepeket Szabó Tünde és Szalma Tamás alakítják. Francois Mauriac Té­kozló szív című munkáját Litvay Nelli dolgozta fel. Az előadást Lendvay Zsolt rendezi, a főbb szerepeket Gábos Katalin, Zubor Ágnes és Majzik Edit játsszák. Jelenet A vőlegény című előadásból. Perjési Hilda és Mezei Zoltán Harasztosi Pál felvétele Hetvenéves a líra forradalmára Budapest (MTI) — Vannak művészek, akiket nem ért meg saját koruk, s vannak, akiket elhalmoz elismeréssel. S vannak olyanok is, akiket hol meg nem értés, hogy si­ker övez. Ez utóbbiak közé tartozik Ju­hász Ferenc, aki most augusztus 16-án lett hetvenesztendős. Kará­csonykor volt ötven éve, hogy el­ső versei nyomtatásban megje­lentek, s azóta folyamatosan je­len van az irodalmi életben. Szo­lid ez a kifejezés, hiszen jelenléte sokszor nyomatékos: kezdemé­nyező szerepe már húszegyné­hány évesen költészetünk élvo­nalába emelte. Elsősorban nem a korai, huszonkét évesen, de nem méltatlanul megkapott Kossuth- díjra gondolok, hanem az ezután végigvitt lírai forradalomra, amelynek hőskorszaka 1953 és 1956 közé esett, s amelyben Nagy Lászlóval együtt radikálisan me­gújította líránkat. Ennek lénye­ge a látomásos- szimbolikus-mí- toszi jelleg, a szakítás azzal a le­író lírai realizmussal, amely nagyszerű hagyományai ellen­ére is kiüresedett ezekre az Juhász Ferenc — ötvenévesen KM-reprodukcíó évekre a sematizmus zsákutcája miatt. A történelmi tragédiát, a naiv ifjúságot, annak árnyalat­on hiteit felváltó összetettebb történelemszemléletet, reálisabb valóságképet, a létezés általános és minden korosztályra és kis történelmi korszakra is érvé­nyes drámaiságát csak újfajta költői nyelvvel és szemlélettel le­hetett kifejezni. Juhász Ferenc költői forradalma nagyszerű eredményeket hozott, ugyanak­kor — feltehetően alkati adottsá­gokból következően is — sok szertelenséget is magával sodort. Az öntörvényű alkotó a maga vi­lágát olykor úgy próbálta kifejez­ni, hogy a beláthatatlan teljessé­get szinte parttalanná váló szö­vegben érzékeltette. Elsősorban ez váltott ki vitákat. Az újszerű­ség eleve nehezebben befogadha­tó, s ha ehhez még olvasási bo­nyodalmak is társulnak, fokozó­dik a gond. A lényeg azonban nem ez. S hamis az állítás, hogy ez a líra befogadhatatlan. Min­den életmű egyenetlen, minden kísérletben vannak mellékutak. Ami bizonyos, az ennyi: Juhász Ferenc életműve nélkül más, ke­vesebb lenne a modern magyar költészet. Amit megalkotott, az klasszikus érték az ötvenes évek közepe óta. Olyan termékeny- és örökifjú alkotó ő, mint volt Kas­sák Lajos vagy fiatalabb pálya­társai közül Tandori Dezső. S még aki idegenkedik munkáik­tól, annak is el kell ismernie ezen alkotók katalizátor szere­pét. Beszélgetések Törőcsik Marival Budapest (MTI) — Gyerekként mindig úgy képzelte, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Órák hosszat állt kint a kapuban, hogy a Pélyen áthajtó Karády Kata­linnak integethessen. Aztán, amikor az angolkisasszo­nyokhoz járt, rögtön apáca akart lenni, néhány évvel később pe­dig már a békéstarhosi zeneisko­lába felvételizett a Szuliko című dallal. Törőcsik Mari zongorázni is megtanult, rövid idő alatt több év zongoraanyagát sajátította el. Rahmanyinovot játszott a zene- akadémiai vizsgán. Szabó G. László Vasrózsa cí­mű kötetéből számos kevéssé is­mert történetet megtudhatunk a színésznőről, olvashatunk pálya­kezdéséről. Arról, hogy Újvári Viktória kölcsönözte neki kaca­gását a Körhintában, de szó esik a férjekről, Bodrogi Gyuláról, Tordy Gézáról és Maár Gyuláról, kislányáról: Terézről és az örök- befogadott vietnami fiúról, Son- ról. A múltról és a mindenna­pokról, a sikerekről és bukások­Törőcsik Mari Latinovits Zoltánnal ról. Hogy mennyire utál verset mondani, hogy miként rendezett Ljubimov, vagy hogy milyen volt Major Tamással dolgoznia. Hogyan élte meg a Művész Színház időszakát, miért szeret tanítani, mitől érzi jól magát Ve- lemben és élvezi-e a munkát a szolnoki teátrumban. Érdekes, őszinte, s nagyon emberközeli KM-reprodukció portrét fest elénk Szabó G. Lász­ló kötete, amelyben nemcsak Tö­rőcsik Mari szólal meg, hanem többek között Fábri Zoltán, Francois Truffaut, Jiri Menzel, Eszenyi Enikő, Cserhalmi György, Janisch Attila is, s ter­mészetesen Maár Gyula is beszél arról, hogyan látja ő a színész­nőt, akivel együtt él. A „fény barátai" Nyíregyháza (MOLD) — Harmadik éve adnak egy­másnak találkozót a „fény barátai” a sóstói Tókuckó Sorsjavító Ezoterikus Reiki Táborában. A debreceni Pedagógus Művelődési Ház által szer­vezett táborba idén is az or­szág minden tájáról érkez­tek résztvevők, mintegy öt- venen. Az előadók között országos szaktekintélyek is­mertetik meg az érdeklő­dőkkel a modern, rohanó világ túlélési technikáit: a stresszoldás módjait, a he­lyes életrend kialakításá­nak fortélyait. Az augusztus 15-ig zajló foglalkozások délelőttjein az elméleti ismereteké volt a főszerep; délután gyakor­lati foglalkozások kereté­ben sajátították el a résztve­vők a helyes légzéstechni­kát, a keleti mozgáskultúra elemeit, masszázst, energia­átadást. Dustin Hoffman Annája Róma (MTI) — Dustin Hoff­man, az ismert amerikai színész a dél-olaszországi Stromboli vulkán lábánál találta meg azt a lányt, aki­re a főszerepet kívánja bíz­ni első rendezőként jegyzet filmjében. A szabadságát az itáliai partok előtt jachtján töltő Hoffman néhány órát idő­zött Stromboli szigetén és ott akadt rá Annára, egy 19 éves római lányra. A színész éppen egy kok­télt szürcsölt az előkelő Tartana teraszán, amikor hirtelen felkiáltott: „Megta­láltam Renátámat!” Dustin Hoffman elmondta Anná­nak, hogy filmet készül for­gatni Hemingway A folyón át a fák közé című regényé­ből (1950). „Ismertette a film cselekményét, leírta a női főszereplőt, és végül megad­ta New York-i irodájának címét. Kért, hogy írjam meg neki a címemet, és küldjék fényképeket ma­gamról” — mesélte a talál­kozásról Anna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom