Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

1998. július 24., péntek 12. oldal Nincs cigánykérdés Kocsord (MK) — A kocsordi általános is­kolában is jelentős a cigány etnikai kisebb­séghez tartozók száma. Mint Hegyeshalmi Csaba igazgató mondta: Kocsordon nincs „cigánykérdés”. A gyerekek értékét vég­zett munkájuk, magatartásuk fémjelzi. Több versenyen bizonyítottak a gyerekek. A Tiszavasváriban rendezett cigány he­lyesírási versenyen Lakatos Linda, Nagy Marianna és Gólik Julianna nyújtottak ki­emelkedőt. Többen vettek részt iskolai ta­nulmányi, sport- és kulturális versenye­ken. A megyei cigány kulturális vetélke­dőn a csoportos produkcióban második legjobbak voltak. A helyi cigány kisebbségi önkormány­zattal az iskola jó munkakapcsolatot alakí­tott ki. Pályázati úton mód nyílt közös programok szervezésére. Az elmúlt nyáron a nyert 200 ezer forintos pályázati pénzből a tiborszállási táborban nagyon sok hasz­nos, a mindennapokban szükséges ismere­tet sajátítottak el a gyerekek. Ebben meg­határozó szerepet játszott (játszik) Szekér Erzsébet tanárnő, aki azon túl, hogy nagy türelemmel foglalkozik a diákokkal, ottho­nosan mozog a néphagyományok „témájá­ban” is. Mesedramatizálás, cigánydalok és táncok, régi hagyományos foglalkozások, népszokások elevenedtek meg. Ünnep Salzburgban Salzburg (MTI) — Csütörtökön este a Bu­dapesti Fesztiválzenekar hangversenyével kezdődött meg az idén a világ legnagyobb zenei és színházi fesztiválja, a Salzburgi Ünnepi Játékok. A Fesztiválzenekar Fischer Iván vezény­letével a "tízezer ember befogadására alkal­mas salzburgi dómban a város szülöttei­nek, Mozartnak és a kevésbé ismert Biber- nek a dóm számára írt és ott bemutatott li­turgikus alkotásait adta elő. Kitűnő szólis­ták működtek közre — Ruth Ziesak, Ru- xandra Donose, Piotr Beczala, Franz Jo­seph Selig —, fellépett a Holland Kamara­kórus is. A Fesztiválzenekar még egy kon­certet ad Salzburgban, szombaton. Az 1917-ben életre hívott Salzburgi Ün­nepi Játékok műsorrendjének kialakításá­ra a háború után főleg Herbert von Kara­jan ízlése nyomta rá bélyegét. Az 1989-ben elhunyt mester, Salzburg szülötte, művé­szeti vezetőként, majd a direktórium tagja­ként döntően befolyásolta, hogy kiket hív­janak meg. Strandszezon. Most, hogy beköszöntött a kánikula, újra sokan látogatják a sóstói me­legstrandot Racskó Tibor felvétele Szüzesség online módra Los Angeles (MTI) — Két ameri­kai tizenéves az egész világot meginvitálta szüzessége elveszté­séhez: a 18 éves Diane és Mike saját honlapján lesz látható a nagy esemény közben, közép-eu­rópai idő szerint augusztus 9-én, vasárnap hajnali három órától kezdve a www.ourflrsttime.com címen. A két fiatal az első inter­júkat július 18-án adta a webla­pon, s ettől kezdve a nagy nyilvá­nosság nyomon követheti előké­születeiket is. A két fiatal egyébként ügyvéd­jük közlése szerint vallásos, most végezte a középiskolát és ősszel egyetemre készül. Külön érdekesek az üggyel kapcsolatban eddig felmerült ag­gályok, amelyekről a Reuters hírügynökség számolt be. Töb­ben felvetették, hogy ez esetleg olyan tréfa lehet, mint Orson Welles egykori rádiójátéka, a Vi­lágok harca, amely pánikot kel­tett Amerikában. (Ezt az aggo­dalmat nem utolsósorban táplál­ja az a tény, hogy a honlap terve­zőjének neve — Oscar Wells — igencsak hasonlít Welles nevé­re.) Mások attól tartanak, hogy valamiféle pénzszerzésről van szó: hogy például fizetni kell majd az adást nézéséért. Az is felmerült, hogy a két ér­dekelt esetleg nem is szúz, netán nem is magánember, hanem pél­dául színész, azaz az egész vállal­kozás alapja hamis. Sőt: az sem lehetetlen, hogy egyszerűen egy pornót vetítenek ilyen beharan­gozás után a nézőknek, márpe­dig az mégiscsak egészen más. Amerikában sok helyen törvény is tiltja a nyilvánosság előtti ne­mi életet, de az Internetre vonat­kozóan ilyen előírás nincs. Vandál a búzaföldön Győr (MTI) — Nem min­dennapi okból — csaknem 4 hektár búza földre döntésé­nek alapos gyanújával — indított rongálás miatt bün­tetőeljárást a rendőrség az osztrák Edmond F. ellen. A különös eset a Győr-Moson- Sopron megyei Nagyszent- jános határában történt. B. István nagyszentjánosi gaz­da szerdán tett feljelentést a vandál tett miatt, az osztrák férfi azonban a rendőrségi kihallgatáson tagadta, hogy ő tárcsázta a földbe az ara­tás előtt álló búzát. Edmond F. — az Effendi Kft. tulajdo­nosa — B. István szerint vélhetően mint egykori üz­lettársán akart bosszút áll­ni rajta. ’Baráti viszonyuk ugyanis időközben meg­romlott. Lenin élt Moszkva (MTI) — Az orosz ortodox egyház azon az ál­lásponton van, hogy el kell temetni Vlagyimir Iljics Le­nin bebalzsamozott holttes­tét — jelentette ki szerdán újságírók kérdésére vála­szolva Kirill szmolenszki és kalinyingrádi metropolita. A keresztény hagyomá­nyok nem engedik meg, hogy egy mumifikált holt­testet közszemlére állítsa­nak ki — mondta Moszkvá­ban az orosz egyházi méltó­ság. Létminimum — biológiai minimum A KSH létminimum-számítá­sát igen nagy társadalmi ér­deklődés kíséri, amelynek eredményeit felhasználja az Érdekegyeztető Tanács, a szociálpolitika, a jövedelem- politika, az adópolitika, sőt az önkormányzatok is. Az 1989-ben először nyilvánossá­got kapott számítások elvei szé­les társadalmi konszenzuson ala­pulnak. Ekkor vált a számítás alapjává az, hogy a minimumfo­gyasztás összetevői e normatív mértéket fogyasztó háztartások tényleges fogyasztási adataira épüljenek. Az 1989-ben megálla­pított fogyasztási értékeket a KSH 1994-ig a mindenkori fo­gyasztói árindexszel vezette to­vább, azaz volumenében válto­zatlanul tartotta. A kilencvenes évek változásai: a társadalmi át- rétegződés (pl. az alkalmazottak egy részéből vállalkozó vált), a társadalmi egyenlőtlenségek nö­vekedése és a fogyasztási struk­túra átalakulása következtében az 1989-es adatok továbbvezeté­sével kimutatott létminimum ér­tékek egyre kevésbé voltak össz­hangban a gazdasági és a társa­dalmi valósággal. Ezért 1996-ban a hivatal felújította létminimum számítását, amelyben mindig az adott év normatív értéket fo­gyasztó háztartásainak fogyasz­tási adataival számol. Ez a szá­mítás 1997-re is elkészült, mely­nek főbb eredményeit az alábbi­akban mutatjuk be. Hasonló szokások Szükséges megjegyezni, hogy a létminimum olyan forintösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen sze­rény, de alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A lét­minimumnak tehát nincs köze az éhezéshez, a leromlott ruhá­zathoz, a hajléktalansághoz stb. A létminimum mindezek miatt nem egyenlő a biológiai mini­mummal, hanem annál jóval több. A mai létminimumon élők fogyasztási szokásai megegyez­nek vagy nagyon hasonlóak az egész lakosság hatvanas évek eleji átlagos fogyasztásával. Az élelmiszer-fogyasztás normatívá­inak meghatározása azon élelmi­szermennyiségek figyelembevé­telével történik, amelyeket a KSH — szem előtt tartva az Or­szágos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet tápanyaga­jánlásait — széles körű szakmai­társadalmi egyeztetéssel alakí­tott ki az 1989-re vonatkozó lét­minimum-felméréshez. Az élel­miszerek így meghatározott köre és mennyisége fedezi egy aktív korú felnőtt táplálkozásélettani szükségleteit. Ezt az élelmiszer­kosarat a konkrét időszakra jel­lemző árakon számba véve ké­pezzük az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét. 1997-ben egy aktív korú felnőtt élelmiszer- normatívájának pénzben kifeje­zett értéke havi 8450 forint volt, mely 17,9 százalékos növekedést jelent 1996-hoz képest. Ifjúsági norma A létminimum-számítás élelmi­szerkosarának élelmiszer-tartal­ma a közepes fizikai igénybevé­tel melletti egészségügyi követel­ményeknek megfelelő, tényleges tápanyag-, vitamin- és ásványi- anyag-szükséglettel számol. Fel­nőtt személynél a normatív élel­miszer-mennyiségek többek kö­zött napi 98 gramm zsírt, 371 gramm szénhidrátot, 91 gramm fehérjét (ezen belül 40 gramm ál­lati fehérjét), 783 milligramm kalciumot, 2465 milligramm ká­liumot, 12 milligramm vasat, 111 milligramm C-vitamint tartal­maznak. A 0-14 éves korúak nor­matívája az aktív felnőttre vo­natkozó érték 77,8 százaléka, a nyugdíjas korúaké pedig 88,2 százaléka. E kulcsok figyelembe veszik a különböző életkorúak eltérő tápanyagszükségletét. Ily módon a 0-14 éves korúak havi élelmiszer-normatívájának érté­ke 1997-ben 6574 forintot, a nyug- díjaskorúaké pedig 7453 forintot tett ki. A KSH háztartási költség- vetési felvételében részt vevő, fentieknek megfelelő élelmiszer fogyasztású háztartásokban a létminimum egy főre jutó orszá­gos átlaga 1997-ben 18 574 Ft/hó volt. A létminimum értéke 1996- ban 15 172 Ft volt, melyhez ké­pest az 1997. évi összeg 22,4 szá­zalékkal magasabb, nagyobb mint az 1997. évi fogyasztói árnö­vekedés (18,3 százalék). Ennek legfőbb oka, hogy a létminimum­ban jelentős súllyal szereplő ház­tartási energia, valamint a tö­megközlekedéssel, oktatással kapcsolatos kiadások az átlagos­tól is gyorsabban emelkedtek. Az OECD és az Európai Unió or­szágaiban alkalmazott gyakor­latnak megfelelően a létmini­mum-számításnál a magyar KSH is alkalmazza az úgynevezett fo- gyasztásiegység-kulcsokat. Ez azon megfigyelésen és tapaszta­laton alapszik, hogy a különböző összetételű háztartásokban az el­térő aktivitású és korú szemé­lyek fogyasztása más. Az első fel­nőtt családtagnál ez az érték 1,00, de a többi felnőttnél már csak 0,75, az első gyereknél 0,65, a második gyereknél 0,50. Mind­ezek miatt a létminimum egy fo­gyasztási egységre számítva 23 709 Ft/hó volt. így a legtipiku- sabbnak tekinthető két aktív ko­rú személyből és két gyermekből álló háztartás — amely 2,90 fo­gyasztási egységet képvisel — létminimumértéke 2,90x23 709=67 816 Ft-ot tesz ki. A külön­böző háztartástípusokra érvé­nyes egy főre jutó havi értékek 1997-ben a 18 574 forintos létmi­nimumérték körül, a 14 és 23 ezer forint közötti sávban szó­ródtak. Az egy-két személyes háztartásokra a nagyobb, a több- személyesekre a kisebb értékek jellemzőek annak megfelelően, hogy az utóbbiak esetében a la­kásfenntartási kiadások több személyre oszlanak el, illetve a kisgyermekek fogyasztása a fel­nőttekénél kevesebb. Nincs válasz Arra a kérdésre, hogy hányán él­nek a létminimum szintje alatt, a háztartási költségvetési felvé­telben bevallott adatok nem ad­nak valósághű választ. Ennek oka, hogy a felső jövedelemrégi­ókba sokkal kevesebb, az alsók­ba pedig sokkal több háztartás kerül, mint amennyi a valóság­ban oda tartozik, mivel a jobb anyagi helyzetben lévők eseté­ben gyakori volt az elzárkózás a válaszadástól, illetve elég általá­nosnak mondható a jövedelemel­titkolás. A válaszadás megtaga­dásáról megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek, a jó la­káskörülmények között élők, az alkalmazottakkal dolgozó vállal­kozók, vagyis a feltételezhetően jó anyagi helyzetűek közül a megkérdezettek 30-40 százaléka tagadja meg a válaszadást, míg a legkevésbé iskolázottak, a rossz lakáskörülmények között élők, tehát a feltételezhetően rosszabb anyagi helyzetben lévők körében ez az arány 5-10 százalék. E ta­pasztalatokat és ismereteket fel­használó nagyságrendi becslés eredménye szerint 1997-ben az ország lakosságából a létmini­mum alatt élők aránya mintegy 25-30 százalék. A kisebb keresetek, az alacso­nyabb nyugdíjak, a magasabb munkanélküliség és más ténye­zők együttes hatásaként az való­színűsíthető, hogy a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében élők valamivel több mint egyharma- da él a létminimum szintjén vagy kénytelen megélni ennél kisebb összegből. mm® WIHDEHFILÚL Lakatos Ferike énekel, táncol Csússzak vagy ne csússzak? Racskó Tibor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom