Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

1998. július 24., péntek L'ű *h ^ GAZDASÁG 13. oldal Kiskereskedők Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Ötszáz fo­gyasztó és ötszáz kiskereskedő véleményét firtatták azok a kérdőívek, amelyek az E- Misszió Egyesület felkérésére szakértői csapat állított össze és juttatott el a kivá­lasztottakhoz a közelmúltban. A kíváncsis- kodás oka pedig az volt, hogy megtudják: hogyan befolyásolja majd a megyeszékhe­lyen illetve a megyénkben működő kiske­reskedők életét a „nagyok”, a bevásárló központok, áruházak megjelenése. A kérdőívek értékelése a végéhez közele­dik, augusztus végére szeretnénk elkészíte­ni az eredményeket és következtetéseket tartalmazó tanulmányt — tájékoztatta la­punkat Cselószki Tamás, az egyesület elnö­ke. Véleménye szerint a külföldi üzletek a kereskedelemben magasra helyezték a mércét a kedvező árakkal, vevőbarát ki­szolgálással. A vásárlók szívesen fogadták a kínálat bővülését, hiszen a verseny az ő kegyeikért folyik. A kereskedelemben vég­bemenő tőkekoncentráció a nagyvállalato­kat hatékonyabbá teszi, hiszen ezek a cé­gek évtizedeken át tökéletesítették műkö­désüket annak érdekében, hogy a fogyasz­tók kiszolgálását alacsony árakon és ma­gas színvonalon oldják meg. A nyugat-eu­rópai példák azt mutatják, hogy az egyéni kereskedők jelentős része áldozatául esik ennek a hatékonysági versenynek. Auszt­riában az elmúlt két évtizedben például a kiskereskedelmi egységek 90 százaléka szűnt meg elsősorban a nagy bevásárlóköz­pontok megjelenése miatt. Az E misszió Egyesület most tanul­mányt készíttet a kiskereskedelemben ta­pasztalható változásokról és azok hatásai­ról, valamint arról, hogyan lehet a kiske­reskedelemben tapasztalható tőkebeáram­lást minél inkább a régiónkban élő embe­rek hasznára fordítani. Mivel Nyíregyhá­zán és környékén sok embernek közvetlen, vagy közvetett módon a helyi kiskereske­delem jelent megélhetést, ezért annak ver­senyképességét gazdaságilag egészséges szinten közös érdekünk megőrizni. Mind az E misszió Egyesület, mind a tanulmány készítői Egri Imre közgazdász és munka­társai azért dolgoznak, hogy a tanulmány­ban születő eredmények és megállapítások túlmutassanak a problémák felvetésén, ad­janak a gyakorlatban is működő megoldási javaslatokat. Minden rosszban van valami jó 1 — tartja a mondás. A sok esőnek köszön- | hetően úgy nőtt a fű és a szénának való egyéb növény, mintha csak húzták volna a földből. A gondos állattartók nem is hagy- f ják veszni az értékes takarmánynak valót, lekaszálják s elszállítják, ahogy azt teszik Nyírvasvári határában is. Harasztosi Pál felvétele □ A washingtoni képviselőház ismét megadta a legnagyobb kereskedelmi ked­vezményt Kínának annak ellenére, hogy igen jelentős a két ország közötti kereskedel­mi egyensúlyhiány és aggodalmat kelt az emberi jogok helyzete az ázsiai államban. □ Általános sztrájkkal fenyegetőznek a görög szakszervezetek, ezzel tiltakozva a munkafeltételeket érintő változtatások ellen. Q Franciaország jövő évi költségvetési tervezete a közkiadások csökkentését irá­nyozza elő, mert a 2,3 százalékos deficittel az ország még mindig az EU azon országai közé tartozik, amelyek ebből a szempontból a legkevésbé jó mutatót érik el. (MTI) □ A teherautók közlekedésére vonatko­zó Lengyelországban elrendelt tilalmat szer­dán két vajdaságban feloldotta a közlekedé­si és tengergazdasági minisztérium. (MTI) Szigorú szűrőn az EU asztalára Csak folyamatos képzéssel lehet megfelelni az élelmiszeriparban a követelményeknek Balogh József Kisvárda (KM) — Négy-ötezer nyúl, napi 75 ezer csirke két műszakban, s ennek 75-80 százalékát ledarabolják. A mell nagy részét kifilézik, s szinte az összes az európai közösség piacain kél el. — Ez a Hajdúbét kisvárdai gyá­rának teljesítménye — mondja Molnár Gyula igazgató, s a piac részletezésével folytatja. — Az angolokon kívül a németek nagy vásárlók, kevés áru megy olasz és svájci piacra. Örvendetes vi­szont, hogy feléledt az ukrán és orosz piac is, fűszerezett csirkét, fűszerezett kacsát, töltelékárut visznek, nyulat vásárolnak. Ha lassan is, de kialakul keleten is az a vevőkör, amelyik nem a pil­lanatnyi haszon miatt, hanem fo­lyamatosan vásárol. Megismer­Horváth Tibor most tanulja a szakmát. Munkanélküli volt, a Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Köz­pont iskolázta be. — Nem volt más munka a közelben. Feliratkoztam a pátrohai polgármesteri hi­vatalban, aztán amikor jött ez a lehetőség, szóltak, én meg jöttem. Jól érzem itt magam, ha levizsgázom, harmincezer körül nekem is meglesz. Kell a pénz. Százszázalékos rokkant- nyugdíjas anyámmal és a kis húgommal élek. Kap­tam egy kis munkanélküli­segélyt, de abból nem lehet megélni. jük, ki az, akire folyamatosan számítani lehet. A gondot az okozza, ha változik a szabályo­zás, akkor pillanatok alatt meg­áll minden, de sajnos ezzel a ke­leti piacon számolni kell. Biztos vagyok benne, 1990-91-ben sem akartunk megszabadulni a keleti piactól, azért nem tudtunk elad­ni, mert nem volt aki fizessen. Elment két szállítmány, nem jött a pénz, senki nem szállított to­vább. Akkor még 23 forintért ad­tuk a csirkét, s hogy az állam mi­képp rendezte, hogy építette bele például az olaj árába, ki törődött vele. De amikor ez megszűnt, az ottani kereskedők változatlan feltételek között akartak keres­kedni, s úgy már nem működött tovább. A kisvárdai gyárban 800-900 ember dolgozik, a környék egyik legtöbb embert foglalkoztató, s állandóan munkaerőt kereső üzeme. Sok munkanélküli talál itt munkát, ám munkába állásuk előtt egy elméleti és gyakorlati képzésen kell átesniük. Szerződést kötöttek a Nyíregy­házi Regionális Munkaerőfej­lesztő és Képző Központtal, így szinte folyamatos a képzés. Nem­rég vizsgázott egy csoport, s most augusztus elsejével a gyár létszámába is bekerülnek, de már beindult egy újabb ötvenfős csoport képzése is. — Nemcsak azért kell képezni őket, mert munkanélküliek, ha­nem mert az itt gyártott termék — a csirke és a nyúl — bekerül az európai közösség piacaira,' aminek egyszer remélhetőleg mi is tagjai leszünk — mondja Mol­nár Gyula. — Akkor már könnyebb hely­zetünk lesz, de most olyan szűrő­kön megyünk keresztül, hogy csak a legszigorúbb higiéniás feltételeknek megfelelő körülmé­nyek között készített termék jut át rajta. Bedolgozunk a McDo- nalds-nak Franciaországba, egy nagy világcégnek, a Sun Vally- nak Angliába, ezek olyan fontos cégei az európai közösségnek, hogy csak nagyon jó minőségű termékkel lehet megfelelni, min­den termékünket mikrobioló­giai vizsgálatnak vetnek alá. Ezért nemcsak, hogy képzetlen ember nem állhat a vágósor mö­gé, hanem az itt dolgozóknak is állandó képzésben kell részt ven­ni.' — Az igazsághoz tartozik, hogy annyian sohasem marad­nak az újonnan képzettek közül, amennyien a tanfolyam kezde­tén vannak, nagy a lemorzsoló­dás. Az élelmiszeripart a világon mindenütt átmeneti munkának tartják az emberek. Belefárad­nak a monoton munkába, aki te­heti, szabadulni szeretne a sza­lagmunkától. Itt ráadásul egyik csarnokban nagyon meleg, a má­sikban meglehetősen hűvös van. Aki ledolgozik itt húsz évet, az nagyon megérdemli a megbecsü­lést. Ami a keresetet illeti, éven­te 15-20 százalékot emelünk, né­mi túlórával havi 30-40 ezer kö­zött keresnek az emberek. Balogh József Kékeséről jár szakmát tanulni. Gyermekko­rát intézetben töltötte, most nagynéniével és annak két gyerekével él. Ő a kisvárdai munkaügyi kirendeltségen tudta meg, hogy indul egy tan­folyam. Van már gyümölcstermesz­tő szakmája is, de azzal nem talált munkát magának. Mű­vezetője szerint nem minden nap jelenik meg a munkahe­lyén. Miért? Nem szívesen di­csekszik vele. — Éhen nem lehet dolgozni. Mi nagyon nehéz körülmé­nyek között élünk, azért me­gyek napszámba dolgozni, hogy legyen mit enni. De ha itt délelőttös vagyok, akkor délután, ha délutános, akkor délelőtt megyek dolgozni, ha hívnak. Ha már levizsgázunk, akkor biztosan jövök minden­nap. De nyolc órát, meg még a túlórát nem lehet éhen végig­dolgozni. Elméletből négyesre vizsgáztam, a gyakorlattal sincs semmi gondom. Sörgyári részvénycsere Budapest (MTI) — A Sop­roni Sörgyár Rt. részvénye­it 1998. augusztus 1-je és 1999. január 31-e között cse­rélik ki a Brau Union Hun­gária Sörgyárak Rt. papír­jaira — jelentette be László Attila, a Brau Union Hun­gária Sörgyárak Rt. vezér­igazgató-helyettese buda­pesti sajtótájékoztatóján. A részvénycserére azért van szükség, mert 1998. január 1-jén az osztrák Brau Union egyesítette magyarországi érdekeltségeit és új néven Brau Union Hungária Sör­gyárak Rt. néven jelentke­zett a piacon. Nyíregyháza (N. L.) — A nyír­egyházi Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet 1996 már­ciusától a múlt év végéig veszte­séges volt, az idei év első felét már elfogadható nyereséggel zár­ta. Az eredmény egy sor átszer­vezésnek és pozitív intézkedés­nek köszönhető, de további, gaz­dasági eredményességre törekvő intézkedések várhatók — erről informált Tóth Zsuzsanna, a szö­vetkezet elnöke. Az elmúlt év februárjában igen nehéz helyzetben volt a szö­vetkezet, amikor Tóth Zsuzsan­nát egy évre megválasztották el­nöknek. Tavaly és idén új, meg­bízható partnereket kellett ke­resni, mert az olasz és a német megrendelők a nehézségek miatt elpártoltak a szövetkezettől. Ám egy német, valamint a francia, a belga és a holland megrendelők jó partnernek bizonyulnak. A nyírtéti üzemrészt megszüntet­ték, a gépeket átvitték Ibrányba, a még újnak mondható ibrányi üzemet a terv szerint bővíteni fogják. A Széchenyi utcán lévő két boltot bérbe adták. A közel­múltban, június 1-től bezárták a paszabi szövőház kapuját, itt egyelőre szüneteltetik a terme­lést. A beregsurányi hímző rész­leg továbbra is üzemel. Június 1-jén újabb racionali­zálás végett megkezdték az admi­nisztratív terület átvilágítását. A fizikai létszámot nem építették le, sőt fizikai dolgozókat vesznek fel. Tervezik, hogy augusztustól új termékként menyasszonyi ru­hákat készítenek. Moszkvai emberek figyelik az árfolyamok változását egy pénzváltó irodában. A Világ­bank a hét közepén döntött arról, hogy év végéig 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújt Oroszországnak, s ez jótékonyan hatott a gazdaság stabilizációjára AP-felvétel Szakmai nap Kiszombor (KM) — Orszá­gos napraforgó szakmái na­pot és bemutatót szervez­nek július 29-én, szerdán a Gabonamag Kft. kiszombo- ri vetőmag üzemében a Ga­bonatermesztési Kutató Kht. valamint a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület közreműködésé­vel. Az érdeklődőket 10.30 órától várják a vetőmag üzemnél, az ünnepélyes megnyitó után szó lesz a kisárutermesztés szerepé­ről, helyzetéről, a naprafor­gó-nemesítés hazai és nem­zetközi eredményeiről. Autóprofit München (MTI) — A né­met BMW autóipari kon­szern csütörtökön bejelen­tette, hogy első félévi nettó profitja 511 millió márkára nőtt, a tavalyi első félévi 435 millió márkáról, az an­gol font erős felértékelődése ellenére. A konszern eladásai 30,95 milliárd márkára nőttek, 29,1 milliárdról. Az első fél­évi értékesítéshez a BMW autómárkák 14,2 milliárd márkával, a konszernhez tartozó brit Rover Group márkái 7,2 milliárd márká­val járultak hozzá. A többit a BMW motorkerékpárjai és a BMW Rolls-Royce GmbH repülőgéphajtőmű- vegyes vállalat termékei hozták. Csirke szalagon Balázs Attila felvétele Nyereséges a Háziipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom