Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

1998. június 9., kedd 13. oldal Japán mozirongáló Tokió (MTI) — Egy magát jobboldali beál­lítottságúnak tartó férfi dühében szétszab­dalta Jokohama egyik mozijának vetítő- vásznát. A 27 éves fiatalember — mint ké­sőbb a rendőröknek elmondta — nem ér­tett egyet azzal, ahogyan a kínai film a nankingi mészárlást ábrázolta. A japán császári hadsereg Kína második világhá­ború előtti gyarmatosítása idején tömeg­mészárlást rendezett Nankingben, de ezt a tényt sokan, még egyes japán tankönyvek ;ís vitatják. „Anyagi károkozás” címen vet­te őrizetbe a rendőrség a fiatalembert, aki késével öt helyen kaszabolta szét a film­vásznat. Nemrégiben mutattak be a japán mozikban egy másik, ellenkező beállított­ságú filmet, Hideki Todzsónak, a császári kormány háborús kormányfőjének életét és a háborús bűnösök tokiói perének ese­ményeit feldolgozó alkotást. A Japán má­sodik világháborús szerepét megszépítő film ellen több társadalmi és művészeti szervezet tiltakozott. a*. ()},i ü Derű. Zenés kabarészínházi előadásra várják az érdeklődőket ma este fél kilenctől a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. A Derűre is derű című zenés műsorban fel­lépnek; Mikó István, Szerencsi Éva, Straub Dezső, Rátonyi Hajni, Nagy Gábor. A játék­mester: Mikó István. (KM) □ Társaskör. A Magyar Honvédség nyír­egyházi Helyőrségi Klubjában tartja követke­ző összejövetelét a Nyíregyházi Társaskör ma 18 órától. A közönség Molnár István ön­álló előadói estjét láthatja, hallhatja. (KM) Ü Egészségesen. A nagykáflói városi mű­velődési központban Egészségünkért cím­mel tartanak összejövetelt június 10-én dél­után négy órától. A téma: bőrünk egészsé­ge, szépségápolási tudnivalók; testápolás, napozás, szoláriumhasználat. (KM) O Órakiállítás. A világhírű Breitling órákat bemutató kiállítás nyílt Budapesten, a belvá­rosi Váci utcában. Az 1884-ben alapított svájci óragyár a saját múzeumából származó modelleken kívül a legújabb óráit is bemu­tatja. (MTI) Szóbelik. Tegnap megkezdődtek megyénk középiskoláiban is a 4336 nappa­li tagozatos diák szóbeli érettségi vizsgái. A számadás zárónapja: június 19. Képünk — amint „jellegéből” is következik — még a nagy számonkérések előtt, az utolsó osz­tályfőnöki órát követően készült a nyír­egyházi Arany János Gimnázium IV. B osztályában Amatőr felvétel Kamarai tankönyv Budapest (MTI) — A kamarai közigazga­tási feladatokról jelentetett meg tanköny­vet a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra. A mintegy ötszáz oldalas tankönyvet a kamarai apparátus oktatásához használ­ják, de kézikönyvként is alkalmazható. A területi kereskedelmi és iparkamarák má­jus 21. és június 9. között közigazgatási ok­tatást tartanak dolgozóik számára, ahol ki­emelten foglalkoznak a július elsejétől a kamarák által végzendő állami feladatok­kal. A tankönyv aktualitását növeli, hogy a nyáron, a cégek és vállalkozók nyilván­tartásának átvételével, nagyságrendileg bővül a kamarák által ellátott állami fel­adatok köre. Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Az idei Ünnepi Könyvhetet so­kan sikeresnek tartják. A könyvforgalmazók an­nak örülnek, hogy talán har­minc százalékkal nö a forga­lom. A megnyitón, a budapesti Vörös­marty téren soha ennyi ember még nem tolongott, mint most. Jókai Anna a megyei megnyitón pedig arról beszélt, hogy a rend­kívül alacsony példányszám és a könyvárak miatt az írók egyre kevesebb emberhez jutnak el, il­letve a könyvek jelentős része nem is kerül a vidéki könyves­boltokba. Szerencsére megyénknek az idén több íróvendége is volt, akik sikeres találkozókon vehet­tek részt, s bizonyára magukkal viszik a konkrét élményen túl azt a hitüket is, hogy az ország­nak ezen a táján is élnek „könyv­faló” emberek. Vathy Zsuzsával a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár egyik szobájában ül­tünk le egy pár percre. Az írónő azok közé tartozik, akik örülnek a változásnak. — Igaz, nagyon drágák a könyvek, de könnyen lehet, hogy Jókai Anna nyíregyházi irodalmárok társaságában akik most vásárolnak, azok való­ban azért teszik, mert szükségük van rájuk. S mi lehet más az író érdeke, mint az, hogy olvassák a műveit? Az ünnepi könyvhéten a számos író-olvasó találkozón, rendhagyó irodalmi órán kívül az is esemény volt, hogy együtt­működési megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a me­gyei és városi könyvtár, illetve a tanárképző főiskola könyvtárá­nak adatbázisa összekapcsoló­dik. Ennek eredményeképpen az Balázs Attila felvétele Internet segítségével akár ott­honról is lehet böngészni a két könyvtár állományában. Elő le­het jegyezni egy szükséges köny­vet, vagy ha a lejárathoz közele­dik a kikölcsönzött kötet, akkor otthonról is meg lehet majd hoo- szabbítani. Szükségünk van a jó könyvre Megyénknek az idén is több íróvendége volt, akik sikeres találkozókon vettek részt Szabolcsi siker Szentendrén Mérnöknek készült Szentpétervárott • Képi plasztikákat alkot Matits Ferenc Szentendre, Kisvárda — Az 1960-ban Kisvárdán született Lu­kács Tibor festőművész 1984 óta él Szentendrén. A Nyíregyházán nevelkedett művész, hasonlóan a város ma Budapesten élő, legje­lentősebb kortárs művészéhez, Szikora Tamáshoz szintén Szent­pétervárott — akkor még Le- ningrádban — szerzett mérnök­diplomát. A diplomával a tarsolyukban mindketten úgy döntöttek, hogy képzőművészek lesznek. Lukács' Tibor a Duna-parti művészvá­rosban hamar kapcsolatba ke­rült a hazai opart festészet veze­tő mesterével Deim Pállal, akit mesterének vall. Az évek során, mint arról a nyíregyházi ÉVISZ- ben 1994-ben megrendezett kiál­lításán meggyőződhettünk, sike­rült saját egyéni hangját megta­lálni. Egyéni szín- és formakul­túrája, ötletes motívumválasztá­sa miatt számos hazai és külföldi Lukács Tibor Keresztletétel cí­mű művének részlete (1998) KM-reprodukció önálló csoportos kiállításon sze­repelt. Képeinek konstruktív alaphangját nem csupán a mér­tani formák gyakori használata adja meg, hanem az is, hogy egyes műveinél a képfelületet többdimenzióssá alakítva sajá­tos kép plasztikákat hoz létre. E tendenciát fokozva egyes kompo­zícióinál megszabadulva a kép­keret kötöttségétől, festett alak­zatait önállóan és rendszerbe szerkesztetten állítja ki. Művé­szetének másik vonulatánál tisz­ta színeit előszeretettel helyezi el puzzle formájú képcikkelyekbe, így építve fel mozaikszerű kom­pozícióit. Az impresszionista fes­tők egy csoportja a múlt század nyolcvanas éveiben fejlesztette ki e technika előfutárát, a pointi- lizmust, melynek Scurat volt leg­fontosabb művésze. Lukács Ti­bor a tónusok és színek rokon használatával azonban absztrakt művészetet hoz létre, melynek tudatos szerkesztettsége, kie­gyensúlyozott színdinamikája harmonikus amorf terekkel gaz­dag. Jelen kiállításán, mely rend­hagyó módon az 1753-ban épült Péter-Pál-templomban került megrendezésre, a művész több olyan művet állított ki, melyen a hely szellemiségéhez igazodva keresztmotívum tűnik fel. Száz éve született Malaparte Budapest (MTI) — Curzio Mala­parte (eredeti nevén Kurt Erich Suckert, 1898-1957) emléke gya­kori politikai pálfordulásai mi­att sokak emlékezetében örök opportunistaként és emberi ka­méleonként maradt fenn. 1957. július 19-én bekövetkezett halála után feltűnően hallgattak róla Olaszországban. Csak évtizedek­kel később fedezték fel benne — a Kaputt és A bőr szerzőjében — az évszázad egyik legellentmon­dásosabb és egyben legsikere­sebb íróját. Kurt Erich Suckert 1898. júni­us 9-én született a Firenze köze­lében lévő Pratóban olasz anyá­tól és német apától. Hazai kriti­kusainak — akik szerint bizarr lelkülete német és olasz gyökere­iből származott — Malaparte az­zal válaszolt: „soha nem bocsá­tották meg nekem, hogy húsz centiméterrel nagyobb vagyok a legtöbb olasz írónál”. Egész éle­tén át azon dolgozott, hogy meg­teremtse a saját mítoszát. Az ön- tömjénező sznob a maga rendkí­vül sikeres menedzsere volt. Az igazságot nem vette túlságos ko­molyan. Az első világháborúban Mala­parte önkéntesként a németek ellen harcolt. Később csatlako­zott a fasisztákhoz, de állásfogla­lásai miatt kegyvesztett lett Mussolininál és éveken át hall­gatni kényszerült. A második vi­lágháborúban haditudósítóként bejárta a keleti frontot és a né­met megszállás során szerzett él­ményeit Kaputt című regényében vetette papírra. Legnagyobb írói sikerét a regény folytatása, az 1949-ben megjelent A bőr hozta. Összesen 38 művet publikált, amelyek 23 nyelven — kínaiul, japánul és törökül is — jelentek meg. Magánéletében bőven gon­doskodott botrányokról. Hiúsága nem ismert határokat. Arcát ál­lítólag túl pirosnak tartotta, ezért púderezte magát. Rétközberencsi diákok versenysikere Pátroha (KM — K. J.) — A pát- rohai Móricz Zsigmond Általá­nos Iskola tantestülete és tanuló- ifjúsága — a Móricz Zsigmond Társaság és a Megyei Gyermek- szervezetek Szövetsége támoga­tásával — névadójának tiszteleg­ve általános iskolásoknak verse­nyeket hirdetett. A napokban megtartott életrajzi vetélkedőn négyfős csapatok vettek részt, és mérkőztek meg Móricz Zisg- mond életével és műveivel kap­csolatos ismeretekből. A megmé­retésen legjobban szerepelt a rét­közberencsi általános iskola csa­pata. Tagjai: Csercsa Gabriella, Dudás Krisztina, Fekete Ágnes, Király Eszter. Második lett a nyírbátori Ok­tatási Centrum quartettje, a har­madik helyen pedig a gégényi Gárdonyi általános iskola együt­tese végzett. Belövés Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Montázs Art Mozi következő előadásait június 10-én este hat és nyolc órai kezdettel tartja. Mindkét alkalommal Az utolsó belövés című színes, amerikai filmet vetítik. Rendezte: Vondie Curtis Hall. Főszereplők: Stephane Freiss, Mruschka Detners. Vers­dömping Nyíregyháza (KM - N.I.A.) — Még a Költészet napjára hirdettek meg a város köz- művelődési intézményei egy versíró pályázatot. Az lehetett a szándék, hogy ki­derüljön: él-e még a vers, mai zaklatottnak nevezett korunkban vannak-e még olyanok, akik megérint a vers. Az eredmény meglepte a szervezőket, mert közel hét­száz vers futott be a pályá­zatra, sokan küldtek illuszt­rációkat is. A résztvevők között voltak általános is­kolások és gimnazisták, fő­iskolások és munkanélküli­ek, meglett körű nagyma­mák és komoly férfiak. A „szakmai” értékelésen sokan szorongtak a megyei és városi könyvtár kister­mében, mindenki arról akart hallani, hogy amit írt jó-e vagy sem. A zsűri nem a szigorú esztétikai szem­pontokra figyelt elsősorban, hanem arra, hogy a vers­írói szándék és a megvaló­sulás között mekkora a tá­volság. A pályázat kiírói számá­ra nagy örömül szolgált, hogy az anyagban három­négy olyan pályamunkával is találkozott, amelyeknek az alkotói kétségkívül te­hetségesek, s velük bizo­nyára találkozunk a későb­biekben. ( Iliit» KULTÚRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom