Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

RÖVIDEN...

Milliókat

nyertek

Nyíregyháza (KM) — A Területi Kiegyenlítést szolgáló összegből és a Céljellegű Decentralizált Támogatás 1998. évi keretéből támogatott ön- kormányzatok:

a Megyei Területfejlesztési Tanács 1998. július 03-i, első fordulós döntése alapján (1- től 70-ig lásd lapunk június 8-i számát; a nyertes önkormányzat után zárójelben a pályázat témája, a beruházás összértéke, összesen megítélt támogatás, mindkettő ezer forintban):

71. Nyíregyháza (útépítés, 34.000,12.000);

72. Nyíregyháza (útépítés, 25.883, 15.000);

73. Nyírgelse (útépítés, 12.412, 3.000); 74. Nyíribrony (útépítés, 26.114, 11.000); 75. Nyírkárász (útépítés, 27.930, 4.000); 76. Nyírkáta (útépítés, 46.940, 26.740); 77. Nyír- kércs (gondozóház létesítése, 6.298, 3.000);

78. Nyírmihálydi (járdaépítés, 8.371, 3.300);

79. Nyírmihálydi (szennyvízcsatorna, ,208.851, 22.000); 80. Nyírparasznya (idősek

napközi otthona, 5.941, 4.159);

81. Nyírpilis (védőnői szolgálat, 2.633, 1.800); 82. Nyírtelek (útépítés, 8.068, 5.648);

83. Nyírtura (ivóvízhálózat, 26.757, 9.587);

84. Nyírvasvári (csapadékvíz csatorna építése, 7.819, 3.400); 85. Olcsva (útépítés, 20.459, 3.000); 86. Panyola (járdafelújítás, útrekonstrukció, 7.868, 3.000); 87. Paszab (szennyvízhálózat, 293.036, 50.000); 88. Pá- tyod (területelőkészítés, 9.876, 6.913); 89. Penészlek (belterületi útépítés, 64.466, 3.000); 90. Petneháza (egészségház építése, 40.623, 7.587);

91. Piricse (útépítés, 25.585, 3.500); 92. Pócspetri (útépítés, 15.358, 5.200); 93. Por- csalma (iskolabővítés, 34.600, 13.500); 94. Rakamaz (szennyvíztisztító telep, 331.650, 22.870); 95. Ramocsaháza (iskola építés,

Szennyvízcsatorna épül Bujon

Martyn Péter felvétele

15.725, 4.000); 96. Rápolt (útépítés, 10.000,

7.000) ; 97. Rozsály (szociális ellátás fejlesztése, 20.119, 3.000); 98. Sényő (faluház, 18.612, 6.000); 99. Sényő (turisztikai fejlesztés, 16.345, 10.180); 100. Szamosangyalos (ravatalozó, 1.764,1.190);

101. Szamossályi (belterületi vízrendezés, 19.468, 4.300); 102. Szamostatárfalva (belvízcsatorna, 10.092, 3.300); 103. Sza- mosszeg (útépítés, 17.458, 6.110); 104. Tákos (belterületi útépítés, 17.285, 3.000); 105. Tar- pa (útfelújítás, 23.759, 3.000); 106. Tiszaa- dony (járdaépítés, 12.829, 3.000); 107. Tisza- bezdéd (ivóvízvezeték kiépítése, 4.383,

3.000) ; 108. Tiszadada (polg. hivatal felújítása, 17.002,10.000); 109. Tiszakerecseny (belterületi vízrendezés, 74.025, 8.500); 110. Ti- szakóród (szennyvízcsatorna II. ütem, 320.000, 20.000);

111. Tiszalök (egészségügyi központ, 7.175, 4.925); 112. Tiszalök (útépítés, 61.367, 10.161); 113. Tiszanagyfalu (nővédelmi tanácsadó felújítása, 1.008, 706.706); 114. Ti- szaszalka (útfelújítás, járdaépítés, 19.152,

3.000) ; 115. Tiszavasvári (járóbeteg szakrendelő, 15.050, 10.535); 116. Tiszavasvári (útépítés, 17.200, 11.543); 117. Tiszavasvári (kistérségi turisztikai program, 49.078, 19.337); 118. Tiszavid (kerékpárút, 10.370,

3.000) ; 119. Turistvándi (útfelújítás, 7.124,

3.000) ; 120. Turricse (szociális otthon kialakítása, 12.483, 3.500);

121. Tyúkod (orvosi rendelő, 29.889,

11.000) ; 122 Újfehértó (útépítés, 17.650, 6.200); 123. Újfehértó (gyermekorvosi rendelő, 52.296, 20.000); 124. Újfehértó (útépítés, 34.000, 20.987); 125. Uszka (útépítés, 5.183, 3.000); 126. Vállaj (orvosi rendelő, 1.671, 1.337); 127. Vámosatya (belterületi vízrendezés, 24.000, 4.400); 128. Vásárosna- mény (útépítés, 25.400, 4.600); 129. Vásáros- namény (gimnázium bővítés, 42.850,

20.000) ; 130. Zsarolyán (faluház, 8.552,3.200) (folytatjuk, a következő részben a vállalkozói szféra nyerteseinek listáját közöljük).

1998. június 9., kedd

14. oldal

A tej ára is életet jelent

Magosliget (M. K.) — Régi igazság, hogy soha nem szabad feladni. Ha valahol, a végeken igazán szükség van tartásra, napi helytállásra, ha boldogulni akar az ember.

Mert mondjuk Magosligeten a megyeszékhelytől úgy 100 kilométerre mit tud kezdeni a mai viszonyok között boldogulni akaró? A szinte -egyutcás településen járva aki betekint a Fő utca közepe táján lévő gazdasági udvarra, láthatja, az ott lakó Horváth házaspár körültekintően szervezte a gazdálkodást.

Az MTZ-50-es traktor mellé beszerezték az elengedhetetlenül szükséges ekét, tárcsát, vetőgépet. A gépek működtetése is közös feladat Horváthéknál, ami azt jelenti, hogy szükség esetén „női kormányzás” érvényesül. Körültekintően kellett szervezni a szántó hasznosítását is. Igazodva a 7-11 aranykoronás földekhez, a gazdálkodás céljaihoz, lehetőségeihez: búza, árpa, zab került a földbe. Sajnos a tavaszi belvíz komoly károkat okozott. Mivel állatokat tartanak, takarmányozásukhoz jelentős meny- nyiségű kukoricát is termesztenek. A több lábon állás lehet a nyitja, hogy ilyen mostoha körülmények között is meg tudjon élni a család.

Horváthék rájöttek, érdemes

Budapest (MTI) — A kilencvenes években legalább 20-30 százalékkal kevesebb húst eszünk, habár még mindig több, mint a felét adja összes húsfogyasztásunknak a sertéshús!

Régen a gabonatermés, ma a világpiac szab határt a hústermelésnek. Az határozza meg, hogy milyen mennyiségre van igény. Idehaza ideig-óráig lehet magas árat szabni, ám a kereskedelem megkeresi az olcsó, külföldi piacon kapható húst és jó haszonnal itthon eladja.

Ez a folyamat játszódott le a múlt negyedévben is, immár nem először! Az év eleji 276 forintról napjainkra 236-ra esett vissza az élősertés kilónkénti fel- vásárlási ára, miközben az állami költségvetésből a szaktárca százmilliókat juttatott különféle

címen és támogatásként a kezdődő túltermelési válság megakadályozására, hogy megállítsa ezt az örvénylő mozgást.

A jelenleg ismét kritikus helyzetről Demeter János, az FM Agrárrendtartási Hivatalának osztályvezetője így vélekedik:

— A múlt év végétől ez év elejéig az európai piacon sertéshúshiány keletkezett, továbbá sikerült visszaszerezni a keleti piacokat. Ez a két tényező nagy exportlehetőségeket teremtett. Ugyanakkor az Európai Unió országaiban felhalmozódott 600 ezer tonna marhahúson túl akartak adni, továbbá az érintett országok termelői is magukhoz tértek, jelentős exporttámogatást kaptak, így az olcsón árusított cikkeikkel szemben a magyarok még az erőteljes exportösztönzéssel sem tudják állni a versenyt. Nem lehetett a magas

árakkal dolgozni a belföldi piacon sem, mert az olcsóbb húst behozták a kereskedők, de már haszonnal tovább is adták, a belföldinél is alacsonyabb áron. Az árak pedig zuhanni kezdtek!

— Azzal kell számolnunk, hogy ezeket a 3-4 évenkénti vagy még gyakrabban visszatérő eladási nehézségeket nem lehet végérvényesen elkerülni! Az egymilliónyi kistermelő, aki 2-3 sertést képes a kedvező árak hatására piacra vinni, ki van téve az említett örvénylő mozgásnak. Az árak zuhanni kezdenek, az export csökken, visszaesik a termelési kedv, kevesebb lesz a hús a piacon és akkor kezdődik minden újra! Nincs olyan állami költségvetés és támogatási forma, amelyik a piac minden résztvevőjét nemcsak megóvná a bukástól, hanem még tisztességes haszonhoz is juttatná.

A traktor a gazda ereje

szavasmarhával foglalkozni. Az istálló rendelkezésre állt, benépesítése viszont Horváthék feladata volt. Jelenleg három tehén és három borjú várja a napi gondoskodást. Horváthné Orbán Katalin elmondta, hogy amikor mindhárom tehenet fejték, havi 60 ezer forint bevétele volt a családnak. Amióta megszülettek a borjak, kevesebb a csarnokba vihető tej, de még így is sikerül a

havi 20 ezer forint értékű tejet leadniuk. Nagy könnyebbség, hogy az alig 240 lelket számláló Magosligeten megoldották a tej átvételét.

A háztartás ellátására sertést, baromfit is tartanak a portán. A községben gáz, villany, víz, telefon van, így az élet korszerű feltételei megvannak. A legfontosabb háztartási gép a napi élelmezés szempontjából a hűtőláda.

A szerző felvétele Csak általa lehet elérni, hogy ebben a világvégi községben is mindig kerülhessen friss hús a család asztalára. Amikor a jövőről esik szó, kiderül, Horváthné nem adta föl saját pályafutásával kapcsolatos terveit sem. A hajdúböszörményi óvónőképzőben megkezdett, majd a magángazdaság elindítása miatt megszakított tanulmányait mindenképpen be akarja fejezni.

Védtelen sertéshús-kistermelők

Völgymenetben a román gazdaság

Bukarest (MTI) — Változatlanul völgymenetben van a román gazdaság, veszélybe került az éves szinten nulla százalékos gazdasági növekedés — így kommentálták román lapok az áprilisi és az első negyedévi gazdasági sarokszámokról közzétett statisztikát. Áprüisban az ipari termelés további 7,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A legnagyobb (27%) visszaesést az energiaszektor szenvedte el. Az év eleje óta összességében szűk 12%-kal csökkent az ipar kibocsátása a tavalyi viszonyítási időszakhoz képest.

Folyamatosan növekszik a

külkereskedelem hiánya is, csak márciusban 330 millió dollár volt a deficit. A kivitel márciusban 3,5%-kal 678,5 mülió dollárra nőtt, miközben az import 28,7%-kal 1 milliárd dollárra emelkedett. Az első negyedévben

603,5 millió dollár volt a román külkereskedelmi hiány.

Ekszerbolt

exportra

Exlukzív bútorok gyártására állt rá a lassan ötesztendős nyíregyházi Fa-Fantázia Kft. 50 fővel dolgozó üzeme. Részt vettek például a budapesti ORFK-székház, a nyíregyházi Jósa András, a kisvárdai kórházak belsőépítészeti munkáiban, de továbbra is készítik az üzlethelyiségek berendezéseit. Az utóbbi évek sokadik gyógyszertárát legutóbb Szobra szállították, újabban pedig egyre több megrendelést kapnak ékszerboltokra. A képünkön látható ékszerüzlet berendezést a napokban viszi el megrendelője Temesvárra

Galambos Béla felvétele

□ Kiváló Gyakorlati Oktató kitüntetéseket adott át a pedagógus napon a megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Elismerésben részesült Bede János, a fehérgyarmati 142. sz. Szakiskola szakoktatója; Kovács Lajos, a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola és Makara József, a nyíregyházi Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközép- iskola tanárai; Raduly Miklós- né, a tiszavasvári Vasvári Pál Szakközépiskola és Sitku Pál, a nyíregyházi Széchenyi István Ipari Szakközépiskola szakoktatói.

□ A hét évvel ezelőtti mélypontra zuhant hétfőn a jen Tokióban az amerikai dollárhoz képest, és ez határozott fellépésre készteti a japán pénzügyi vezetést. A dollárt 139,8-140,3 jen közötti sávban értékelte a pénzpiac, amire 1991 júniusa óta nem volt példa.

□ A Tokaj-hegyaljai világhíres borok a közelmúltba Sárospatakon megrendezett versenyén háromszázhúsz borminta közül hetvenkettőt tüntetett ki aranyéremmel a legjobb hazai borászokból álló igen szigorú zsűri.

Mil» GAZDASÁG