Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

Fogalomtár Egyéni számla. Pénztárta­gonként vezetett nyilvárrta- tás, amelynek egyenlege a felhalmozás időszakában a tag pénztárral szembeni kö­vetelését testesíti meg. A pénztártagot — legalább évente — tájékoztatni kell . egyéni számlája alakulásá­ról. Az egyéni számlán nyil­vántartott összeg pénztárti­tokként kezelenő. Hozamelvárás. A pénztárak befektetéseire előírt hozam­rátasáv. Az Állami Pénztár­felügyelet a Pénztártanács bevonásával minden év no­vember 30-áig a következő évre előre meghatározza. A hozamelvárás előírásakor több szempontot — így pl. a bérindexet, a tőkepiac hely­zetét, a szolgáltatások meg­határozásához alkalmazott lehetséges hozamrátákat — kell figyelembe venni. Letétkezelő. A pénztár befektetett eszközeinek le­tétkezelésével foglalkozó, erre a tevékenységre tör­vényben feljogosított szerve­zet. Vagyonkezelő A pénztár befektetéseinek kezelője, az értékpapírok torgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az ér­tékpapír tőzsdéről szóló tör­vény által vagyonkezelési te­vékenységre feljogosított szervezet (2 milliárd forint­nál nagyobb pénztár vagyo­nát 2000. július f-től csak olyan belföldi székhelyű be­fektetési vállalkozás kezel­heti, amelynek legalább 500 millió forint jegyzett tőkéje van.). Kinek kötelező, ki választhatja Az új vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer csak a pá­lyakezdőkre kötelező. Pálya­kezdőnek az minősül, aki 1998. június 30-át követően lép be a munkaerőpiacra (pl. ekkor fejezi be tanulmányait) azaz létesít először munkavi­szonyt, vagy egyéb olyan jogviszonyt, amely tb-járulék- fizetési kötelezettséggel jár. További feltétel, hogy ekkor fiatalabb legyenl, mint 42 éves, tehát még megfelelő fedezetet gyűjthessen a pénztár tagjaként. Évente mintegy nyolcvan- ezer pályakezdővel lehet számítani. Rajtuk kívül sza­bad döntés alapján minden állampolgár átléphet a ve­gyes rendszerbe. Erre a dön­tésre 1999. szeptember 1-ig van lehetőség. Ha valaki meggondolta magát, 2000. december 31-ig (és csak addig) van lehe­tősége változtatni, egy alkalommal ugyanis ed­dig az időpontig vissza­léphet a felosztó-kirovó rendszerbe. Ebben az esetben a visszalépő be­fizetéseit a pénztár köte­les átutalni a nyugdíjbiz­tosítási Alapba. A létrehozott rendszer tehát az ún. szerzett jo­gok tekintetében nem kerülhet alkotmányossá­gi csapdába: a pályakez­dőknek értelemszerűen szerzett jogai, nyugdíjvá- rományai nincsenek. Az önkéntes döntés alapján pénztárat választók pe- dik annak tudatában döntenek, hogy az első pillértől értelemszerűen kisebb mértékű társadalom- biztosítási nyugellátásra lesznek majd jogosultak, mint azok, akik nem léptek át a vegyes rendszerbe. Az át­lépők ugyanis nyugdíjjárulé­kukat megosztják a két pillér között, kisebb mértékben fi­nanszírozzák a felosztó-kiro­vó rendszert. Ezt a szabályo­zás úgy veszi figyelembe, hogy azoknál, akik nyugellá­tásukat kizárólag a felosztó­kirovó rendszerből kapják, ki­számított havi bruttó átlagke­resetüket a nyugdíjmegálla­pításakor szolgálati időnek elismert évenként 1,65-el szorozzák be, míg 1,22-vel azoknál, akik a pénztártól is kapnak nyugellátást. Többek között ezért a döntés előtt mérlegelni kell, hogy kinek éri meg az átlépés. ..... A fizetendő járulékokról általában 1998. január elsejét kö­vetően, a munkáltatók a járulékalap 39%-ának megfelelő összegű járu­lékot fizetnek minden biztosított után, amely­ből 23% a nyugdíjbizto­sítás, 15% az egészség­biztosítás és 1% a rok­kantbiztosítás fedezete. A 39%-os mérték éven- ke 1—1 %-kal csökken 2000-ig úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék csökken ilyen mérték­ben. Ezzel párhuzamosan viszont a biztosított által fizetendő járulék fog ugyanilyen mértékben emelkedni. Ez azt jelenti, hogy 1998-ban a biztosí­tott a járulékalap 10%- ának megfelelő össze­get fizet járulókként, amiből 7% a nyugdíjbiz­tosítási járulék és 3% az egészségbiztosítási já­rulék. a 10%-os mérték növekszik évente 1-1%- kai úgy, hogy a nyugdíj- biztosítási rész emelke­dik. A mértékek vonatko­zásában tehén nincs kü­lönbség a biztosítottak között abban a tekintet­ben, hogy mekkora nagyságú járulékot fi­zetnek. a különbség ab­ból fakad, hogy ezeket a járulékokat hová5 fize­tik. Az a biztosított, aki . az új rendszernek lesz tagja, 1998-ban 6%-ot fi­zet a magánnyugdíj­pénztárba és 1%-nyi já­rulékot a felosztó-kirovó (első pillér) rendszerbe, 1999-ben ez az arány 7%-1%, 2000-től pedig 8%-1%. A magánnyugdíjpénztár általános jellemzése A magánnyugdíjpénztár a hatályos magyar jogi szabá­lyozás teljesen új, bár nem minden előzmény nélküli jog- intézményeként jellemezhe­tő. Első közelítésben a ma­gánnyugdíjpénztár a kötele­ző társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó ma­gánnyugdíj-rendszer része­ként működő önálló. Auto­nóm jogi személyként írha­tó le, amely a kötelező tagdíj­bevételeiből és befektetései hozamából sajátos gazdál­kodási előírások között és speciális garanciákkal körül­véve teljesíti nyugdíjszol­gáltatási kötelezettségét tu­lajdonos tagjai illetve azok kedvezményezettjei számá­ra. A pénztár irányítását, az önkormányzatiság elve alap­ján, a tulajdonos pénztárta­gok választott szerveiken keresztül látják el. Mivel az önálló magán­nyugdíjpénztárakból álló ma­gánnyugdíj-rendszer nem ré­sze az államháztartásnak, a társadalombiztosítási nyug­ellátásétól eltérő garanciák vonatkoznak rá, illetve a pénztártagokra. A garanciák­ra (pl. Garanciaalap) azon­ban a befizetések kötelező jellege és célja miatt szükség van. SZÍNVONALAS NYUGDÍJPÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK MKB Első Országos Nyugdíjpénztár (06-1)327-8777 Napjainkban mindazok számára, akik idős korukat biztos anyagi körülmények között szeretnék eltöl­teni, elengedhetetlenné vált, hogy nyugdíjas éveik életszínvonaláról önmaguk gondoskodjanak. Hogy Ön az öngondoskodásnak milyen módját választja, olyan horderejű döntés, amely elé az élet csak kivéte­les helyzetekben állítja az embert, válaszolt újságunk kérdésére Wrábel Zsolt az MKB Nyugdíjpénztárának marketingfelelőse. Egy nyugdíjpénztár kiválasztásánál legfontosabb szempont a háttér, hiszen ez jelent garanciát a bizton­ságra, a professzionális vagyonkezelésre és döntően befolyásolhatja a majdani nyugdíjak mértékét. Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár a Magyar Külkereskedelmi Bank jelentős anyagi támogatásával létrehozta a kötelező magánnyugdíjpénztári ágát is. A bank filozófiája szerint a Nyugdíjpénztár tagjai egy­ben a bank ügyfelei is és ilyen minőségükben kedvezményesen vehetik igénybe a Bank magas színvona­lú szolgáltatásait is. Az MKB Rt. a hazai bankrendszer egyik legbiztonságosabb tagja. A bank tulajdonosai első osztályú kül­földi bankok, mint a többségi tulajdonos Bayerische Landesbank, az EBRD, valamint a Deutsche Investi- tions- und Entwicklungsgesellschaft mbH (DEG). A Magyar Külkereskedelmi Bank nevének a Pénztár ne­vében való szerepeltetése jelzi azt a szakmai felelősséget, amelyet az MKB Rt. a pénztár biztonságos és eredményes működéséért vállal. A bank maga vezeti a Pénztár folyószámláját, a pénztár vagyonának ke­zelését az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. végzi a pénztártörvényben előírt felelősséggel, gondosság­gal és körültekintéssel. Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár a hatékony vagyonkezelésnek köszönhetően igen magas ho­zamokat mondhat magáénak: 1996-ban 37%. 1997-ben pedig a fedezeti alap (realizált és megszolgált) hozama 33,28%. Melyek az új nyugdíjrendszerbe történő átlépés főbb előnyei? A pénztártagok egyéni számláján felhalmozódó összeg a pénztártag tulajdona. Arra az összegre a tagon kívül más semmilyen jogcímen nem formálhat jogot (pl. nem képezheti biztosíték tárgyát, nem vonható végrehajtás alá). A pénztártag halála esetén a befizetett összeg nem vész el, az általa megjelölt kedvezmé­nyezettre vagy örökösre száll, míg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett összegek nem örö- kölhetők. A fizetendő tagdíj mértéke a biztosítási kötelezettség alá eső jövedelemnek 1998-ban 6%-a, 1999-ben 7%-a és 2000-ben 8%-a. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetendő nyugdíjjárulék 1%. A mun­káltató által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1998-ban 24%, 1999-ben 23%, 2000-től 22%. Az új nyugdíjrendszerbe történő átlépés nem jelent többletterhet, hiszen a tag csak az amúgy is befize­tésre kerülő nyugdíjbiztosítási járulék egy részét fizeti a TB helyett a magánnyugdíjpénztámál vezetett névreszóló számlájára és az ott felhalmozódott összeg és bizonyos esetekben a járadék is örökölhető. A vegyes rendszerbe történő átlépés esetén a nyugdíjak mintegy háromnegyede továbbra is a felosztó­kirovó rendszerből, mintegy egynegyede pedig a magánnyugdíjpénztártól érkezik. A jól működő nyug­díjpénztárak magas hozamokat fognak elérni, ezért a magánnyugdíjpénztárak által fizetendő nyugdíj ará­nya várhatóan magasabb lesz az össznyugdíjon belül. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a tagdíjat akár a tag, akár munkáltatója 10%-ra kiegészítse. (A tagdíjkiegészítést adókedvezménnyel is támogatja az állam.) Az önkéntes pénztári tagdíjfizetés vonatkozásában az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár nagyfokú rugalmasságot tanúsít, így átmeneti egzisztenciális nehézség esetén a pénztártag csökkentheti, ill. szüne­teltetheti a befizetéseit, a tagdíjfizetés gyakorisága is változhat és a tagdíj megállapítása is széles keretek között lehetséges. A kötelező nyugdíjpénztári ágon a befizetett összeg nagyságától függetlenül egyéni számlára kerül a befizetés 94,5%-a, a likviditási alap 0,5%, míg a működési költség 5%. Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztárba történő belépés esetén a tagdíjak min. 94,5%-a fedezeti alapba, max. 5%-a a működési és 0,5%-a a likviditási alapba kerül az önkéntes ág esetén is. Évi 50 000 Ft befizeté­se felett azonban 25 ezer forintos sávonként 0,5%-kal csökken a működési alapba kerülő összeg, a különb­ség természetesen az egyéni számlákra kerülő összeget növeli. Évi 200 ezer forint tagdíjfizetés esetén (ami­hez a maximált 100 ezer forint/év adókedvezmény járul) az egyéni számlán 95,8% kerül jóváírásra. Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár a biztonság és a hatékony vagyonkezelés mellett már a felhal­mozás időszakában különleges banki szolgáltatásokat nyújt az önkéntes pénztári tagok számára-, az MKB akár évente azonnali, rövid lejáratú kölcsönt folyósíthat a legalább 3 éves tagsági viszonnyal rendel­kező pénztártagoknak. A pénztártag nem a nyugdíjpénztárban levő megtakarításaiból kapja a kölcsönt, hanem a banktól, alacsony kamatteher mellett, viszont a nyugdíjpénztári számláján levő összeg változat* lanul részesül az adott évi hozamból. A nyugdíjkorhatár elérésekor az önkéntes pénztár tagja választhat, hogy a nyugdíjszolgáltatást mi­lyen formában kívánja igénybe venni: egyösszegű kifizetés, meghatározott idejű járadék, életjáradék, ill. egyösszegű és járadék kombinációja. A kötelező nyugdíjpénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást különbö­ző életjáradékok (egyszerű, elején vagy végén garanciatartamos, illetve két vagy több életre szóló) formá­jában veheti igénybe. Mivel a pénztárak átjárhatóak és az MKB kiemelkedő banki szolgáltatásokkal, valamint hatékony va­gyonkezeléssel kívánja önkéntes pénztári tagságát megtartani, ezért az átlépés díja igen alacsonyan van megszabva: a más nyugdíjpénztárat választóktól átlépési díj címén mindössze az egyéni számlájukon lé­vő összeg 1 ezrelékét, min. 1000, de maximum 5000 Ft-ot vonnak le. A kötelező nyugdíjpénztár tagjai félévente léphetnek át egy másik nyugdíjpénztárba, ekkor az átlé­pési költség törvény által szabályozott felső határa az egyéni számlán levő összeg 1 ezreléke. Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztárban vállalt tagság kifejezi azokat az értékeket, amelyeket az ügyfél fontosnak tarthat egy ilyen típusú hosszú távú befektetés megfontolásánál. Aki belép a Nyugdíj- pénztárba az egyben az MKB ügyfele is lesz, és élvezheti a banki ügyfélkörnél már megszokott magas színvonalú kiszolgálást. Nyugdíjszolgáltatás a. / Maeánnvugdíipénztán szolgáltatások A magánnyugdíjpénztárak a tag részére különféle életjáradékok formájában nyújthatnak szolgáltatást: • Életjáradék A tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék • Elején határozott időtartamos járadék: Olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, elő­re meghatározott időtartam lejártáig a tagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösnek), az időtartam le­járata után a tag élete végéig folyósít. • Végén határozott időtartamos életjáradék: Olyan életjáradék, amelyet a pénztár a tag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvez­ményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam lejártáig folyó­sít. • Kettő, vagy több életre szóló életjáradék: A tag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalábh egyikük életben van. b. / önkéntes pénztári szolgáltatások • lehetőség van a 10 év eltelte után, vagy a nyugdíjkorhatár elérésekor a felhalmozott tőke egyösszegű felvételére • lehet életjáradékot vagy határozott idejű járadékot kérni és • lehetőség nyílik vegyes szolgáltatás, azaz egyösszegű és járadék kombinációjára is. A nyugdíjpénztárral kapcsolatos részletes tájékoztató, köztük az Alapszabály is megtalálható az Inter­neten a www.mJkb.hu címen. E-mail: mkbnyp@mail.datanet.hu . További információ kérhető a 327-8777-es telefonszámon. iaim„ IHmiHLM't't-ifimw NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS i 998. április 8.,s»*da

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom