Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

1998. április 8., szerda NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Menekülés nyugdíjba a munkanélküliség elől Az államháztartási reform most sok fájdalommal jár, de... 1997-ben kiemelt helyet foglalt el a nyugdíjkorhatár felemelése és a régi nyugdíjrendszer átalakítása. Nehéz hozzányúlni, mert sokak­nak sérti az érdekeit és jelenlegi szociális helyzetét a nyugdíjre­form, amely éppen ezért nemcsak szakmai és gazdasági, hanem po­litikai kérdés is egyben. Lapunk arra kereste a választ, hogyan lát­ja a változásokat a közgazdász. Kérdéseinkre Muraközy László, a KLT Közgazdasági és Üzleti Tu­dományok Intézetének igazgatója válaszolt. ♦ A rendszerváltás óta refor­mok sokaságát hajtották és hajt­ják végre. Talán a legjelen­tősebb mind közül az állam- háztartási reform. Mi indo­kolja e téren a változásokat? — A 90-es években az or­szág áftal megtermett javak nagy része az állam kezén ment keresztül, nehezítve a piaci erők megfelelő súlyú jelenlétét. A problémák zöme a „jólétinek" ne­vezett állami kiadásoknál jelentke­zik, amilyen például a nyugdíjbiz­tosítás, az egészségügy, az okta­tás, de beletartoznak a különféle szociális jellegű kiadások is. Ezek sok pénzbe kerülnek, s ebben a formában egyre rosszabbul mű­tödnek, és egyre közelebb állnak a csődhelyzethez. Az államház­tartáson belül a társadalombizto­sítási és az egészségügyi alapok­nál ugyanis rendszeres túlköltés mutatkozik. Az államháztartási re­form ezeknek a rendszereknek a megreformálását jelentené. ♦ 1998. január elsején lépett életbe az új nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy három pil­lérre épülve biztosítja a nyugdíja­sok megélhetését... — A régebbi nyugdíjrendszer legalapvetőbb problémája az volt, hogy az éppen akkor aktívan dol­gozók által megtermelt javakból fi­zették a nyugdíjakat, nem pedig a negyvenévi munka megtakarítá­sából. Mára részben demográfiai okok miatt egyre nagyobb a nyug­díjasok részaránya a társadalom­ban, az ő nyugdíjukat pedig egyre nehezebb finanszírozni. Mindenki elégedetlen: aki aktív, azért, mert nagyok a tb-terhek, aki nyugdíjas, az pedig azért, mert negyvenévi munka után alig tud megélni. ♦ Eddig egy helyre fizettünk, az állam vonta le a megfelelő száza­lékot, ami bement a közös kasszába. A hárompilléres rend­szer vajon nem ró-e nagyobb ter­heket az állampolgárokra? — Nem jelent feltétlenül na­gyobb terhet, hiszen a mostani nyugdíjasok is nagyon sokat fizet­tek, de az ő befizetéseik nem ke­rültek a mai értelemben vett tőke­számlára. Az ötvenes-hatvanas években sok volt a fiatal és kevés a nyugdíjas, a befizetett összege­ket pedig iparosításra, beruházás­ra fordíthatta az állam. Az új rend­szer nagy terhet igazán az állam- háztartás számára jelent. Sokan azt gondolják, hogy végre van egy államháztartási refom, amelynek köszönhetően csökkennek az ál­lam kiadásai. A változással rövid távon éppenhogy növeljük ezeket a kiadásokat. A magán-nyugdíj­pénztárakba befizetett összegek hiányozni fognak a felosztó-kirovó rendszer kasszájából, mert az egy ideig még a régi módon működik. Hosszabb távon viszont egészsé­gesebb lesz az új rendszer. ♦ Tehát rövid távon bizonyos forráshiányt okoz az új rendszer bevezetése? — Számoltak azzal, hogy átme­netileg finanszírozni kell az új rendszert, de ez még mindig sok­kal kisebb kockázat és teher, mintha nem változtattak volna. Az államnak kell mindenért garanciát vállalnia. Hiába működik a társa­dalombiztosítási önkormányzat, ha hiány van, azt az államnak kell fedeznie. Egyébként egy hosszú távú átalakulásról van szó, amely a fiatalokra nézve már kötele ző, az idősebbek pedig választ hatják. ♦ A nyugdíjrendszer reformjá­val egy időben sok vitát kavart a nyugdíjkorhatár egységesen 65 évre történő felemelése. Számos érvet és ellenérvet sorakoztattak fel a szak­emberek... — Magyarországon ma igen jelentős a nyugdíjasok aránya, amely nemcsak a demográfiai folyamatokra vezet­hető vissza, hanem arra is, hogy a 90-es évek nehéz időszakában, akik csak tehették, a munkanélkü­liség elől menekülve rokkant­vagy korkedvezményes nyugdíjba mentek. Aránytalanság alakult ki a teherviselők és az eltartottak kö­zött. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a mai nyugdíjas generá­ció rengeteget tett és rengeteget fizetett. A 65 éves nyugdíjkorhatár nemzetközi összehasonlításban elfogadható, nők és férfiak eseté­ben egyaránt. De a nyugdíjkorha­tár felemelését a nyugdíjbiztosítás problémái is indokolták. A korha­tár felemelése ellen szóló legfon­tosabb érv az, hogy a munkaerő- piacra nyomást gyakorol, és e- miatt tartósan is számolnunk kell a nagyobb arányú munkanélküli­séggel. De ennél is nagyobb gondnak tartom, hogy Magyaror­szágon a népesség egészségügyi állapota a nemzetközi összeha­sonlításban nagyon rossz. Járulék — iparosításra Az idősebbek választhatják Érvek és ellenérvek OTP Magánnyugdíjpénztár Előtérben a biztos háttér A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába azoknak érdemes belépni, akik választott nyugdíj- pénztáruktól elsősorban pénzük hosszú távú, biz­tonságos kezelését várják el, s emellett az évek so­rán versenyképes hozamra is szert kívánnak tenni. Hasonlóan az ország piacvezető biztosítójának egyéb tevékenységeihez a Hungária Biztositó Nyugdíjpénztárát is a különösen magas szintű szak­mai tudás és pénzügyi biztonság jellemzi. Mindez a világ legnagyobb biztosítási csoportjaként ismert Allianz-nak köszönhető, mely a Hungária Biztosító anyavállalataként tőkeerejével és széles körű nem­zetközi tapasztalatával a nyugdíjpénztárát is segíti A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára egy Jó lépés. Mindenkinek. További információkkal a Hungária Biztosító képviselői készséggel állnak rendelkezésére személyesen, vagy a 267-5929-es budapesti telefonszámon. Allianz if HUNGÁRIA Fi BIZTOSÍTÓ RT. NYUGDÍJPÉNZTÁRA A takarékszövetkezetek partnere Szolgáltatástípusok Hogyan jöhet létre a tagsági viszony? A pályakezdők és önkéntes dön­téssel taggá válók írásban tett be­lépési nyilatkozattal kezdemé­nyezhetik az általuk választott pénztárnál, ennek megnevezését címét és bankszámlájának szá­mát biztosítottá válástól számított 15 napon belül bejelentik foglal­koztatójuknak. Ettől kezdve ugyanis esetükben a nyugdíjjárulékot a foglalkoztató köteles két helyre utalni. Az egyé­ni vállalkozó fenti adatokat az ille­tékes nyugdíjigazgatási szervhez jelenti be és az utalást is maga tel­jesíti. Fontos kiemelni, hogy tör­vényben rögzített tiltás alá esik a tagsági viszony létrehozásakor — a tagtoborzáskor — olyan mód­szer alkalmazása, amellyel a tag­szervező anyagi előnyhöz jut. A tagsági viszony fenntartása és a tagdíjfizetés — szemben a bizto­sítási díjfizetési kötelezettséggel — végső soron államilag kikény­szeríthető kötelezettség, ezért a törvényhozó kizárta annak lehető­ségét, hogy a kötelező járulékfize­tésből ügynökök sokasága húz­zon hasznot. A munkáltató egyoldalú kötele­zettségvállalással munkavállalója tagdíját, vagy a tag saját tagdíját 10%-os mértékig kiegészítheti. Lényeges előírás, hogy a munkál­tató ezen kötelezettség vállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyfoma feltételek­kel vonatkozik. Amennyiben a munkáltatói kiegészítésre nincs lehetőség, illetve annak mértéke nem éri el a tagdíjalap 10%-át a tag saját maga is kiegészítheti tagdíját a befizetési maximumra, tehát a 10%-ig. Szintén köthet megállapodást az ellátás időtarta­ma alatti tagdíjfizetésre gyermek- gondozási segélyben, gyermek- nevelési támogatásban, illetve á- polási díjban részesülő személy. Ebben az esetben a segély a tá­mogatás illetve a díj összege után kell a nyugdíjjárulékot és a tagdí­jat is fizetni a foglalkoztató által fi­zetendő nyugdíjbiztosítási járulé­kot pedig a központi kötltségvetés fizeti. A törvény négyféle életjáradék tí­pust határoz meg, amelyek közül legalább egyet nyújtania kell a pénztárnak: az egy életre szóló életjáradék esetén a járadékot az érintett haláláig folyósítják. Ekkor a tag halála után a további hozzá­tartozói vagy örökösei járadékot nem kapnak. Az eleién garancia tartamos életjáradék Pl. 10 év garancia idő­tartam esetén a tag a folyósítás megkezdése után 4 évvel meghal, akkor az általa megjelölt sze­mélyiek) még hat évig kapják a já­radékot. ' A végén garancia tartamos élet­járadék esetén a járadékot az érintett pénztártag halála után egy előre meghatározott időtartamig folyósítják. Tíz év garancia időtar­tam esetén a hozzátartozók a tag halála után kezdődően tíz évig kapják a járadékot, akkor is, ha a tag a folyósítás megkezdését kö­vető néhány hónap után, vagy akár negyven évvel hal meg. A pénztárak közötti választás nem egy egyszerű döntén. Mindenki­nek személyre szólóan, magára vonatkoztatva, a saját körülmé­nyeit mérlegelve — több szem­pont egyidejű figyelembe vételé­vel szükséges döntenie. A pénztári alapítók körének megismerése fontos információ­val szolgálhat. Az alapítók lehet­nek önkéntes nyugdíjpéntárak, üzleti biztosítók, bankok, munkál­tató szervezetek, érdekképviseleti szervek, amelyek mögöttes ga­ranciális elemet jelenthetnek a pénztár biztonságos működése megkezdése számára. Nem lényegtelen, hogy milyen szolgáltatási típusokat kínál a pénztár és ennek megfelelően ho­gyan alakul a szolgáltatások örö­kölhetősége és hogy melyik üzleti biztosítót veszi igénybe a szolgál­A két vagy több életre szóló já­radék esetén a járadékot mind ad­dig folyósítják, amíg a pénztártag vagy az általa megnevezett sze­mélyiek) közül valamelyik életben van. A járadékok részletes szabálya­it (a garancia időtartam hosszát és a járadékok emelésének mérté­két, szabályait) az adott pénztár szolgáltatási szabályzata határoz­za meg. A pénztáraknak alapvető funkciója a járadékszolgáltatás biztosítása, de három olyan lehe­tőség is meghatározott, amikor vi­szonylag szigorú feltételek telje­sülése esetén egyösszegű szol­gáltatásra is van lehetőség. A biztosító társaságok által nyújtott szolgáltatások csak olyan szolgáltatások lehetnek, amelye­ket a pénztár maga is nyújthat — azaz csak a fent ismertetett négy életjáradék valamelyike lehet, ah­hoz egyéb szolgáltatás — pl. koc­kázati életbiztosítás, stb. — nem kapcsolódhat. tatások nyújtására. Lényeges szempont a tagdíjak, illetve a tag­díjkiegészítések tartalékok közötti megosztása. Alapvető kérdés lehet az is, hogy ki végzi a pénztár eszközei­nek befektetését, nyilvántartást, járadékszolgáltatási tevékenysé­gét, vagy a ki a pénztár letétkeze­lője, bankszámlavezetője. Tevé­kenységi engedélyt csak úgy kap pénztár, ha legalább kétezer tag­gal rendelkezik, ezért nem elha­nyagolható körülmény, hogy a pénztár taglétszáma mekkora és melyen tervei vannak a létszám­alakulást tekintve. Fontos felhívni a figyelmet arra. hogy a választásnál a döntés fele­lőssége — a lehetséges előnyök és hátrányok figyelembevételével — kizárólag a leendő pénztártagot terheli. Szempontok a magánnyugdíj­pénztár választásához bízta» anyagi hétitenni és ezáltal fiatatos óregsé«« kínéi ; minőén tagjának. Hanem azért m. mert « tagságból származó előnyöket ön már amepeee masnepfetot átverne tt. • Valamennyi belépő alacsonyabb hiteid:'} mellett veheti Igénybe A-hftafét. Bármennyi tegyen le ez A-hHel éppen érvénye» díjjá, Önnek 1% kedvezményt adunk belőle. Ha még nincs A-hftele, az OTP bankfiókokban, vagy sz OTP TeleBANK Centeren keresztül köthet rá szerződést. • Minden új tag ajándék Cirrus/Maestro bankkártyát kap, amelyet hazánkban tótét ezer, a nagyvilágban több millió kereskedő elfogad. •200.000 forint értékű utazást és . •S db gépkocsinyeremény-betátkőnyvat sorsolunk ki tagjaink között minden negyedévben. Reméljük hogy kapcsolatunk évtizedekre szól majd. Szeretnénk, ha ön mér a kezdetek kezdetén elégedett lenne. OTP Magánnyugdfjpénztár. Biztos jövő, hasznos jelen. Együttműködve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Magánnyugdíjpémtírávai,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom