Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

Tőkefedezettel Egy új jogintézmény lehetőségei Az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján elfogadta a nyugdíjre­form alapját képező törvényeket, ezzel a nyugdíjrendszer Ma­gyarországon is több részelemre épülő, más­más elven működő, több pilléren álló rend­szerré vált. A magánnyugdíjpénztá­rat, a hatályos magyar jogi szabályozás új jogin­tézményeként a nyugdíj- reform keretében a ma­gánnyugdíjról és a ma­gánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII törvény (Mpt.) vezette be. A magánnyugdíjpénz­tár alapítására, engedé­lyeztetésére, működésé­re, gazdálkodására vo­natkozó speciális előírá­sok a magánnyugdíj­pénztárnak a nyugdíjbiz­tosításon elfoglalt sajá­tos szerepére vezethe­tők vissza. A változás főbb irányai: A monopolizált helyzetű, felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszer reform­jának szükségességét több — lassan közhely­számba menő — érv il­letve tendencia is igazol­ja. A felosztó-kirovó el­ven működó nyugdíjbiz­tosítási rendszerek — le­egyszerűsítve — az ak­tuális járulékbevételek­ből finanszírozzák az esedékes kifizetéseket. Ennek a rendszernek a „teljes foglalkoztatott­ság”, a gazdasági növe­kedés és fiatal járulékfi­zetők nagy tömegének egyidejű jelenléte esetén van igazán létjogosultsá­ga. A gazdasági, társa­dalmi és demográfiai környezetnek a fentiek­kel ellentétes változása azonban — nemcsak Magyarországon — megkövetelte a rendszer gyökeres átalakítását. A reform azonban hosszabb átmenetet igé­nyel, amelynek során a felosztó-kirovó nyugdíj- rendszert egy háromele­mű, ún. hárompilléres rendszer váltja fel. A megreformált felosztó-ki­rovó elven működő első pillér továbbra is domi­náns marad. Az ún. má­sodik pillérben tevékeny­kedő magánnyugdíj­pénztárak létrehozásá­val azonban egy teljesen új elem került előtérbe: a relatíve autonóm magán­nyugdíjpénztárakból fel­épülő magánnyugdíj­rendszer tőkefedezeti el­ven működik. Ez leegy­szerűsítve azt jelenti, hogy a szolgáltatásokat a pénztártagok által kö­telező előtakarékosság keretében összegyűjtött, egyéni számlán nyilván­tartott, folyamatosan be- fektetett-felhalmzott tőke alapján állapítják meg és annak terhére fizetik ki. A két eltérő típusú nyugdíj­rendszer-elem egymást kiegészítve biztosítja a ny ugd íjszolgáltatásokat. Ezeket intézményesített előgondoskodási formák egészítik ki: a nonprofit alapon működő önkén­tes kölcsönös nyugdíj- pénztárak és az üzleti biztosítóktól vásárolható nyugdíjrendszerből ki­maradtak részére a szo­ciális, rászorultsági ala­pon nyújtott állami jára­dékok rendszere nyújt segélyt. Fogalomtár Társadalombiztosítási (Uh) nyugdíj. A nyugdíjbiztosítási alapból folyósított összeg. For­rása a foglalkoztató (munkálta­tó) és az egyén által fizetett nyugdíjjárulék. Társadalombiz­tosítási nyugdíj nemcsak a „hagyományos" nyugdíjrend­szerben maradókat illeti meg, hanem a magánnyugdíjpénz­tár tagjait is, de a nekik járó összeg kisebb, mint a kizá­rólag társadalombiztosítási nyugdíjban részesülőké. Magánnyugdíj. A magán- nyugdíjpénztár által tagdíjfize­tés ellenében folyósított járan­dóság (egyösszegű kifizetés, vagy járadék). Hozzátartozó nyugellátás. A tb-nyugdíjból a jogosult halála esetén a hozzátartozót a nyug­díjbiztosítási alapból megillető szolgáltatás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj és hozzátartozói baleseti nyugel­látás). Ez az ellátás a pénztár­tag hozzátartozóinak is jár (hat), alapjaként a tag tb-nyug- díját veszik figyelembe. Nyugdíjjárulék. A munkáltató nyugdíj-biztosítási, a biztosított nyugdíjjárulékot fizet. A fogla- koztatói járulék mértéke 1998- ban 24 százalék, a biztosítotti pedig 7 százalék, de pénztár­tag biztosított esetében 1 szá­zalék. Tagdíj. Magánnyugdíja fede­zetéül a tag fizeti a pénztárnak, mértéke 1998-ban 6 százalék, amit a munkáltató és a pénz­tártag is kiegészíthet, együtt is maximum 10 százalékra. Nyugdíjpénztári szolgálta­tás. A magán-nyugdíjpénztári vagy az általa biztosítóintézet­től vásárolt járadéktípusú szol­gáltatás, illetve egyösszegű fi­zetés. Normajáradék. Az a központi költségvetésben elkülönített garantált összeg, amely jára­dékként akkor is megilleti nyugdíjba vonulásakor a pénz­tártagot, ha az általa választott pénztár és a garanciaaalap is fizetésképtelen. A normajára­dék nem lehet kisebb annak a nyugdíjnak a 25 százalékánál, amely a biztosítottnak tb-nyug- díjként akkor járna, ha nem volna pénztártag. Százezer tagot szeretnének A Budapest Nyugdíjpénztár tervei r Százmilliárdos befektetés A Budapest Nyugdíjpénztá­raknak - az 1997 decem­berétől működő önkéntes, valamint az idén január 1- jével indult magán-nyugdíj­pénztárnak — ma mintegy 40 ezer tagja van. Céljuk, hogy elérjék a 100 ezres tagságot, amellyel az or­szág egyik legnagyobb nyugdíjpénztárává válhat­ni irdetés ______________________ nak — jelentette be Miszori István, a Budapest Pénz­társzolgáltató Rt. ügyveze­tő igazgatója. Mindkét nyugdíjpénztár vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., amely 39 százalékos piaci részese­désével és 500 millió forin­tot meghaladó saját tőkéjé­vel jelenleg Magyarország legjelentősebb befektetési, alapkezelési és vagyonke­zelési szolgáltatást nyújtó cégei közé tartozik. Az alapkezelő ma mintegy 140 ezer ügyfél több mint 100 milliárd forintját fekteti be, befektetési portfoliójának 80 százaléka állampapír, 20 százaléka pedig rész­vény vagy más értékpapír. • Miként válasszunk? • Járulékok • Hasznos tanácsok • Aki munka nélküli Budapest Nyugdíjpénztárak Tapasztalt vagyonkezelő kiemelkedő hozammal Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Budapest Bank fiókjaiban. Internet cím: www.bpnyugdij.hu Válassza azt, akitől a legtöbbet remélheti! Egy nyugdíjpénztártól várható nyugdíjszolgáltatás nagysága döntő mértékben a pénztárvagyon befektetésének hozamától függ, ezért a vagyonkezelés kell, hogy a legfontosabb szempont legyen akkor, amikor nyugdíjpénztárt választ. A befektetési hozamok jelentőségét nem lehet túlbecsülni: egyetlen százalék plusz hozam a nyugdíjat 20%-kal megemeli. Egy jó nevű vagyonkezelő szervezet szakmai tudása és tapasztalata szükséges ahhoz, hogy a befektetések egyszerre garantálják vagyonának biztonságát és gyors gyarapodását. Budapest Nyugdíjpénztárak vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapest Bank-csoport tagja, Magyarország legnagyobb befektetési alapkezelője, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője. A befektetési alapok piacán több, mint 40%-os részesedéssel bíró vagyonkezelő 140.000 kisbefektető megbízásából több, mint 100 milliárd Ft vagyonnal vesz részt a befektetési piacon. A cég kimagasló eredményei talán Ön előtt sem ismeretlenek: a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan, részvényt és állampapírokat vegyesen tartalmazó befektetéseik 3 éves hozamának átlaga meghaladja a 40%-ot. i iAi Budapest Nyugdíjpénztárak mögött a biztos intézményi hátteret a Budapest Bank, és tulajdonosa, a General Electric csoport, a világ legnagyobb tőkecsoportja biztosítja. A Budapest Nyugdíjpénztárak kitűnnek rugalmas és gazdaságos működésükkel: belépési díj nincs, és a befizetések 96%-a közvedenül az Ön egyéni számlájára kerül. A pénztárral kapcsolatos ügyeit, pénztári belépését az ország közel 80 Budapest Bank fiókjában néhány perc alatt elintézheti. Budapest Nyugdíjpénztárak 'íLyi gg

Next

/
Oldalképek
Tartalom