Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

Napkelet • A hit világa BS888g888888TOB888888888888W888888W88W8W8B8W888888gW88888li8WW888888BW886WgW8M 1998. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Nem csak feladat, hivatás A hatalom 40 évre kivette az ifjúság nevelését és oktatását az egyházak kezéből Harasztosi Pál felvétele Vállalni az örökséget Református egyházunk nélkül el sem lehet képzelni 1848-at. Ott voltak a márciusi ifjak közt a nemzeti gárdá­ban, a honvédségben, a harcokban református ifjak ezrei, lelkészek szá­zai. Volt bennük valami közös örök­ség, amit valamennyien egy-egy re­formátus kollégiumban folyó hazafi­as és európai nyitottságú oktatás-ne­velés kapcsán kapták. A kollégiumok olyan ifjakat neveltek fel, akik mél­tán lehettek a forradalom előkészítői, vezéralakjai: Kossuth, Szemere, Pető­fi, Jókai, Fáy, Irinyi. A református kollégiumok a márci­usi események kisugárzóivá lettek vi­déken. Legkorábban a debreceni kol­légium válaszolt a pesti tüntetésre. A Í )ápai diákok március 17-i felvonu- ással válaszoltak, mely hatása kisu­gárzott egész Dunántúlra. Patakon március 18-án tartott fáklyás felvo­nulásra figyelt Zemplén és Abaúj né­pe. A debreceni kollégium a legszebb példája annak, miként fonódott össze a nemzet és a református egy­ház ügye. Amikor a kormány és az Országgyűlés Debrecenbe költözött, a kollégium adott számukra otthont 1849. január 9.-május 21. között. Az Oratóriumban szövegezték meg és a debreceni nagytemplomban hir­dették ki a Habsburg ház trónfosztá­sát. A híres Kossuth bankót is a kol­légiumban nyomtatták ki. Az egyházkerületek és az egyház­megyék is támogatták a szabadság- harcot, élelmiszerrel, pénzzel, gyűjté­sekkel. Több egyházmegye tett hű­ségnyilatkozatot, amikor végveszély­be került a Szemere-kormány. Rész­let a szatmári református egyházme­gye nyilatkozatából: „... lelkünk jó­zanságában emlékezünk mindazon elsorolható sok és egész három év­századon át dúlt szenvedések sötét folyamán is... mert utódai vagyunk azon evangéliumi keresztyén hősök­nek. De legyen hála érette a szabad­ság urának, istenének. Ki megmen­tett minket, s hódolunk az általunk övezett nemzeti kormánynak és fo­gadjuk, hogy leszünk Istenhez, hazá­hoz és a törvényes szabad kormány­hoz híven... hű napszámosai a sza­badság földének... életre, halálra tán­toríthatatlan hirdetői...” A 150. évforduló erősítsen ben­nünket hazafias elkötelezettségünk-: ben, európai nyitottságunkban egy­házunkért, népünkért. Most rajtunk a sor, tegyük mint eleink tették, amit tennünk kell. Szent kötelességünk az ősök örökségét felvállalni, az adott történelmi lehetőségeket nem elmu­lasztva cselekedni. Katolikus diáktalálkozó A rendszerváltás óta sorra alakultak az egyházi iskolákban végzett öregdiákok szövetségei. A mi megyénkben nem működtek a hagyományos értelemben vett egyházi iskolák, ahol szerzetesek vagy apácák tanítottak, de volt katoli­kus és evangélikus gimnázium, s termé­szetesen sok olyan öregdiák, aki más megyében működő egyházi iskolában érettségizett. Ma a Debrecen-Nyíregy- házi Egyházmegye területén élő, s kato­likus középiskolában — piarista, ben­cés, ferences, premontrei, Kir. Kát. Gimnáziumokban — végzett diákok számára szerveznek találkozót a me­gyében működő diákszövetségek. A ta­lálkozó helye az Egyházmegyei Lelki­pásztori Központ (Nyíregyháza, Kos­suth tér) díszterme, időpontja: ma 14 óra. A programban dr. Bánhegyi Mik­sa, a pannonhalmi könyvtár főkönyv­tárosa, dr. Tomka Miklós szociológus, dr. Váradi József prelátus, püspöki helynök előadása szerepel, 17 órától szentmise lesz a társszékesegyházban. Részt vesz a találkozón Szalai Béla, a Bencés Diákszövetség főtitkára. A ta­lálkozón összegyűlt önkéntes adomá­nyokat a Szent Imre Alapítvány szám­lájára fizetik be a diákszövetségek. Bővítik, szépítik a Szent Imre Gimnáziumot A katolikus egyház számára az iskolaügy mindig elsőrendű fontosságú volt és az ma is. Az oktatásnevelés nem csupán feladata, hanem hivatása. Már a keresztény ókor­ban, középkorban kimondta a széles nép­réteg oktatásának elvét, szükségét, amikor állami iskolák még sehol sem léteztek. 813-ban a mainzi zsinat minden plébánián elrendelte a plébániai iskola létesítését. A szerzetesrendeknek elévülhetetlen érdeme, hogy számtalan kolostorukban a maga­sabb műveltséget is terjesztették. Később olyan szerzetesrendek létesültek, amelyek­nek kifejezetten az oktatás és nevelés volt a hivatásuk. Az állam érdeklődése csak a XVII-XVIII. században fordult az iskola­ügy felé. Ilyen történeti előzmények után követ­kezett be Magyarországon 1948-ban az egyházi iskolák államosítása. A hatalom kivette az ifjúság nevelését és oktatását az egyházak kezéből. Elvettek közel 2900 elemi népiskolát a katolikus egyháztól, ami az összes elemi iskola csaknem 50 százaléka volt. Államosítottak 80 polgári fiú- és leányiskolát, 2 óvónőképzőt és fél­száz középiskolát. A szerzetesek az államosítás után to­vább taníthattak, illetve a rendek 1950­A bizalom a hitet erősíti Zavarba jövök, mikor megállók az osz­tályterem előtt, mintha nem lenne bent senki, zaj nem szűrődik ki. Aztán a csen­gőszó felszabadítja az óra csendjét. Ahogy beszélgetésünk idejét egyeztetem a halk szavú, de mégis határozott tanárnővel, nyugalma rám is átragad. O Honnan ez a kiegyensúlyozottság? — Édesanyám és édesapám szűkszavú, hallgatag emberek. Nyilván nevelésük eredménye, amihez társul mély vallásossá­gom. O Úgy tartják, a próféta nem jó saját hazájában, érzi ezt? ben az állammal történt megállapodás ér­telmében folytathatták a tanítást nyolc gimnáziumban: Debrecenben, Budapesten, Győrött, Pannonhalmán, Esztergomban, Szentendrén, Kecskeméten. Ez így maradt negyven esztendőn át. A rendszerváltozástól azonban újabb gimnáziumok alakultak a szerzetesrendek vagy az egyházmegyék kezelésében. Az el­sők között 1990-ben a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium kezdett el működni Budakeszin, és a Sancta Maria leánygim­názium Egerben. 1991-ben fokozatosan, ahogyan a szer­zetesrendek visszakapták hajdani iskolái­kat, három gimnáziumot nyitottak, még­pedig a piaristák Szegeden és Vácott, a Nagyboldogasszony római katolikus gim­náziumot pedig Kaposvárott. 1992-ben ki­lenc újabb egyházi gimnázium kezdte el működését az ország különböző vidéki vá­rosaiban, némelyik kollégiummal s egy szakközépiskolával. 1993-95 között az új egyházi gimnáziumok száma 12, egyik másik általános iskolával és kollégiummal. Manapság az egyház kezelésében műkö­dő katolikus óvodák és általános iskolák száma kilencvenhat. Az egyház működtet még egy énekiskolát, egy háziasszonykép­ző, egy egészségügyi, egy gazdaasszony­képző és szociális gondozóképző szak- középiskolát, és néhány hagyományos szakiskolát, valamint bentlakásos kollégi­umot. Az iskolák, intézmények egy részét az egyházmegyék tartják fenn, amelyhez az állam az állami iskoláknak juttatott nor­matív támogatás összegével járul hozzá. Ugyanezt a támogatást kapják az iskolá­kat működtető szerzetesrendek is. Sajnos ezt nem egy összegben, hanem csepegtetve kapják, havonta, esetleg kéthavonta, ami rendkívül megnehezíti a költségtervezést. Érdemes egy pillantást vetni az iskolák­ban tanító szerzetesrendekre: Angolki­sasszonyok, Domonkos Nővérek, Irgal- masnővérek, Isteni Megváltó Leányai, Mi­asszonyunkról Nevezett Női Kanonok­rend, Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek, Orsolyiták, Szat­mári Irgalmas Nővérek Társulata, Szociá­lis Missziótársulat, Notre Dame Női Ka­nonok- és Tanítórend, Bencések, Ciszte- rek, Ferencesek, Lazaristák, Minoriták, Pi­aristák, Premontreiek, Szaléziek, Jezsui­ták, Maristák. Balogh József SZÜLETÉSNAP A nagykállói Kolping család ötéves születésnapját ünnepelte a római ka­tolikus plébánia imatermében. A csa­ládtagok nagy érdeklődéssel hallgat­ták Almási Lászlóné, az egyesület vi­lági elnöke beszámolóját az eltelt idő alatt végzett munkájukról, mely ter­mészetesen csapatmunka volt. Á hát­rányos és halmozottan hátrányos helyzetben élő embertársaink, kórhá­zi betegek, öregek napközi otthona lakóinak meglátogatása, az alsópá- hoki Kolping ház létrehozásának tá­mogatása, a szórakozásban, tovább­képzéseken való aktív részvétel, hasz­náltruha-gyűjtés a rászorulóknak, ki­állítás rendezése mind-mind a család munkáját idézte. Sok volna felsorolni azt a sokrétű, felebaráti szeretetből fakadó segítő munkát, melyet a család végzett. A keresztény hit az a belső erő, mely bennünk él, munkálkodik és a jövő­ben is erőt ad ezen önként vállalt fel­adatok vállalásában, végzésében. Prézensünk Vitay László kanonok úr az eredmények elismerésén túl han­got adott egy mélyebb, szorosabb együttműködés igényének, s elmond­ta, mit jelent a tanárok, hitoktatók és a Kolping iskola tanulói között a hit- és erkölcstan gyakorlása mindennapi életünkben. A komoly megbeszélést szerény megvendégelés követte, s nem maradtak el a vidám emlékidéz- getések sem. A fényképek nézegetése még közelebb hozta számunkra a ko­rábbi családi élményeket. Hodászi Jánosné Kolping tag — Tarpai születésű vagyok, családfám kétszáz évre sikerült visszavezetnem. Azt vallom, ha én tiszteletet adok bárkinek, azt vissza is kapom. Eddig nem csalódtam. Cl Fiatal létére sok szolgálatot teljesít? — Valóban. Érettségi után Debrecenben hitoktatóként szereztem diplomát. Közben a tarpai református gyülekezetben orgona­kíséretet vállaltam istentiszteleteken és egyházi szertartásokon. Nem éreztem megterhelőnek még a hitoktatással együtt sem. Úgy látom, aki hitben él, nagyobb ereje van a megpróbáltatások elviselésé­hez. Erőt adott még a kisgyermekek szere- tete, amivel nap mint nap elhalmoztak ta­nítványaim. OMost a harmadikosok tanító nénije... — Néhány napja vettem át második diplomámat Debrecenben a Református Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán. Annyi tudást kaptam, amiből bőven oszt­hatok a kicsinyeknek. Látom, hogy ezek­ben a gyerekekben rengeteg szunnyadó ér­ték van. Biztatással akarom felszínre hoz­ni. Megtanítom őket a pillanatnyi kudar­cok elviselésére és arra, hogy a sikerek ne elvakítsák, hanem újabb eredményekre ösztönözzék. Mert csodálatos dolgokra képesek, a csoda pedig a hit édes gyerme­ke. O Szerencsére hogy az osztályfőnök egy­ben a hitoktató is? — Nem csak szerencse, de különösen jó. A kölcsönös bizalom tanítványaimmal hi­temet erősíti. A józan hit értelmi alapo­kon, ismereteken, és tanokon emelkedik nagyra mindkét félről. Tarpán Esze Emőke tanító hitoktató ter­hei könnyűek, ez az ő igájának a gyönyö­rűsége. Óbis Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom