Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

Napkelet • életünk őszén 1998. MÁRCIUS 21., SZOMBAT KÖSZÖNTŐ Nem rejthe­tem véka alá örö- műnket, hogy ismét köszönthet­jük a hosszú ideig hiányolt és most újra induló nyugdíjas oldalt. H.á- Gyuro Im£e , , , , n y o 11 u k , Martyn Peter felvetek mert a Megyei Nyugdíjasszövetség számára jelentős fórum volt és kitű­nő lehetőség, hogy részesei, formálói legyünk a közvéleménynek, hírt ad­junk magunkról, korosztályunkról. Most, az újrainduláskor beköszön­tőként örömmel mondhatom el, hogy sok száz önkéntes segítőtársunk munkája nem volt hiábavaló. Megta­láltuk helyünket, kapcsolataink ki­épültek. Tagjai vagyunk az Országos Nyugdíjas Szövetségnek, melynek el­nökségében megtisztelő tisztséget kaptunk, képviselőnk van az Orszá­gos Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zatban is. Zavartalan együttműködé­sünk az országos szervekkel, parla­menti képviselőkkel, különféle mi­nisztériumokkal. A Megyei Nyugdíjas Szövetség ér­dekképviseleti szerv. Rendezvénye­ink, előadásaink és találkozóink bi­zonyítják, a nyugdíjasok nem passzív emberek, tudnak örülni mindennap­jaiknak. A nyugdíjasok megyei talál­kozóját évente tartjuk, egyre na­gyobb a sikerünk. Az elmúlt eszten­dőben 180 kirándulást szerveztünk, melyeken közel négyezer nyugdíjas vett részt. Harminc művészeti, illetve hobbicsoport működik, s immár rendszeresek a beteglátogatások is. Örömmel mondhatjuk, hogy huszon­öt százalékkal nőtt azoknak a száma, akiknek nyugdíjügyében segíteni tud­tunk. Mindezek talán bizonyítják, sike­res volt érdekérvényesítő tevékenysé­günk. Nem kis eredménynek tartjuk, hogy immár tárgyaló partnerei va­gyunk a kormánynak, hallathatjuk hangunkat a miniszterelnök mellett működő Idősügyi Tanácsban is. Gyúró Imre, a Megyei Nyugdíjas­szövetség elnöke Üdülés kedvezménnyel Az ősztől tavaszig terjedő időszak a nyugdíjasok, idős emberek utazási főszezonja. Ezért is lehet érdekes, hogy ez év január elsejétől megválto­zott az üdülési támogatási rendszer. Az első évben azonban a központi költségvetés a Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítványon keresztül az eddigi­ek szerinti mértékben biztosít forrást az inaktív rétegek üdülési támogatá­sára. A nyugdíjasok az alapítványtól az előző öt évben megszokott mó­don, vagyis a Hunguest Travel utazá­si iroda hálózatán keresztül (Nyír­egyházán a Szarvas utca elején lévő irodában) igényelhetnek üdülési csekket, amely az érték ötvenszázalé­kos önrészének befizetésével rendel­hető meg. Ehhez szükséges a nyugdíj- szelvény, illetve az adókártya felmu­tatása is. A támogatás 10 ezer forint­nál nem lehet több évente, mértéke a nyugdíj összegétől függ. Nagyobb nyugdíjnál ötezerforin­tonként 1000 forinttal csökken a tá­mogatás. Aki a maximális 10 ezer fo­rintos kedvezményre jogosult, annak 10 ezer forintot kell fizetnie és így húszezret érő szolgáltatást vehet igénybe, illetve ha fedezi a többlet- költséget, nagyobb összegűt is. Ha nyugdíjas házaspár jelentkezik üdü­lésre, a támogatást nem összevontan, kettőjük nyugdíjátlagának megfelelő­en kapják, hanem személyre szólóan, és januártól évente egyszer vehetik a támogatást igénybe. Geszteréd: nyugdíjasok faluja Kállai János Bizony, a község határában akár ki is te­hetnék a táblát: Geszteréd, a nyugdíjasok faluja. Az 1997-es statisztikai adatok sze­rint, ugyanis a 2042 lelket számláló tele­pülés népességének mintegy 20%-a idős­korú. Pedig a 428 regisztrált nyugdíjas po­pulációjában a rokkantnyugdíjasok, a kü­lönböző okok miatt leszázalékoltak még nincsenek is benne. Bujdosó László polgármester a népes­ségfogyás tendenciáját érzékeltetendő mondta: — Az élve születések száma 1979-ben még 55 volt, tavaly már csak 20. Az ez­redfordulóra ez a szám tízre, vagy ez alá csökkenhet. A népességfogyás ezzel szem­ben tavaly hetven fő volt, részben elhalá­lozás, részben elköltözés miatt. — Ezért is tartottuk igen fontosnak a nyugdíjasklub újraindítását, 1989-ben megkezdett tevékenységének feleleveníté­sét — kapcsolódik a beszélgetésbe Dán Jó­zsef, a geszterédi nyugdíjasklub vezetője. A geszterédi nyugdíjasok a közelmúltban egy kellemes délutánt töltöttek együtt Martyn Péter felvétele — A polgármeste­rünk szívügyének érzi az öregek dol­gait, gondoskodni kíván róluk, megte­remteni számukra a kapcsolattartás szín­terét, lehetőségeit. A helyi művelődési házban adnak a klub hetenkénti, rendszeres működte­téséhez helyiséget. Aki pedig tag szeret­ne lenni, annak évente ötszáz forint­tal kellene hozzájá­rulnia az önkor­mányzati támogatás kiegészítéséhez. Mi­vel tisztában va­gyunk az idős korú­ak anyagi helyzeté­vel, ezért azt mondtuk: mindenki akkor róhatja le a tagdíjat, amikor éppen van egy kis pluszpénzecskéje. A szerény anya­giakhoz mérten aztán szervezünk majd programokat: kirándulásokat, szórakozta­tó összejöveteleket, idősek találkozóját. Szülőkről van sző Továbbra is jár az ötven százalék Az Alkotmánybíróság döntött: a további­akban is jár az ötvenszázalékos szülői nyugdíj azoknak, akiknek nincs saját jogú nyugdíjuk, s nincs ellátásukról gondosko­dó gyermekük sem. Mint az illetékesek nemrég hangoztatták, ezekben az esetek­ben külön kérelem nélkül, méltányosság­ból kiegészítik a nyugdíjtörvény szerint já­ró húszszázalékos ellátást ötven százalék­ra. Ma már világos az is, hogy az Alkot­mánybíróság döntése nehéz helyzetbe hoz­ta a törvényhozókat, hiszen egyetlen szem­pontot, az életkort vette alapul, s nem tett említést azokról, akik -egészségi állapotuk miatt nem tudják megszerezni a nyugdíjra A január óta élő nyugdíjreform sokak éle­tét könnyíti meg. Tény ugyanakkor, hogy az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos szá­mos információ, tudnivaló még ma is új­donságszámba megy. Épp ezért öröm, hogy a két társadalombiztosítási ágazat — az Egészségbiztosítási és Nyugdíjpénztá­rak, ha úgy tetszik, az aktív dolgozók és nyugdíjasok — együttműködésének meg­szervezése, az idősek érdekképviselete im­már megyénkben is megvalósul. A Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat Megyei Tes­tületé a közelmúltban jött létre, megalaku­lásáról Nyíregyházán döntöttek az illeté­kesek. Az alakuló ülésen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat jelen lévő országos alelnö- ke hangsúlyozta: hazánkban az elsők kö­zött, harmadikként a mi megyénkben jött létre a testület, melynek legfontosabb célja a fentieken túl megismertetni a nyugdíjre­jogosító szolgálati időt, miközben önhibá­jukon kívül hasonlóan nehéz helyzetbe ke­rültek. A szakemberek szerint további problémát okozhat, hogy a taláros testület döntése különbséget tesz az özvegyek kö­zött attól függően, szerzett-e az illető saját jogon nyugdíjat vagy bármilyen ok miatt nem tette, nem tehette ezt. A törvény mindezek ellenére életbe lé­pett, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és a Népjóléti Tárca megkezdte azon jogsza­bályoknak módosítását, melyek egyértel­műen szabályozzák azoknak az özvegyek­nek és szülőknek a helyzetét, akik már életkorúknál fogva sem képesek saját jogú nyugdíjat szerezni. form lényegét, szabályait, felvállalni a mind szélesebb körű tájékoztatást, ismer­tetni az immár három pilléren alapuló nyugdíjrendszer előnyeit és hátrányait, kü­lönös tekintettel arra, hogy a nyugdíjre­form még közel sem ért véget. Mint kide­rült, továbbra is gondot okoz, hogy mind­máig nem tisztázott a rokkant, illetve kor­kedvezményes nyugdíjak helyzete, s az öz­vegyi nyugdíjak nemrég bevezetett rend­szere sok kivetnivalót hagy maga után. A megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatójától azt is megtudhatták a tagok, hogy országosan is, de megyénkben külö­nös mértékben megnövekedett a méltá­nyosságból kérhető nyugdíjak igénylése. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Megyei Testületé megválasztotta társelnö­keit is. A munkavállalók képviseletében Szabó László, a munkaadókéban pedig Béni Mihály képviseli az idősek érdekeit. Örökség és segély Sokakat érhet kellemetlen meglepe­tésként, hogy a januártól folyósítha­tó időskori járadék összegét a telepü­lési önkormányzat hagyatéki teher­ként köteles bejelenteni az illetékes jegyzőnél, így ezt az összeget a örö­kösnek vissza kell fizetnie. Jogosultság Az időskorú-járadék a rendszeres szociális segélyt váltotta fel. Jelentős újdonság, hogy az önkormányzat nem utasíthatja el az igénylést, ha a kérelmező megfelel a jogosultsági fel­tételeknek. Az időskorú járadékban az részesülhet, aki betöltötte 62. élet­évét, illetőleg a rá irányadó nyugdíj- korhatárt és a vele együtt lakó házas­vagy élettársa jövedelmének figye­lembevételével számított egy főre eső havi összege nem haladja meg a 10 960 forintot, egyedülálló személy­nél a 13 015 forintot. Az önkormányzatoknak korábban is megvolt a lehetőségük, hogy ha­gyatéki teherként bejelentsék a se­gélyre kifizetett összeget, ám ezzel csak ritkán éltek. A szociális törvény az időskorú járadéknál kötelezően ír­ja elő a hagyatéki teher bejegyzését az önkormányzatok számára. Örökösök A törvényalkotók szerint az örökös­nek eltartási kötelezettsége van a ha­gyaték erejéig. Gyakran előfordul például, hogy nagy értékű ingatla­nokban élő idős emberek nyomorog­nak és segélyért folyamodnak, mert örökösük nem támogatja őket, ho­lott haláluk esetén több millió forint­tal lesz gazdagabb. A hagyatéki teher legnagyobb összege az időskori jára­dékban részesülőknél 1998-ban egye­dülállók esetében 156 ezer forint, há­zaspároknál pedig 132 ezer forint le­het. A jogszabály szerint hagyatéki teher bejelentéséről a segély megál­lapításáról szóló határozatban ren­delkezni kell. Megfigyelők szerint az új rendelkezés sok idős embert visszatart majd attól, hogy az idős­korúak járadékáért folyamodjék. Ezt a lehetőséget elsősorban azok fogják kihasználni, akik nem rendelkeznek átörökíthető ingatlanokkal vagy va­gyontárgyakkal. Vagyontalanul Szakértők arra számítanak, hogy a rendelkezés hatására az idős emberek már életükben átíratják az ingatlant az örökös nevére, így a segélyért fo­lyamodó vagyontalanná válik, tehát nincs hagyatéka, amit megterhelné­nek. Szavaznak a tagok: mi legyen a nygdíjasok sorsa, kik képviseljék a megyebeli idős emberek érdekeit Balázs Attila felvétele Reformok szellemében Idősek érdekvédelme • Jövőjük a tét

Next

/
Oldalképek
Tartalom