Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-13 / 37. szám
Napkelet • A hit világa 1998. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Hitélet Lelki gyakorlat Lelkigyakorlat lesz görögkatolikus hívek számára Leányfalun február 23-án (hétfő nagyböjt kezdete) déltől 26. (csütörtök) reggeli utánig. A lelkigyakorlat vezetője dr. Kiss Andor új fehértói esperes parókus. Mozgástér Megjelent Az egyház a társadalomban című új sorozat első kötete: Az egyház mozgástereiről a mai Magyarországon. A kötet a Magyar Katolikus Püspöki Kar Média Bizottsága megbízásából végzett empirikus kutatás eredményeit tartalmazza: hogyan vélekednek az emberek ma az egyházról. A kötetet február 10-én mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárságán Gyulai Endre püspök a kutatást irányító szakemberekkel: Horányi Özséb professzorral, Tamás Pál szociológussal és Tompa Miklós szociológussal. Lelki nap Hitoktatói lelkinap lesz ma, február 14 -én szombaton Nyíregyházán 9.30-tól 15.30-ig, melyre ezúton is szeretettel hívja és várja a görög katolikus egyház az egyházmegye összes katekétáját. Meghívott előadó dr. Udvardy György, az Országos Hitoktatási Bizottság ügyvezető igazgatója. Témák: A Szentlélek-év jelentősége életünkben és a hitoktatásban. 2. Beszámoló a készülő Nemzeti Ka- teketikai Direktóriumról, az OHB működéséről, valamint időszerű gyakorlati kérdésekről. Egy százalék Eddig 51 egyház vagy felekezet kért és kapott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivataltól technikai adószámot a személyi jövedelemadó második egy százalékának felajánlásához. A felekezetek egyes intézményei és szervezetei a társadalmi szervezetek támogatására fordítható első egy százalékért pályázhatnak. A Pénzügyminisztérium becslése szerint az idén az egyházakat megillető egy százalékok összege valamennyi adózó felajánlása esetén mintegy 5,5 milliárd forintot tenne ki; február 15-ig pedig mintegy 6-800 ezer adózónak kell bevallást készítenie. A négy nagy történelmi egyház technikai adószáma: Magyar Katolikus Egyház: 0011 Magyarországi Református Egyháza: 0066 Magyarországi Evangélikus Egyháza: 0035 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 0358 Farsang Farsangi bált rendez ma a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban a görögkatolikus egyház. Az immár hagyományossá vált katolikus bál 18 órakor vecsernyével kezdődik a püspöki templomban, 19.30-kor lesz püspöki megnyitó a szabadidő csarnokban, ahol másnap hajnali négy órákor áll a bátyus bál. A belépőjegy ára 300 forint. Hittanverseny A Szent Atanáz Hittudományi Főiskola Kateketika Tanszéke, a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Exarchátus Hitoktatási Bizottságai, valamint a Hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnázium országos hittanversenyt hirdet felső tagozatos diákok részére. A verseny időpontja március 28., 10 óra. Helyszín: görögkatolikus gimnázium, Hajdúdorog, Ady E. u. 23-25. A verseny várható hittan anyaga: 5. osztály: Szertartástan és Ószövetség. 6-7. osztály: Szertartástan, Ószövetség és Újszövetség. 8. osztály: Szertartástan, Ószövetség, Újszövetség és Egyháztörténelem. drill és Metód A nyugati szlávok politikai egyesüléséből született nagy morva birodalom már a 9. század elején elérte a politikai és kulturális fejlődésnek azt a fokát, ahol a kereszténység fölvétele elkerülhetetlenné vált. De minthogy bajor hittérítők vezették őket a hitre, politikai függőségbe kerültek a német birodalomtól. Ezt mindenképpen el akarták kerülni. Ratiszláv, a nagy morva birodalom uralkodója egy nem német kereszténységet szeretett volna megvalósítani. Úgy látszott, kívánsága teljesül, amikor a bizánci kormány egy csoport misszionáriust küldött szét térítő munkára. Két testvér különösen kimagaslott közöttük: a már pap Konstantin és Metód, aki szerzetes volt. A két testvér a császári tisztviselő, Leó családjából származott.'A fiatalabbik, Konstantin (szerzetesi nevén Kürillosz=Ci- rill), először szülővárosában, Tesszaloni- kében, majd Konstantinápolyban nyerte kiképzését. A császárváros tudós köreiben csak úgy emlegették, mint a filozófust. 858-ban felhagyott a tanítással, és egy ideig abba a kolostorba vonult vissza, amelyben bátyja, Metód (keresztnevén valószínűleg Mihálynak hívták) már sok év óta szerzeteskedett. Morvaországba 863 elején érkeztek meg a görög missziósok. Konstantin drága ajándékot vitt magával: a szláv nyelvre fordított evangéliumi szakaszokat (perikápákat) és ugyancsak szláv nyelvű liturgikus szövegeket. Ezeket ő maga tette át görögből. Az írásjeleket is (glagolica) ő szerkesztette hozzá (cirill betűs írás). A testvérek a magukkal hozott misszionáriusokkal egyetemben három évig működtek áldásosán. Térítő munkájuk azonban nem nagyon tetszett a bajor püspököknek. Főleg a liturgia szláv nyelvét kifogásolták. A ri- tuskérdés ugyanis — római vagy bizánci — akkoriban még meglehetősen mellékes ügynek számított. Ratiszláv álma a német birodalomtól független, önálló morva egyház volt. Cirill és Metód jól tudta, hogy csak a kereszténység egyik nagy központjában tudnák ezt a valláspolitikai kérdést kielégítően rendezni. Fölkerekedtek hát és Rómába mentek. Szent Kelemen ereklyéit is magukkal vitték, így a pápa, II. Hadrián nagy ünnepélyességgel fogadta őket. Fényesen megvédték missziós módszereiket, és a pápa jóváhagyta szláv misét. Cirill kevéssel ezután megbetegedett és 869. február 14-én, 42 éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen bazilikában helyezték nyugovóra. Itt tisztelik őt mind a mai napig. A szlávok közti görög misszió lelke Cirill volt. Korának egyik legtudósabb göCirillt és Metódot ma, február 14-én, Cirill halálának évfodulóján ünnepli a keresztény világ. rögje. Megnyerő személyiség; a sikerben is megőrizte egyszerűségét. Nem csoda tehát, ha a morva új keresztények szerették a két testvért. Sokkal figyelemre méltóbb, hogy maguk a rómaiak és a pápa környezetében élő papok is meghajoltak Cirill meggyőző ereje előtt, pedig a két testvér missziós módszereit a hagyománytól eltérőknek találták. Metód — öccsének haláláig — csak ritkán került előtérbe. Azután azonban tizenhat éven át kellett pannon-morva egyházát az ellenség ellen védelmeznie. A kis- ázsiai Olümposzon álló kolostor magánya mindig vonzotta. De haldokló testvérének megígérte, hogy kitart a kemény missziós területen. A testi fájdalmakhoz, börtönhöz, üldözésekhez és az általános bizonytalansághoz még lelki szenvedések is járultak. Ellenségei megrágalmazták, eretnekséggel vádolták. A kétség, hogy talán maga a pápa is elhagyta; Wichingnek, az áruló nyitrai püspöknek a cselszövései (saját fennhatósága alá tartozó püspök volt) csak növelték az érsek szenvedéseit. Metód nemes, önzetlen személyiség volt. Nagyságát ellenségei is kénytelenek voltak elismerni. A két testvér már gyermekkorától jól beszélt szlávul, bár görögnek született és műveltség, érzelem dolgában is megmaradt görögnek. Ennek ellenére hiányzott belőlük a bizánci szűkkeblűség. Mélyen meg voltak győződve, hogy minden nép hivatott az üdvösségre, és Krisztus minden emberért meghalt. Ez szabta meg térítő munkájukat is. Cirill a saját egyéni filozófiai teológiai elveiből vezette le ezt az egyetemes látásmódot. Számára a filozófia az isteni és emberi valóságok bölcsességét jelentette, ami minket embereket Istenhez tesz hasonlóvá. Lényege a szophia, a világ szemlélődő látása, amely eljuttat az istenihez. Az emberszerető Krisztus mindenkit el akar vezetni az igazság ismeretére, és részesíteni szeretne a szophiában, akár görög, akár barbár. Csak ebből az igazán katolikus elgondolásból nézve lesz érthető a két testvérnek a szláv liturgiáért folytatott harca. „Vajon nem süt-e a nap ugyanúgy mindenkire? nem szívjuk-e mindnyájan ugyanúgy a levegőt?” — mondták ellenségeiknek Velencében. Cirill és Metód aligha tudta volna ezt az egyetemes, tág felfogást koruknak bizánci gondolkodásmódjából, még kevésbé a nyugaton divatos gondolkodásmódból levezetni. A két testvér mind a gazdag népi liturgiáért való küzdelmében, mind pedig a nép nyelyének az istentiszteletbe való bevezetésében az őskeresztény hagyomány örököse volt. Egyedül ők sugallhatták azt a váratlan kijelentést, amellyel VIII. János pápa 880-ban a szláv liturgiát jóváhagyta: „Aki a három fő nyelvet: a hébert, a görögöt és a latint teremtette, Ugyanaz alkotta az összes többi nyelvet is a saját dicséretére és dicsőségére.” Van kiút Az öngyilkosság gondolata sohasem származik Istentől. Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát — így szól az én Uram, az Úr, hanem azt, hogy megtérjen útjáról és éljen. Ezé- kiel 18,32. Isten minden feltételt megteremtett már ahhoz, hogy a kétségbeesettek segítségre találhassanak. Minden olyan gondolat az ördögtől származik, amely arra akarja rávenni az embert, hogy vessen véget életének, amely egyszeri és megismételhetetlen. Senki sem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy teljesen kilátástalannak tűnő helyzetbe nem hallgat-e a kísértő hangjára. Átkozd meg az Istent, és halj meg. Jób 2,9. Naponta bíztat így a Sátán, sohase hallgassunk rá! Hiszen Isten az ördögöt kezdettől fogva embergyilkosnak nevezi, bár személyesen sohasem gyilkos, mégis minden gyilkosság, öngyilkosság mögött ott van a Sátán. Judást először Mestere elárulására vette rá, majd az öngyilkosságról is meggyőzte. A Sátán Magyarországon évente 4500-5000 személyt győz meg az öngyilkosságról. Sajnos egyre több köztük a fiatal. Számtalan könyv, film erősíti meg felelőtlenül azt az elképzelést — különösen a tizenévesekben —, hogy az úgynevezett önként vállalt halál elfogadható út. A rokonszenves hősnek, aki mosolyogva mond búcsút ennek a rossz világnak, gyakran adnak a szájába álomszerű elképzeléseket, illúziót a halálról. A halál azonban egyáltalán nem romantikus jelenség, és nem is örök nyugalom. A Biblia szerint a halál a félelmek királya, az utolsó ellenség. A halál után ítélet vár ránk, mert Isten szent és nem tűri a bűnt, aki pedig eldobja az életét, a legnagyobb bűnt követi el. Van kiút az öngyilkosságból, mert Isten szeret. Higgyünk Isten szavának, valljuk meg neki bűneinket, kérjük segítségét, merjünk hozzá kiáltani. Hiszen ő úgyis mindent tud rólunk. Akik befogadták Jézust, nem érzik magukat többé magányosnak, megvetettnek, mellőzöttnek, becsapottnak, fölöslegesnek, nem gyötri őket többé a bűntudat sem. Nem látnak többé okot arra, hogy életüket eldobják maguktól, még akkor sem, ha korábban meg is fordult a gondolatukban. Mózes ötödik könyvéből a harmincadik fejezet tizenkilencedik versében üzeni Isten: Élőtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet... Szalai László református lelkész Tegyetek tanítványotokká minden népet A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványotokká minden népeket...” (Máté 28,19) nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. 1. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. 2. Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvűnket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért komoly áldozatra készek. 3. Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy kiben és miért hiszen, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra. 4. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzás személyes példáját nűvelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat és megalapozza a magasszintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.
