Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-24 / 20. szám
12________ Pénzszűke 1998. január 19-én több országos és helyi napilapban jelent meg tudósítás a Magyar Református Lelkészegyesület január 17-i Budapesten tartott gyűléséről, amelyen dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke előadásában foglalkozott a magyarországi történelmi egyházak anyagi helyzetében az új egyházfinanszírozási rendszer folytán bekövetkezett változásokkal. Ezek a tudósítások elsősorban azt emelték ki, hogy más történelmi egyházak finanszírozásának változásához képest a Magyarországi Református Egyház mennyivel hátrányosabb helyzetbe került. Ismert előttünk, hogy dr. Hegedűs Lóránt sem ért egyet a tájékoztatásnak ezzel a módjával, és erre vonatkozóan nyilatkozatot juttatott el az érintett sajtószervekhez. Mivel a sajtótudósítások alapján arra is lehetne következtetni, hogy az ott leírtak a Magyarországi Református Egyház hivatalos álláspontját tartalmazzák, a Zsinat elnöksége szükségesnek látja a konkrét eset kapcsán általános érvénnyel megfogalmazott alábbi nyilatkozat megtételét, és annak sajtóban történő megjelentetését: A Magyarországi Református Egyház egészének nevében kizárólag a Zsinat Elnökségének van joga nyilatkozatot tenni. Minden más személy kijelentése csak személyes vélemény, vagy annak a szűkebb közösségnek a véleménye, amelyik felhatalmazta őt nyilatkozattételre. Amint azt a Zsinat Elnöksége az egyházfinanszírozási törvénycsomag előkészítése és parlamenti tárgyalása idején már többször írásban is kifejezésre juttatta: a parlament által 1997. december 2-án elfogadott új egyházfinanszírozási rendszer több megfogalmazása és az idei költségvetésből az egyházunk hitéleti támogatására juttatott összeg nagysága kifejezetten hátrányos a Magyarországi Református Egyház számára. Ezért ezt az eljárást indokoltnak tartjuk, ellene minden lehetséges fórumon és alkalommal, így ezúttal is tiltakozunk. Ugyanakkor azonban helytelenítünk minden olyan megalapozatlan megnyilatkozást — függetlenül a nyilatkozó személyétől és beosztásától —, amelyik a különböző magyarországi egyházak, felekezetek egymás közötti viszonyának megrontásához vezethet. A nyilatkozatot dr. Kálmán Attila főgondnok, a Zsinat világi elnöke és dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke írta alá. Egy százalék A parlament által decemberben elfogadott törvénymódosítás szerint idén az szja-nak a társadalmi szervezetek támogatására fordítható egy százaléka mellett a felajánlható második egy százalék a hivatalosan bejegyzett hetvennyolc egyházat, felekezetet vagy vallási közösséget illetheti. Az egyházakat megillető egy százalékok összege valamennyi adózó felajánlása esetén mintegy 5,5 milliárd forintot tenne ki. Az adatok feldolgozása után a kedvezményezetteket megnevező nyilatkozatok számát és az egyes felekezeteket megillető összegek nagyságát szeptember 15-ig teszik közzé. A társadalmi szervezetek október 31-ig juthatnak hozzá a támogatáshoz, az egyházak a pénzt legkésőbb a jövő év január 10-ig kapják meg. Az eltolódásnak az az oka, hogy idén az egyházak még az 1998. évi költségvetési, illetve az egyházfinanszírozási törvény alapján részesülnek támogatásban. Ha pedig a felajánlások összege nem érné el az előző évi költségvetésben felsorolt támogatási fejezetek mértékét, az állam garantálja, hogy öt éven keresztül fél százalék erejéig kiegészíti az összeget. Napkelet • A hit világa 1998. január 24., szombat Hitélet a képernyőn 8000 percben Huszonegy európai közszolgálati televízió vallási és egyházi műsorait összehasonlítva látjuk, hogy csupán három országban jut lényegesen több adásidő e műsorokra, mint nálunk. A műsorok változatosságát összemérve sem lehetünk elégedetlenek a Magyar Televízióval. Pedig a vallási és egyházi szerkesztőséget csak a rendszer- váltás hívta életre. Az azóta eltelt hét esztendő alatt háromszorosára nőtt az adásidejük. Ez most legalább nyolcezer percnyi műsort jelent. — Megalakulásunk annak a megállapodásnak köszönhető, amely a Magyar Televízió és a nyolc történelmi egyház, illetve felekezet között jött létre 1990. májusban — tájékoztat Csiszér Ferenc, aki az alapítás óta a szerkesztőség vezetője. — Ennek értelmében a műsoridő fele a katolikus egyházi műsorok, a másik 50 százalék pedig a többi egyház, illetve vallás között Annak ellenére, hogy a megyei periodikákban, kiadványokban viszonylag sok elszórt híradással találkozunk a szomszédos Kárpátaljáról, még megyénk lakói is alig tudnak valamit az ott élő népekről, szokásaikról, hitükről, történelmükről. Sajnos azt sem mondhatjuk el, hogy e kérdésekről szerves, összefüggő képet nyerhetnénk hozzáférhető, modern feldolgozásokból. Ezért üdvözöljük örömmel a közismert publicista-történész, Botlik József legújabb monográfiáját a kárpátaljai ruszinokról. A metaforikus Hármas kereszt alatt címet viselő, a Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646-1997) alcímet nyert több mint 300 oldalas mű az Új Mandátum Kiadó gondozásában jelent meg Budapesten. A monográfia a kárpátaljai ruszinoknak nemcsak az egyháztörténetéről nyújt árnyalt összefoglalást, hanem felvillantja a hányatott sorsú nép politikai és társadalomtörténetének legfontosabb mozzanatait is. A kötetből kiderül, hogy a szomszédos régió múltja számos szállal kötődik megyénk történetéhez. Az egyházi-vallásos témánál maradva elég, ha arra utalunk, hogy a kárpátaljai és a sza- bolcs-szatmár-beregi római katolikusok egyaránt az egri püspökség (ill. 1804-től érsekség) juriszdikciója alatt álltak. 1912- ig a ruszin többségű munkácsi görögkatolikus püspökség joghatósága alá tartozott a magyar görögkatolikusok többsége is. Botlik József munkájának méltánylandó értéke, hogy a magyar-ruszin kapcsolatok bemutatásában azt keresi, ami összeköti a két népet. E történészi hozzáállás azért is értékelendő, mert a szovjet kutatók szándékosan elhallgatták, lebecsülték vagy meghamisították a magyar-ruszin kapcsolatokat, kutatásaikban a fő hangsúlyt az orosz-ruszin és ukrán-ruszin kapcsolatok vizsgálatára helyezték. A szovjet éra hivatalos történelemszemléletének egyik eleme volt az a tétel, hogy Kárpátalja a Kijevi Oroszországhoz tartozott. Az aktuálpoliti- kai célok szolgálatába állított, cinikus pártfunkcionáriusok által irányított szovjet történelemhamisítás másik jellemzője volt annak hangoztatása, hogy a kárpátaloszlik meg. Voltaképpen a nulláról indultunk, hiszen valamennyien más területekről jöttünk, többségünk a művészet műhelyeiből. Ennek ellenére sikeres volt a kezdet. — Már az első esztendőben 2600 percnyi adásidőt töltöttek be műsoraink — gyakran egyenes adásban. Ez évről évre több lett. Segíti munkánkat, hogy harmonikus kapcsolat alakult ki a szerkesztőségünk és az egyházak, felekezetek között. Az újságírásban járatos képviselőik biztos támaszt és segítséget jelentenek minden műsorunknál. □ Hogyan, milyen technikával készülnek a műsoraik? — A legkorszerűbb technikával dolgozunk. Korábban hetek, hónapok múltán kerülhetett adásba egy-egy elkészült anyagunk, ma már csupán na- ok telnek el a emutatóig. Tudjuk, igen nagy a felelősségünk, ha hibázunk érzékeny sebet is ejthetünk. Nagy gondot fordítunk a kapcsolatok építésére és ápolására: 1887-ben Pannonhalmán és Gárdonyban szerveztünk szakmai konferenciát, majd az egész Kárpát-medencét érintő református stratégia vitájában vettünk részt. Magyarországon a törvényesen bejegyzett egyházak száma 78, közülük mind több, kisebb egyházról, felekezetről törekszünk minél teljesebb képet adni. jai megyék Magyarország gyarmati függvényét alkották, holott a laikusnak is nyilvánvaló, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a kárpátaljai megyékben is ugyanazok a gazdasági, társadalomfejlődési tendenciák érvényesültek, mint pl. Szabolcsban vagy Szatmárban, s ezt a hegyekben a zord természetföldrajzi tényezők árnyalták csupán. A szovjet történészek és a „tudományos ateizmus” kárpátaljai képviselői a görögkatolikus egyház középkori módszerekkel történt kárpátaljai felszámolását is megalapozták és igazolták. Miről is van szó? A tizenhat nagyobb fejezetre tagolódó és bő bibliográfiát is tartalmazó szintézis a munkácsi püspökség eredetének és az egyházi unió kérdéseinek bemutatásával indul (9-42). Botlik József a püspökség eredetét érintő minden fontosabb véleményt felsorakoztat. A görögkatolikus ruszinok 1848-1849- ben című fejezet (59-65) jó összefoglalását adja a témának. Botlik adatai szerint összesen 82 felszentelt görögkatolikus pap és 51 kispap vetette le a reverendát és öltötte magára a honvédek mundérját. A kérdésről éppen Botlik József könyvével egyi dőben részletező, személyekre lebontott alapos monográfia jelent meg Bendász István tollából: Az 1848-1849-es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, Ungvár, 1997. A munkácsi görögkatolikus egyházmegye megpróbáltatásai a csehszlovák állam megalakulásával kezdődtek, ugyanis az újonnan létrejött ország vezetői politikai megfontolásokból a pravoszlávokat (ortodoxokat) támogatták, hogy a korábbi, a Magyarországról örökölt kárpátaljai nyelvi, kulturális, politikai struktúrákat ezzel könnyebben szétzilálják. Beszédesen szemléltetik ezt a Botlik által felsorakoztatott adatok: az 1930-as, a második csehszlovák népszámlálás idején a 360 000 fő görögkatolikus mellett 112 000 pravoszlávot írtak össze. Az utóbbiak száma 1910-ben 550 volt. Az ortodox egyház schematizmusa 1936-ból 140 000 hívet regisztrál. Ekkor azonban Bővítjük műsoros videokazettáink választékát, továbbá sugárzási lehetőségeinket azzal, hogy egyes műsorainkat az MTV2-es csatornáján is vehessék. Ismert, hogy a műholdas közvetítések útján jóval több helyre jutnak el, mint a földi sugárzású MTV1 adása. Szeretnénk az Interneten is jelen lenni mozgóképes híradással. Q Az új tévéadók megjelenése miként hatott a szerkesztőség munkájára? — Az élet diktálta körülmények, az új tévéadások kényszerítenek bennünket is, hogy célszerűbben szervezzük meg a munkát, amelyben a megrendelő funkció vált meghatározóvá. A műsorkészítés különvált, ami előnyösebb munkamegosztást jelent. A szerkesztőség 6 főből áll, a műsor- készítők pedig 50-55 fővel, élő adásban ennél is nagyobb stábbal dolgoznak. Mivel az új tévéadók is sugároznak egyházi műsorokat, elképzelhetőnek tartjuk velük az együttműködést, hiszen nem nálunk található a bölcsek köve! Erősíteni kívánjuk a kapcsolatainkat a határon túli, egyházi sajtóval, a kollégákkal. Q Hogyan állnak az utánpótlás nevelésével? — Büszke vagyok a fiataljainkra, akik nagyon tehetségesek. A pannonhalmi konferencián már felfigyeltek rájuk, mind a hat ifjú kollégánk kimagaslóan szerepelt. Szeretnénk részt vállalni a két egynázi egyetemen tanulók gyakorlati felkészítésében is, mivel erre nálunk igen jók a lehetőségek. □ Mindezek után joggal lehet elégedett! — Nem olyan időket élünk, amikor elégedetten hátradőlve szemlélődhetnénk a világban. Ám meggyőződésem, hogy jó úton járunk: segítjük a ma emberét, hogy kegyetlen világunkban megtalálja önmagát, a szűkebb és tágabb közösségét, az emberségesebb életet, a lelki támaszt és biztonságát. Maris János Harasztosi Pál reprodukciója még senki sem sejtette, hogy milyen vészterhes idők következnek az egyházra. Kárpátalja szovjet megszállás után rendszeres támadások érik a görögkatolikus hívőket és papjaikat. A szovjet „bezpekások”, az akkori KGB emberei meggyilkolják a munkácsi egyházmegye püspökét, Romzsa Teodort is. 1949-ben az egyházmegye a sztálinizmus áldozata lett, papjainak jelentős részét bebörtönözték, Szibériában száműzték. A negyven évig illegalitásban működő egyház 1989 végén, 1990 elején legalizáló- dott. Megkezdődött a görögkatolikusok rehabilitálása, új egyházmegyei intézmények megszervezése, építése, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása, mely utóbbi azonban még napjainkig sem zárult le megnyugtatóan. A megnyesett fa kizöldül? — teszi fel a kérdést Botlik József. Egyéni hangú, de szigorúan a tényekre épülő válaszában a szerző a mai kárpátaljai helyzet globális problémáira, súlyos ellentmondásaira is ráirányítja az olvasó figyelmét. A szakszerű és tárgyszerű, ugyanakkor élvezetes, olvasmányos stílusban megírt mű gazdag forrásbázisra épül. Botlik József könyvét nemcsak a görögkatolikusok történelme iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem a kárpátisztika és az inte- retnikus kapcsolatok művelői is. Kői István Három kereszt alatt Kárpátalja görögkatolikusainak történetéről
