Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

1998. január 21., szerda Fórum KM-POSTA olvasóink leveleiből a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A törvény egyik paragrafusa szerint: „Ha a rendszeres támogatást jogerő­sen megállapítják, az a kére­lem benyújtásától esedékes.’’ (A testület ennek figyelembe­vételével állapította meg a tá­mogatást.) A településen a rá­szorulók részére rendszeres gyermekvédelmi támogatás cí­mén tavaly 782 ezer forintot fi­zettek ki — tette hozzá a jegy­ző. Központi forrásból, két rész­letben az önkormányzat mind­össze 524 ezer Ft-t kapott, kü­lönbözeiét saját erőből egészí­tették ki. Mind ebből kitűnik, a központi pénzeszközök nem voltak elegendőek a segélye­zésre. Dr. Bartha Sándor Az életben igen gyakran elő­fordul, hogy egy ingatlan­nak nem egy, hanem több tulajdonosa van, tehát kö­zöttük tulajdonközösség ál­lapítható meg. A törvény ér­telmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostársa sem gyako­rolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvé­nyes érdekeinek a sérelmé­re. A legtöbb esetben az in­gatlanban a szülő és valame­lyik gyermek lakik. A szülő elhalálozása esetén pedig minden gyermeke egyenlő arányban örökül, ha nincs végrendelet. Az ingatlanban benne lakó testvérnek, mint tulajdonostársnak ugyano­lyan arányú a tulajdonjoga, minta többi testvéreké. Ha az ingatlanban benne lakó testvér a bírósági eljárásban nem bizonyít külön haszná­lati jogot, úgy a tulajdoni arányát meghaladó haszná­lat miatt használati díjat kö­teles fizetni a többi tulajdo­nostárs részére. A használati díj meghatá­rozásánál azonban a tulajdo­ni arány csupán egy szem­pont. amely ebben a körben értékelhető valamennyi kö­rülmény együttes és gondos mérlegelésével lehet alkal­mas a többlethasználat el­lenértékének a meghatározá­sára. A többlethasználat el­lentételezésével kapcsolatos igény elbírálásánál a haszná­lati díj összegét az ingatlan fekvése, műszaki állapota, felszereltsége, beosztása, a helyiségek száma és az eset egyéb körülményei alapján kell meghatározni. A használat miatti vita megszűnése a tulajdonkö­zösség végleges felszámolá­sával, tehát a közös tulajdon megszüntetése útján érhető el. Amennyiben az ingatlan- részt használó társtulajdo­nos megfelelő anyagi erő­forrással rendelkezik, ő vált­hatja, illetőleg köteles meg­váltani a többi társtulajdo­nos tulajdoni részét. Ez a közös tulajdon meg­szüntetése, különösen test­vérek és rokonok között, kö­zös megegyezés alapján, en­nek hiányában bírósági úton történik. Lelkiismeretesen Gyakran hallani rossz példát az egészségügyi dolgozók hozzáállásáról. Én az ellenke­zőjét tapasztaltam az elmúlt napokban, amikor kétszer is kénytelen voltam igénybe venni az éjszakai ügyelet se­gítségét családtagjaim sürgős ellátására. A nyíregyházi Sós­tói úti Kórház I. Pulmológiai osztály (január 10.-én) és a Szent István utcai (január 12.- én) éjszakai ügyelet orvosai és nővérei nemcsak a szakmai el­látással, de a beteg és a rémült hozzátartozók megnyugtatásá­val is nagyszerű példát mutat­tak másoknak. Úgy érzem a szakmai tudás mellett a segítőkészség, az emberi melegség az, ami na­gyon sokat jelent mindannyi­unknak, különösen a betegek­nek. A fenti két helyen nem fukarkodtak vele. Mohácsi Endréné, Nyíregyháza Késett Ä) Nagy felháborodást keltett a lakosság körében, hogy Sza- bolcsveresmart községben a polgármesteri hivatal csak 1997. november 15-től adta ki a gyermeknevelési támogatás­ra szóló nyomtatványokat. Mi­re az érintettek visszavitték az iratot a testület pedig elbírálta azt, már csak két-három nap maradt a hónapból. így csak erre az időre fizették ki nekik arányosan a 2300 forintot. Tu­domásunk szerint pedig a hó­nap elejétől járt volna az összeg. Név és cím a szerkesztőségben A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról megje­lent törvény rendelkezik a pénzbeli és természetbeni ellá­tásokról — kaptuk a választ Petényi Ferencné m.bejegyző­től. aki kivizsgálta olvasónk panaszát. A jogszabály értelmében az Pesszimista faifirka önkormányzat képviselő-testü- lete folyósítja a rendszeres és Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fó­ruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesz­tőségünk nem feltétlenül ért egvet. Építmények a mezsgyén Az ügy négy év alatt megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is Köszönet az 1 %-ért A Sporthorgász Egyesüle­tek Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Szövetsége ne­vében köszönetét 'mon­dunk azoknak az adófize­tőknek, akik jövedelmük egy százalékát felajánlot­ták a szövetségünkhöz tar­tozó vízterületek környe­zetének javítása céljából. Ez az összeg 1997-ben 20 515 Ft volt, melyet a császárszállási tó és a Ti- szalöki Kenyérgyári holtág környékének rendbentartá- sára fordítjuk. Virág Imre, elnök Nyíregyháza Az Önök lapján keresztül szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik 1997. évben személyi jövedelemadójuk egy szá­zalékát a Vesebetegek Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesületének ado­mányozták. Az egyszám­lánkra érkezett összeg 10 900 Ft volt. (Adószá­munk: 19204013-1-15.) Kutasi Irén, elnök Nyíregyháza Nyírmada (KM - GY. L.) — Vannak olyan ügyek, ame­lyek az induláskor apróság­nak tűntek. Ám ha piszkál­ják, egyre terebélyesedik, el­mérgesedik, s a végén nincs igazi győztes. Fülemüleper­nek is szoktuk az ilyeneket nevezni. Persze, akik benne vannak, gyakran érzik ügy, hogy hallatlan igazságtalan­ság történt velük. Nyírmadán Pataki Sándor és felesége 1993. augusztus 13-a óta áll perben (és haragban) az egyik közvetlen szomszéddal. — Nem akartam én feljelen­teni őket — mondja Pataki Sándomé. — Csak azt szeret­tem volna elérni a polgármes­teri hivatalnál, hogy a fűrész­üzemüket vigyék el innen. Gondolhatja, két nyugdíjas hallgassa itt egész nap a gépek fülsiketítő zaját. Sajnos, balul ütött ki a dolog, mert összefo­gott ellenünk mindenki, po­kollá tették az életünket. Ami­kor Dokáék megkérték a mű­ködési engedélyt, mi nem ad­tuk a hozzájárulásunkat. Ez aztán elindította a lavinát. Ná­lunk csak egy, de Dóka József portáján több engedély nélküli melléképület is volt, meg van is. Az ő ügyüket elsimították, nekünk meg kiadták a bontási határozatot. Hát igazság ez? A feljelentés után 1994. ja­nuár 12-én kelt első fokú épí­tésügyi határozat szerint Do- káéknak le kellett bontaniuk egy kerékpártárolót, a fáskam­rát, megcsináltatni a csapadék­víz-csatornát, rendbe hozni a húsfüstölőt. — Ebből a négyből csak egyet csináltak meg: lebontot­ták a kerékpártárolót — mond­ja Pataki Ferencné. A megyei közigazgatás hivatalt is meg­járta már az ügy. A hivatalnak írott levelében a település jegyzője arról tájékoztat, hogy Dokáék az említett határozat egyes pontjait végrehajtották, illetve más esetben „lejárt a végrehajtás elrendelésének ha­tárideje”. Megszemléljük a portát. Pa­takiék lebontásra kárhoztatott kamráját, a szomszédék mezs­gyére épített (nem túl jó álla­potban lévő) építményeit. — Tessék nézni, hát van itt eresz? — mondja Patakiné. — Én kész vagyok a kompro­misszumra, de ha minket arra köteleznek, hogy bontsunk, akkor addig nem hagyom ab­ba, amíg nem bontanak ők is. A törvény, úgy gondolom, nemcsak ránk vonatkozik, ha­nem mindenkire. A szomszéd­ra is. Természetesen egy négy éve tartó ügynek minden apró részletével nem foglalkozha­tunk. A tény, hogy a szomszé­dok között elmérgesedett a vi­szony, bár a fűrészüzemet Dó­ka József már évekkel ezelőtt kitelepítette. Dóka József: — Nézze, a vi­szálykodást nem mi kezdtük. Patakiék feljelentéseket tettek nemcsak a polgármesteri hiva­talnál, hanem a munkaügynél, az adóhatóságnál. Ma már nem nagyon érdekel, hogy fő­nek a saját levükben, elég sok bosszúságot okoztak, hisz a polgármesteri hivatal kötele­zett bennünket: hagyjuk abba a munkát. Az az igazság, hogy amikor panaszukat bejelentették, mi már otthon csak ritkán dolgoz­tunk, mert a gépek többsége akkor már itt volt kint a telepen. Minket nem zavart volna az ő melléképületük, él­hettünk volna békességben, ha nem kezdik el ezt piszkáló- dást. Tamási Zoltán műszaki elő­adótól megtudtuk, hogy az ügy négy év alatt megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, 1996-ban azonban „helyből” újraindult. Patakiék bontási határozata még bírósági dön­tésre vár. Az ügy perköltsége eddig a szóban forgó mellék- épületek értékének többszörö­se. Távfűtési számtan A KM január 10-ei számá­ban „Árhőguta alulnézet­ben” címmel megjelent in­terjú alapján erősen meg­kérdőjelezhető a Nyírtávhő javaslata alapján hozott ön- kormányzati rendelet meg­alapozottsága a fűtési díj emelés mértékéről, mert: az erőmű a ’98. január 1-től érvényes árakat a ’97. de­cember 21-én kelt (január 5-én kézhez kapott) minisz­teri rendeletből tudhatta meg, nyilatkozta az erőmű igazgatója. A város lakói a távfűtés díjait a novemberi rendelettárból tudhatták meg. A riporter kérdése: „Ez azt jelenti, hogy a köz­gyűlés a távhődíjakról ak­kor döntött, amikor az erő­mű díjait még nem is ismer­ték?” A kérdés tehát meg­történt tényt tudat az olva­sóval. A cikk bevezető részében „a hődíj drágulását teljes mértékben (sic!) az (erőmű­vi) energiaáremeléssel in­dokolta a Nyírtávhő” — ol­vasható. Ennek ellentmond az erőmű igazgatójának számokkal alátámasztott tá­jékoztatása, mely szerint az erőmű a hődíjat GJ-ként 29 Ft-tal, a távhő 93.80 Ft-tal emelte; az erőmű a teljesít­mény éves díját MW-ként 69 ezer Ft-al, a távhő 601 152 Ft-al emelte. A távhő emelés mértéke ez erőművi emelésnek ezek szerint az első esetben több mint há­romszorosa, a második esetben közel kilencszere­se! Ezután jön az önkor­mányzat és a távhő közös kegye: január 14-én a KM címoldalán: Árat csökkent a Nyírtávhő. Az alapdíjak 1,1-1,3, a hődíjak 1,6%-al mérséklődnek. Nyugdíjam 40 százaléka a távhődíj számlájára kell, plusz vil­lany, gáz, víz. Mi marad élelemre? A közgyűlés tűz­ze újból napirendere a táv­hő szolgáltatásának díjait! Kiss L. László, Nyíregyháza Néhány észrevétel: Az első­ként idézett cikk címe: Ar­hőguta oldalnézetből. Az összevetést nem az erőmű igazgatója, hanem a cikkíró tette korábbi közlésekre hi­vatkozva. Nem szerencsés a növekmény pluszait össze­szorozni, mert igen furcsa szám jön ki. Ugyanis a hő­díj az erőműnél 4,5, a táv­hőnél 12,3, a teljesítmény­díj az erőműnél 3,1, a táv­hőnél 10,6 százalékkal (ár- csökkentés előtti adat!) emelkedett. Bár, igaz, ez az összevetés sem szerencsés! Tisztelettel: Gy. L. Képeslap jó célra Nyíregyháza (KM) — Ko­rábban már többször szóvá tettük olvasóink észrevéte­lei alapján, hogy különböző képeslapárusok kínálják termékeiket. Sajnos voltak, akik tisztázatlan szervezet és cél érdekében tették min­dezt. Balogh Zoltánné, a moz­gáskorlátozottak megyei egyesületének elnöke el­mondta: vannak jó céllal házaló árusok is. így január 15-e óta a Kék madár Ala­pítvány aktivistái ismét al­kalmi húsvéti képeslapok­kal és kifestő meseköny­vekkel keresik majd fel a lakosságot és megvételre kínálják termékeiket. A be­folyó összegből a rászorul­takat, többek között a moz­gáskorlátozott gyerekeket akarják támogatni. Az ala­pítvány nyújtott segítséget a fenyőünnepük megszer­vezéséhez is. Az árusok fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, amelyből tisztázni lehet hitelességü­ket. ' Az új gyermekgondozási... ...segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, ami jelenleg 11 500 Ft. havonta. 1996. április 15-e után az a szülő, aki az alacsonyabb összegű el­látásban részesült kérhette, és kérheti jelenleg is a maga­sabb összegű gyermekgondozási segély megállapítását — tájékoztatjuk J. T.-nét, Nyíregyházán. A termelőszövetkezeti... ...tagi igény pénzkövetelés esetén három év alatt elévül, de az írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja — válaszol­juk napkori-levélírónknak. Az Agrárkamarától... ...kapott tájékoztatás szerint. Önök nem adtak be belvízkár igénybejelentő lapot, sem a határidőig — 1997. augusztus 1 -ig — sem azóta. A „kárenyhítésben részesítésnek” pedig ez a feltétele— üzenjük csegöldi olvasónknak. Még mindig bizonytalan a gávavencsellői Dessewffy- kastély sorsa Harasztosi Pál felvételei----------------------------------—----------------------------------------------------------------------------­A tulajdoni arány használata

Next

/
Oldalképek
Tartalom