Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-24 / 274. szám

EURÓPAI UNIÓ 1997. november 24., hétfő Aranyérmes bizalom Syr özhellyé kopott SÍ már, de ettől füg- M m getlenül könyörte­len igazság: az öreg kon­tinens fejlettebb közössé­gére vetett tekintettel csak a minőségi termelés hoz­hatja meg a várt profitot. Különösen igaz ez az élel­miszeriparban, ahol talán a hazai qazdaság is a legnagyobb eséllyel rúg­hat labdába. Éppen ezért jó tudni, hogy az Európai Unió tagországaiban jár­va a figyelmes szemlélő tekintete lépten-nyomon azokba a védjegyekbe akad, amelyek hiteles bi­zonyossággal hirdetik: az adott áruk egészségesek, bátran elfogyaszthatja azt a vásárló. S persze jó tudni azt is, hogy ezek az emblémák nem tartalom nélküli pa­pírfecnik, ha valamire ezt rányomják, akkor az való­ban azokkal a tulajdonsá­gokkal rendelkezik, ame­lyek a legmagasabb elvá­rásoknak is megfelelnek. Az EU egyik éllovasának számító Németországban például 1885-től él a me­zőgazdasági termékek, s benne az élelmiszerek mi­nőségvizsgálati rendsze­re. Az egyes tartományok saját szervezetei mellett országos szinten a Deuts­che Landwirtschafts-Ge­sellschaft (DLG) igazítja el a német embereket az árukavalkádban, segít el­dönteni, hogy melyiket ér­demes megvásárolniuk. A termelői oldal (egyéni vál­lalkozótól a nagyvállala­tokig) felkérésére napja­inkban több száz szakértő vizsgál meg egy kenyeret, sonkát, vagy sajtot. Ez persze pénzbe kerül, de a DLG aranyérmének elnye­rése és az ennek köszön­hető népszerűség busásan megtéríti a befektetést. Itthon sincs másképp: bármiről is legyen szó, a rosszabbat mindig csak kényszerből választja az ember. Többnyire akkor is két okból: ha nincs kínálat vagy ha nincs pénz. A ke­reskedelem liberalizálásá­val a kínálatra nem lehet panasz, a gyenge fizető­képes kereslet viszont még mindig gondot okoz. De legyünk optimisták, s bíz­zunk a kereslet erősödésé­ben, az viszont máris tény, hogy a megcélzott piaco­kon (a nyugati mellett a keleti országokban is!) alaposan megnézik, mire költik el a pénzt. M németországi ta­JrW pasztalatok egy másik érdekes je­lenségre is felhívták a fi­gyelmet: egy jól működő mezőgazdaság a ma­gyarországinál sokkal több szervezetet képes el­tartani. Nyéki Zsolt Kis üzlet, nagy dinamizmus Lengyelország a kiskereskedelem egyik közép-európai nagyhatalma Ha szétnézünk közép-kelet- európai há­zunk táján és látjuk a gom­ba módra megszaporodott kis üzlete­ket, butikokat, bazárokat, azzal a meggyőződéssel nyugtázzuk tapasztalatun­kat, hogy az évtizedforduló politikai-gazdasági rend­szerváltása óta, a piacgaz­dálkodási kitárulkozás, az ún. kisprivatizáció nyomá­ban felvirágzott a kiskeres­kedelem Magyarországon, Szlovákiában, Csehország­ban, Lengyelországban. De ha az Eurostat, tehát az Európai Unió statisztikai köz­pontjának a közép-európai Kiskereskedelemről szóló elemzését magunk elé tesz- szük, azonnal szembetűnik az összefoglaló ítéletalkotás: térségünk boltocskái Nyugat- Európa 60-as éveinek kezde­tét idézik. Az adatok abszolút szá­mokban még beszédeseb­bek. Kiderül például, hogy míg tíz esztendővel koráb­--------------------------j----------­Az Eurostat adatai szerint a 10 000 lakosra jutó boltok száma: Magyarországon 260 Csehországban 220 Lengyelországban 179 Szlovákiában 102 Bulgáriában 99 Albániában 81 Lettországban 18 ban, az ellátás mélypontján Lengyelország-szerte alig 165 ezer kiskereskedelmi egység volt, a mostani ada­tok már 415 ezerről szólnak. Csakhogy ez az elaprózott kiskereskedelem valóban a négy évtizeddel korábbi Nyugat képletét mutatja. Amíg manapság Magyaror­szágon 10 ezer lakosonként 260 kis üzlet áll rendelkezés­re, addig a szupermarketek nyugati világában, az Euró­pai Unió országaiban szá­muk alig éri el a 100-at. A statisztikai tanulmány szerint az EU-felvételre ké­szülődő közép-európai or­szágokban sok száz kereske­delmi szakmára tagolt apró üzletek léteznek, ső ezek többsége is inkább amolyan „bazári bódé". Mindenek­előtt Lengyelországra és Szlovákiára jellemző ez a kép, ahol is a kiskereskedel­mi boltok 60 százaléka ilyen bódészerű árusítóhely. Aki ennek szemtanúja kíván len­ni, megfigyelheti a csaknem minden lengyel kis- és nagy­városban meglévő bazáro­kat, ahol a fogsorként záró­dó bádogházikókat „állka­pocsnak" (szczeki) nevezi a köznapi zsargon. Varsóban található állítólag Európa legnagyobb bazárja, még­hozzá az egykor szép sport­sikereket is látott „Tízéves Stadion" egész területén fel­állított „állkapcsokkal". Lengyelország egyébként is a kiskereskedelem közép­európai nagyhatalma. Ezek a lengyel boltocskák bonyo­Bgy kis illem V Hagyo­I I ' sok meg­ír-. ' őrzése — • ezek a tulajdonságok ta- I Ián egyetlen országra f sem oly jellemzőek, mint Nagy-Britanniára. A tár­salgásban sajátos motí­vum az udvariasságon túl az időjárásról szóló dis­kurzus és a fanyar hu­mor. Gyakori téma a ki­rályi család — illik figyel­mesen hallgatni a büszke­ség és a tisztelet szavait. A tartózkodás, a nekünk körülményeskedőnek tűnő ; finom, figyelmes modor ’ hozzátartozik a szigetor- : szág mindennapjaihoz. Nem szabad meglepődni a bocsánafkérés szikár, vagy akár lehengerlő ér- ; zekémmel fűszerezett kar­imáján. A hivatalos öltöz­ködés közismerten kon­zervatív. Előfordul, hogy ■ mivel későn és bőségesen reggeliznek, a déli étke­zésre délután kerül sor. Aki először jár angol- , szász földön, érdemes fi­gyelnie az asztali szoká- | sokat. Van jó néhány ap­ró, de fontos eltérés az ál­talános, európaihoz ké­pest. Érdekes például, hogy étkezés közben, amennyiben nincs szük­ség mindkét kézre, balju­kat a szék karfájára he­lyezik. Előny a régióknak Folytatás az előző oldalról. Azon túl, hogy a centrumjel­legű intézmények maguk munkahelyet teremtenek, ha nem is oldják meg az emberi problémákat, komplex prog­ramjaikkal, a civil szervező­désekkel hozzájárulnak a helyzet elviselhetőséaéhez, tompítják, ha úgy tetszik, pu­hítják a munkaerőpiaci ne­gatív hatásokat. Ez mintaér­tékű lehet számunkra is. Persze, még ha a különb­ségek ellenére tetszetős is a Árion a Svájti Külföldi vendégeink a nemzet csalogányának lakhelyén Ki az az Ári­on, és hogy kerül ide? — kérdezhetik Önök a cím láttán, annyit már most elárulhatunk, hogy a megnevezett úr nem ven­dégként áll kapcsolatban Sóstógyógyfürdő egyik ne­vezetességével, az 1866- ban készült — és alpesi stí­lusa után Svájci-laknak elke­resztelt — vendéglátóhellyel, amelyről sokszor hírt adott mostanában lapunk. Valószínű, csöndre vágyott, ezért pihent itt Blaha Lujza, a nemzet csalogánya is. Nemzetközi pályázat Ariont, az ókori legendás költőt pedig egy európai uni­ós pályázat kapcsán emlege­tik együtt a Svájci-lakkal a nyíregyházi polgármesteri hivatalban. Csakúgy, mint Szókratészt, a nagy filozó­fust. A Socrates-Arion nemzet­közi program keretében nyújtotta be ugyanis a közel­múltban az önkormányzat azt a pályaművet, amely a CINTE Városhálózat, vagyis Ascoli (Olaszország), Fara (Portugália), Huelva és L hos- pitalet de Llobregat (mindket­tő Spanyolország), Nyíregy­háza, valamint a központi szereppel felruházott Massy (Franciaország) szakemberei számára vázol fel együttmű­ködési lehetőségeket. Egy hét tanulás Ezeket különböző, egyhetes­re tervezett tanácskozások alapoznák meg patinás szál­lodánkban. Az egyes — ta­lálkozókkal, intézményláto­gatásokkal és kirándulások­kal kiegészített — kurzuso­kon például a gazdaság vagy a közigazgatás azo­nosságait, illetve eléréseit elemeznék, kitérve a jogi, szervezeti, valamint az ál­lamhatalommal összefüggő ismérvekre. Egy másik kép­zésen menedzsertréninget tartanának, melynek témakö­rei a sajtókapcsolatok, a vál­lalati arculattervezés és -épí­tés sajátosságai, valamint a állítói arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a leggyorsabb pozitív változásokra Lengyel- országban, Csehországban és Magyarországon lehet számítani. Kimondottan érdekes az EU statisztikusainak megálla­pítása a feketegazdaságról — vagy ahogy pl. Lengyelor­szágban nevezik, a „szürke szféráról". Szerintük Közép- Európa polgárai nem lenné­nek képesek azon a színvo­nalon élni, amelyen ténylege­sen élnek, ha megfelelnének a tényleges valóságnak a hi­vatalos gazdasági statiszti­kák. „Pontosan a második gazdaság az ilyen jelentős dinamizmust elősegítő egyik fontos tényező" — állapítják meg a nyugati statisztikusok. Szilágyi Szabolcs, Varsó francia kultúrmodell, nem ár­tana az adaptálás előtt az angolszász és a német típu­sokkal — a saját gyökereink elemzése után — is alaposan megismerkedni. Szőke Judit Uniós tanátsadás Kelet-Magyarorszáaon másodikként Nyíregyhá­zán, a Primom Tanácsadó és Információs Hálózatnál létesült „területi kontakt­pont", amely Szabolcs- Szatmár-Bereg vállalkozót számára közvetíti az Euro Info Központok szolgálta­tásait, így segítve e kör in­tegrációs felkészülését és lemzetközi üzleti kapcso- átépítését. PRIMOM TANÁCSADÓ ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT EURO INFO LEVELEZŐ KÖZPONT NYÍREGYHÁZA, VÍZ UTCA 21 /B. TEL/FAX: (42) 414-188 személyes 10 hírnév kialakí­tása. Az önkormányzat okta­tási kulturális és sportirodá­ján kimunkált és Felbermann Endre alpolgármester által hitelesített projekt hangsú­lyozza, hogy a megvalósí­tásba a helyi civil szervezete­ket is be kell vonni, mert ez a korszerűsödési folyamat fel­tétele, és egyben sikerének jele is. Sajnos az átalakulást éppen az teszi nehézzé, hogy pontosan a civil szerve­zetek azok, amelyek csak lassan erősödnek — tartal­mazza a tanulmány. (Ugyan­ez a gondolat fogalmazódott meg fél évvel korábban az önkormányzat európai in­tegrációs feladatairól szóló előterjesztésben.) Áprilisban kezdik Ha a fenti pályázat kedvező elbírálást nyer, 1998 áprili­sától váltható valóra. A Sok- rates-Arion program általá­ban egy, igen indokolt eset­ben pedig legfeljebb három esztendőt hagy a támogatott célok beteljesedésére. Gyüre Ágnes A Kelettel Brüsszelbe Másodszor közlünk Európai Unió című mellékletünkben rejtvényt (az első október 27-én jelent meg). Soroza­tunk öt részes. Aki levelező­lapra felragasztva beküldi az öt rejtvényszelvényt, sor­soláson fődíjként brüsszeli társas utat nyerhet, amelyet a GWK-MÁVTURS Utazási Iroda ajánlott fel. Nyerni azonban már előbb is fehet: aki az első három szelvényt beküldi, karácsony előtt két­személyes hétvégi úthoz jut­hat Fortuna révén, szintén a GWK-MÁVTURS jóvoltából. A DOMUS LÁNC KFT. 25 ezer forintos vásárlási utal­ványát is megnyerheti egy szerencsés rejtvényfejtőnk, néhányon pedig karácsonyi ajándékcsomagot kaphat­nak. A beküldési határidőt decemberi Európai Unió mellékletünkben közöljük. A játékba tehát még most is be lehet kapcsolódni, mert az újságból kivágott szelvé­nyek külön-külön, illetve 3+2 megosztásban is beküldhe­tők a következő címre: Kelet- Magyarország szerkesztősé­ge („A Kelettel Brüsszelbe") Nyíregyháza, Postafiók 47. Irányítószám 4401. Mai feladványunk: EGY DÁTUM: január 28-án Londonban a brüsszeli szerződés öt tagországa döntött a ma már 40 tagor­szágot tömörítő Európa Ta­nács (Council of Europe) megalakításáról. A KÉR­DÉS: MELYIK ÉVBEN? (Az évszámot kell beírni a rejtvény­szelvény megfe- __ lelő helyére.) fäyjtf Az évszám: !□□□□! DOMUS-IÁ»JC KFT. EURÓPAI UNIÓ, AKetót-Magyarország melléklete. Szerkesztette: Marik Sándor Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. lítják le annak a 92 milliárd ECU-s forgalomnak a felét(l), amely régiónk 11 országán évről évre átvonul. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi kb. két év­ben egyre-másra nyíló pazar szupermarketek sajátos konf­liktust teremtenek: a jövőjü­ket, megélhetésüket féltő kis­kereskedők mindenekelőtt a városi, ill. a fővárosban a ke­rületenként létező bazárok tervezett felszámolása ellen egyre szervezettebb tiltakozó akciókat indítanak. Az Eurostat riportja figyel­mezteti a kiskereskedelembe invesztálni szándékozó kül­földi beruházókat: problémát okoz a nem hatékony nagy­kereskedelmi és áruelosztó rendszer, a gyengélkedő táv­közlés és a nyelvismeret hiá­nyos volta. A jelentés össze­A varsói Mokotów kerületben az újságárus 1001 apró cik­ket is kínál A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom