Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-24 / 274. szám

Elérhetően közel a csatlakozás

Szent-lvá- nyi István, a parlament külügyi bizottságának elnöke a közelmúltban Nyíregyházán járt. A KM munkatársa az uniós csatlakozás esélyeiről kérdezte.

— Magyarország ügye szerintem igen jól áll —

mit is jelent majd hazánk számára valójában a csatlakozás? A kérdés már csak azért is jogos, mert egyes szervezetek, bizonyos tüntetések a csatlakozás negatív következményeit igyekeznek kidomborítani.

— Meggyőződésem, hogy az emberek ma már sokkal többet tudnak az Európai Unióról, a csatlakozás lényegéről, mint korábban tudtak. A széles körű információk igenis hoztak e téren sikereket, s a kormánypropaganda változatlanul folytatja a tájékoztatást, Felkészíti az embereket az uniós tagságra. Megmagyarázza,

például mit is jelent az európai állam- polgárság. Egyebek között azt, hogy a dolgozni szándékozók szabadon vállalhatnak majd munkát az Unióhoz tartozó országokban, hogy az egyetemisták, főiskolások hazájuk mellett a tagországok intézményeiben is folytathatják tanulmányaikat. Szólnak arról,

hangoztatta a politikus —, hiszen minden esélyünk megvan arra, hogy az elsők között csatlakozókhoz tartozzunk, sőt, szerintem bizonyos tekintetben a legelsők vagyunk. Minden okunk megvan azt hinni, hogy február-márciusban már megkezdődhetnek velünk a tárgyalások, melyek várhatóan két-három évig tartanak. Biztos vagyok abban, hogy az EU illetékesei megalapozott, teljesíthető elvárásokat fogalmaznak meg velünk szemben, én tehát e tekintetben optimista vagyok.

□ Mit gondol, tudnak-e eleget az emberek arról,

milyen közgazdasági viszonyok, milyen iogi helyzet alakulhat ki, na tagjai leszünk az Uniónak. Ma már mindezekre egyre tudatosabban kell felkészíteni a felnőtteket és fiatalokat, tájékoztatni a köz- igazgatásban dolgozókat, a tanárokat és újságírókat. Vallom, valamennyi teendőnkre van elegendő idő, s a kormánynak is megvan az elképzelése arra, nogyan terjessze mind sikeresebben a témával kapcsolatos hasznos és nélkülözhetetlen információkat.

*

Kovács Éva

Előny a régióknak

A különbségek ellenére is tetszetős a francia kultúrmodell

Habár a magyar és a francia gazdasági, jóléti rendszer összehasonlításában sajnos, nehezen állnánk a próbát, a közigazgatási rendszer sem teljesen parallel, mégis érdekes, mitöbb, tanulságos tapasztalatokról számolt be Hajdú Sándor, a nyíregyházi polgármesteri hivatal humán irodájának vezetője, aki nemrég töltött két hetet egy országos delegáció tagjaként Franciaországban.

Az államigazgatás különböző szintjein kulturális területen dolgozó szakemberek számára a tanulmányutat a Francia-Magyar Kezdeményezések Társasága szervezte. Ezen szervezet megalakulása és működése jórészt a francia kormány bábáskodásának köszönhető, mely kiemelt feladatnak tartja a velünk való kontaktust, a két ország közötti kapcsolatok élénkítését, és hazánk EU- csatlakozásának előkészítését. A társaságnak szándékában áll a Tempus-prog- ramhoz hasonló, több euró- jai forrásból származó hite- ek felhasználásával külön- döző szakmai képzések és továbbképzések, szemináriumok, szakembercsere további támogatása.

A magyar küldöttség tagjai személyesen is meggyőződhettek arról — így a beszámoló —, hogy az Európai Unió nemcsak a költség- és a pénzelosztásban, hanem minden egyéb szférában is régiókban gondolkodik. Úgyhogy látható: a nyugaton bevált szemlélet és gyakorlat meghonosítása az egyik csatornája az alkalmazkodásnak.

Párizsban benyomásokat szerezhettek a nagy kultúrpolitikai elvek érvényesüléséről, a kultúramodellről, vidéken járva, például Franciaország harmadik legnagyobb városában, Lyonban és környékén, a kerületi és a kisteberális irányzat közöttinek, is tűnik ez a szerepvállalás. Számunkra ez annyiban modell lehet, hogy ellentétes a

jelenlegi itthoni tendenciával — megfontolandó, hogy talán mégsem kellene teljesen kivonulnia az államnak a kulturális életből... A vidéki településeken a művelődés felpezsdítése, mely a helyi hatalom erősségének szimbóluma is egyben, összefüggésben van a munkanélküliséggel és a falu, a város megtartó erejével.

(Folytatás a következő oldalon.)

85%

támogatja

Magyarországon a vállalatok vezetőinek 85 százaléka helyesli az EU- csatlakozási törekvéseket, körülbelül minden nyolcadik bizonytalan e kérdésben, s 3 százalékuk voksol a csatlakozás ellen. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a CfK Hungária Piackutató Intézet készített 441 kérdőív alapján.

A magyar vállalatok vezetőinek mintegy fele úgy érzi, hogy a csatlakozást illetően nem rendelkezik kellő információval — tűnik ki az elemzésből. — A megkérdezetteknek mindössze 4 százaléka nyilatkozott akként, hogy tisztában van az EU-tag- sáagal járó kötelezettségekkel, előnyökkel, hátrányokkal. Az „alulinformáltak" közé főként a magyar magántulajdonú, száz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek vezetői tartoznak.

A csatlakozást támogatók 44 százaléka a gazdasági fejlődésben és felzárkózásban reménykedik; 24 százalékuk az integrációs lehetőségeket preferálja; 23 százalékuk új piaci lehetőségeket lát; 15 százalékukat a szabadkereskedelem vonzza, a többiek úgy nyilatkoztak, hogy a csatlakozás szükségszerű és elkerülhetetlen. A felmérés szerint azok, akik úgy érzik, hogy informáltságuk hiányos, elsősorban az EU előírásairól, követelményeiről és elvárásairól szeretnének részletesebben tájékozódni. Kevesebben igénylik a kereskedelemről és a mezőS

azdaságról szóló tájé- oztatókat. Ugyancsak kisebb az érdeklődés az idegenforgalom, a vendéglátóipar, a közlekedés és a szállítmányozás terén várható követelmények és előnyök iránt.

Ascoli (Olaszország),

Fara (Portugália), Huelva és Lhospitalet de Llobregat (mindkettő Spanyolország), Nyíregyháza, valamint a központi szereppel felruházott Massy (Franciaország) szakemberei veszik majd birtokba egy-egy hetes eszmecserékre a Socrates- Arion nemzetközi program keretében a festői környezetben lévő, képünkön látható Svájci-lakot Sóstófürdőn. A tapasztalatcserék költségeit európai uniós pályázatokon nyert pénzekből fedezik. (Részletek a következő oldalon)

Harasztosi Pál felvétele

EU-texikon

E rovatunkban az Európai Unióval kapcsolatos leggyakrabban használt betűszavakat, fogalmakat ismertetjük

III.

EIB: European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)

EIC: Euro Info Centre (Euro Info Központ: az EU által kezdeményezett tanácsadói hálózat)

EMU: Economic and Monetary Union (Gazdasági és Monetárius Unió)

EP: European Parliament (Európai Parlament)

ESM: European Single Market (Egységes Európai Piac)

EU: European Union (Európai Unió)

EURATOM: European

Atomic Energy Community (Európai Atomenergia Szövetség)

Európa Nap — május 9. (a Schuman-nyilatkozat évfordulója)

Európa Tanács: Jelenleg 40 ország 1949-ben létrehozott szervezete, amely főleg az oktatás és a kulturális együttműködés területén fejt ki tevékenységet.

A KELET-MAG YARORSZÁG MELLÉKLETE

lepülések művelődési struktúrájáról szerezhettek élményeket.

Kiderült, hogy a franciáknál nagy a vizuális és a mozgóképkultúra, a filmművészet ázsiója. A mozi mint ennek színtere, a kultúrpolitika fókuszában áll. Franciaországban, mely az Európai Unió kulcsnemzete, az éves állami költségvetés négy százalékát, 240 milliárd frankot költenek a kultúra finanszíroSzent-lvanyi István

Balázs Attila felvétele

Párizsi pillanatkép — Hajdú Sándor (a kis képen)

Balázs Attila felvételei

zására. Ez még akkor is elismerésre méltóan nagy összeg, ha hozzátesszük, ők a kultúra fogalmát igen tágan értelmezik, beleértik mondjuk a természet- és a műemlékvédelmet is. A polgárok maguk sem sajnálják a pénzt ilyesmire...

Meglepő, hogy az állam financiális oldalról igen nagy hatással, befolyással van a művelődésre, talán magyar szemmel túlzottnak, valahol a kézi vezérlés és az ultrali-