Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

1997. november 11., kedd ORSZÁG, VILÁG Harminc hattyú talál téli szállásra a Hattyú Atyának is becézett Olaf Niess jóvoltából. A felvétel a Hamburg közontjában lévő Alster tavon készült AP-felvétel A megállapodás (Folytatás az 1. oldalról.) Peking (MTI) — Borisz Jelcin orosz elnök, valamint vendéglátója, Csiang Cö- min kínai elnök hétfőn Pe- kingben közös nyilatkoza­tot írt alá a még a cári idők­be visszanyúló határvita le­zárásáról, s megállapodás született egy 3000 kilomé­teres gázvezetékről, amely Szibériát kötné össze Kína északkeleti részével, A közös nyilatkozat töb­bek között leszögezte, hogy a két ország történetében el­ső ízben húzták meg nagy pontossággal a keleti részen (mintegy 4200 kilométer hosszan) az orosz-kínai ha­tárvonalat. Az orosz és kí­nai államfő hivatalosan ki­nyilvánítja, hogy rendeztek minden olyan kérdést, amely az 1991. május 16-án született határkijelölési megállapodás érvényesíté­sével kapcsolatos. A felek folytatják a tárgyalásokat, hogy igazságos és ésszerű megoldást találjanak a még függőben lévő határkérdé­sekre, hogy evvel teljes hosszában befejezzék a kö­zös határ meghúzását. (Egy ötven kilométeres szakasz még további megbeszélé­sek tárgya.) — Valójában megoldot­tunk minden problémát, ami keleti határainkkal kap­csolatos, méghozzá a várt­nál korábban — jelentette ki Jelcin elnök. A közös nyilatkozatban nemzetközi kérdéseket is érintettek, így többek kö­zött leszögezték, hogy Kína és Oroszország kapcsolatai nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem. Sem Oroszország, sem pe­dig Kína nem követ hege- monista vagy expanzionista célokat. A felek elégedetten állapították Oroszország és Kína, valamint az Egyesült Államokkal és Japánnal va­ló kapcsolataikban tapasz­talható növekvő dinamiz­must, ami az utóbbi legma­gasabb szintű találkozókon jött létre. Oroszország és Kína megerősítette, hogy a harmadik ország ellen irá­nyuló szövetségek, a straté­giai háromszögek ideje le­járt. A határvitákat lezáró nyi­latkozat aláírását megelő­zően a két államfő jelenlé­tében Borisz Nyemcov orosz első miniszterelnök­helyettes és Li Lan-csing kínai miniszterelnök-he­lyettes három dokumentu­mot írt alá. Az első megállapodás a Szibéria és Eszakkelet-Kí- na között építendő gázveze­tékre, orosz földgáz Kínába és harmadik országokba történő szállítására vonat­kozik, a második az Orosz- országi Föderáció és a Kí­nai Népköztársaság egyes területei közötti együttmű­ködésről rendelkezik, míg a harmadik egy emlékeztető a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés irányairól. A vezeték Mongólián ke­resztül a szibériai Kovitkin gázmezőit kötné össze Eszakkelet-Kínával, két és fél év alatt készülne el s húszmilliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé. Ennek mintegy felét Japán­ba és Dél-Koreába expotál- nák. A beruházás költsége tizenkét milliárd dollár. HIRDETÉS Vita a társadalombiztosításról Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfőn megkezdte a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjai 1996. évi költség- vetésének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó számvevő- széki jelentés együttes általá­nos vitáját. Akar László pénzügymi­nisztériumi államtitkár expo­zéjában rámutatott arra, hogy a kormány a parlament felké­résének megfelelően figye­lemmel kísérte az elfogadott tb-költségvetések végrehajtá­sát, és ennek alapján 1996-ban mindkét tb-alapnál szükséges­nek ítélte a pótköltségvetések benyújtását. A zárszámadás­ból kitűnik, hogy a bevételi ol­dalon az eredeti terveket összességében 34,9 milliárd forinttal, a pótköltségvetési előirányzatot pedig 13,9 milli­árd forinttal lépték túl. A ki­adási oldalon 15,7 milliárd fo­rint volt a túlköltekezés az ere­deti költségvetéshez képest, míg a pótköltségvetéshez vi­szonyítva 5,9 milliárd forintos megtakarítást sikerült elérni. Ily módon a tb-alapok hiánya 8 milliárd forinttal lépte túl a pótköltségvetést. A nyugdíja­lapok esetében Akar László egyértelműen a bevételelma­radásnak, az egészségbiztosí­tási alapnál pedig előirányzat­túllépésnek tudta be a megnö­vekedett hiányt. — Az alapok saját jelenté­sükben összesen 68,1 milliárd forintos hiánnyal zárták gaz­dálkodásukat, a központi költ­ségvetés tervezettnél jobb ala­kulása azonban lehetővé tette ennek lefaragását — közölte végül az államtitkár. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke elöl­járóban közölte, hogy időhi­ány miatt nem volt módjuk té­teles ellenőrzésre. Azt viszont megállapították, hogy tovább­ra is fennmaradtak az elmúlt évekre jellemző nézeteltérések a tb-önkormányzatok és a kor­mány között a bevételek és a kiadások ügyében. A véle­ménykülönbségek most is pót­költségvetéshez vezettek. Az Állami Számvevőszék ezt nem helyesli, ezért ismét java­solja a kormánynak, hogy a költségvetés tervezésekor ve­gye figyelembe a realitásokat. A tb bevételei ugyanis rendre elmaradnak az előirányzatok­tól. Az ÁSZ egyben javasolja az Országgyűlésnek, hogy kérje a számvevők vizsgálatát a kü- lönkeretes gyógyszerek támo­gatási rendjéről és mielőbb al­kosson törvényt a tb vagyon­gazdálkodásáról. Nyikos László végül jelezte, hogy az ÁSZ vitatja a tb-alapok költ­ségvetési beszámolóiban sze­replő számokat, annak ellené­re, hogy a könyvvizsgálatok hitelesnek minősítették a je­lentéseket. A továbbiakban az illetékes bizottságok mondtak véle­ményt a törvényjavaslatról. A szociális bizottság többsége általános vitára alkalmasnak nyilvánította az előterjesztést, bár jelezte: nem tartja megfe­lelőnek az alapok behajtási te­vékenységét, szükségtelennek látja a különkeretes gyógy­szertámogatást és alulfinanszí­rozottnak ítéli az egész ágaza­tot. Lényegében ugyanezen okok miatt a bizottság kisebb­sége nem támogatta a javaslat plenáris megtárgyalását. Kávássy jelöléséről Budapest (MTI) — Hétfőn a Magyar Szocialista Pán országgyűlési képviselő- csoportja szót ejteti Ká­vássy Sándor (FKgP) or­szággyűlési alelnökké való jelöléséről, de végül ebben az ügyben nem foglaltak ál­lást. A koalíciós partner ■ ugyanis időközben kinyil­vánította elutasítását, és Gál Zoltán parlamenti el­nök emiatt rendkívüli ház- bizottsági ülést hívott össze. Az MSZP-frakció- ban megkérdőjelezik a kis­gazda politikus szakmai al­kalmasságát e magas közjo­gi méltóságra. A rendkívüli házbizottsá- : gi ülésen Szent-íványi Ist­■ ván az SZDSZ frakcióveze­tője javaslatot tett arra, hogy az áj országgyű lés i al - elnök megválasztását egy héttel halassza el a Ház. Az ülést követően Szent- ■ Iványi István elmondta: az SZDSZ Kávássy korábbi politikai nyilatkozatai miatt nem tartaná szerencsésnek, ha a parlament alelnökévé választanák a kisgazda po­litikust. Hangsúlyozta: nem vonják kétségbe az FKgP jogát az alelnöki poszt be­töltésére. Szent-lványi em­lékeztetett arra, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes ese­tében is bebizonyosodott fenntartásaik jogossága. A Házbizottság hétfői második rendkívüli ülésén nem született egyezség az országgyűlési alelnök- és jegyzőválasztás elhalászta- j sáról, amit az SZDSZ java­solt, így kedden szavaz a Ház a Független Kisgazda- párt két jelöltjének, Ká­vássy Sándornak és Gyi* móthy Gézának parlamenti alelnökké, illetve jegyzővé választásáról. A halál oka első helyen: a rák Budapest (MTI) — Magyar- országon évente több mint 33 ezer ember hal meg daganatos megbetegedésben. Ennek ellenére a rákban szenvedőknek csaknem fele nem kapja meg a neki megfe­lelő kezelést, ráadásul az em­berek nem élnek az ingyenes szűrési lehetőségekkel. Min­derről Kökény Mihály népjó­léti miniszter és Ottó Sza­bolcs, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke nyilatko­zott az MTI-nek abból az alka­lomból, hogy hétfőn Budapes­ten megkezdődött az onkoló­gusok háromnapos kong­resszusa. A magyar férfiaknál az első, a nőknél pedig a második ha­lálok a rák. Egy nemzetközi felmérés szerint Magyarorszá­gon halnak meg a legtöbben daganatos betegségekben. Ezen belül is példátlan, hogy évente háromszorosára emel­kedik az ajak- és szájüregi rák­ban szenvedők száma — mondta Ottó Szabolcs. A rá­kos megbetegedések alakulá­sában alapvető szerepet játszik a környezet állapota, az egész­ségtelen életmód, valamint az, hogy az emberek még a tb-tá- mogatott szűréseket sem ve­szik igénybe. Holott a dagana­tok gyógyításának sikeressége alapvetően azon múlik, milyen stádiumban fedezik fel a be­tegséget. A professzor mind­azonáltal úgy vélte: mindad­dig, amíg nem javul hazánk­ban az életszínvonal, nem vár­ható jelentős javulás e szomo­rú statisztikában. A napi meg­élhetési és egzisztenciális gon­dokkal küzdőktől ugyanis ne­héz elvárni, hogy odafigyelje­nek egészségükre, és akkor is elmenjenek orvoshoz, ha pa­naszmentesek. Az egészségügy mindezek miatt ma még elsősorban a megbetegedettek gyógyítására koncentrál. Ugyeletiper Hatvanban Hatvan (MTI) — A hatvani Albert Schweitzer Kórház szinte teljes orvosi kara kere­setet nyújtott be a Heves Me­gyei Munkaügyi Bíróságon, 3 évre visszmenőleg követelve a ki nem fizetett ügyeleti díjak megtérítését. Ez az összeg az 57 orvos esetében 19 millió forintra rúg. Minderre azután került sor, hogy az érintettek visszautasították a kórház ve­zetőségének ajánlatát, amely­ben az igazgatóság az igényelt összeg 30 százalékát ajánlotta fel az orvosoknak. A kórház 7 millió forintot még ki tudott volna gazdálkodni, azonban a teljes összeg már alapjaiban rengetné meg az intézmény gazdasági helyzetét. A követe­lés jogosságát nem vitatják. A bűvös tizenegyes Köln (MTI) — A 11. hónap 11. napja 11. órájá­nak 11. percével (azaz november 11-én 11 óra 11 perckor) kezdő­dik Németország­ban évente a far­sangi szezon. A XIX. század vége óta ezen a napon választják meg farsang hercegét és párját. A kar­nevál fellegvára­iban november 11-én kezdődik ülésekkel és bá­lokkal a bolon­dok és mókames­terek ötödik év­szakja. Hogy honnan ered a ti­zenegyes szám előnyben részesí­tése, azon évtize­dek óta vitatkoz­nak a néprajzku­tatók. Annyi min­denesetre bizo­nyos, hogy ennek a számnak fontos szerepe van a karneváli, far­sangi és húsha­gyókeddi szoká­sokban. A Rajna- vidéken az úgy­nevezett 11-es ta­nácsot illeti meg az első hely a kü­lönféle farsangi rendezvényeken. Mainzban karne­vál hercege ezt a számot viseli a pajzsán. A ke­resztény felfogás szerint a bolon­dok 11-es száma a bűnt és a tízpa­rancsolat áthá­gását jelképezi. A Rajna-vidé- ken és Bajoror­szágban a karne­vál ugyan no­vember 11-ével kezdődik, de hi­vatalosan csak január 6-ika, vagyis háromki­rályok napja után nevezik far­sangnak. Szándék Brüsszel (MTI) — Cseh­ország hétfőn hivatalos le­velet nyújtott át a NATO- nak. Az észak-atlanti szö­vetség és Prága közötti csatlakozási tárgyalásokat lezáró utolsó fordulóban a cseh küldöttség elfogadta azt, hogy 1999-től 0,9 szá­zalékos részesedéssel já­ruljon hozzá a NATO kö­zös költségvetéséhez. Ka­réi Kovanda, a cseh dele­gáció vezetője átadta azt a szándéklevelet, amelyben Prága kifejezi óhaját a tel­jes jogú szövetségi tagság­ra. A levél biztosítja a szö­vetséget az ezzel járó köte­lezettségek vállalásáról, hogy Csehország híve a to­vábbi bővítésnek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom