Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Nyers * okszor él, ki sokáig él—mond- háttá volna valamelyik tiszte- . ^ letre méltó ókori nép, és akkor kJ akár az ő saját nyelvén is idéz­hetném a mondást, bizonyítandó az ódon bölcsesség igazságát. De bizony legjobb tudomásom szerint még nem mondta senki, így aki utánam használ­ja, nyugodtan tartsa számon az én ma­gánvéleményemként. Már akkoriban körvonalazódott bennem a magvas gondolat, amikora miniszterelnököt a változatosság kedvéért nem pártelnök kollégája noszogatta sokadszor le­mondásra, hanem az átvilágító bizott­ság. Nyers Rezső sorra kerülése után pedig egyszeriben mondattá formáló­dott, aforisztikussá jegecesedett a be­vezető gondolat. Vegyük most szemügyre a fordu­latos életű nagy öreget. Egy nemze­dék érett felnőtté anélkül, hogy meg­tudhatta volna: Nyers Rezső egyike volt a valamikori új mechanizmus ki­dolgozóinak és bevezetőinek, vala­mint a nem sokkal később félreállí­tott reformista csoport tagjainak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, hacsak nem olvasott hozzá a tanul­takhoz. Volt tőrőlmetszett szocdem, szerepet vállalt Kádár mellett a kon­szolidációban, beállt a tőle eltávolo- dókhoz néhány évre, aztán úgy fél­reállt, mint aki már vissza sem akar jönni. Sok éves periódusok voltak ezek. Az emberek túlnyomó részének egy sem adatik meg egy egy ilyen mozgalmas időszakból, hogy vezetői szinten tevékeny részesei legyenek. És mivel nem vitte el az idősödő férfiak szaporodó halálokainak egyike sem, jöttek a következő életei. Ő volt a nagy egyensúlyteremtő az MSZMP épületének lebontásánál, egyengette a szalonképtelenek lehető­leg fájdalommentes lelépési útját, és tudott méltóságteljesen félreállni, ami­kor a megvedlett, és új arcot talált MSZP-s vezérek új életükhöz kezd­tek. Ki ne emlékezne az átalakuló pártkongresszuson nyújtott szenzáci­ós plénumvezetésére? Amikor az ult­rabalos kemény mag lábával dobog­va obstruált, és próbálta visszafordí­tani a történelem kerekét. Csak ők nem akarták tudni, hogy ez lehetet­len. Nyers érezte a levegőben a ve­szélyt, de azt is, hogyan lendítse túl a holtponton az előrehaladni akaró egészet. A minap élőben láttam, hétközna­pi emberként húzott el mellettem egy sereg hétköznapi ember között. Csak a szeme volt a régi, határozott csil­logásával. Neki is le kellene mondani tehát. Meg Horn Gyulának is. Nemsokára megtudjuk ugyanezt Gál Zoltánról és még néhány régi elvtársáról. Ezek az emberek rohanó korunkban rohanó tempóban idősödnek, és nemigen lesz már több életük. És velük együtt el­fogynak azok a politikusok, akiket pufajkázni, bolsizni lehet. Rossz em­berek, rossz politikusok pedig lesznek ismét. Bízzunk benne, hogy politikai életük csak egy lesz, aztán tényleg le­mondanak. Letűnnek, eltűnnek. Egyébként pedig éljenek soká mindannyian. Majd erre a je­lenségre is kita­lálok valami klasszikus böl­csességet. Ha élek... AKTUÁLIS INTERJÚNK m&m Reményeink 2000 után Jól jár agrárgazdaságunk az EU-csatlakozással — vallja Galyó János tanácsos v—' — . v A >i<// /iiw Ir A4- manAPi’i'iíil/ m ét* rű lf^fololr fvtal Galambos Belaj Egy olyan országban, amelyik az egyesült Európába tart, amelynek kormánya hama­rosan megkezdi az ország EU-csatlakozá- sát előkészítő tárgyalásokat, nem lehet ele­get beszélni az elérendő célként megjelölt szervezetről. Igaz, legújabban viszonylag sokat emlegetjük az európai uniós tagsá­gunk kezdetének időpontját, de égy sajá­tos magyar aspektusból: mint a külföldi­ek hazai földtulajdon szerzési tilal­mának feloldását jelenthető mér­földkőről. Nem árt azonban ettől jóval többet megtudnunk mind­annyiunknak az EU-ról, hiszen a szervezet működési mechanizmu­sának ismerete alapvetően befolyá­solja majd egyebek között az ag­rártermelők gazdálkodásának sike­rét, végső soron boldogulását. A napokban Nyíribronyban az ottani spanyol-magyar tulajdon­ban lévő, s az EU-piacokra sajátos árut előállító sertéstelepen járt a brüsszeli Magyar EU Misszió mun­katársa. Galyó János kereskedel­mi tanácsos személyében egy olyan — a közös piaci adminisztrációval napi kapcsolatban álló — magyar szakemberrel találkoztunk, aki konkrét példából kiindulva első kézből adhatott egy sor fontos, el­sőként az agrárgazdaságunk beil­leszkedési esélyeire vonatkozó kér­désre általános érvényű választ. — A csatlakozási tárgyalások 1998 január-februárjában indul­nak be. Ehhez viszont jó alapot je­lent az Európai Unió Bizottságá­nak ez év júliusában átadott véle­ménye, amelyik hat országot jelöl meg mint potenciális országokat, Galyó János akikkel a belépési tárgyalások megkezdődhetnek és ezek között első he­lyen említik Magyarországot. Ami az ag- rárágzatot illeti, jó kiindulási alapot je­lent az 1991 óta meglévő társulási meg­állapodás, amelynek keretén belül többek között a sertéshúsra is 80 százalékos vám- kedvezmény illeti meg a magyar szállításo­kat, 30 ezer tonnás kvóta erejéig, hogy a 7 ezer tonnás, feldolgozott sertéshústermé­keinkre vonatkozó kvótát ne is említsük. Cl A pillanatnyi helyzet szerint az ízig- vérig magyar mangalica húsát kiviszik és spanyol nemzeti terméket készítenek be­lőle. Ön szerint mi akadálya van, hogy a világpiacon jól eladható hungarikumot ál­lítsunk elő a saját sertésfajtánkból? — Természetesen ebből a sertésből ma­gyar sonkát is érdemes lenne kifejleszteni. Ilyen jellegű próbálkozások már eddig is történtek több hazai húsipari vállalat ré­széről is. Ezek nem főtt, hanem hosszabb érlelésű sonkák, miként a minimum 9-10 A szerző felvétele A nyíribronvi sertéstelep egy jó piaci hónapos érlelésű spanyol Serrano sonka is. Vannak tehát már űttörő termékek, ame­lyek nyomán ott a lehetőség, hogy már­kanévvel ellátott, eredeti magyar mangali­casonkát fejlesszünk ki. Cl Egy ilyen nemzeti termék megvalósul­hat tisztán piaci alapon, vagy szükségelte­tik hozzá valamilyen állami marketing-be­avatkozás? — Egyértelmű, hogy könnyebb a piaci térnyerés akkor, ha ennek a sertésfajtá­nak a tenyésztési céljaihoz az FM-től, vagy annak agrámarketing centrumától bizo­nyos támogatást kapnának az ebbe bele­vágó tenyésztők, feldolgozók, kereskedők. értékét megőrizzük az új feltételek mel­lett. Megtartsuk azt a piaci előnyt, amit a többi országgal szemben Magyarország ko­rábban élvezett. A másik nagyon fontos dolog a három EFTA-országnak: Ausztri­ának, Svédországnak és Finnországnak az EU-ba történő belépéséből származott. Ezekkel az országokkal nekünk kétoldalú megállapodásaink, koncesszióink voltak, amelyek — a belépésüket követő uniós tör­vénykezés átvételével — érvényüket vesz­tették. O Milyen eredménnyel végződ­tek tavaly az agráradaptációs tár­gyalások tavaly? — A nagy lendülettel ekkor meg­kezdődött agráradaptációs tárgya­lásokon azt kellett elérnünk, hogy ezek a korábban nekünk megadott EFTA-kedvezmények a kérdéses három ország EU-tagsága ellenére tovább éljenek. Bővüljön a magyar társulási megállapodás ezekkel a koncessziókkal. Ezek az agráradap­tációs tárgyalások tavaly gyakor­latilag sikerrel befejeződtek. Ez év januárjában Budapesten parafálás- ra került a megállapodás, aminek kereskedelmi kvótái már élnek, s szerződés is életbe lép, várakozá­saink szerint január elsejével. Ez határoza meg — éves bontású kvó­táival és vámcsökkentésekkel — Magyarország egész agrárvertiku­mának piaci feltételeit gyakorlati­lag a belépésünkig, ami reménye­ink szerint 2002-ben megtörténik. O Hallani, hogy az adaptációs tárgyalások azért jelentenek nehéz­séget számunkra, mert úgymond mozgó célpontra kell lőnünk, hi­szen folyamatos változásban van az EU agrárpolitikája is. — Ha a jelenlegi öt esélyes tár­sult ország — amellyel a csatlako­zási tárgyalások a kétezres évek elejére be­fejeződnek — belép az EU-ba, ott az ak­kori húsz tagország már egészen más fel­tételeket teremt, mint amilyenek annak ide­jén a közös mezőgazdasági politika kidol­gozásakor voltak. Tehát a megfelelő mó­dosításokról valóban folynak a viták, ame­lohíttrícóo lciilcná7ását vago tenyésztők, feldolgozok, kereskedők. icnuoseg KiaKnazasai Egy ilyen érlelt mangaiicasonka például ki­segíti elő. *5 O Kevéssé köztudott, hogy sertésexpor­tunk egyik fő iránya Spanyolország. — A spanyol piac korábban is hagyo­mányosan jó felvevője volt, elsősorban da­rabolt sertéshúsunknak. Az ország közös piaci belépését követően fokozatosan teret nyert az anyaországba irányuló export is. A 90-es évek elejétől Spanyolország köz­kedvelt sertéshús termékeivel — „csorizó”- val, kolbásszal, Serrano sonkával — meg­indult a francia, német, benelux piacok fe­lé. Ennek lett a következménye, hogy ér­dekes lett számukra Magyarországról egy­re több darabolt sertéshúst importálni. Többek között ez a nyíribronyi sertéste­lep is egy ilyen piaci lehetőségnek a jó ki­aknázása. A magyar mangalica húsának a szerkezete szinte ugyanaz, mint az ott ős­honos ibériai fajtának, ezért ízben, speci­ális feldolgozhatóságában jól megfelel a spanyol kívánalmaknak. Ezt használhatjuk ki további hasonló üzemek termelésbe ál­lításával. fejezetten magas árfekvésű termék, így marketing, reklám nélkül lényegesen nehe­zebb, hosszadalmasabb volna a piac meg­dolgozása. Gondoljunk csak a szintén nagyértékű Pick szalámi hazai reklámhad­járatára. A % tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrn '' A húsz tagország már egészen más feltételeket teremt, mint a korábbiak voltak, yy O Ön Brüsszelben dolgozik. Kérem be­széljen a magyar EU-misszióra háruló fon­tos feladatokról? — Az elmúlt egy-két évben a misszió leg­fontosabb feladata az agráradaptációs tár­gyalások befejezése volt az EU-val. Ennek a lényege, hogy 1995. július 1-jével a Kö­zös Piac alkalmazta a GATT Uruguay-i fordulónak a megfelelő előírásait és a fel­adatunk az volt, hogy a társulási megálla­podásból eredő magyar koncesszióknak az Jól járunk, mert a tagságunkkal négyszázmilliós hatalmas piacot nyerünk. yy lyek még a Közös Piacon belül sem zárul­tak le. Ezeknek az alakulását mi termé­szetesen nyomon kísérjük. A reményeink szerint jövő januárban-februárban megkez­dődő belépési tárgyalásainkon ezek a fo­lyamatok teljes mértékben figyelembe lesz­nek véve, hogy mi a megváltozott körül­ményeknek megfelelően tudjunk belépni. Természetesen bízunk azoknak az uniós pénzügyi alapoknak a fennmaradásában, amelyekből bizonyos meghatározott elvek szerint Magyarország részesedhet. O Jól fog járni az ország európai uniós csatlakozásával a magyar agrárszektor? — Egyértelműen jól. Ugyanis egy hatal­mas, körülbelül négyszázmilliós piacot nye­rünk ezzel. Továbbá ez egy olyan hosszú távú elkötelezettséget jelent, már a belépés előtti időszak most kezdődő négy évében, ami mind a termelésnek a színvonalában, struktúraváltásában, tőkeellátottságában jelentős előrelépést eredményez. A mi vé­leményeink szerint ugyanis egy olyan tő­keérdekeltség áramlik majd a magyaror­szági feldolgozóiparba, ami jelentősen meg­könnyíti ezt a struktúraváltást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom