Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-21 / 194. szám
1997. augusztus 21..csütörtök NAGYVILÁG Kambodzsa északi részén a kormánycsapatok heves harcokat vívtak a hatalomból elűzött Norodom Ranariddh első miniszterelnökhöz hű erőkkel, amelyeket a vörös khmer lázadók támogatnak. Szemtanúk tüzérségi harcokról számoltak be a határ menti O'Smach település környékéről, ahol a képünkön látható kambodzsai menekültek thaiföldi területre lépnek át. Az ország délnyugati térségében található település számít egyébként Ranariddh herceg utolsó bástyájának. A szűnni nem akaró, határ menti összecsapások miatt a legmagasabb szintű riadókészültségbe helyezték a thai hadsereget AP-felvétel Piacon az orosz fegyverek Moszkva (MTI) — Oroszország hadiipara a külföldi megrendelések mennyiségét tekintve hamarosan túlszárnyalja az Egyesült Államokat: Moszkva reményei szerint a következő két hónapban három vásárlóval összesen 3,25 milliárd dollár értékű harci technika megrendeléséről sikerül szerződést kötni — jelentette ki a „Roszvooruzse- nyije” orosz állami fegyverkereskedelmi mamutcég vezér- igazgatója. Alekszandr Ko- tyelkin szerdán Zsukovszkij- ban, a MAKSZ-97 nemzetközi légiszalonon tartott sajtóértekezletet az orosz fegyverexport 96 százalékát lebonyolító cég terveiről. Kotyelkin szavai szerint augusztus 1-jén a RoszvooruzseRobbanás Párizs (MTI) — Egy délnyugat-franciaországi kis faluban, Blaye-ben porrobbanás történt szerdán egy gabonasilókat tartalmazó toronyban. A robbanás következtében összeomlott a torony mellett álló irodaépület, maga alá temetve tizenkét személyt, köztük több asszonyt is. A tűzoltók a romok alól eddig csak egy férfit tudtak kimenteni, a könnyebben megsérült 46 esztendős férfit kórházba szállították. A helyszínen 150 tűzoltó kutyák segítségével próbálta egész nap megtalálni és kimenteni a betontömbök és gabonahegyek alá szorult embereket. ..........."............................KW ? MM mm m Tűzvész I (Bonn (MTI)— Hét ember, ' köztük négy gyermek lelte | halálát szerdára virradóra légy lakóházban keletkezett í tűzvészben a németországi Rheä neben. A tűz okát j egyelőre nem sikerült tisz- \ tázni, de a szakemberek szerint fennáll a gyújtogatás gyanúja, mert a három- j szintes házból elöl és hátul j is magasra csaptak a lángok. Az épületben az egykori Szovjetunióból áttelepült német származású család lakott. A lakosság a legtöbb helyen idegenkedve fogadja az utóbbi években tízezerszámra érkező „oroszokat”, akiknek túlnyomó többsége nem beszéli a német nyelvet és ; szociális segélyből él. ■ nyije megrendelésállománya elérte a 7,3 milliárd dollárt, s az év végére meghaladja a 10 milliárdot (1994-ben még csak 1,4 milliárd dollár volt az orosz fegyverexport, de tavaly 3,6 milliárdra emelkedett, s ezzel Oroszország az Egyesült Államok után a második helyre zárkózott fel a világpiacon). Az orosz szakember értékelése szerint 1997 végén az amerikai és az orosz exportőrök a világ fegyverkereskedelmének 30-30 százalékát ellenőrzik majd. Az * orosz fegyverexport oroszlánrészét — 55-60 százalékát — változatlanul a repülőgépipar termékei jelentik, a haditengerészet számára csak 16 százalékban szállítanak fegyvereket, noha a követBukarest (MTI) — Pétre Roman, a romániai Demokrata Párt és a szenátus elnöke tanú- vallomást tett a bukaresti bányászjárások és egyéb törvénytelenségek miatt perbefogott egykori bányászszakszervezeti vezető, Miron Cosma perében. Pétre Roman kormányfő volt 1991-ben, amikor Miron Cosma bányászcsapatok élén megszállta Bukarestet, terrorja alatt tartva a kormányt és az elnökséget is. Pétre Roman elmondotta: a szerelvényeket az ő személyes kező hónapokban 2,8 milliárd dollár értékben szeremének hadihajókra és más, a haditengerészet számára rendszeresített harci technikára üzletet kötni. Kotyelkin utalt arra, hogy néhány hagyományos vásárló — a Varsói Szerződés volt tagországai — politikai okokból szüntették be az orosz harci technika beszerzését, de Oroszországnak most sikerült bizonyos piacrészeket — például Dél-Korea, Izrael és Ciprus esetében — elhódítani ve- télytársaitól: jelenleg 50 országnak szállítanak fegyvereket, de vásárlóik száma a közeljövőben 70-re emelkedhet. Indiát kiemelt partnernek tekinti Moszkva, amely a következő években az orosz vadászengedélyével engedték be Bukarestbe, amikor már értesült arról, hogy a fővárosba tartó bányászok Craiovába értek, és fegyverrel fenyegetőzve kényszerítették az ottani vasúti vezetőket, engedjék tovább a több ezer bányászt szállító szerelvényt. A volt miniszterelnök, aki a Cosma-féle bányászjárás áldozataként kénytelen volt lemondani kijelentette: a Miron Cosma-féle politikai kalandor- ság 4-5 évvel visszavetette Romániát a reformfolyamatokban. gépexport legnagyobb felvevőpiaca marad, emellett Újdelhi négy év múlva saját maga szerelhet össze Szu-30 MKI jelzésű, többcélú vadászokat. A Roszvooruzsenyije vezér- igazgatója óriási üzleti lehetőséget lát a MiG-21-es vadászgépek korszerűsítési programjában (egyebek mellett Magyarországnak is ajánlottak ilyen megoldást a géppark modernizálására). Kotyelkin úgy becsülte, a világ különböző országaiban 3500 MiG-21-es repül még, s ha ezekre sikerülne az orosz félnek megfelelő korszerűsítési szereződéseket kötni, akkor az üzletek végösszege meghaladná a 10 milliárd dollárt. Túszok Tbiliszi/Moszkva (MTI) — Grúz kormányküldöttség érkezett szerdán Szu- humiba, a szakadár Abhá- zia fővárosába a grúz-ab- ház kapcsolatok normalizálására, egy héttel a két ország közötti békemegállapodás aláírása után. Grúzia megállapodott a szakadár Abházia vezetőivel a térségben állomásozó orosz békefenntartó alakulat három túszul ejtett katonájának sorsáról. Roman tanúvallomása A magyar kilencparancsolat Pozsony (MTI) — A szlovák kormányhoz közel álló Slo- venská Republika szerint a győri találkozón ismét beigazolódott, hogyan viszonyulnak valójában a magyarok a szlovákokhoz: „déli szomszédaink jelenkori politikai garnitúrái az osztrák-magyar monarchia korabeli magyar sovinizmus elgazosodott alapjain burjánzanak” — fogalmaz a lap szerdai kommetárja. „A nacionalista Kosútnak (sic!) és hegemonista utódjainak a szlovák nemzet totális asszimilációja szerencsére nem sikerült. Ezért a magyarok máig sem képesek belenyugodni, hogy a turulmadaruk csőre nem tudta teljesen kiszívni a szlávok vérét” — írja. A Hóm Gyula által Győrben előterjesztett „magyar ki- lencparancsolaf ’ a szerző szerint „könyörtelenül beavatkozik a Szlovák Köztársaság állami belügyeibe”. Úgy látja: a „magyarok diktátuma” egyfajta „felsőbbrendűség vélelmére” alapozva abból indul ki, hogy ők már az észak-atlanti struktúrák elválaszthatatlan részének számítanak. „Területükön még mindig ott állomásoznak az amerikai egységek, annak ellenére, hogy a jugoszláviai háború már régen véget ért. Megerősödve, az erő pozíciójából most a kétnyelvű bizonyítványok visszaállítását és a kisebbségi nyelvtörvény megalkotását követelik kormányunktól, miközben az Európa Tanács ajánlásaira hivatkoznak”. „Horn a nemzetiségek égető gondját is Meciamak szegezte, mondván, hogy a szlovák fél állítólag feszültségfokozó lépéseket tett. Horn politikus meglátogathatná egyszer a Magyarországon élő szlovákok közösségét, és meghallgathatná a szlovák nagyanyók és nagyapók arról szóló panaszait, hogy az unokáik félnek megszólalni szlovákul. Ki fokozza tehát a feszültséget? Talán a szlovákok, akik nem hátrálnak a magyar kisebbségi képviselők autonomista-irre- dentista követelései előtt, vagy a szlovákokat évszázadok óta asszimiláló magyarok” ? — írja a Slovenská Republika szerzője, aki szerint a válasz meglelhető a statisztikákban, hiszen „a Tátra alatt a magyar kisebbség szaporodik, a Balaton mellett meg kipusztulnak a szlovákok. Vladimír Meciar nevén nevezte a problémát, amikor azt mondta, hogy a kisebbségek helyzetét érintően több a propagada, mint a realitás”. A magyar magatartást hosszan sérelmező kommentár szerzője szerint a hágai döntés után esedékes kétoldalú tárgyalásokon nehéz lesz közös nevezőre jutni azzal a magyar féllel, amelyik „az egész világ előtt vulgárisán sértegetett és környezeti katasztrófa előidézésével vádolt minket. Nem átallott jogászi populizmusra alapozó áltudományos érveket bevetni ellenünk”. A hágai bíróság meggyőzéséhez szükséges „szabatos érvek híján a magyarok álkömyezeti, hun- garopolitológiai és lobbysta” teljesítményt nyújtottak. Kucsma vétója Kijev (MTI) — Leonyid Kucsma ukrán elnök nem írta alá a tömegtájékoztatási eszközök állami támogatásáról és az újságírók szociális védelméről szóló törvényt, amelyet a parlament egy hónapja fogadott el — jelentette szerdán az Intel- news hírszolgálat. Mint az elnöki adminisztrációban közölték, Kucsma több ponton is módosítást kér a törvényhozástól. Az államfő mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a törvény külön szól az úgynevezett ellenzéki tömegtájékoztatási eszközök támogatásáról. A parlament által elfogadott törvény új fogalmat vezetett be: az ellenzéki tömegtájékoztatási eszköz fogalmát. Ez alatt olyan tömegtájékoztatási eszközt kell érteni, amelyik a hivatalos politikai irányvonal felülvizsgálatát követeli, és azzal szemben álló nézeteket hangoztat. Kucsma szerint az ellenzéki sajtónak ez a külön tárgyalása kivételezett helyzetet biztosít, holott a törvény előtt minden intézmény, társadalmi szervezet és állampolgár egyenlő. Az államfő megállapítja, hogy az ellenzéki sajtójogi státusa nincsen törvényben rögzítve. Kucsma idő előttinek véli az ellenzéki sajtó törvényben való megjelenítését, mivel még a politikai pártokról szóló törvény sincsen elfogadva, amely majd meg fogja határozni egyebek között a politikai ellenzék fogalmát. Az ukrán elnök továbbá azzal a mechanizmussal sem ért egyet, amelynek megteremtését a törvény előirányozza a sajtó pénzügyi támogatására és az adókedvezményekre vonatkozóan. A parlament által elfogadott törvény szerint kiemelt állami támogatás jár az ukrán nyelvű információs termékek előállításáért és terjesztéséért. Ezenkívül külön céltámogatást kapnak azok az eszközök, amelyek az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális fejlődését segítik elő. Kucsma a napokban ugyancsak visszaküldte a parlamentnek az állami televízióról és rádióról szóló törvényt, mivel az szerinte olyan állami tulajdonú létesítmények irányításáról rendelkezett, amely az alkotmány szerint a kormány ellenőrzése alá tartozik. Ártatlanok börtönben Lima (MTI) — Az Amnesty International szerdán követelte a perui politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását. A független nemzetközi emberi jogi szervezet szerint mintegy hatszáz ártatlan embert ítéltek el az andesi ország vitatott terrorellenes törvényei alapján. Áz immár szabadon bocsátottak ügyét nem vizsgálták felül, így nevüket nem törlik a bűnügyi nyilvántartásból. Az Amnesty fél, hogy a szababadon engedett foglyok kártérítést sem kapnak az elszenvedett kínokért — írta az AP és az APA. A szervezet szerint a terrorellenes harc Peruban inkorrekt perekhez vezet. A hazaárulással vádolt polgárok katonai bíróságok elé kerülhetnek. Az ilyen tárgyalásokon a bírák matt üvegfal mögé rejtőztek. Azokat a katonákat és rendőröket, akik a letartóztatásokban és a kihallgatásokban közreműködtek, nem lehetett tanúként megidézni. Még sok embert fognak ártatlanul elítélni, ha Peru törvényeit hozzá nem igazítják a nemzetközi normákhoz — intett az Amnesty. Mentőalakulatok emelnek ki egy holttestet szerdán Tajpej külvárosában egy, a Winnie névre keresztelt tájfunt kísérő heves esőzések miatti földcsuszamlás következtében hétfőn félig összedőlt lakóház-együttes romjai alól. A mentők szerda estig húsz holttestet tártak fel a romok alól, és úgy vélik, hogy a baleset halálos áldozatainak száma elérheti a huszonkilencet is AP-felvétel 1