Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-26 / 173. szám
HITÉLET Fehérgyarmaton A református templomban vasárnaponként délelőtt 10 órakor kezdődik az istentisztelet, csütörtöki napokon este bibliaórára várják a gyülekezet tagjait. A római katolikus templomban vasárnap délelőtt fél tízkor és este hatkor kezdődik a szentmise, hétköznapokon este hattól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A görög katolikus kápolnában vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik a szent liturgia. Tiszavasváriban A református templomban vasárnaponként délelőtt 10 órakor kezdődik a felnőttek számára az istentisztelet. A gyermekek istentisztelete ugyanebben az időben kezdődik a gyülekezeti házban. Hét közben szerdán és pénteken tartanak istentiszteletet este fél hattól. A görög katolikus templomban vasárnap reggel fél nyolckor utrenye, fél kilenckor szentmise, fél 10-kor a szentmihályi kastélyban szentmise, 11-kor a templomban szentmise, délután fél háromkor vecsernye kezdődik. Hétköznapokon este fél hétkor kezdődik a szent liturgia, pénteken az előszenteltek liturgiája, szombaton este 7-kor a misét vecsernye követi. A római katolikus templomban vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. A hétköznapok közül hétfőn, szerdán és pénteken reggel héttől, szombaton este hattól vehetnek részt a hívek misén. Vásárosnaményban A római katolikus templomban vasárnap reggel 9-kor, a gergelyiugor- nyaitepmlomban fél 11-kor, a vitka- iban fél 12-kor kezdődik a szentmise, hétköznapokon Vásárosnaményban reggel fél nyolctól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A nagydobosi Perényi-kápolnában minden hónap második vasárnapján 14 órától, a pe- rényitanyai művelődési házban minden hónap negyedik vasárnapján tartanak szentmisét. Görög katolikus szertartás a hónap harmadik vasárnapján 11.30-kor kezdődik naményi a római katolikus templomban. A református templomban vasárnaponként fél 11-kor, a gyülekezeti teremben délután 3 órakor kezdődik az istentisztelet. Vasárnap délelőtt fél 11-kor gyermekóra kezdődik a gyülekezeti teremben. Dudás Miklósra emlékeztek Máriapócs (KM) — Emlékező szentmisét tartottak július 15-én dr. Dudás Miklós szerzetes püspök halálának 25. évfordulója alkalmából a máriapócsi görögkatolikus kegytemplomban. A szentmisét dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök vezette. A liturgián sokan vettek részt; eljöttek paptársai, közelebbi és távolabbi ismerősei, de olyanok is, akik ma már történelemnek számító cselekedeteit olvasmányokból, levelekből ismerik. Szülőházát emléktábla jelzi, és egyházi múzeum lett. Nevét itthon és külföldön az általa tartott népmissziók és lelkigyakorlatok tették ismertté. Dr. Dudás Miklós a Szent Bazil Rend magyarországi regionális főnöke, a hajdúdorogi egyházmegye második püspöke 33 évi kormányzás után 1972. július 15-én hunyt el. Holttestét a kriptában helyezték örök nyugalomra Máriapócson. Születésének 95. évfordulóját október 27-én tartják. Napkelet • A hit világa 1997. JÚLIUS 26., SZOMBAT Hálaadás Hermánszegen Kétszáz éves a szatmári település református temploma Hermánszegi templombelső Archív felvétel A Szatmári Református Egyházmegye egyik legkisebb faluja, gyülekezete Her- mánszeg. A település nevét egykori német származású Hermanról kaphatta. Valószínű, hogy a reformációt Jánkról vehette be a település. A korábbi templom a temetővel átellenben fából épült, 1796-ban Bar- kóczy Ferenc és János grófok 150 ölnyi földet adtak templomhelyül, ahová a her- mánszegiek közköltségen egy csinos téglatemplomot építettek, melynek alapján 1797. május 15-én tették le és az épületet 1799. augusztus 9-én fejezték be, Dányádi András gondnok, Simái Mihály főbíró és Simái László egyházfi buzgalma folytán. A templom nyugati végén áll a négyszögű fatorony, vagyis harangláb, melyben két harang található. Az egyiken ez áll: „a hérmánszegi ref. egyház saját költségén öntette 1855.” A másikat a rajta lévő írás szerint „a Hérmánszegi Ekkla a maga költségén öntette 1812.” Ez elhasadt és újra öntette Csepelyi Antal, 1870-ben Mán- don. Folyó év június 29-én hálaadó istentiszteletet tartottak a gyülekezetben a 200 éves, felújított templomban. A felújítási költségeket a szatmári egyházmegye, az önkormányzat és a gyülekezet biztosította. Eredeti szépségében pompázó templomban a hálaadó istentiszteleten az igét dr. Bölcskei Gusztáv egyházkerületi püspök, a zsinat lelkészi elnöke hirdette. Az ünnepi istentiszteletre egybegyűltek többsége a templomon kívülre szorulva hallgathatta a tanítást. Az egyházközség gondnoka tartott beszámolót az elvégzett munkákról. A közelből és a távolabbi gyülekezetből érkezőket jóleső érzés töltötte el látva a szépen felújított templomot, a gyülekezet örömét, élniakarását, és megtapasztalva vendégszeretetüket. Az ünnepségen Szécsi András nyugdíjas lelkipásztor és családja úrvacsorái kannát és kenyérosztó tányért adományozott a gyülekezetnek, így emlékeztek a közel két évtizedes hermánszegi szolgálatukra. Erre a jubileumra emlékezve Dányádi Gyula gondnok és kedves felesége gyönyörű úrasztali, szószéki, mózesszéki térítőt adományzott Isten dicsőségére az egyház- községnek. A Himnusz és a 194. ének eléneklése után minden kedves jelenlévő sze- retetvendégségre nyert meghívást. Istennek legyen hála az áldott hermánszegi vasárnapért, a templom megújulásáért, az adományozók adományáért, Dányádi Gyula gondnok és Bartus Zoltán lelkipásztor és az asszonytestvérek áldozatos munkájáért. Szalai László, lelkész A második Apáczai Csere Balázs Ferenc lelkész a falukutató mozgalom előfutára volt Iskolai végzettsége szerint „csak” unitárius lelkész volt, valójában író, költő, irodalomszervező, világjáró, a falu kulturális és gazdasági felemelésének fáradhatatlan szószólója és a falukutató mozgalom előfutára — a két világháború közötti erdélyi magyar kisebbség szellemóriása. Egyik későbbi méltatója — Mikó Imre — joggal nevezte ezt az apostoli lélekkel megáldott férfiút „Erdély második Apáczai Csere Jánosának”. Életútja kísértetiesen emlékeztet XVII. századi lelki rokonára, a sors neki is csupán néhány esztendőt előlegezett arra, hogy hozzákezdjen álmainak megvalósításához, s elhintse eszméinek magvait. Balázs Ferenc 1901. október 24-én született Kolozsváron, édesapja dr. Balázs Ferenc, postai tisztviselő a székelyföldi Cse- hétfalváról származott. A Szamos-parti szülővárosban, a Berde Mózes utcai elemi iskolában ismerkedett meg a betűvetéssel. Gimnáziumi tanulmányait az Unitárius Kollégiumban (a mai Brassai Sámuel Líceumban) végezte. A nyári vakációkat cse- hétfalvi rokonainál töltötte. E festői székelyföldi településen került közel a falusi emberek leikéhez, s szerette meg a falusi életformát. Korán jelentkezett irodalmi tehetsége, s a népi kultúrához való erős vonzódása. Hatéves korától írt verseket, diáklapokat szerkesztett, népdalokat és -balladákat gyűjtött. Érettségi után beiratkozott a kolozsvári unitárius teológiára. Szívós akarat, vitaszellem, széles körű műveltségre való törekvés, s népe szolgálatának, fölemelésének vágya — ezek voltak az ifjú Balázs Ferenc jellemének alapvonásai. A teológia mellett előadásokat hallgatott a tudományegyetemen, a zeneakadémián énekórákat vett, pszichológiai, szociológiai és néprajzi tanulmányokat olvasott, tanulta az eszperantó nyelvet és fizikumát erősítendő, vívóedzésekre járt. A teológus Balázs Ferenc hamarosan vezéregyéniséggé vált. Az önképzőkör elnökévé választották, kollégiumi szobája az újjáéledő erdélyi magyar irodalom megszületésének bölcsőjévé lépett elő. Volt ösztöndíjas az oxfordi unitárius teBalázs Ferenc Beregszászi Szabó Tibor rajza ológián, kerékpáron bejárta Anglia nagy részét, tanulmányozhatta az új világot, a berkeley unitárius papnevelő intézet igazgatójának segítségével, a míg hazafelé tartott az újvilágból, a keleti országokkal ismerkedett meglehetősen sajátos módon. Japán, Korea, Kína, India, Irak, Palesztina és Egyiptom voltak útjának állomásai, s azzal fejezte ki rokonszenvét a keleti országok népei iránt, hogy közben megtanulta nyelvüket is. Szülőföldjén, a székelyföldön legszívesebben diákok nevelésével foglalkozott, s közben hódolhatott írói munkásságának, a vallást az emberi jóság, tisztesség, szeretet hirdetésének, az egyetemes emberi fejlődést elősegítő eszköznek tekintette. Sokat tett tengernyi gondja mellett is a falu- közösségek szervezésének, s olyan megoldandó feladatokat tűzött maga elé, mint a jég elleni biztosítás, a gazdaköri cséplőgép, a tejszövetség, a búzavetőgép, a műtrágyázó, a gyümölcsfaültetés, a főtér parkosítása, a téli tanfolyam, a nőszövetség és felsorolni is lehetetlen mi minden, a játszótértől a kenderfonásig, a hitelszövetkezettől a gazdaköri műhelyekig. Egyre súlyosbodó tüdőbaja miatt 1934- től idejét többnyire szanatóriumban töltötte. Már halálos betegen írta meg Zöld árvíz című regényét, mely 1936-ban jelent meg Kolozsváron. Nészkői népnevelői tevékenységét nem tudta tovább folytatni. Felesége kislányukkal, a kettős nevű Eni- kő-Solvejggel visszament Amerikába, de egyedül hamarosan visszatért, s az utolsó hét hónapban férje mellett volt. Az orvostudomány tehetetlen volt a gyógyíthatatlan kórral szemben. Életének utolsó heteit egy kis szoba-konyhás tordai házban töltötte. Közel a sírhoz, lázasan is dolgozott: verseket írt, s befejezte megkezdett vallásfilozófiai művét. 1937. május 22-én váltotta meg a halál szenvedéseitől. Balázs Ferenc korán kettétörött pályájának korszakalkotó eredményei előtt halálának 50. évfordulóján tisztelettel adózunk. Az általa kitaposott ösvényen tört előre Magyarországon a népi írók mozgalma, s bontakozott ki a népfőiskolái hálózat. Egy kétoldalú nacionalizmussal fertőzött korban a mészkői példával megmutatta, hogy a népek közötti testvéri együttműködést is meg lehet valósítani. A hűsége, szülőföldjéhez való tántoríthatatlan ragaszkodása (hányszor mehetett volna külföldre, ahol jobb körülmények várták), népének fölemeléséért vállalt önfeláldozása ma is változatlan erővel sugározza az erkölcsi példát, gondolatainak, eszméinek modern korunkra is érvényes elemeit sokaknak kell(ene) követniük itthon is, Erdélyben is, noha nyilvánvaló, hogy Balázs Ferenc-i életpálya egy töredékének a megvalósítása fanatikus, a jóért, szépért, felemelőért önzetlenül buzgólkodók seregét igényli. És ilyenekből egyelőre nagy a hiány... A hatvan éve elhunyt Balázs Ferenc nevét vette fel a beregi népfőiskola, Tisza- szalkán utcát neveztek el róla, emléktáblája Vásárosnaményban és Tiszaszalkán van. k
