Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-07 / 131. szám

'"Ä“ K..... 111 ........

Iz_________________________

TÁRLAT

Gonda Zoltán képei

A forrás

A mátészalkai Szatmári Múzeumban állította ki művészi termése régebbi és újabb darabjait az 1943-ban Nyíregyházán született festő. A látványos, vizuális élményekben a látogatót gazdagon részesítő tárlat invitálójának szövegét olvasva, egyetérthetünk a kvalitásos alkotót jellemző Vitéz Ferenc gondolataival. így fogalmaz: Első pillantásra kevés a történés Gonda festményein. Mintha a mozgás, a valamiből válás egyetlen kimerevített pillanatát látnánk, a többszörös tartalmat magára öltő dinamizmust, aztán pedig észrevesszük gnómikus és kitágult felületein a belső mozgásokat, a gondolat és az érzés hullámveréseit. Művei sugallják: meg kell ismerni és megfesteni, pontosabban: a megfestés révén ismerni meg azt, ami bennünk van s ami körülvesz minket.

Madárijesztő

Csend Elek Emil felvételei

Napkelet • A KM hétvégi melléklete

A ropogós bankók utóda

Hazánk hamarosan felzárkózik a nagykártyás országok sorába. Nem feltétlenül a hazárdjátékok körében vívunk ki nemzetközi elismerést, hanem a banki világban. A föníciaiak találmánya és az ördög bibliája jótékony keveréket alkotva összeházasodott, és segítségével átalakulni látszik a magyarországi pénzforgalom, a fizetési szokások rendszere. Hagyományos pénztárcánk nemcsak életszínvonalunktól függően ürül, hanem attól is, hogy a készpénz helyét folyamatosan veszi át a plasztikpénz, a bankkártya.

Az elmúlt év látványos eredményeket hozott a magyarországi bankkártya-piacon. Nemzetközi felmérések szerint megkétszereződött a különféle plasztiklapok mennyisége, a velük végrehajtott tranzakciók száma, és összege pedig még ennél is erőteljesebben emelkedett. A forint konvertibilissá válása és a bankkártyák felhasználási lehetőségeinek bővülése valóságos rob^ A kártya biztonságot jelent, a pénzfelvételénél csak kóddal együtt használható.

bánást idézett elő. A magyarországi jelentős bankok szinte mindegyike bekapcsolódott a kártyaüzletbe, hiszen ez Európa-szer- te az egyik legdinamikusabban fejlődő pénzügyi szolgáltatás. A kártyapiac három fontos szereplője: a kártyatulajdonos bank, a kártyabirtokos ügyfél — akinek a folyószámláját a bank vezeti —, valamint a kártyaelfogadó kereskedő. A bank számára betétgyűjtést, hitelezést jelenthet ez a kapcsolat. Élő munkát takaríthat meg a bankautomaták (ATM) használatával. Kockázata csökkenhet, és később az ön- kiszolgáló fiókhálózat kialakítása is lehetővé válhat.

Az ügyfél számára a kártya birtoklása által nyújtott biztonság jelent előnyt, hiszen a kártya pénzfelvételénél csak PIN- kóddal együtt használható. Az ügyfél időtől és helytől függetlenül kényelmesen juthat pénzhez, s a presztízs is fontos tényező lehet. A kártyaelfogadó kereskedő számára előnyös a biztonságos és hatékony fizetési mód, a feltehetően egyre növekvő forgalom. A bevétel gyors jóváírását — egyszerű adminisztrációval — szintén előnyként tartják számon. A kártyás fizetés csökkenti a készpénzforgalmat, ezáltal mérséklődik a hamis pénz elfogadásával és a rablással járó kockázat is.

^ A munkáltatók az alkalmazottak bérkifizetését egy-egy bank segítségével oldhatják meg.

Szatmárban is ismerkednek az emberek az újdonsággal, meglepő gyorsasággal használnak olyan új fogalmakat, mint az ATM, amely egy nemzetközi szabványnak megfelelő bankjegykiadó automata rendszert jelent, amely 24 órán át készpénzfelvételt tesz lehetővé, vagy mint a POS, amely egy olyan terminál, ahol készpénz nélkül közvetlenül a bankkártyával lehet fizetni. Ezek elterjedéséhez az is hozzájárul, hogy a munkáltatók egyre nagyobb része az alkalmazottak bérkifizetését egy-egy bankon keresztül oldja meg.

A térség legnagyobb kártyakibocsátója az OTP Bank Rt. Kádár Gyulával a mátészalkai fiók igazgatójával beszélgettünk:

— Fiókunk 7000-7100 lakossági folyószámlát vezet. A számlatulajdonosok 60- 65 százaléka rendelkezik már bankkártyával. Ötféle kártyából választhatnak. A kártyanyitás feltétele fajtától függően meghatározott összegű nyitóegyenleg és rendszeres munkabér- vagy nyugdíj átutalás. Visa Electron, Visa Electron Junior, Visa Classic, Cirrus/Maestro és Eurocard/Mas- terCard kártyákat adunk ki. A feltételekről és szolgáltatásokról természetesen pontosan tájékoztatjuk ügyfeleinket. Az OTP Bank Rt. mátészalkai új épületének elkészülte után az ATM-et is beszerelték hozzánk. A készülék havi forgalma, a tranzakciók száma ma már meghaladja a kilencezret. A közelmúltban a kórháznál is ATM- et helyeztünk el, ahol már háromezer körül van havonta a tranzakciók száma.

— Egyre kedveltebb, hogy a mátészalkai és környéki üzemek, cégek, munkáltatók is rajtunk keresztül bonyolítják a kifizetést.

A Buchmann-MOM Rt., a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., MOM dolgozói, a területi kórház és az összes mátészalkai iskola valamint a földhivatal alkalmazottai is ATM automatából vehetik fel fizetésüket. Bekapcsolódott ebbe a rendszerbe a mátészalkai és nagyecsedi munkaügyi központ, valamint a nagydobosi önkormányzat is. Természetesen az OTP dolgozói is így kaphatják meg bérüket. Szerencsére a város egyre több kereskedelmi egységénél található már POS terminál, s ennek segítségével kártyával vásárolhatnak ott is a vevők. A készpénzkímélésen túl a kártya nagy előnye, ha elhagyja tulajdonosa, akkor sem férhet hozzá a pénzéhez idegen az azonosító kód (PIN szám) ismerete nélkül. Folyószámlahitelhez is juthat általuk az ügyfél, s ez kedvezőbb kamatozású mint a személyi hitel. A rendszeres munkabérátutalásoknál működik az úgynevezett „A” hitelkeret, ami azt jelenti, hogy a háromhavi rendszeres átutalásának átlagából számított összeg kétszeresét hitelként veheti fel szintén kártya segítségével. Mivel folyószámla és kártyatulajdonosaink pénzügyi helyzetét ily módon ismerjük, egyéb hitelek elbírálásánál is előnyt élveznek.

— Három évvel ezelőtt az ATM felszerelésekor az első hónapokban 1200-1400 tranzakció zajlott és ez mára hatszorosára emelkedett. A tranzakciókért minimáElég nehézkes volt a fizetés felvétele, hiszen az emberek sorban álltak fizetésnap. ^

lis költséget számolunk fel, tételenként tíz forintot, valamint a kivett összeg egy ezrelékét. Megváltozott a szokásrendszer is az automaták használata során. Míg a kezdetekben utolsó fillérig felvették a fizetésüket az emberek, addig mára már tudják, hogy érdemes a pénzt a folyószámlán tartani, mert így folyamatosan kamatozik. Minden hónapban egyenlegértesítőt kapnak, amelyből tájékozódhatnak folyószámlájuk állásáról és a kamatokról.

A Mezőbank Rt. pénzügyi osztályvezetője Kertész Istvánné is arról számolt be,

PÁLYI ANDRÁS:

Otthon

Csak a hold fénye világít, vékony sávban besüt az ablakon. Az öreg ül a sarokban, a hátát nekitámasztja a langyos kályhának. Józsi a másik szobában vetkőzik. A sötétben az egyik székre dobálja a ruháját. Pizsamában jön át, megáll az apja előtt.

A hold fénye éppen rávilágít.

— Miért kellett ezt tenned? — kérdezi az öreg.

Józsi hallgat.

— Józsi — kezdi újra az öreg.

Némán bámul rá.

Odaát a másik szobában a többiek már alszanak, Éva meg a kis Józsika. Szabályosan, egyenletesen szuszog a kicsi.

Józsinak némán mozog az ajka.

Az apa megmozdul. Kicsit feljebb ül a széken.

Kis híján felszisszen a fájdalomtól.

Józsi is megmozdul. A másik ajtó felé lép.

— Nem kérsz egy kávét? — mondja. — Igyál egy kávét.

Az öreg nem szól.

Józsi kimegy.

— Hozok kávét — mondja.

Az öreg feláll. Átnéz a másik szobába. Nézi azt az asszonyt ott az ágyban. Gyűlöli. Mindig is gyűlölte. A nyolc évig tartó hadakozásból Éva került ki győztesen. Most nézi őt. Reszket a keze. Megfogja az ajtófélfát.

— Szeretni — mondja önmagának. — Hogy vágytam arra, hogy szeressen valaki!

Kibotorkál a szobából, végig az előszobában, a konyhába. A hirtelen fény bántja a szemét.

— Főzök neked egy kávét — mondja Józsi.

— Nem kell kávé.

— Szereted a kávét.

— Nem kell kávé.

Hallgatnak. Józsi a tűzhely fölé hajol.

Az öregnek fáj a lába. Odamegy a hokedlihez, leül.

— Én még mindig az apád vagyok? — kérdi.

Józsi nevet:

— Miért kérdezel ilyeneket, apa?

Az öreg gyors mozdulattal feláll, megszédül, kiszakad belőle a hang:

— Miért tetted ezt?

Józsi csak most fordul meg. Az apja ott áll mögötte.

— Meg kell értened, apa, igazán meg kell értened. A család, az egész család! A kicsiről beszélek. Nem mehetett így tovább.

— Útban voltam.

— Nem erről van szó, apa.

— Ez az én lakásom! Ez az én bútorom! Az enyém! Érted, mi az, hogy enyém? Értesz engem? — Hirtelen megragadja a fia kezét. — Elloptátok a saját otthonomat!

— Az egész ház hallja — mondja Józsi.

Az öreg elhallgat.

Forr a kávé.

Halkan beszélni kezd.

— Tudod, mennyire szerettem ezt az otthont?

Mindent szerettem, ami az enyém. Hetvenéves vagyok. Honnan tudtam volna, hogy ez lesz a vége? Miért tetted?

— A család... — mondja Józsi.

— Az enyém, az enyém — ismételgeti az öreg.

Józsi egészen közel hajol.

— Értsd meg, apa, értsd meg, hogy a gyerekemről van szó, az én gyerekemről! Nem nőhet fel ebben a gyűlöletben.

Az öreg hirtelen elrántja magát.

— Haha — és nevet. Száraz és erőltetett a nevetése. — Micsoda felelősségérzet!

— Te tetted! Nyolc évig. Nyolc évig! A te kezed alatt nőtt föl a gyerek. Azt nem lehet, hogy gyűlöletre neveljed az anyja ellen. — Elhallgat.

Az öreg a tűzhelynél áll. Kávét tölt magának a csészébe. Nem néz Józsira. Egyáltalán nem pillant fel. Most Józsi ül a hokedlire.

— Apa, sosem kérdeztem ezt tőled, most megkérdezem: miért gyűlölöd Évit?

Az öreg nem fordul meg, nem válaszol. Maga előtt látja az asszonyt, ott fekszik az ágyban, amely az övé volt. Egy idegen! Nyolc év után is így érzi: egy idegen! Remeg a gyomra, ha erre az idegenre gondol. Mindent elrabolt tőle.

— Apa?

Az öreg kitér a válasz elől.

— Felelősségérzet! — újra ezt kezdi. — Felelősség! — megint nevet száraz, gunyo- ros hangon. — Hazudsz. Hazugság az egész. Ismerlek téged, nagyon jól ismerlek.

— Nem ismersz.

Megdöbben, amikor a fia odahajol hozzá a válla fölött.

— Apa, hidd el, hogy szeretlek.

Érzi Józsi meleg lélegzetét. Soha nem volf