Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2., hétfő HÁTTÉR Hogy ne vegyenek palira ipeciális jogszabályok védik a dolgozó diákokat Magyarországon Az ásatás is egy munkalehetőség Harasztosi Pál felvétele yíregyháza (KM - Sz. J., D. I.) — Itt a nyár, a vakáció aított ideje. No meg a diák­unka szezonja. Sok fiatal trvezi már, hová megy ,«ebpénzt összeszedni”. A s:rvezett és egyéni diák­mnkanak nemhogy nem jft le, most jött meg igazán aideje! Az ok kényszerű. A silók egyre szűkülő anyagi Uetőségei mellett mind na- gobb gondot okoz a diákok - elsősorban nyári — sza- kd idejének hasznos eltölté­yenkor megjelenik egy fo- yamatos igény — főleg a me- őgazdaságban, a feldolgozó- parban — az idény- és kam- >ánymunka iránt. Az igény és muszáj kettős alálkozásához adott egy bizo- tyos jogszabályi környezet, ímely nem jelent sem gátat, >em könnyebbséget egyik fél­tek sem. Ebben kívánunk most segíteni, amikor össze­foglaljuk a legfontosabb, leg- Draktikusabb paragrafus-tud- ii valókat. Talán ezzel hozzá­járulhatunk ahhoz, hogy a fia- alok kevésbé legyenek kiszól­jál tátották. ló, ha van írás Kz előcitált általános és speci- ilis szabályok a Munka tör­vénykönyvéből valók. A válo­gatásban dr.Vassné dr. Kéme­sei Hedvig, a megyei munka- igyi központ munkabiztonsá­gi és munkaügyi felügyelősé­gnek vezetője volt segítsé- ünkre. Egyáltalán ki minősül mun- :ajogi szempontból fiatalko­rinak? Az, aki a 18. életévét nég nem töltötte be. Jó tudni, aogy létezik olyan törvényi rendelkezés, mely szerint a munkavállalók között koruk alapján hátrányos megkülön­böztetést alkalmazni nem le­het. Munkaviszonyt munka- vállalóként az létesíthet, aki a tankötelezettségét teljesítette. De az iskolai szünet ideje alatt az is, aki alap-, illetve közép­fokú nevelési-oktatási intéz­mény nappali tagozatán foly­tat tanulmányokat és 14. élet­évét betöltötte. Törvényes képviselő hozzájárulása vala­mennyi jogviszony esetén szükséges akkor, ha a munkát vállaló még nincs 16. Bár a törvény nem írja elő a hozzájá­rulás írásba foglalását, ám az esetleges problémák elkerülé­se miatt ez mindenképpen cél­szerű. Ezen túlmenően a mun­kaviszony létesítéséhez más engedély nem szükséges. Fiatalkorút nem szabad olyan munkakörben foglal­koztatni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére hátrányos következménnyel járhat. Kü­lön rendelet határolja körül az ő esetükben a feltételekhez vagy előzetes orvosi vizsgálat­hoz kötött munkaköröket. Nem lehet kevesebbet A megkötött szerződést írásba kell foglalni, mindenképp meg kell határozni benne a munka- vállaló személyi alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét. Mivel a diákok munka- vállalása a nyári iskolai szü­netre korlátozódik, célszerű a határozott idejű munkavi­szonyra vonatkozó törvényi rendelkezéseket alkalmazni. Sajátos a munkavégzéskor a fiatalkorúakat megillető véde­lem is. Éjszakai munkára — azaz este 22.00 órától reggel 06.00 óráig — nem lehet igénybe venni őket. Ettől a szabálytól a munkavállaló be­leegyezése esetén sem lehet eltérni. Erre a korosztályra túl­munka sem szervezhető. Tébé és adó A munka díjazására nem vo­natkoznak eltérő szabályok. Azaz a már említett hátrányos megkülönböztetés tilalmát hagyják figyelmen kívül azok a munkáltatók, akik kevesebb munkabért állapítanak meg a fiatalkorú munkavállaló szá­mára, mint azonos munkakör­ben, azonos feltételek mellett azonos teljesítményt nyújtó más munkavállalóknak. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ott, ahol a teljesítmény nem vagy nem megfelelően mérhető, a fiatalkorúnak, illet­ve diáknak alacsonyabb sze­mélyi alapbért állapítsanak meg, mint nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkező, idő­sebb kollégáinak. A jogsza­bály által meghatározott mini­málbér azonban ilyenkor sem hagyható figyelmen kívül. En­nek összege jelenleg 17 ezer Ft. Annak is utánanéztünk, mi­lyen tb-teher fekszik a munkát végző fiatal vállára. A kétféle foglalkoztatási (munka- vagy megbízási szerződéses) mód­tól függ a járulékfizetési köte­lezettség. Egy tény, mindkét esetben kell járulékot fizetni. Az új rendelkezések alapján 39 százalék munkáltatói tb-já- rulék, 4 százalék egészségbiz­tosítási, 6 százalék nyugdíjjá­rulék terheli a diák jövedel­mét. Ehhez jön még plusz a napi hatvan forint egészség- biztosítási hozzájárulás. Az adó szempontjából is új rendelkezések léptek életbe ebben az évben. Nem külön­böztetnek meg külön diák­munkát, vagyis aki jövedelem­hez jut, az adót köteles fizetni. Itt is számít, hogy munka­vagy megbízási viszonyban dolgozik az illető. A munkavi­szonyban szerzett bérjövede­lem adóköteles, de ebben az esetben adójóváírás csökkenti a kiszámított adót (ez a meg­szerzett bér húsz százaléka, de legfeljebb jogosultsági hóna­ponként 3600 forint). A szer­ződéses jogviszonyban szer­zett jövedelem után fizetett adónál nincs jóváírás. _____ * _ í, _ m Pali Géza tarcaja Y Ta velünk tartasz, i—l megváltottad a belé- A A pót az Úr előszobájá­ba. Onnan már csak egy lé­pés az örök béke és boldog­ság országa, ahová Te is el- jithatsz. De tudnod kell, csak ekkor számíthatsz az Úr negértő kegyelmére, ha pon- osan követed az intelmeket, ímelyeket az Úr áltatunk kö­zöl Veled. A legfontosabb üzenet, ha üdvözülni akarsz, meg kell szabadulnod min­den földi javadtól, mert azok a legfőbb akadályai, hogy el­fogadd az Úr feléd nyújtott kezét... Az idős ember maga elé ré- vedve hallgatta a szektavezér olajozottan, az érzelmekre és az értelemre építő beszédét, s azon gondolkozott, hogyan is került ő ezek közé az idegen emberek közé. Régóta egye­dül él kis családi házában, a gyermekei nemigen keresik meg, futnak a megélhetés, a pénz után. Néha hónapokig nincs kivel szót váltani. Már egy ideje rászokott, hogy a tévével beszélget. Leginkább vitatkozik vele, mert elége­detlen a sok szirupos, semmit mondó műsorral, gutaütést kap az állandóan ismétlődő reklámoktól. Járjon el a nyugdíjasok klubjába, mond­Klub az üdvösséghez ták neki a gyerekei. De ő eh­hez nem elég társasági em­ber, másrészt meg, az ilyen összejövetelek előbb-utóbb poharazgatással is kiegé­szülnek, ő pedig nem híve az alkoholnak... — Csak akkor kelI megvál­ni a régi életüktől, ha már elég érettek ahhoz,i hogy el tudják fogadni az Úr kinyúj­tott kezét—folytatta a prédi­kációt a szektavezér, átváltva a magázódásra. Talán, mert jobban megnézte a jelenlévő testvérjelölteket, s rájött, a többségük az apja, vagy a nagyapja lehetne. Arról be­szélt, vannak, akik évekig el- járogatnak közéjük, jól érzik itt magukat, és csak azután lépnek be teljes jogú tagként a közösségbe. —Mi az Úr türelmét és ke­gyelmét közvetítjük, az pedig, mint köztudott, végtelen. Senkit nem sürgetünk, nem akarunk befolyásolni, azzal semmit sem érnénk el. Valaki vagy önként, saját elhatáro­zásból érik meg, hogy testvé­rünkké fogadjuk, vagy meg­marad szimpatizánsnak, aki bármikor eljárhat közénk, senki nem fogja felróni neki, miért nem lép be közénk tel­jes szívvel... Már nem első alkalommal jött el az összejövetelre a ma­gányosság elől menekülő idős ember. Valójában jól is érezte magát. Úgy vélte, nem akarják mindenáron és ál­landóan a fejébe, a leikébe csöpögtetni az igét. Beszél­gettek sok mindenről, még a politikáról is. Olyannak tűnt ez, mint egy kellemes, nyitott klub. Még természetfilmeket is néztek videón, majd pedig közös koncertekre is elmen­tek, ami külön élmény volt. A gyanú akkor kezdett éb­redezni benne, amikor egy alkalommal a szektavezető segédei valamilyen kérdőív­szerű lapokat osztogattak ki a jelenlévőknek, a még csak pártolótagoknak. A prédiká­tor segédei mindenkit igye­keztek meggyőzni, a vála­szoknak csak erkölcsi jelen­tőségük van, semmi több. Va­lójában, amikor jobban szemügyre vette, nem volt ne­héz rájönnie, nem egyéb ez, mint egy burkolt vagyonnyi­latkozat. Erről a parlament­ben is pró és kontra elég so­kat beszélnek, de ott egészen más indíttatásból... Mintha áramütés érte volna, szinte másodpercek alatt kijózano­dott. Egy kis szánalommal pillantott a papírokat must- rálgató idős emberekre, akik többségén már látható nyo­mokat hagyott a szellemi, lel­ki leépülés. Többen pedig úgymond, a még pislákoló értelem és az öregkori szeni­litás határmezsgyéjén vesz­teglő emberek. Ok tehát a ki­választott szereplők. Eszébe jutott, hallott olyan szekták­ról, amelyek tagjai ördögi ügyességgel keresik meg a gyermekeik által elhanya­golt, egyedül élő embereket, majd rábeszélik őket, írják meg a végrendeletüket és hagyják a testvérközösségre a házukat, a vagyonukat. így fogadhatják el az Úr feléjük nyújtott kezét... Y T át S°náolta, ha l—i már így alakult, vála- A A szol ő a vagyonnyi­latkozat kérdéseire. Szép ko­mótosan egy hatalmas, ököl­be szorított kezet rajzolt a lapra. Bár az ábra egyértel­mű választ adott a kérdések­re, azért az ökölbe szorított kéz alá odaírta: „Ezt kapjá­tok ti, testvérek, nem az én házamat..." MF WEBE ' " ' I Világfalu Esik Sándor P árguló platánok, zör- V gő kukoricalevelek, LJ mosolygó piros almák fogadtak alig egy hónapja Új Zélandban. Késő ősz volt, azóta pedig már hideg antarktiszi szelek fújnak. Beszéltem egy illetővel, aki méhész ismerőséről mesélt egy történetet. Emberünk ahelyett, hogy segített vol­na elülni dongóinak, hajóra rakta őket, hogy a kanadai tavaszba érkezve, tovább folytassák szorgalmas gyűj­tögetésüket. Látva ámulá- somat, további történetek­kel gazdagított. Kiderült, hogy szeretett gólyáink Dél Afrikában is kiköltenek egy fészekaljat, és ott is meg­könnyezik távoztukat az ér­zékenyebb lelkületűek ami­kor északra költöznek. Azaz hozzánk. Bizony, gömbölyű ez a planéta, és ahogy modern korunkban összemegy és vi­lágfaluvá válik, meglepő dolgok derülnek ki. Azt már Ausztráliában adta elő egy üzletember, hogy készek volnának programozott vemhesítésű anyabirkákat hajóra rakni, mégpedig úgy időzítve, hogy a kisbárány már nálunk jöjjön világra, és a húsvét már olasz aszta­lokon találja. Nekünk ugyanis van bárányból EU kvótánk, ráadásul soha nem tudjuk megtölteni, ne­kik pedig odalent nincs. Lehetne még sorolni mi mindenre csodálkozhat rá egy üzletember, ha rászán­ja magát, és egy kicsit messzebb megy el a szoká­sosnál. Tudták ezt a régi­ségben, tulajdonképpen Kolumbusz óta semmi más nem hajtja a felfedezőket, mint az új erőforrás bevo­nása. Hogy aztán mi min­dennel ideologizálták meg a költséges utakat, az más kérdés. Rövid távon kevés bizonyult rentábilisnak a kirándulásokból, ám hitele­sek a történetek az aranytól roskadozó vitorlásokról. Nézem Nyíregyháza bel­városában a méregdrága argentin almát a zöldséges­nél, és arra gondolok: de kár, hogy nem mi fedeztük fel őket, hanem ők minket. Kritika Ferter János rajza Kommentár Félelem nélkül Galambos Béla y ersenyképes lesz-e mezőgazdaságunk az Európai Unió orszá­gaival, ha eljutunk a teljes jogú tagságig? — mar dós­sá a kétség az agrárterme­lőket. Nos, helyettük is tette fel e kérdést az Európa Nap agrárfórumának egyik elő­adója, Vajda László, aki igyekezett reményteli vá­laszt is adni rá. Európai uniós csatlako­zásunk agrárkérdéseiben az egyik legtájékozottabb földművelésügyi minisztéri­umi szakember hangsúlyoz­ta: valamennyi agrárterme­lőnek hinnie kell, mert hihet is a versenyképeségünkben. Nem kell félnünk az uniótól, a bizonytalanul gyanakvó méregetés helyett inkább meg kell ismerkednünk a ki­hívás nagyságával, és per­sze aprólékosan a részletei­vel is. A dolgokat a honi kisembertől sokszorta job­ban átlátó szakembereink állítják — miért ne hinnénk nekik — : az EU csatlako­zással az a cél, hogy gazda­ságunk minél jobb körülmé­nyek közzé kerüljön. Ha Eu­rópa peremén lévő orszá­gok — Portugália, Görög­ország — profitálni tudtak belőle, közép-európai lé­tünkre legalább annyi esé­lyünk van hasonló fejlődés elérésére az EU csatlako­zás révén. Nyilván tudnunk kell, mi­re számíthatunk. Kétségte­len, az előnyök mellett hát­rányokkal is jár a tagság. Az előbbiek közzé tartozik például: hátunk mögött az EU-val stabilizálódhat a gazdaságunk; korlátozás nélkül nyílik meg egy 400 milliós piac; hozzá jutunk az EU, gazdaságot dinami­zálni képes kutatási-okta­tási hátteréhez; nem beszél­ve a pénzbeni támogatások­ról, amelyek közel duplájá­ra rúghatnak, mint ameny- nyit a magyar költségvetés tud az agrárágazatnak nyújtani. Persze hátrányokkal is számolni kell: agrárpoliti­kánkról Brüsszelben dönte­nek majd; a határok nélküli piac visszafelé is érvényes lesz: jöhet az áru külföldről is. Erre a versenyre azon­ban fel kell, és — hála ri- degtartásos mezőgazdasá­gunknak—fel is tudunk ké­szülni. Persze csak, ha igyekszünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom