Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
Kűtemplom és katedra Az ajaki gyülekezet első anyakönyve 1788-tól indul Az ajaki műemlék református templom KM-reprodukció HITÉLET Mátészalkán Mátészalkán a régi római katolikus templomban vasárnap 8 és 18 órakor, az új templomban délelőtt 10 órakor kezdődnek a szentmisék. Hétköznap a régiben 8 órakor, az újban kedden és pénteken 18 órakor kezdődik a szertartás. A Kossuth téri református nagytemplomban vasárnap 10 órakor istentisztelet, délután 3-kor gyermekistentisztelet, este 5 órakor a templom gyülekezeti termében istentisztelet. Hétfőn 17 órakor bibliaóra, szombaton 17 órakor ifjúsági bibliaóra. Az Északi gyülekezet templomában vasárnap 8.30-kor felnőtt, 9.30-kor gyermek istentisztelet. Szedán 18 órakor bibliaóra, pénteken 17 órakor ifjúsági óra kezdődik. A Jókai úti kis- templomban vasárnap 15 órától felnőtt istentisztelet, csütörtökön 17 órakor bibliaóra, pénteken 17 órakor ifjúsági óra kezdődik, vasárnap 13.30-kor gyermek istentisztelet kezdődik. A Rácz-kerti iskolában csütörtök este 6 órakor bibliaóra, vasárnap fél kilenckor gyermek istentisztelet. Kisvárdán A római katolikus nagytemplomban vasárnap reggel 9-kor, délelőtt 10- kor, fél 12-kor és este öt órakor kezdődnek a szentmisék. A kápolnában (a bíróság mellett) vasárnap reggel fél nyolc a mise kezdési időpontja. Hétköznap a nagytemplomban reggel 7 és délután öt órakor, a kápolnában reggel 8 órakor kezdődik a szentmise. A görög katolikus templomban vasárnap 8-kor liturgia, 9-kor utrenye, 10-kor és 11.30-kor szent liturgia, 16-kor vecsernye, 17-kor szent liturgia kezdődik. Hétköznapokon reggel 7-kor és este 5-kor liturgia, szombaton fél ötkor vecsernye kezdődik. A református templomban vasárnap 10 órakor gyermek és felnőtt istentisztelet, délután 2 órakor az evangélikus templomban, 3 órakor a főtemplomban kezdődik az istentisztelet. Hétköznap reggel 8 órakor kezdődik a reggeli áhitat, kedden 17 órakor az evangélikus templomban, csütörtökön 18 órakor a főtemplomban bibliaóra, szombaton 18 órakor ifjúsági bibliaóra kezdődik. Nyírbátorban Március 30-ig a református gyülekezeti házban tartják az istentiszteleteket. Vasárnap 10.30 és 14.30 a szertartás kezdete. A Petőfi téren a vásártéri gyülekezet tagjainak az ottani iskolában 9.30-kor, a cigány közösségi házban 15.30-kor kezdődik az isten- tisztelet. A görög katolikus templomban vasárnap reggel 8 és délelőtt 10 óra a szent liturgia kezdetének időpontja. Hétköznapokon este fél 8-kor kezdődik a szentliturgia, nagyböjt idején minden pénteken az előszenteltek áldozati liturgiája. A minorita templomban vasárnap reggel nyolckor és délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. Hétköznapokon hétfőn, szerdán, pénteken reggel fél nyoltól, kedden, csütörtökön és szombaton este fél hattól vehetnek részt a hívek a misén. RÖVIDEN A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alapító elnöke, Csanád Béla halála után február elsején dr. Osztie Zoltán budapesti római katolikus plébánost, az Ökumenikus Zsinat tagját választották meg a KÉSZ elnökévé. Ő mutatkozik be Nyíregyházán március 5-én esete fél hatkor a Tudomány és Technika Házának II. emeleti előadótermében a keresztény értelmiségieknek. Eredetileg katolikus templom volt Ajak ma híres műemlék református temploma, mint ahogy minden középkori, vagy annál korábban épített templom, amelynek építési idejét a 13-14. századra teszik. Az első említés 1332-35-ből való, mely szerint itt Szent Miklós tiszteletére szentelt egyház állott. A templomot minden valószínűség szerint a falu akkori birtokosa a Gut-Ke- led nemzetségbeli Várdai család építette. A megye műemlékeinek történetét feldolgozó kötet szerint a török átvonulása idején, 1681-ben a templom fedélszéke elpusztult, de a falai és a boltozat egyes részei megmaradtak, így a helybeliek féltett holmijuk őrzésére és gabonatárolónak használták. 1773-76 között a református és a katolikus lakosság közti templomhasználati perben a templom továbbra is a reformátusoké maradt, s 12 év múlva hozzáláttak helyreállításához, melyről az Országos Levéltárban korabeli rajzokat őriznek. Ekkor készült a templom új famennyezete és szószéke is. A gyülekezet első anyakönyve 1788-tól indul, melyben felsorolják a templom fel- szerelési tárgyait. Az 1809-es leírás szerint „kű templom, újítódott 1794-ben, kű katedra bene és jó székek, a teteje pedig rongyos”. A 18. századi helyreállítás után újabb javítási munkákról csak a 19. század közepéről maradt fenn adat, amikor is Két hittanóra közti szünetben találkozunk. Siet, mint mindig, ha összefutunk Nyíregyháza közepén, ahol két részletben hat évet töltött, így a templomba járó római katolikusok valamennyien ismerik. Most Oros plébánosa, de ezüstmiséjét tavaly Nyíregyházán is megtartotta. Keresztes László huszonöt éve pap, de hivatása jó negyven esztendeje kezdődött. — Tizenöt éves voltam, amikor először fölmerült bennem, mi lenne ha pap lennék. Nevettem magamban, mert az életem nem olyan volt, mint egy jó keresztényé. Templomba ugyan jártam, mert a szüleim fogták a kezem. Különösen édesapám tanúságtevő keresztény élete volt nagy hatással rám. Csodáltam a papot, de egy kicsit távol állt tőlem. Aztán egyre többször jelentkezett ez a belső hang. Már kezdett az idegeimre menni ez az állandó gondolat, a végén már úgy kezdtem ezzel a hanggal beszélni, mintha nem belőlem származna, hanem a jó Istentől kaptam volna a kérdést: mi lenne ha pap lennél? Egy idő után rámondtám, jól van, az leszek, ha segítesz megváltozni, ami eddig nem sikerült, bár akartam. Nem voltam se jó tanuló, se rendes, amikor ez a hang utolért. Volt olyan iskola, a bányaipari technikum, ahol csak egy félévet jártam, megbuktam több tantárgyból is. De attól kezdve, hogy igent mondtam a hivatásra, szinte napról napra változott az életem. — Nehéz időket éltünk, akkor volt 1956. Jelentkeztem a vájáriskolába Perecesen, ott már jó tanuló voltam végig. Akkor már bizonyos voltam benne, hogy pap leszek, hogy a jó Isten hív, s nekem menni kell. Aztán vájár lettem. Bányában dolgoztam 9 éven át, közben két évet voltam katona, esti tagozaton elvégeztem a gimnáziumot négyes-ötössel, kézilabdáztam a mis„Áts mester Kajati József, az ajaki egyházban épített toronyért ki van tökélletesen fizetve, melyet 40 Ft ként épített, mint hü egyháztagja, ezzel bizonyította meg, s hagyta emléke jeléül.” A templom berendezésének egyik kiemelkedő értéke a szószék. Henger alakú, téglából épült szószékét befelé homorodó alsórész támasztja alá, feljárója téglalépcsős, előlapján tükrös mezőben festett virágmotívumok helyezkednek el. Függesztett, fából faragott, egyszerű hangvető. 1794-ben épült. Az Ur asztala kerek, 1867-ből való, Gezse Ferencné és Zsódor Anna ajándéka. A felszerelések között egy ón kannát tartanak nyilván, amelyet már 1788-ban kelt anyakönyvben említenek, s ami Lázár Péter ajándéka. A kanna felfelé keskenye- dő, hengeres test, domborított fedéllel, tetején gomb díszítéssel. Ónból készült az Úrvacsora-pohár is, amelynek testén ott a vésés: Lázár Péter vette. A kenyérosztó tányér is ónból készült, belső peremének szélén szarkalábas koszorúdíszben F. A. és T. T. monogramokkal. Alján körben a következő vésett felirat: „Az ajaki R. Sz. Ek- lesiajé. Tek. T. Zs. Ferenczy Antalné asszony atta.” Erről az 1788-as anyakönyv tesz említést. A harang 1619-ből származik, átmérője 80 centiméter. 1810-ben újraöntötték. kolci Bányász NB Il-es csapatában. A hivatást illetően nem volt bennem egyetlen megingás sem, a 15 éves koromban megszületett döntés egyre csak erősödött. így jött el a 25. életévem, amikor végül is érettségi után felvettek a papnevelő intézetbe. Közben sok minden történt velem. Meglátogatott a rendőrség, megpróbált lebeszélni arról, hogy pap legyek, s beszervezni, hogy besúgó legyek. Értésükre adtam, hogy nem akarok velük együttműködni, de csak akkor hagytak békén, amikor elvégeztem a szemináriumot, és látták, nem tudnak velem mit kezdeni. Keresztes Lászlót 1971-ben szentelték pappá, és Szendrőbe helyezték. Három és fél évet töltött ott. — Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába, különösen a hitoktatásba, ami meg is látszott, mert emelkedett a hitoktatottak létszáma, amiért az iskola igazgatóját a párt oldaláról keményen kritizálták. Ő megpróbálta leépíteni a létszámot a következő tanévben, és ennek kapcsán egy verekedést provokált velem. Én ugyan nem verekedtem, de engem meglökött és ebből nagy botrány lett. Megírtam az érsek úrnak mi történt, ő azt mondta, amit én csináltam, az jó volt, de el kell mennem a faluból, mert egy iskolaigazgató nagyobb úr a faluban, mint a pap. És ez csak a kezdet volt. Ezután ahová helyezték, majdnem mindenünnen hasonló okok miatt kellett távoznia. Nyíregyházáról két év után, mert kis közösségeket hozott létre, Gyöngyösről hat év után, mert nem volt hajlandó lemondani a stencilgépről, amivel paptestvéreinek prédikációsorozatokat sokszorosított. Sajószentpéter- ről nem büntetésből helyezték el Keresztes Lászlót, hanem az elhunyt tiszapalkonyai plébános utódja lett. Első dolga itt is az volt, hogy vett egy új stencilgépet, ott folytatta a munkát, ahol abbahagyta. Hétévi palkonyai működés után szólította meg NAPTÁR 1. szombat. Halottak szombatja. Eu- dokia eleinte pogány volt és erkölcstelen életet élt. Szt. Teodót megtérítette, megkeresztelte, s ezután magányba vonulva, szigorú vezekléssel tette jóvá bűneit. 107-ben lett vértanú. 2. vasárnap. Nagyböjt vasárnapja. Teodót sok kínzatást szenvedett Krisztusért, végül természetes halállal halt meg cirenei püspökként 325- ben. Hészükhiosz Szt. Péter tanítványa volt, aki püspökké szentelte és Hispániába küldte. Itt is lett vértanú. Egy másik Hészükhiosz Maximinia- nus alatt lett vértanú 302-ben. 3. hétfő. Eutróp vértanú és társai. Eutróp, Kleonik és Baziliszk Szt. Tivadar (Ünnep: febr. 17.) katonatársai voltak. A Maximianus-féle üldözés idején Baziliszkot lefejezték, a másik kettőt keresztre feszítették. 4. kedd. Gerázim remete. Gerázi- mosz liceai származású remete volt Palesztinában. A Jordán mellett hatalmas kolostort épített. 475-ben ezen a napon hunyt el. Pál és nővére Julianna Ptolemaiszban szenvedtek vértanúságot Aurelianus alatt 275- ben. 5. szerda. Konón vértanú. Konón — két vartanút is tisztelünk ezen a néven. Az egyik még az apostoli időkben lett vértanú. A másik 251-ben, Decius alatt, pamfiliában. 6. csütörtök. Az ammoriuszi 42 vértanú. Az ammorioszi 42 vértanú: Tivadar, Szilárd, Kalliszt, Teofil és társaik katonák voltak. A szaracénok keze által haltak meg 845. márc., 6- án, nyolcévi szenvedés után, Szíriában. 7. péntek. A kerzoni felszentelt vértanúk. A kerzoni vértanúk: Bazil, Ef- rém, Jenő, Kapitón, Everiosz 296- ban szenvedtek a hitért. Ismert még Evér, Agatódor, Elpid és Lőrinc neve. Egyeneslelkű Pál Görögországban hunyt el 339-ben. Keresztes László Elek Emil felvétele Várady József atya, aki akkor miskolci plébános volt, eljönne-e Nyíregyházára káplánjának? — Egy hét gondolkodási idő után igent mondtam, önként feladtam a plébánossá- gomat. Négy évig dolgoztunk két káplántársammal és Várady atyával nagy szere- tetben, megértésben. Sok küzdelmet, harcot is megéltünk a rendszerváltással. Itt is alakultak kis közösségek, kis csoportok, beindult az úgynevezett lelkiségi mozgalom, a Karizmatikus Szentlélekszeminári- um, amely azóta is működik. Ahhoz segítjük a vallásos embereket, hogy mélyebb keresztényi életet éljenek. 1994-ben megüresedett az orosi plébánia, s Keresztes László önként jelentkezett: elvállalná ezt a plébániát. — Két és fél éve már, hogy Oroson vagyok. Jól érzem magam, sok jó ember között végezhetem lelkipásztori teendőimet. Ebben az esztendőben újra végiglátogatom az összes családot, hogy erősödjön köztünk a személyes kapcsolat, hogy egymáson segítve építhessük az egyházközséget, Krisztus Titokzatos Testét. A tárnából az oltár elé Napkelet • A hit világa 1997. március 1., szombat
