Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Willkommen( tár) A KM * hétvégi melléklete ’97. 111. 1. zonytalan még napjainkban is. Az USA gazdaságának hét éve tartó megingathatatlan növekedése immár egy márka hetven pfeninghez közeledő dollárban testesül meg. Az Albrightné nevével fémjelzett külpolitika pedig meglehetősen nagy elképedést keltve egyszerűen átlépi Európát, benne Németországgal, NATO-bővítés-ügyben. Olyan feladvány ez, amelyben Németországnak tudomásul kell venni: egyelőre van mit erősíteni pozícióján, ha nagyhatalmi pozícióját szuperhatalmihoz akarja közelíteni. Alapos oka van tehát akár udvarolni is leendő európai partnereinek, köztük is annak, amely leplezetlen szimpátiát mutat iránta. Eme rokonszenv jó alapokon nyugszik. A drága munkaerejű országból elvágyódó tőkének oázis az olcsó és jól képzett, polgárosodni vágyó emberekkel gazdag Magyarország. A NATO-ban renitenske- dő Török- és Görögország valamint a tulajdonképpeni Európa között nem árt, ha bástyák erősödnek. Fontos és egészséges érdekek szökkennek szárba sorra rendre Magyar- és Németország között. Ennek a politikai tavasznak lehet egy fontos új hajtása, hogy megyénkre is reflektor- fény vetült. A Kelet Kapuja lózung alighanem tartalmat nyert a német Eu- rópa-építés aprólékos, és a rájuk oly jellemző precíz munkájában. A Petőfi által megénekelt négyökrös szekér lassacskán ballagott eddig, és most sem száguld még velünk Európa felé. Roman Herzog látogatása azonban — amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy a helyi diplomácia huszárvágása is — lendületet adhat az ábrándos bizonytalanság felszámolásához. Ésik Sándor Ne válasszunk magunknak csillagot — szála ábrándosán Hornhoz Pető még a mézeshetek első napjaiban. Ne — hangza a tömör válasz. Magában arra gondolhatott a miniszterelnök: nem a keletamerikaiknak nyitottam meg a vasfüggönyt. így aztán nem csillagossávos lett az orientációnk. Igaz, egészen más okból, mint Antall alatt, de továbbra is Berlinre tekintünk melegebb pillantással. A Szovjetunió bukása után elemzők körében járta a mondás: most aztán választhatunk magunknak egy új centrumot, amelynek perifériája lehetünk. Tényleg periféria volnánk, tehetjük fel a kérdést azok után, hogy Herzog elnök herzlich látogatása után vagyunk itt Nyíregyházán. Zavarba ejtő gesztus mindazon elemzők számára, akik szeretnek minden jelenséget régi képletek segítségével megoldani. Talán ott kellene kezdeni, hogy Németország centrum szerepe gazdasági szempontból lassan-lassan véglegesedé látszik Európában, ám elég biProfi őrök az országhatáron Feladat-végrehajtás önállóan • Korrupció: sok az alaptalan feltételezés AKTUÁLIS INTERJÚNK Kova15 Denes Miként a fegyveres testületek, szervezetek többsége, úgy a határőrség tevékenysége is a figyelem középpontjában áll. Nem csupán azért, mert nap mint nap találkozni velük a határátkelőkön, de azért is, mert róluk szintén gyakran szól a korrupcióról suttogó propaganda. A szervezet az utóbbi időben átalakuláson ment, s megy át, a hivatásos határőrök csatasorba állítása részben más irányú munkamódszereket kíván. A tapasztalatokról, a szerteágazó feladatokról, a kísértésekről beszélgettünk Seres József dandártábornokkal, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság parancsnokával. — Amikor én ezt a hivatást választottam, több mint 30 évvel ezelőtt, a kezdeti nehézségeken túljutva azt tapasztaltam: a határőrség sikerorientált szervezet. Azt láttam: a tehetséges, szorgalmas, aktív fiatalembereket megbecsülik, észreveszik az értékeket. Nem elhanyagolható tényező, hogy jó emberi közösség alakult ki, az őrsökön szolgálók nagy családot alkottak, ennek egyik oka az egymásrautaltságban keresendő. 1990 a fordulat éve a határőrség életében is, megváltozott a feladat nagysága, s minősége. A végbement változások hatására nyitottá váltak a határok, ami a jelentősen megnövekedett forgalomban, s a hatalmas migrációban nyilvánult meg. E robbanásszerű változás követkéz- Seres József ményeként a Nyírbátori Határőr Igazgatóság a határőrség harmadik vonalából az elsőbe került. A tízszeres feladat- növekedést azonban nem követte a költségvetés megtízszereződése. A pénz elsősorban a dologi kiadásokra kellene. A vezetői munkával kapcsolatos elvárások is megváltoztak, a jogkörök lekerülésével egyrészt nagyobb lett az önállóság, de a felelősség is, másrészt folyamatos harcot kell folytatni az információk megszerzéséért, hogy a döntések stabil alapokon nyugodhassanak. kell fordítani a felkészítésre, hogy a határőrök képesek legyenek önállóan végrehajtani a parancsnokok elgondolásait a gyakorlatban. Nem mondom, hogy zökkenőmentes volt az átállás, hiszen ki kellett képezni őket, de a cél, hogy professzionista határőrizeti rendszert alakítsunk ki profi határőrökkel, elérhető. Úgy fogalmaznék, félúton vagyunk, rendszeres és sokoldalú a felkészítés, vannak eredményeink. Ahhoz, hogy eleget tegyünk az elvárásoknak, nemcsak szakmai profizmusra van szükség, de emberi-kulturális vonakozás- ban is neveljük, tanítjuk hivatásos határőreinket, kellő kontaktusteremtő képességgel kell rendelkezzenek. Elek Emil felvétele 77 Fontos az elemző munka is, hogy az adatokból levonhassuk a megfelelő következtetéseket. ** .. Ili f.i.i—II. I 0.1 .U... .1 ll.IWl.ll I ■ t □ Van-e a határőrségnek is módja arra, hogy — miként a rendőrség — pénzért vásároljon információkat? — Erre nincs keret, a parancsnoki és a felderítő állomány végzi folyamatosan ezt a tevékenységet, nyílt módszerekkel. □ Kellő hatékonysággal? — A jelenlegi rendszer többnyire biztosítja azokat az információkat, amelyek a parancsnoki elhatározásokhoz szükségesek. Természetesen a megszerzés mellett fontos az elemző-értékelő munka is, hogy az adatokból levonhassuk a megfelelő következtetéseket, s oda összpontosíthassuk az erőket, ahol szükség van rájuk. □ A hivatásos határőrizeti rendszer bevezetése óta eltelt kis idő, nyilvánvalóan összegezhetők a tapasztalatok. Melyek ezek? — Két éve kezdődött a folyamat, hogy az alapfeladatok ellátását hivatásos határőrökkel oldjuk meg. Új parancsnoki módszerek szükségesek a szervezés, irányítás, de a számonkérés terén is. Nagy hangsúlyt □ így, félúton járva, mennyire sikerül a jelenlegi állománnyal teljesíteni az alapelvárásokat? — Területünkön ütemesen növekszik a jogellenes cselekmények száma. Állandósulni látszik határainkon a 17 milliós személy- és a hatmilliós gépjárműforgalom, emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik ránk az ember- és árucsempészek oldaláról. Nem kevés lopott gépjárművet igyekeznek átcsempészni hazánkból a szomszédos országokba, gyarapodni látszik az erre a forgalomra épülő bűnözők száma, egyre inkább bűnszövetkezet-jelleggel tevékenykednek. A lopott gépkocsikról szólva azt kell mondanom: téved, aki azt hiszi, hogy egymást érik a határon. Tavaly 135 lopott autót lepleztünk le, de egynek a sofőrje sem került bíróság elé... □ Adott-e a kellő háttér a csempészek, bűnözők elleni harcra? S itt nem elsősorban a néhány doboz cigarettát, pár üveg italt vagy más értékeket behozni szándékozókra gondolok, hanem a nagy halakra. mm .............................■...................— 77 Félúton vagyunk, rendszeres és sokoldalú a felkészítés, vannak eredményeink. yy — Sajnos, e feladattömeghez elmaradott infrastruktúra kapcsolódik, Tiszabecsnél, Beregsuránynál például egy-egy ki-, illetve belépősáv van. Kérdem én, hogy lehet itt minőségi munkát végezni? Sokan jönnek gyalog vagy kerékpárral, s gépkocsival is, nincs hely differenciálni, mint a nagy átkelőkön. Bár a hírközlő felszereltségünk jó, nagyon hiányoznak a számítógépek, öreg és költséges a járműparkunk. Mindezek ellenére állítom, köszönhetően az emberi szorgalomnak, akaraterőnek, hogy képesek vagyunk eredményesen ellenőrizni a forgalmat, biztonságot tudunk teremteni, nyugodtan érezheti magát a térség lakossága. □ Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen a társszervekkel való együttműködés. Ezt milyennek minősíti? — A határ túloldalán dolgozókkal rendszeres a kapcsolatunk, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást, időnként találkozunk, s gyorsan igyekszünk rendezni a fel-fel- merülő problémákat, ha ilyen akad. Fontos dolognak tartom a rendőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőrséggel is az együttműködést, hiszen ez elengedhetetlen valamennyiünknek, ha eredményesen akarunk dolgozni. Számos példát lehetne sorolni arra, amikor segítjük egymást, kérjük a másik segítségét, legyen szó határsértők elfogásáról, vagy mondjuk eltűnt személy kereséséről. Volt, amikor közreműködésünkkel kerültek rendőrkézre betörők. Összegezve: az esetek többségében rendben mennek a dolgok, az alkalmankénti konfliktusoknak véleményem szerint emberi oldala, oka van. □ Ha lebuktat egy lopott autót, vagy nagy csempészfogást csinál, kap-e jutalmat a határőr? — Nem. □ Akkor még inkább adódik a kérdés: mennyire igazak a határőrök korrumpálódásáról szóló mendemondák, valóban jel- lemző-e körükben a hivatali visszaélés? — Nézze, nem szeretem, amikor egy testület hírnevét, becsületét alaptalan feltételezésekkel igyekeznek lejáratni, mint ahogy már volt erre példa az elmúlt időszakban. Konkrétumokat kérek, akkor tudom kivizsgáltatni az ügyet. De az „úgy hírlik, azt beszélik” kifejezéssel kezdődő felvetésekre nem lehet kézzelfogható válaszokat adni. Ami a kérdés lényegét illeti, korrupciós bűncselekmények elkövetéséről legin77 1995-ben 18, tavaly 17 személy ellen indítottunk eljárást korrupciós jellegű ______________________________ kább 1992-től beszélhetünk. Az elkövetési magatartás jellemzője, hogy soron kívül engednek át valakit a határátkelőn, de azt már nehéz bizonyítani, hogy ezt az ismeretség miatt, vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében teszik olykor-olykor. E cselekmények felderítése és bizonyítása meglehetősen nehéz, ellene fellépni csak komoly, következetes megelőző munkával lehet. 1995-ben 18, tavaly 17 személy ellen indítottunk eljárást korrupciós jellegű ügyekben, valamennyien tiszthelyettesek voltak. Szeretném azonban hangsúlyozottan leszögezni, hogy az állomány többségének erkölcsi-fegyelmi helyzete szilárd, Sok szép példája van annak, amikor ellenálltak a kísértésnek. □ Elbocsátások? — Amikor a jogi alapja megvolt, akkor elbocsátottuk a vétkest. Sokirányú munkát végzünk e nemkívánatos jelenség felderítése érdekében, külön korrupció elleni ellen- zőrzéseket végzünk. □ A határőrségről szóló törvénytől mit várnak? — A legfontosabb, hogy keretet ad tevékenységünknek, meghatározza helyünket, szerepünket, feladatainkat. Biztonságosabbá teszi e szervezet működését.
