Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

KULTÚRA 1996. október 31csütörtök 12 Kelet-Magyarország Múzeumlátogatóknak A VMK felvirágzó évei A gazdaságra nézve inspiráló lehet, ha Szabolcs magára irányítja a figyelmet Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza — A közel­múltban jelent meg a szen­tendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum két munkatársa Balassa M. Iván és Zentai Tünde szerkesztésében egy kézikönyv a múzeumok emlékei, értékei iránt ér­deklődők számára. A „mú­zeumi enciklopédia” friss tájékoztatást nyújt az or­szág sok száz múzeumáról. A kötet megyei bontás szerint, alfabetikus rendben épül fel. A bemutatás Buda­pesttel kezdődik, hiszen itt találhatók a legnagyobb és leglátogatottabb múzeu­mok. Majd következnek a megyei múzeumok, az ugyanazon településen lévő más múzeumok, szakmúze­umok, tájmúzeumok, mú­zeumi kiállítóhelyek, em­lékhelyek. A múzeum leírásánál tá­jékoztatnak az intézmény alapításáról, feladatáról, a A Megyei... ...Tankönyvtár alapításának évfordulóján — november 4-én — regionális tanács­kozást szerveznek Nyíregy­házán, a megyei pedagógiai intézetben. A délelőtt fél ti­zenegykor kezdődő prog­ram keretében szó lesz — többek között — a NAT szellemében végzett tan- könyvkiadásról, új iroda­lom- és biológia-tanköny­vek használatának módsze­reiről. (KM) Korok, stílusok... ...a magyar művészetben címmel rendez kiállításso­rozatot a nyíregyházi Váro­si Galéria. A széria követ­kező tárlata a Képzőmű­vésznők századunk máso­dik felében címet kapta. A bemutatót november 6-án délután fél kettőkor nyitják meg. (KM) Megjelent... ...a nyíregyházi Stílus Iro­dalmi Társaság Parázs című folyóiratának október-no­vemberi száma. A lap beve­névadó személyéről, a mú­zeum épületéről, a gyűjte­ményről, tárgyakról, az ál­landó kiállításokról. Végig­kalauzol a nevezetes múze­umépületeken, felhívja a fi­gyelmet az építészeti kü­lönlegességekre, a páratlan értékű műkincsekre. A múzeumok ismertetése után a múzeumlátogatással kapcsolatos gyakorlati tud­nivalók következnek, mint pl. postacím, telefon, fax­szám, nyitva tartás, idősza­ki kiállítások, mozgáskorlá­tozottak látogatási lehető­ségei, kiadványárusítás, bü­fé stb. A reprezentatív kiad­ványt több mint kétszáz szí­nes fotó és reprodukció te­szi teljessé. A hézagpótló kiadványt hasznos haszná­latra ajánlom az olvasók fi­gyelmébe. (Magyarország múzeu­mai Múzeumlátogatók ké­zikönyve; főszerkesztő Ba­lassa M. Iván. Kulturtrade Kiadó 1996.) zető írása a társaság eddigi, két esztendőre visszatekin­tő tevékenységének ered­ményeit foglalja össze. (KM) Soltész Albert... ...nyíregyházi fetőművész retrospektív kiállítását ren­dezi meg a nyíregyházi Vá­rosi Galéria. A tárlatot no­vember 8-án 15 órakor nyitják meg. (KM) Musical... ...Show-ra várják az érdek­lődőket november 23-án 20 órától a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. (KM) Jegyzők... ...tartanak konzultációt a közoktatási törvényből ere­dő önkormányzati felada­tokról november 5-én dél­előtt fél tizenegytől Domb- rádon, a házasságkötő te­remben. A meghívott elő­adó: dr. Kisida Erzsébet, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. (KM) Kállai János Nyíregyháza (KM) — Jubi­leumra készül a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelő­dési Központ és Gyermek­centrum (VMK). Az évfor­duló apropóján azokat a sze­mélyeket kerestük meg, akik valaha — a távolabbi-köze­lebbi múltban — a „ház” élén álltak. Az igazgatók sorában a máso­dik Vida János volt, aki a posztot 1983 augusztusában vette át (jelenleg a megyei ön- kormányzat kulturális ügyek­kel foglalkozó főtanácsosa). — Amikor a ház vezetői székébe kerültem, akkoriban indult Nyíregyházán a szín­ház, gondok-bajok voltak a moziügyek körül, s a VMK is éppen csak, hogy túlvolt a szerveződés szakaszán. A me­gyei tanács művelődési osztá­lyának főmunkatársaként volt rálátásom a dolgokra, népmű­velői tapasztalataimat pedig járási felügyelői múltamnak köszönhettem. Elvégeztem a Kossuth Lajos Tudománye­gyetem népművelés szakát, két évig a régi városi művelő­dési központ igazgatóhelyet­tese voltam. A VMK vezetői feladataira felkértek; igent mondtam. — Előnyt jelentett számom­ra, hogy ismertem a VMK-t az indulás pillanatától, természe­tesnek tartottam az új — integ­rált megyei-városi — intéz­mény létrejöttét. Programadás Azt szintén tudtam, hogy a személyi állomány még nem rázódott össze, a ház 1983-ban is az útkeresés nehézségeivel küszködött. Céljaim között ennélfogva aligha szerepelhe­tett más, mint a profil kialakí­tása, a méretekbe illeszkedő formák megkeresése, a háló­zati-módszertani munka erősí­tése, a programszerű tevé­kenységek kimunkálása. Szó­val, abból profitáltam a kezde­tekkor, amit a korábbi gyakor­latom során szereztem. A beosztottjaimnak prog­ramot kellett adnom, meg kellett szilárdítani a munka- fegyelmet, ki kellett fundálni Molnár Sándor Vaja — Az előző részben idéztük R. Várkonyi Agnes megállapítását, mely szerint: a Thaly ébresztette Rákóczi-kul- tusz forró hangulata megte­remtette a lehetőséget Rákóczi Ferenc és bujdosótársai ham­vai hazahozatalának. Thaly azonban nemcsak szavakkal élesztette a Rákóc- zi-kultuszt, hanem cselekedett is. 1878-ban a Pesti Napló ha­sábjain felelősségre vonta Ti­sza Kálmán miniszterelnököt, amiért a törvényhatóságok sürgetése ellenére is késleke­dik intézkedni Rákóczi és buj­dosótársai sírjának felkutatá­sáról. Mivel Tisza arra hivatko­zott, hogy a sírok helye nem ismeretes, Thaly vállalkozott rá, hogy Törökországba megy és felkutatja a sírokat. Ere csak 10 évvel később 1888-ban ke­rült sor. Az első tájékozódás után a következő évben 1889- ben Braknói Vilmossal közö­Vida János főtanácsos az integrált intézmény (tíz kör­zeti ház tartozott hozzánk!) vezetési struktúráját, módsze­reit. A technikaiakkal együtt akkor 150 fős stábbal dolgoz­tam. — A tevékenységünk egé­szében hálózatjellegű volt. A jó működéshez ismemi kellett a megyét, a teljes közművelő­dési szisztémát. Emellett igen fontos, az alapkoncepcióba tartozó teendő volt kialakítani a programszerű helyi tevé­kenységeket, különös tekintet­tel a lakossági igényekre. A „ház” azért épült, hogy a 120 ezres megyeszékhely és a 600 ezres megye kulturális, műve­lődési értékeit megmutassa or- szágnak-világnak. Be kellett látni: a gazdaságra nézve ins­piráló lehet, ha Szabolcs „ki­nyílik”, magára irányítja kul­túrájával, művészeti kincsei­vel a figyelmet. — Az első évem — beval­lom — nagyon nehéz volt. Az intézményszerkezet kialakítá­sa sok fejtörést okozott, de az egyes területekre sikerült megtalálnom a legrátermet­tebb embereket. Simonná, Kézyné, Románé'— sokat se­gítettek, remek munkatársak voltak. Rólam azt tartották ak­kor: kemény igazgató vagyok. Lehetett benne valami. — Egy idő után éreztem: az embereim bíznak bennem; jó volt a kommunikáció, normá­sén végezte el a sírfeltárást, melynek a legizgalmasabb pil­lanatát így írja le: „A fej azonossága kétségte­lenül konstatálva volt... Ujja- immal nagy vigyázattal ki­emeltem a kifűrészelt kopo­nyarészletet, felmutattam, s leírhatatlan érzelmekkel kitö­rő öröm, lelkesedéssel kiál- tám: — A fejedelem feje. Megvolt tehát kezeimben az oly régen keresett drága fő, a legnemesebb magyarok egyi­kének a feje. II. Rákóczi Fe­renc hamvait megtaláltuk.” A fejedelem hamvai Kons­tantinápolyban, a lazaristák templomában nyugodtak. Ugyanitt volt édesanyjának Zrínyi Ilonának és idős fiának, Józsefnek a sírja is. A Zrínyi Ilona sírja közelében pedig megtalálták Bercsényi Miklós­áé Csiky Krisztina hamvait. A konstantinápolyi sírfeltá­rás után tizenöt esztendeig semmi sem történt. Hiába vol­tak Thaly forró hangulatú cik­kei, hiába volt a közvélemény sürgetése — az 1715. évi lisan alakultak a kapcsolatok. Szerencsés időszak volt a nyolcvanas évek eleje. Jók voltak az anyagi kondíciók, egy rendelet értelmében bele lehetett vágni különböző vál­lalkozásokba, a pluszpénzeket visszaforgatni a személyi állo­mány ösztönzésére. 24 óra munka — Persze, ezzel együtt ke­mény munkát kellett végezni. A huszonnégy órázást a világ legtermészetesebb dolgaként kezeltem magam is. — A tartalmi munka egyre színesebben alakult. Új for­mákkal próbálkoztunk. Fride- rikusz karrierje, ha úgy tetszik, a nálunk rendezett Csak ma cí­mű műsoraival indult. A szel­lemi rendszerváltást — ha nem hangzik nagyképűen — a magunk eszközeivel siettet­tük. Ratkó Józsefek Hangsúly című hangos folyóiratának mi voltunk a házigazdái. Izgal­mas volt a műsor, nekem pe­dig bőven marad izgalom a különböző vezetőkkel való vi­tatkozás idejére. A kirúgás ve­szélyével szembe kellett néz­ni, sokszor feljelentettek, de álltam a sarat. — A művészeti csoportjaink szépen megerősödtek, orszá­gos hírnévre tettek szert: pl. a Szabolcsi Szimfonikusok, a Nyíregyházi Vegyeskar, az If­jú Zenebarátok Kórusa. Sorra XLIX. törvénycikk még ér­vényben volt, és gátat vetett az érdemi intézkedésnek. Az utat, mely majd ezen akadály elhárításához vezetett, szintén Thaly Kálmán nyitotta meg. 1904 elején súlyos belpoliti­kai válsággal küzdött az or­szág, egyre mélyült az ellentét az ellenzék és a kormány kö­zött, nőtt a feszültség a nemzet és az uralkodóház kapcsolatá­ban. Thaly belátta, hogy a hely­zet további romlása súlyos kö­vetkezményekhez vezetne, ezért az 1904. március 10-i képviselőházi ülésen, mint az ellenzék Függetlenségi Párt tagja békejobbot nyújtott a kormánypárti Tiszának. Thaly közbelépése nyomán tehát lét­rejött a béke a trón és a nemzet között. Thaly nagy jelentőségű gesztusáért maga a király is ki­fejezte elismerését mégpedig királyi módon: levélben utasí­totta Tiszát, hogy intézkedjen Rákóczi és bujdosótársai ham­vainak hazahozataláról. Harasztosi Pál felvétele létesültek külkapcsolataink: Belgium, Franciaország, Len­gyelország. Mind többen sze­reztek tudomást a munkánk­ról. Lassacskán kialakult a nemzetközi rendezvényeink stabil vonulata. Az Országos Népművészeti Kiállítás, a Ka­rikatúra Biennálé, hogy csu­pán példákat említsek. Nagy- rendezvényeink közül egészen új volt Az amerikai film világa konferencia. — Megszerveztük a Tavasz Művészeti Hetek-et, a Ma­gyarországi Művészeti Főis­kolák Találkozóját, a megyék kölcsönös bemutatkozásának rendezvényeit, a videoszem- lét, a nosztalgia mozit. A legjobbak között — Hogy miként bírtuk az ezerféle tevékenységet? Ars poeticám volt: az embereket hagyni kell dolgozni. Az igen jó állomány élt a lehetőséggel, így lehettünk a nyolcvanas évek derekán az ország három legjobb művelődési központja között. — Négy év után, 1987-ben jöttem el a házból, vissza a megyei tanácsra. Akkor, ami­kor elkezdődött az anyagi megszorítások időszaka. No, persze nem ez volt az elsődle­ges ok, sok más motívum is közrejátszott az eljövetelem­ben. De ez már egy másik tör­ténet... Műkincsek Győr (MTI) — Előkerül­tek a győri oktatástörténeti kiállításról ellopott műkin­csek —• jelentették be a győri rendőrkapitányság sajtójékoztatóján. A nyo­mozás során kiderült, hogy a tolvajok október 20-án éjjel hatoltak be a Xantus János Múzeum Nefelejcs közi kiállítótermébe; a be­járati ajtóról a lakatot le­vágták. s XV-XVI. száza­di műtárgyakat vittek ma­gukkal. Az illetéktelen be­hatolást a rendőrségi ügye­letén nem jelezte a riasztó- rendszer, mert kikapcsol­ták. A hatástalanítás mi­kéntjéről a tárlatot biztosí­tó őrző-védő kft. egyik biz­tonsági őre világosította fel az elkövetőket. A 4,4 mil­lió forint összértékű műtár­gyakat — a két aranyozott ezüstkciyhel (egyik Má­tyás korabeli), továbbá egy aranyozott ezüst ivópoha­rat és három ezüstkanalat — budapesti orgazdáknál foglalta le a rendőrség. Archív felvételünk gr. Bercsényi Miklós rodostói házát és a magyarok utcáját ábrázolja. A ritka „képeslap" a vajai Vay Ádám Múzeum igazgatójának a gyűjtemé­nyéből származik KM-reprodukció Vayak a magyar históriában (4.) A sírfeltárás után tizenöt esztendeig semmi sem történt □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom