Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-31 / 254. szám
1996. október 31csütörtök GAZDASAG Keiet-Magyarorszag 13 Építési engedélyezés a századelőn Nyíregyháza (P. S.) — A Nyíregyházán bejegyzett Szabolcsi Agrár Takarékpénztár Rt. 1910. június 23-án 10893- as iktatószámon kérte meg Nyíregyháza város Tekintetes Főmérnöki Hivatalától a Széchenyi tér és az Iskola utca sarkán a Hoffman Adolf kereskedőtől megvásárolt telekre az építési engedélyt. Az építési engedély benyújtásának formai alapja az 1881. évi február 15-én kelt városi ülés által elfogadott építési szabályrendelet volt. A kérvény mellékletét képezte 1 példányban 7 db rajz az épületről, alaprajzok: pince, földszint és az emelet, továbbá jellemző metszetek és a két utcai homlokzati terv. Az építési bizottság a rendőrfőkapitány (Kertész Bertalan) és a városi mérnök (Nagy Elek), illetve a két szomszéd jelenlétében 1910 június 27-én a helyszínen szemlét tartott és az e napon összeült tanácsülésre a városi rendőrfőkapitány által „sürgősséggel” felterjesztett, helyszínen felvett jegyzőkönyvvel kapcsolatosan dr. Bencs Kálmán tanácsjegyző aláírásával a következő véghatározatot hozta: építési rendészeti szempontból a Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnak a Széchenyi téren lévő tulajdonát képező telken egyemeletes háznak, a bemutatott terv szerinti felépítésére köteles, a szomszédok felől önálló zárt tűzfal emelésével és tűzmentes tetőfedő anyag használatával. A jóváhagyott terv végrehajtásáért az építtető a vállalkozóval egyetemlegesen felelős, ettől való eltérés esetén 40 korona pénzbüntetés vagy egyes épületrészek lebontása rendelhető el. Amennyiben az építkezés befejeződött, akkor az építtető a rendőrfőkapitánynak jelentse be, hogy a használatba vételre a tanács az engedélyt megadhassa, mert addig nem vehető használatba a lakás, míg „az építési szabály- rendelet 38. paragrafusa alapján az építést az ott megjelent bizottság felül nem vizsgálta.” Ezt követően került kiadásra 4190 számon 1910. június 27- én az Építési Jegyzőkönyv, amelyben az alábbi kikötések kerültek: — Az utcavonal már kitűzetett — a szabályozás által nyert terület költségét az építtető a házipénztárba befizette. A véghatározatban foglaltakon túlmenően a hatóság megállapította, hogy a két szomszéd, Hoffman Adolf és Márton Emil az építkezés ellen kifogást nem emeltek: karóra, paticsfalra építeni tilos, új épületeknél utca felől tűzfalat alkalmazni, vagy véggel az utcára építkezni a belvárosban nem szabad. A lakóhelyiségek belmagassága legalább 3,0 méter legyen, a földszinti padozat az utca magasságánál 0,5 méternél magasabban legyen, a padlózat a takaréktűzhelyek körül vagy téglával vagy vaslemezekkel burkolandó, minden új ház a belvárosban az utca felől csatornákkal ellátandó. Az engedély utolsó mondata tartalmazta, hogy az építkezés vezetésére bejelentett felelős személyt meg kell nevezni. Ez később történt meg, mert a Nyírvidék 1910. július 10-i száma arról tudósít, hogy az Agrár Takarékpénztár építendő palotájára az árlejtést a mai napon megtartották. Ajánlatot tettek: Király Sándor Nyíregyháza 179 500 korona, a Szuchy testvérek Nyíregyháza 199 000 korona, Bleuer Ödön Nyitra 180 000 korona és Koch Richárd és Kallós Adolf Budapest 167 000 korona értékben. A Takarékpénztár vezetése a Koch és Kallós cég ajánlatát fogadta el. Az egyemeletes épület építéséhez kötelesek hozzáfogni. A közterületen sokáig tárolt anyag már ebben az időben is felháborodást váltott ki a lakosság körében, mert 1911. február 27-i keltezéssel a városi mémökhelyettes, Kovács Tibor feljegyzést küld a polgármesternek, hogy a kivitelezők három napon belül szállíttassák el az épület előtti térről az állványok leszedése után a gerendák és a deszkák nagy tömegét. Ez meg is történt március 30-ig. Az építkezés befejeztét 1911. május 1-jén felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint bejelentették, mert a rendőrfőkapitány a városi mérnök és az orvos (dr. Saáry Sándor), valamint az építőmesterek jelenlétében a helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy az építkezés a terveknek megfelelően készült, a lakhatási, illetve a használhatási engedélyt kiadhatónak véleményezi, mert úgy közegészségügyi, mint közrendészeti szempontból kifogástalanul építtetett. Az 1911. május 8-án tartott tanácsülésen meghozták a K 7758 számú véghatározatot, mely kimondja, hogy a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár által a Széchenyi téren épített bérház lakhatására a használatba vételi engedélyt megadja, mert a helyszínelő bizottság javaslata alapján közrendészeti és tűzrendészeti kifogás nem merült fel. Aláírta Májerszky Béla polgármester és dr. Bencs Kálmán jegyző. Áttekintve az engedélyezési eljárásokat ill. az építkezésre magára költött időt, kiderül, hogy az első engedélyek benyújtásától a használatba vételi engedély megszerzéséig nem telt el egy év, ami mai szemmel nézve is rekordnak számít. A városkép ez időben alakuló képét tekintve úgy gondolom van mire és kire visszanézni, hacsak másra nem, a közelmúltban többszörösen elfogadott, majd megváltoztatott városrendezési tervre gondolunk. Tagosítások Magyarországon A lengyelországi... ...népi privatizációban 27,4 millió felnőtt lengyel polgár vehet részt, akik darabonként 20 zlotys rögzített áron vásárolhatják meg a vagyonjegyeket. (MTI) Lejár az Európai... ...Unió húsbehozatali tilalma november 2-án, melyet Szerbia délkeleti része ellen rendeltek el a száj- és körömfájás járvány miatt. Japán... ...gazdaságelemzők felmérése szerint országuk a fejlett iparú országok között az utolsó a munka termelékenységét tekintve, míg a listavezető az USA, a második helyen pedig Olaszország áll. (MTI) Nyíregyháza (KM - T. K.) — A föld ismét visszanyeri méltó, régi tekintélyét, ezt láthatjuk az új földosztások, az árverések során. Régi sebek fakadnak föl, generációk óta hordozott sérelmek törnek felszínre azzal, hogy ismét földhöz juthatnak családok ezrei, tízezrei. Vajon hová nyúlnak vissza az ősi ellentétek? Kinek van igaza, egy-egy birtokvita során? Egyebek mellett ezek az izgalmas kérdések is terítékre kerülnek abban a tudományos igénnyel összeállított munkában, amelyet Nádasdi József \ a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főiskolai tanára készített. A Stúdium Kiadó nemrégiben jelentette meg a Tagosítások és birtokrendezések Magyarországon a XIX. század közepétől 1956-ig címmel. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közleményei sorozatban napvilágot látott mű képet rajzol a paraszt-, a törpe- és kis- birtokok elaprózódásáról. Felmerül a kérdés, miért szükséges egyáltalán a birtok- rendezés? Akinek volt ügye valaha is a földhivatalban, jól tudja, hogy hosszú átfutási idővel dolgoznak, viszont precízen rögzítik a mindenkori tulajdoni állapotot. A huszadik század első évtizedeinek birtoktagosításai érzékelhetők még ma is az új földtulajdonosok vagyoni helyzetében. A politikai pártok is zászlajukra tűzték ezt a témát, bizonyára nem véletlenül. Tették ezt azzal a céllal, hogy a magyar paraszt, a falun élő munkás és értelmiségi egyaránt fontosnak érzi a megélhetés forrásának számító földet. Nem kerülhette meg a szerző az erőszakos tagosítások témáját sem, hisz melyik család ne emlékezne felmenői közt a tömeges kollektivizálás túlkapásaira. Ezekből pedig le kell vonnunk a tanulságot, mondja Nádasdi József, hisz a történelemből nem tanulni nem pusztán bűn, hanem hiba. Az 1949-től 56-ig tartó tagosítások szinte felmérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoztak a magyar mezőgazdaság szenvedő alanyainak, a parasztságnak, de az egész országnak is. Az információkban gazdag művet haszonnal forgathatják nemcsak a kutatók, hanem a földvagyon iránt érdeklődők is. Nyírteleki kisgép Nürnbergben Nyírtelek (KM) — Kétévente a németországi Nürnberg ad otthont a kertgazdálkodási és kommunális kisgépek nemzetközi szakkiállításának, amely a világon Gala-Bau néven ismert. A bemutatkozón részt vett a német Sperber cég is, a nyírteleki Agrogép Kft. többségi tulajdonosa. A nyírtelekiek idén termelésük ötven százalékát, a kisgépekhez, kis- traktorokhoz készült kiegészítőket az anyavállalat megrendelésére szállítják Németországba, amely mindezeket nemcsak ott forgalmazza, hanem egy részét tovább exportálja például Olaszországba és Franciaországba, mondta a hazaérkezés után Nagy Sándor ügyvezető igazgató. Ezért nem volt meglepő a nyírtelekiek számára, hogy a Gala-Baun közel 20 standon a kiállított gépeket az Agrogép Kft.-nél gyártott kiegészítőkkel szerelték fel. Emellett a nürnbergi kiállításon a nyírtelekiek — köztük a tervező A cégvezető és a tervező mutatta be az újdonságot Amatőr felvétel A szakember válaszol Nyíregyháza (KM) — Szakember válaszol című sorozatunkban kedden ezúttal Szénégető László a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője várta a Ke- let-Magyarország olvasóinak kérdéseit. A telefonálók legnagyobb része a kárpótlással kapcsolatosan érdeklődött. Néhányan most döbbentek rá, hogy már jóvá tehetetlenül elmulasztották annak idején a kárpótlási igényük benyújtását. lJ Hol van a megyében még kárpótlási földterület? — kérdezték többen. — Az I.-es kárpótlási földalapok — egyetlen szövetkezet: a Kocsord, Opályi és Mátészalka településeken érintett mátészalkai „Krasznamenti” kivételével — már „elkeltek”. A Il-es kárpótlás földalapja, ami a volt Á.G.-ok és egyéb állami földterületeket jelenti, még részben licitálható. Ugyanis a 20 hektár fölötti területeket meg kellett bontani 80-20 százalékos arányban az előnyt élvező helyben lakók és az országban bárhol élők között. Figyelni kell a Magyar Közlöny, vagy az Új Magyarország kárpótlási hirdetéseit, s akinek még van saját jogú kárpótlási jegye, bárhová akár még Sopronba is elmehet licitálni arra húsz százalékra. O Kárpótlás során el nem kelt szövetkezeti földekre lehet-e még licitálni? — szólt mások kérdése. — Ezekre a földterületekre licitálás már nem lesz. A törvény szerint ezek a földek a részarányalapot növelik oly módon, hogy a szövetkezet a vagyonnevesítést szabályai szerint a tagok között szétosztja, és az így keletkezett részaránytulajdonosok nyilvántartását megküldi a földkiadó bizottságoknak kijelölésre. O Mi a felettes szerve a földkiadó bizottságoknak, érdeklődtek többen? — Nem az FM Hivatal, mint sokan gondolják. A hivatalnak csak a földtulajdoSzénégető László Harasztosi Pál felvétele nos által megfelebbezett földkiadó bizottsági határozatok esetén van joga másodfokon eljárni és törvényes útra terelni a földkiadási eljárást. Valódi „felettes szervnek” a részaránytulajdonosok közgyűlését kell tekinteni, akik megválasztották a földkiadó bizottságok tagjait, s akiknek ez a bizottság beszámolási kötelezettséggel is tartozik. Tehát a közgyűlés választotta, s válthatja is le a bizottságot, illetve egyes tagjait. O Sokan panaszolták —- köztük özv. Jónai Sándorné is Újfehértóról —, hogy az FM Hivatal nem tud dönteni a részarány tulajdonú földekkel kapcsolatos másodfokú eljárása során. — Valóban így van több esetben is, mivel a földkiadó bizottságok nem küldik be a fellebbezés elbírálásához szükséges iratokat. Előfordult például, hogy másfél éve húzódik az egyik ügy éppen az érintett földkiadó bizottság időhúzó magatartása miatt. Ez nem más, mint a joggal való visszaélés. Másik helyen megtagadják az iratokba való betekintés lehetőségét, a felvett jegyzőkönyvekről fénymásolatok elkészítését. Holott valamennyi földkiadással kapcsolatos dokumentum nyilvános az érintett állampolgárok számára. Ezekben az esetekben egyértelműen felvetődik a helyi önkormányzatok segítőkészségének hiánya is! Tőzsde 1 •1 ■11 1""Tw'1'11M"' \ 1á il*I Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) 1996. október 30-án: 3592,55 (+75,16) Érvényben: 1996. október 30. Valuta Deviza Kanadai dollár 116.93 119,15 118,14 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 524,82 535,02 529,83 Német márka 104,16 106,22 105,10 Angol font 253.22 257.98 257.32 Norvég korona 24.62 25.10 24.82 Ausztrál dollár 124,32 126.72 125.63 Olasz lírai 1000) 103,37 105,39 104,92 Belga franki 100) 505.62 515.64 509,92 Osztrák se. 14,80 15.10 14.94 Dán korona 27,10 2764 27,34 Pori. esc.(lOO) 102,89 104.89 103,87 Finnmarka 34.76 35.44 35.09 Spanyol pes.l 100) 123,42 125Í84 124,58 Francia frank 30.78 31.38 31.05 Svájci frank 125,37 127.89 126.50 Holland fonni 92.85 94.69 93,69 Svédkorona 23.99 24,45 24J20 ír font 255,39 260.33 259.30 USA dollár 157.18 160.24 158.79 Japánjen(iOO) 137.57 140,39 138,83 ECU 199.38 203.26 210 Fekete Lajos — a Sperber céggel közösen egy Kubota kis- traktorra szerelt fűfelszedőt mutattak be, amelyhez a fülkét egy olasz beszállítótól rendelték meg.
