Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök 8 Kelel-Magyarorszag ÉLETÜNK ŐSZÉN Eltartottan, öregen Nyíregyháza (KM) — So­kan vannak azok, akik idős korukra, nyugdíjas éveik könnyebbé tétele érdekében tartási szerződés megköté­sére szánják el magukat. Nekik jó tudniuk, hogy a tartási szerződés olyan va­gyonjogi megállapodás, melyet a polgári jog szabá­lyoz. A törvény szerint tar­tási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik fe­let megfelelően eltartani. Ez nem korlátozódhat a létmi­nimumot jelentő szűkös tar­tásra, hanem az eltartott kö­rülményeihez, korához, anyagi helyzetéhez, egész­ségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó tartást jelent. Az eltartó kö­telezettsége az élelmezésen és a megfelelő lakhatás biz­tosításán túl a gondozásra, gyógyításra, ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A szerződés a jogosult ha­láláig áll fenn, ezért a jogi nyelvezetben „szerencse­szerződés” elnevezést ka­pott. Előfordulhat, hogy az eltartott a szerződés megkö­tése után rövid időn belül meghal, és az eltartó a meg­szerzett vagyonnak csak csekély részét fordította tar­tásra, tehát anyagilag kifeje­zetten jól jár. Ezzel szem­ben áll az eltartónak az a kockázata, hogy az eltartott halálának időpontja kiszá­míthatatlan, előfordulhat, hogy a lakás értékét megha­ladó szolgáltatásokat telje­sít, amíg a tulajdonjoghoz hozzájut. A régi bírói gya­korlat erre egyáltalán nem volt tekintettel, ma már ru­galmasabb, egyes esetekben lehetővé teszi a feltűnő aránytalanság kiegyenlíté­sét. A tartási szerződést írás­ban kell megkötni, már csak azért is, mert ingatlanátru­házásról van szó, de fontos ez a bérleti jog megszerzé­sénél is, mivel a tartási szer­ződések nagyon sokszor vi­tába torkollnak. Annyira ké­nyes viszonyokról van szó, hogy gyakran a legjobb szándék mellett sem képe­sek kiegyezni a felek. Az írásbeli szerződés vita ese­tén megkönnyíti a döntést, és megvédi az idős, kiszol­gáltatott helyzetben lévő el­tartottjogait. Ha az eltartott a tulajdonában levő ingat­lant azonnal az eltartóra ru­házza, mód van arra, hogy az eltartó tulajdonjogának bejegyzésével egy időben a tartási jogot az ingatlan­nyilvántartásba bejegyez­zék. A tartási kötelezettség elmulasztása esetén a jogo­sult az ingatlanból a végre­hajtásra vonatkozó szabá­lyok szerint kielégítést ke­reshet. A természetben történő tartás sokszor az eltartó leg­jobb szándéka ellenére is le­hetetlenné válik. A bírói gyakorlat elsődlegesen ezt a megoldást támogatja, hi­szen az eltartók esetleg már hosszú időn át megfelelően gondoskodtak az eltartott­ról, márpedig igazságtalan lenne megfosztani őt addigi munkájának eredményétől. Az a legjobb megoldás, ha a szerződést járadékká ala­kítja, tehát az eltartó csak egy meghatározott összeget fizet havonta, amiből az el­tartott gondoskodik magá­ról. Védőoltás kérhető Nyíregyháza (KM) — Inf­luenzajárvány jelenleg nincs, szórványos megbete­gedések azonban előfordul­hatnak. A mostanában je­lentkező megbetegedések többségét azonban nagy va­lószínűséggel nem influen­zavírusok okozzák. Hosszú ideje nem volt ar­ra példa Magyarországon, hogy ősszel kezdődött vol­na egy influenzajárvány. Most sem erről van szó. Az influenzaszerű megbetege­dések oka az, hogy az év­szakhoz képest szokatlanul hűvös időben csökken a szervezet ellenálló képessé­ge, amely így kiszolgálta­tottabb az influenzához ha­sonló tüneteket — hőemel­kedést, felsőlégúti panaszo­kat okozó — vírusoknak. Ezek közül jelenleg főleg az abszolút ártalmatlan nátha­vírusok okozhatnak pana­szokat. Egy esetleg influenzajár­ványra mindezek ellenére már most érdemes felké­szülni. Mint a főorvos el­mondta: októbertől már kaphatók a patikában azok az új szérumok, amelyeket az Egészségügyi Világszer­vezet ajánlása alapján, a ví­rusok változékonyságát kö­vetve készítettek el az oltó­anyaggyárak. A szakember azt ajánlja, hogy akik tarta­nak a megbetegedéstől, no­vemberben oltassák be ma­gukat. A szérumok általá­ban fél évig tartó immuni­tást biztosítanak vagy ha mégsem, akkor is sokkal enyhébb az influenza lefo­lyása, mint egyébként len­ne. Olcsóbb gyógyszerek, új készítmények Nyíregyháza (KM) — Is­mét ingyen juthatnak a leg­fontosabb gyógyszereikhez október 1-jétől az epilepszi­ás betegek, s ugyancsak ok­tóbertől olcsóbb lesz né­hány szemészeti készít­mény, s huszonnyolc import gyógyszerért is a jelenlegi­nél kevesebbet kell majd fi­zetni a patikákban. A külföldi gyártók ezúttal elsősorban vérnyomáscsök­kentő és immunológiai sze­rek, valamint antibiotiku­mok árát mérsékelték. Ez utóbbiak között van például • az egyik leggyakrabban al­kalmazott szer, a Zinnat is. Az érintett 28 termék átla­gosan 10-30 százalékkal kerül majd kevesebbe. Az árváltozásokkal egy időben 267 új patikaszer is forga­lomba kerül, és több száz, Magyarországon eddig nem forgalmazott úgynevezett homeopátiás készítmény is megjelenik a gyógyszertá­rakban. Fogyatkozik a férfinép Évről évre többen lesznek • Fiatalon, rokkantán • Segítség csak szűkösen Nyíregyháza (KM) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának egyötöde nyugdíjas korú, itt él az or­szág munkavállalási koron felüli népességének 5 százalé­ka. A nyugellátásban része­sülők száma évről évre nö­vekszik, melynek egyik oka lehet, hogy az éleződő foglal­koztatási problémák hatásá­ra egyre gyakoribb lett a kor- engedményes és az előnyug­díjazás, egyre többen mene­külnek a szerény, de biztos és kiegészíthető jövedelmet ígé­rő rokkantosításba. 1995. év­ben például a teljes saját jo­gú nyugdíjas állomány gya­rapodását 80 százalékban a rokkantosítás eredményezte. A rokkantsági nyugdíjasok száma, aránya Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kiugró­an magas. Míg az öregségi nyugdíjasok mintegy 4 száza­léka él a megyében, addig a rokkantsági nyugdíjasok közel 8 százaléka — mondja dr. Ko­vács Árpád, a megyei önkor­mányzat osztályvezetője. — A nyugdíjasok korössze­tételét figyelembe véve meg­állapítható, hogy az öregségi nyugdíjastábor egyre öregebb, miközben a rokkant nyugdíja­sok köre fokozatosan fiatalo­dik. Néhány évre visszatekint­ve jelentős mértékű a 60-64 és 65-69 éves öregségi nyugdíjas férfiak számának és arányának csökkenése, számuk 1988. és 1996 januárja között 4000-rel esett vissza! Ez összefüggésben van az­zal, hogy a legidősebbek, a 70 évesek és azon felüliek várha­tó életkora növekszik, a többi korcsoporté pedig folyamato­san csökken. Sajnos egyre ke­vesebb férfi éri meg nyugdí­jazását, és egyre rövidebb ide­ig élvezi a nyugdíjas éveket, s ez a kedvezőtlen folyamat je­lenleg már a nőknél is elindult. OA szabolcsi nyugdíjasok a legrosszabbul fizetettek? — Sajnos, ezt nyugodtan el lehet mondani. A nyugellátá­sok reálértékét a 80-as évek vé­géig sikerült megőrizni, azóta viszont számottevő reálérték­csökkenés következett be. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben a nyugellátások összege is elmarad az országos átlagtól, az öregségi és rokkantsági nyugdíj annak mintegy kilenc­tizedé. A megyei keresetek egyébként is tartósan 10-15 százalékkal kisebbek az orszá­gosnál. Egyetlen kivétel az öz­vegyi nyugdíjak esete, me­lyeknek összege viszont jól megközelítik az átlagot, mivel ezek nagymértékben egysége­sített kifizetések. — Az öregségi és rokkant­nyugdíjak reálértéke a megyé­ben mintegy 7 százalékkal mérséklődött 1995 és 1996 márciusa között, az özvegyi nyugdíjé pedig ennél is na­gyobb mértékben. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjak reál­értéke 1996 márciusában az 1991. márciusinak háromne­gyede körül alakult, az özvegyi pedig ennek kéttizede volt. A megyei öregségi nyugdíjak át­laga 1996 márciusában 17 387 Ft, a rokkantsági 15 660 Ft, az özvegyi 12 842 Ft volt. Az öregségi nyugdíjasok több mint fele 14 és 20 ezer Ft kö­zötti ellátmányt kap, 26 száza­lékuk nyugdíja a 14 ezer forin­tot sem éri el. Nagyobb, 25 000 Ft-ot meghaladó összegű ellát­mányban a nyugdíjasoknak mindössze 7 százaléka része­sül megyénkben. A nyugdíjak reálértékének megőrzése, a nyugdíjasok számának emel­kedése és a tartósan magas inf­láció miatt egyre több forrást igényel, ezért a nyugdíjrend­szer finanszírozhatósága egyre élesebben vetődik fel. — A megyében a szociális alapellátás, így a szociális ét­keztetés, a házi segítségnyújtás és az idősek klubja intézmé­nyesített formában szinte vala­mennyi településen működik. A tartós bennlakásos szociális ellátást 31 intézmény biztosít­ja a megyében, összesen 2686 férőhelyen. A települési ön- kormányzatok fenntartásában 10 intézmény működik 719 fé­rőhellyel, az egyházi otthonok száma 9, 379 férőhellyel, és magánotthon is működik a me­gyében, összesen 50 férőhely- lyel. Megyei fenntartásban 10 bennlakásos szociális intéz­mény működik, melyekben a rendelkezésre álló férőhelyek száma 1538. A szociális alap­ellátás színvonala megközelíti az országos átlagot, a szakosí­tott szociális ellátást illetően a rendelkezésre álló férőhelyek száma a jelentkező igényekhez viszonyítva kevés, amit jól mu­tat, hogy a 10 ezer 60 éven fe­lüli lakosra jutó férőhely tekin­tetében a megyék között a 12. helyen állunk. Lényegesen rosszabb a helyzet a 10 ezer 60 éven felüli lakosra jutó idősko­rúakat ellátó otthonok férőhe­lyeinek vonatkozásában, ahol a megyék között a 18. helyen állunk. Az 1993-ban hatályba lépett szociális törvény a legrászorul­tabb lakossági rétegek, csopor­tok számára keretjelleggel fo­galmazta meg a különböző ter­mészetbeni és pénzbeni támo­gatási formákat, melyek igény- bevételének feltételeit vala­mennyi helyi önkormányzat saját rendeletben szabályozta. Miképpen tudnak segítem? —Az alacsony jövedelműek támogatására eseti segély, la­kásfenntartási támogatás, köz- gyógyellátási igazolvány for­májában nyílhat lehetőség, de a jogos igények kielégítésének egyre inkább határt szab az ön- kormányzatok szűkös költség- vetése, helyenkénti teljes pénzügyi csődje. Családok tíz­ezrei élnek teljes létbizonyta­lanságban. Terefere hármasban Harasztosi Pál felvétele Földadta sors Nagycserkeszen Kitelepítették, a föld alatt dolgozott, most pedig gazdálkodik • Az öreg gazda Nábrádi Lajos Nagycserkesz (KM) — „Köő valamibű pínzt csinányi” — mondja, közben a gömbölyö- dő disznóira mutat. Aztán körbevisz a takaros portán, lemegyünk a kert végébe is, ahol őszi növények várnak betakarításra. Olyan ez a hely, mint egy kis Edénkért. Némi túlzással Noé bárkájá­hoz is hasonlíthatnánk, hi­szen sokféle állat él és virul ezen a helyen. Nagycserkesz szélén, ahol a 73 esztendős Szabó Sándor bácsi a gazda. A tájszólására rögvest ma­gyarázatot ad: „A Felvidék­ről gyüttem, majdnem ötven esztendővel ezelőtt.” Aztán sorolja, hogy dehogyis jött ő, inkább hozták, kénysze­rítették. Pozsony közelében, Taksonyfalván állt a szülői há­za. (Látszik rajta, hogy gondo­latai most oda repülnek és a te­kintete egy kicsit fényesebb lesz.) A kényszerlakhelyet itt, Nagycserkeszen jelölték ki, itt eresztettek új gyökeret a szülei, s ő maga is. A taksonyfalvai házba meg szlovák családot te­lepítettek. „Szüleim ebben az áldott nagycserkeszi földben nyugszanak, itt fogok nyugod­ni én is.” — Messze van még maga a nyugvástól, sőt nyughatatlan, nyüzsgő-mozgó ember hírében áll — mondom neki. Helyesel és magyarázza: azért kellett egy kicsit várni rá, mert éppen ma délután adott le két bikát a felvásárlónak a tamásbokori átvevőhelyen. Mutatja kérges nagy tenyerét és dicsekvés nél­kül közli: mostanában is szo­kott kaszálni. Azzal folytatja, hogy tizenegy éves kora óta dolgozik a földeken, illetve a föld alatt. Az utóbbi állításra magyarázza, hogy az ötvenes évek elején Budapesten részt vett a földalatti vasút építésén. Ehhez is csap egy kis színes történetet: — A menyasszonyomnak nem vót jövedelme, elintéz­tem, vagy a vasútépítők kony­háján legyen neki egy kis mun­ka. Együtt vótunk Pesten is, az­tán összekötöttük az életünket. De hazajöttünk. Nekem ez az igazi hazám. Itt élünk azóta is a földből. A föld határozza meg a sorsunkat. Leülünk a nyárikonyha régi­módi asztalához beszélgetni. Mindjárt az elején az jár az eszemben: a népi írók—ha ma is lennének — milyen szép re­gényt tudnának kanyarintani Sándor bácsi életútjáról. Eme életút vázlata a következő. A helyi téeszben túrta, művelte a földet a nyugdíjazásáig. 7500, azaz hétezer-ötszáz forint volt a kezdő nyugdíja. Nem is anya­gi okok miatt, inkább megszo­kásból, vagy egyfajta becsület miatt dolgozik tovább nyugdí­jasként is. A rendszerváltás után vettek egy kis földet. Haj­naltól estig talpon van. Hang­súlyozza: csak néhány hektár földje van a családnak, de a portán a fólia alatt tavasszal is, ősszel is virul valami. Ta­vasszal palánták, most meg krizantémvirágok, halottak napjára szánva. Az udvaron az istállók felé sétálunk. Kétfelé mutat: „Jobbról is, balról is a család­tagjaim laknak. Két lányom van és négy unokám.” Sándor bácsi felesége, Róza néni most éppen az udvaron lévő kondér- ban a disznók vacsoráját készí­ti. Az egyik lányuk a fólia és az üvegház alatt szorgoskodik. Egy unoka, Laci, lucernát szed a nyulaknak. Idilli ez a környezet a váro­si embernek. A sok aprójó­szág és a tehenek közelében fe­hér kuvasz kutya morog vala­miért. Talán a közelben lustál­kodó macskára haragszik. Az öreg az istállóból kivezet egy szép lovat: „Lóra, unokák!” S felpattan a lóra Csilla, majd Laci. Sándor bácsi monológja: — Mindenféle munkára és persze tanulásra, meg emberi tisztességre nevelem az unoká­kat. Nem politizálok, de hadd mondjam meg, hogy régen összetartóbbak, dolgosabbak, becsületesebbek voltak az emberek. Nem jó ez a furcsa mostani politika, a mezőgaz­daságnak rangot kellene adni. Járok a nyíregyházi állatvásár­ra, az asszonyok árulnak To­kajban és Tiszavasváriban is. A sok munkánknak alig van haszna. Nem adom fel. Bírom még a munkát. Az utóbbi idő­ben nem szedek gyógyszert. Bort iszom helyette. Persze csak keveset. A lóistálló gerendáján üres a fecskefészek. Az öreg mondja, hogy a minap szálltak el a fecs­kék, mert hogy nekik két hazá­juk van. Neki csak egy. Az it­teni... Lóra, unokák! A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom