Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

Í99Ö. AUGUSZTUS J., SZOMBAT 1\UpKtlCL * JA AiVt ti ti vtol MtLLhKLETE A magyar epika az utóbbi évtizedek­ben valóban jelentős változásokon ment át, szemléleti és poétikai szem­pontból is gazdagabbá, többrétűvé vált. A legutóbbi évtized azonban el­sősorban azt értékelte, azt reklámoz­ta, amit posztmodernnek lehetett ne­vezni, vagyis ami radikálisan újító­nak mutatkozott, s a hagyománnyal inkább ironikus-játékos kapcsolatot ntar,tott- Jgy ó1™­tatlanul kevesebb S figyelem esett — íkií'(iySwkjUitjiy. s esik ma is 17nlíM allín- <*r*wazoKra az aiKO **»»*>> tokra, akik csak K&áxbS To;^, XiW .XáZ , , Kötik WmzA: 300311 3Z CftC" lemben nevezhe- tők posztmo- ~W ~J / dernnek, hogy ■ ^ ^-------------- maga a kor ilyen, s ők is e kor részesei. Közéjük tarto­zik például a néhány éve feltűnt, s egyelőre még az irodalmi lexikonból is hiányzó Kállay Adél, aki csönde­sen, de igen figyelemreméltóan építi a maga pályáját. A júliusi folyóira­tokban három helyen is megjelent el­beszélése, s ez a véletlenszerű tény szinte önként kínálja, hogy foglal­kozzunk velük. Eleve az is örömteli, hogy tovább bővül a magyar elbeszé­lésirodalom, ugyanis a novella meg­lehetősen hullámzóan van magas színvonalon jelen epikánkban, s az e műfajban feltűnő alkotókat hol a re­gény, hol a dráma, hol más műfaj csábítja el e formától. Kállay Adél nagyon jól megtanulta a novellaírás mesterségét. A Tiszatájban olvasható a Hábo­rús történet című sorozatnak A szö­kés című darabja. Első világháborús történet, a szibériai hadifogság ke­gyetlen viszonyainak érzékletes meg- elevenítésével, néhány férfi szereplő­vel. Konkrét és elvont jelentésrétegek épülnek egymásra, a rég lezárult múlt kel ismét életre, pedig látszólag időszerűtlen a témaválasztás. A Te- rézke a Holmi lapjain kapott helyet. A portré egy csúnya lányt mu- „’“1 tat be, aki szí- m i i (É & V * ÍsÉctI nésznő szeretne W 1I Jf m rS fuKUk lenni, s álma ta- .i . Ián sikerülni is I 1 fog. A Hitel lap­jain a Hazatalál- ' '*v -""l ni is portré, egy hányatott sorsú * “ — cigánykisfiúé. Csupán e három elbeszélés alapján is összetett írói világot ismerhet meg az olvasó. Sütő András is azok közé a próza­írók közé tartozik, akik abbahagyták a novellaírást, ő a dráma és az esszé kedvéért. A Somogy júliusi-augusztu­si kettős számának erdélyi tematiká­jú összeállításában szerepel annak a televíziós portréfilmnek a szövege, amelyet először 1982-ben sugároz­tak. A főszerep természetesen az íróé, de megszólal édesanyja, édesapja, ro­kona, tanára, s Balogh Edgár is. Az élőszóbeli vallomás látszólagos kö­tetlensége az esszékből megismert nyelvi pontossággal és szépséggel dú­sul fel, s ennek eredetéről az édes­anya megszólalása is sokat elárul: onnan is való az örökség. Kár, hogy ez idáig csak emlékezetünk őrizhette e portréfilm szövegét, amellyel ennyi idő után is élményszerű a találkozás. A Forrás kö- II iWx ff H vetkezetesen fog- ■1 m ■■ lalkozik Németh fii László életművé­wm f vei. Ezúttal HJp VÉk Olasz Sándor az 1 író világiroda­lom-képéről és lift - kulturaelmelete­XwVh * M ről, Monostori------------------------- Imre pedig az életmű nyilvánvalóan legvitatottabb, máig legtöbb vihart kavaró köteté­ről, a Kisebbségben-ről írt tanul­mányt. A Kállayak ezer éve A 108 honfoglaló ősnemzetség egyikének leszármazottai Megyénk honfog­laló nemzetsége­iről a krónikák nem szólnak, családkutatók a nemzetségi címer alapján feltételezik a me­gyénkben őshonos Balogsemjén nemnek, a honfoglalás korára visszanyúló eredetét. A nemzetség első név szerint ismert őse Ubul de genere Bolug-Simian (=a Balogsemjén nemből származó Ubul), ki a Kálmán her­ceg által vezetett 1214-16. évi Gácsország elleni hadjáratban szerzett érdemeiért (és Egyed testvére ottani haláláért) II. András királytól a napkori (Nunkupul) és guthi (Töth) pusztákat kapta adományban. Az árpádházi és vegyesházi ki­rályaink oldalán mindvégig példás vitézséggel harcoltak, ezért újabb és újabb adomá­nyokban részesültek, illetve erősítették meg őket szerzett ősi birtokaikban. Ubul leszár- mazottainak 1325. évi nagy birtokosztoszkodásáról fenn­maradt okmány a bizonysága, a több megyére kiterjedt földes­úri jogaiknak. Ubul másodszü­lött fiától, Mihály comestől ered a máig fennmaradt Kál- lay-család. A Balogsemjén nem eredeti szállásterülete jól rekonstruál­ható. A nemzetség nevét tartot­ta fenn a Szamosmenti, illetve a nyírségi birtokaik központja, a szatmári (Kér-)Semjén és a szabolcsi (Kálló-)Setnjén. Szat- márban hozzájuk tartozott Pa- nyola, Dománhida, Szamoskér, Szabolcsban pedig Béltek, Biri, Igrici, Kiskálló-Födémes, Nagykálló, Napkor, Oros, Si­ma, Szentmihály, Tót(kálló), Túra. A 13. szd. utolsó harma­dában az Abákkal vetélkedve valamennyi szabolcsi és szat­mári birtokukat elvesztik, s csak Károly Róberthez csatla­kozva (az 1312. évi rozgonyi csata után) jutottak vissza ősi tulajdonaikba. A nemesség birtoklási viszonyainak 1549. évi összeírásakor a Kállayak 770 portával rendelkeztek, az 1784/85. évi népszámlálás birtokokra vonatkozó adatai szerint 13 települést birtokoltak (a 15. században még 35-38 falu urai). A va- gyonosztoszkodás, és osztályos perek kö­vetkeztében a 18-19. századra anyagi ja­vaik igen összeszűkültek, ekkorra már másfél száznyi hasonló gazdagságú család élt Szabolcs vármegyében. A hajdan szebb napokat látott középbirtokos voltukat, egyre inkább csak a hivatalt vállalók tud­ták megőrizni. A nemzetség tagjainak az országos poli­tikában való részvétele IV. László királytól vette kezdetét; ez időtől sűrűn emlegetik az oklevelek Ubul fia Mihály ispánt, akinek fiai István és Pál mester szintén bizalmas hívei voltak a királynak. Mihály comesnek mind a négy fia mester (magister) volt, — ez feltételezhetően a társadalmi rang kife­jezője volt, és a magasabb iskolai végzett­ségre is utalt. A családtörténet bizonysága szerint, a nemzetségben a tanulás és a tiszt­ségvállalás hagyományként öröklődött. A Kállayak már a 14. században felke­rültek a királyi udvarba, azonban nem tudták kihasználni a lehetőségeiket. Évszá­zadok alatt jegyzők, szolgabírók, alispá­nok, főispánok, diétái követek, országgyű­lési képviselők, katonatisztek, jogászok és orvosok hosszú sorát lehetne a famíliából felállítani, de országos tisztséget igen keve­sen töltöttek be közülük. Az első országos méltóságot Kállay János viselte, ki 1435- ben alnádor, 1447-ben pedig alországbíró volt. Később, a Habsburgok által osztoga­tott főnemesi címekért sem álltak sorban, egyedül az orosi ágból Kállay János cs. és kir. kamarás (utód nélküli) fogadta el kö­zülük az 1770-es években a felkínált grófi címet. A 17. század végén fiú ágon a Napko­ron élt Kállay Miklósban állt egyedül a család, őt tekintik a család megújítójának. A mai nemzedék két fővonalon sarjadzott le tőle: János fiának az ivadékai az orosi, Ferenc fiának az ivadékai pedig a napkori vonalat képezik. A Kállay nemzetség több tagjának a ne­vét megőrizték az emlékezet lapjai. A hölgy tagok közül a 17. században élt Kál­lay Zsuzsannát, a tragikus sorsú Kemény János erdélyi fejedelem hitvesét vagy báró Jósika Miklós író első feleségét, Kállay Leo cs. és kir. ezredes leányát, Erzsébetet Kállay Pálról tudjuk, hogy Mátyás király kamarása, testvére Kállay Tamás pedig a titoknoka volt, egy szintén Pál pedig kir. főajtónálló-mester. Kiskállói Vitéz Jánost Báthory István nádor 1522-ben Szörényi bánná tette, ki részt vett a mohácsi ütkö­zetben is. Rákóczi fejedelem seregében Kállay Ferenc alezredesi rangban kapi­tány, János és István őrnagy. 1848 decem­berében Kállay Emánuel másodalispán 300 tagú „veres pántlikás” lovas szabad- csapatot szervezett nemzeti őrnagyként Nyírbátorban a napkori Kállay Ferenc honvédszázados volt. Kállay Gergely alispán fia, a napkori Kállay Ödön (1815-1879) előbb a Kálla­yak másik fészkében, Csanád vármegyé­ben, majd Szabolcs vármegyében főszolga­bíró, a nádudvari kerületből követ 1848- ban az első népképviseleti országgyűlésen, ahol a radikálisok egyik vezéralakja volt (Széchenyi a magyar Dantont látta benne). 1848 őszén és telén előbb Székesfehérvár, majd Komárom élelmezési kormánybizto­sa. Felségárulás vádjával a haditörvény­szék kötél általi halálra ítélte, de 1850-ben Haynau megkegyelmezett neki. Egyike volt annak a „hét kurucnak”, akik tünte­tőleg távol maradtak Ferenc József császár 1867. június 8-i magyar koronázásáról (helyette Cinkotán gyűltek össze.) Öt fia közül Zoltán (dr. juris) Heves vármegyei főispán, Rudolf pedig Szabolcs vármegyei tb. főorvos, vármegyei közkórház igazgató főorvos volt. Kállay Rudolf Helena leá­nyát (1894-1945) Kállay Miklós minisz­terelnök vette nőül, Tibor fia (1881-1964) a Bethlen-kormány pénzügymi­nisztere 1924-ig. A kállósemjéni Kállay Miklós (1747—1821) kir. udvari taná­csos, Szabolcs vármegye alispá- ni tisztét 18 éven át töltötte be, nevéhez fűződik a Nyírség-tó vizeinek a tiszai ártérbe való le­vezetése. Testvére György egri kanonok, majd albei prépost. Kállay Miklós elsőszülött fia Kristóf, Kraszna vármegye ad­minisztrátora, cs. és kir. kama­rás, harmadszülött fiának uno­kája Kállay Albert (1843-1922) a főrendház tagja, belső titkos tanácsos, 1884-1905 között Szeged, egyidejűleg Hódmező­vásárhely (1886- 1896), és Sza­badka (1887-1893) főispánja volt. Kállay Miklós másodszü­lött fiának unokája Kállay And­rás (1839-1919) Szabolcs vár­megye nagytekintélyű és nagy­műveltségű főispánja (1889- 1897), ezt megelőzően a Felső­szabolcsi Tiszaszabályozó Tár­sulat alelnöke, ill. Lónyay Menyhért halálát követően két évig elnöke. E ördögfalvi Csuha Vilmával kötött házasságából 7 gyermek született, a legfiata­labb, Kállay Miklós (1887- 1967), 1922-1929 között Sza­bolcs (majd Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesített) vármegye főispánja, 1929-1931 m. kir. kereskede­lemügyi államtitkár, 1932- 1935 földművelésügyi minisz­ter, 1937-1942 Magyar Kir. Országos Ön­tözésügyi Hivatal elnöke, és a felsőház tag- jal942. III. 9.-1944. III. 19. az utolsó m. kir. miniszterelnökünk. Elsőszülött fia Kállay Kristóf ma a Szuverén Máltai Lo­vagrend szentszéki nagykövete, kinek fele­sége kézdivásár- helyi Vásárhelyi Vera, Sík Sándor- díjas írónő. A mi­niszterelnök má­sodszülött fiá­nak, Miklósnak (1918-1996) Kristóf fia 1990— 1994 között volt megyénk egyik országgyűlési kép­viselője. Az orosi ágból Kállay István cs. és kir. tanácsost kell megemlíteni, ki a Hajdúkerület és Debrecen szabad kir. város királyi biztosa, 1837-1845 között Csanád vármegye főispánja. (Ő az első, ki ünnepélyes beiktatásakor nem latin, ha­nem magyar nyelven tette le az esküt.) Fia, Kállay Béni (1839-1903) a Kállay-nem- zetség talán legkiemelkedőbb tagja, 1882- ben cs. és kir. közös pénzügyminiszter, Bosznia-Hercegovina kormányzója, törté­netíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kinek nevelője Táncsics Mihály volt. Dr. Lakatos Sarolta Reprodukciók: Balázs Attila Kállay Miklós miniszterelnök személyi titkárával, Kristóf fiával Fénykép a Kállay-gyűjteményből Nicolaus de Kállay Franciscus in Napkor Georgius Nicolaus Emericus 1651,1670 w 1690 jw ? 1747-1821 w ? Famíliáé Restaurator r Maria Senior L* B“» Horváth Maria junior LA B554 Horváth f (alispán) Agnes Szűcs de Szent-János Éva Sztankay de Sztanka-Hermány deMuranicz I deMuranicz Clara Tahy de Tahvára ' ' .........................' ..................................... ' ^ 1. Andreas (1944-) Christophorus Nicolaus Andreas Georgius Helena Csernátony de Alsó-Csernálon (1916- j 1887-1967 . 1839-1919 - 1811-1886 2. Nicolaus (1946- ) Veronica Vásárhelyi * (főispán, miniszter, miniszterelnök) ^ (főispán) ^ Maria Tarnóczy Brenda Comiissa Rességuier de Miremont [ de Kézdi-Vásárhely Helena Kállay de Nagy-Kálló Wilhelmina Csuha de Eördöghfalva de Alsó-Lelócz et Jezernicze Egy Kallay-ág: dr. Kállay Kristóf máltai nagykövet leszármazási táblázata. • A Balogsemjén nemzetség címere (felül) és a Killayake. TALLÓZÓ Epika, életmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom