Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-03 / 181. szám
1996. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete A z elmúlt hetekben a helyi és országos sajtó révén többször került a figyelem középpontjába Vaja és a Vay Ádám Múzeum. A kastély falai között cserélték ki tapasztalataikat és adtak nagysikerű koncerteket magyar és külföldi tárogatósok, a falu és a múzeűm vendégei voltak a Vay-család szerte a világba szétszóródott tagjai, kik szép számban jöttek el a család világtalálkozójára. Erre az alkalomra július 7-én új, állandó kiállítás is nyílt a kastélyban, amely kuruc Vay Ádám- nak, II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb emberének, a nagyságos fejedelem udvari mar- salljának és a Vay családnak állít emléket. A kiállítási anyag összegyűjtése során egy érdekes, a múlt század közepéről való tusrajz került elő a Jósa András Múzeum gyűjteményéből. Ez a rajz ugyanis a kastélyt nem a ma megszokott nézetéből, hanem a másik, a keleti oldala felől ábrázolja. A jelenleg is meglévő épületek, a kis- kastély és a gondnoki lakás látható a rajzon és az is, hogy a kastély bejárata eredetileg a keleti oldalon és az első emeleten volt, ahová lépcsőn majd egy felvonóhídon keresztül lehetett feljutni. Az 1960-as évek elején végzett régészeti és műemléki kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a mai kastély helyén a középkorban valamiféle erődítmény állt. Feltehetően a környékbeli erősségekhez (Szabolcs, Kálló, Beszterec) hasonlóan csak földsáncok voltak, később falazott védőműveket emeltek. Az épület főtömege mai formájában nagyjából a XVI. század elejére alakulhatott ki, ekkorra épült fel a hossznégyszög alakú főtömeg, harántfalakkal négy helyiségre osztva. A belső helyiségeket ekkor még nem boltozták be, de a reneszánsz kőkeretes ablakok már elkészültek. Szoborsor a kastélykertben Jó százötven évvel később, a XVII. század közepén aztán nagyobb átalakítást végeztettek a Vayak az épületen. A födémeket elbontották, a pince, a földszint és az I. emelet helyiségeit beboltoztatták. Erre a munkára utal a földszinti terem boltozatának felirata, mely szerint a Vay Péter és felesége, Zoltán Anna, valamint gyermekeik Ábrahám, Katalin és Erzsébet által végzett építkezést 1650. június 28-án fejezték be. A belső átalakítás az épület bővítésével járt együtt, ekkoriban húzták fel az északnyugati saroktornyot, melynek nyu- A vajai gáti homlokzatán szintén egy feliratos tábla hirdeti az építkezés kezdetét vagy befejezését, 1659-et. Ezt a hatalmas munkát Vay Péter, a múzeumnak nevet adó Vay Ádám apja végeztette. Vay Péter Erdélyben kezdte pályafutását, Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, 1631-ben I. Rákóczi György étekfogója és kamarása. Midőn visszatért vajai kastélyába, 1647-ben Szabolcs vármegye követe az országgyűlésen, 1650-ben pedig megyéje alispánja. Egy évvel később eddigi birtokai mellé adományként kapta Anar- csot, Nagybákát és Mogyoróst, 1656-ban pedig Piricsét és Bogátot. A család megerősödésének tudható be talán, hogy ilyen nagyarányú átalakításra, bővítésre vállalkozott Vay Péter, kifejezve ezzel is a família gazdasági hatalmának, tekintélyének növekedését. Az is lehet azonban, hogy más, elsősorban védelmi meggondolások késztették a torony megépítésére. Kuruc Vay Ádám írta verses Önéletírásában, hogy születése után nem tudták Vaján megkeresztelni, mert a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem önkényes és sikertelen lengyelországi hadjáratát megbosszuló tatár csapatok elől a család Ecsedre, majd Nagyszőllősre menekült. Az is elképzelhető, hogy innen hazatérve gondolt Vay Péter a kastély megerősítésére. Ezt a bástyát árok és palánk vette körül, s ezért láthatók lőrések a földszinten. A reneszánsz épít- Harasztosi Fái felvétele kezések után sokáig várkastély keleti oldala nem változtattak a kastélyon. A XVIII. század elején épült meg a délkeleti torony, melynek boltozatai már barokk jegyeket mutatnak. Az épület főtömegének déli átlós sarkára épített, lőrésekkel ellátott torony alaprajzi elrendezésével még inkább hangsúlyozta a stratégiai meggondolásokat, bár az épület egésze nem mutatott komolyabb védelmi berendezést, hiszen minden oldalról hatalmas ablakokkal volt megnyitva. Maga az alaprajz — a két átlós toronnyal — stratégiai szempontból mindenképpen előnyös, melyet felismertek a Vay család tagjai, s az általuk épített kastélyokon alkalmazták is. Ilyen elrendezésű a golopi, a felsővadászi kastély, s az 1820 körül Sárospatakon épített Vay Ádám háza is. Eddig még nem ismert okok miatt a kastély a XVIII-XIX. század fordulóján lakatlanul állt, meglehetősen elhanyagolt ál-, lapotban. Az újabb építkezést az indította meg, hogy a család a korábban a Pallavici- ni őrgróf bérletében lévő épületet ismét saját használatba vette és helyreállíttatta. Erre az időre esik a kastély mai állapot szerinti kora romantikus stílusban történt átalakítása. Ez az építkezés meglehetősen nagymértékű volt mind az épületen belül, mint a külső homlokzaton. Válaszfalak behúzásával új helyiségeket alakítottak ki, folyosókat nyitottak, új nyílásokat törtek, fülkéket falaztak el, új, fordított irányú lépcsőt építettek. Ekkor szüntették meg a keleti oldalon lévő emeleti bejáratot, és az új főbejáratot a mai helyén, a nyugati falon alakították ki. Az épület külső megjelenésében is ekkor történt a legnagyobb változás, az addigra talán erősebben pusztuló reneszánsz ablakkereteket kibontották, az ablakokat a kor romantikus ízlésének megfelelően csúcsívesre boltozták át. A tornyokra új pártázat került, s ekkor készült el az új tetőszék is. Ez az átalakítás Belánszky-Detrtkó Péter reprodukciója erősen kiforgatta az épületet reneszánsz jellegéből. Az eredeti kőkeretek azonban szerencsére nem pusztultak el teljesen, mert egy részüket a nyílások befalazásánál és a falvastagításnál felhasználták. Mindezek után már csak egy jelentősebb építkezés történ: A XIX-XX. század fordulóján, 1896-ra a millenniumra készülve gróf Vay Ádám tataroztatta az épületet, a homlokzatot újra vakoltatta, a kastély belsejében új ajtószerkezeteket helyeztek el, ekkor készült el az új falépcső, a tetők új zsindelyfedése. Mindez nem változtatott az épület külső képén, inkább kényelmessé, lakályossá tette. Ugyancsak Vay Ádám készíttette el a második emeleti nagyterem mennyezetfreskóját Lohr Ferenc festőművésszel, mely az 1396-os nikápolyi csatát ábrázolja, s ahhoz is hozzájárult, hogy 1897-ben még mindig a millennium jegyében, Szabolcs vármegye a kuruc szabadságharcra emlékező táblával jelölje meg a kastélyt. 1906-ban kuruc Vay Ádám hamvainak hazahozatalakor és temetésekor már ebben a megújított kastélyban fogadta a család a vendégeket. Ezen építkezési periódus végén, századunk 20-as éveiben történt meg a víz bevezetése, WC-ülőkék kialakítása, s az eddig földszintes szomszédos magtár és konyhaépület vendégházzá való átalakítása. A II. világháború után a kastélyt mint állami tulajdont a község vette kezelésbe. Az épületben helyezték el az óvodát, a napközi otthont, két tantermet, az orvosi rendelőt, az orvoslakást és a borbélyműhelyt. Az épület műemléki helyreállítása az 1960-as kutatás-feltárás után 1961-1962 között történt meg, s 1964. október 4-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a kuruc Vay Ádám nevét viselő múzeum. BeneJános A vajai várkastély A középkorban erődítmény állt a helyén jjfeúj A KM VENDÉGE Harminc éve csúcson i _ , $ .« mm ^ s s- m Szend; Horvath Eva mMmz s 8 - *% WmsMmmm Koncz Zsuzsa harminc éve a magyar könnyűzenei élet meghatározó személyisége. Huszonhat lemezének dalaival kivívta a közönség szeretetét és a szakma elismerését. A nagysikerű karácsonyi koncert után nem sokáig pihent a babérjain, régi és új barátaival stúdióba vonult, hogy elkészítsék a következő korongot. — Miközben a vadonatúj dalokat próbáltuk, feltolultak bennünk kezdő éveink emlékképei, és azok a dalok, amelyek híven tükrözték gondolatainkat — mondja Koncz Zsuzsa. Bródy János ötlete alapján megszületett a régi nótákból összeállított, immár huszonhetedik lemez, Miénk itt a tér címmel. A Presser, Demjén, Cseh Tamás-Bereményi, Szöré- nyi-Bródy, Illés—Bródy dalokban tetten érhető az az életérzés, amelyből mindnyájan lettünk és vagyunk. □ Kit tart pályája meghatározó személyiségének? — Egyértelműen Bródy Jánost, akivel az első lemezem óta együtt dolgozom. Nálam a szakmai és magánéleti barátság sokszor fedi egymást. Volt, akivel közös cél érdekében kötöttünk szakmai barátságot, de Bródyval való barátságom — a viharos évtizedek dacára — töretlen volt és maradt. □ El tudja magát képzelni dalok nélkül? — Ma már nem. Hobbiként indult és a lényegemmé vált. Ehhez a tevékenységhez rengeteg felelősség tapad, amely sokszor csökkenti az örömérzetet. Felelősséggel tartozom azoknak, akik szeretik a dalaimat és engem, megtisztelnek azzal, hogy megveszik a lemezeimet és eljön- Koncz Zsuzsa nek a koncertjeimre. Minden ember felelősséggel tartozik a szeretteinek, és a közönséget közéjük sorolom. □ Mi szerzi önnek a legnagyobb örömet? — Nagyon sok mindentől boldog tudok lenni: egy napsütéses naptól, a szeretet apró jeleitől, egy kedves ajándéktól. Fantasztikus érzés, ha koncerteken észreveszem a szemekben az elhangzó dal hatását, ez hihetetlen boldogsággal tölt MTI-felvétel el. □... és mi bőszíti? — Elkeserít az udvariatlanság, a durvaság, a figyelmetlen vezetési stílus, a másik ember semmibe vevése. Sokan úgy viselkednek, mintha egyedül élnének a földgolyón. Ez a fajta magatartás az alapja a kis és a nagy konfliktusoknak egyaránt. □ Mitől tart? — Félek, nehogy valami jóvátehetetlen történjék velünk. Általános depresszió, apokaliptikus hangulat uralkodik a világban, még a jóléti államokban is. Remélem, ez csak az emberiség múló szeszélye. Igaz, hogy én is énekelek szomorú dalokat, de mindig van benne egy kis reménysugár. □ Milyen gondolatok foglalkoztatják manapság? — Szeretném hinni, hogy belátható időn belül nekünk, magyaroknak is sikerül talpra állnunk, és végre valóban szabad emberhez méltó módon élhetünk. □ Milyen tervei vannak a közeljövőre? — Befejezzük az igazán új dalok, a 28. lemez zenei felvételeit, és életemben először az egész nyarat pihenéssel szeretném tölteni. í
