Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

1996. július 1 1csütörtök KULTÚRA Internetexpo Budapest (MTI) — Szokat­lan kiállítás a szépművésze­teknek szentelt csarnokban, a Műcsarnokban. Ahol más­kor festmények, szobrok, grafikák borítják a falakat, ott most számítógépek töltik meg a teret. Itt látható ugyanis az Internet Online Expo magyar pavilonja, amely az Internet számító- gépes hálózatán zajló világ- kiállítás része. A pavilon többé-kevésbé rejtett kultu­rális értékeinket mutatja be. Ismerteti azokat a technikai innovációkat, amelyek ma­gyar szellemi műhelyekből indultak világhódító útjukra — köztük az Internet egyik ősét, a telefonhírmondót. A kiállítás bepillantást enged országunk történelmébe, könyvtárnyi olvasnivalót kí­nál, és felvázolja azokat az új lehetőségeket, amelyek az ezredvég utópiáit segítenek megvalósítani. A virtuális pavilonban nem lehet sétál­ni, falait nem lehet megérin­teni, de előnye, hogy Auszt­ráliától Amerikáig a világ magyarságát most először fogja össze egyetlen kultu­rális eseménnyel. A látogató könnyen tájé­kozódhat, sőt alakíthatja is a kiállítást. Világszerte milli­ók ismerkedhetnek meg ha­zánkkal, mivel az Interneten keresztül a magyar pavilon éjjel-nappal felkereshető a következő címen: http/ www.jpte.hu/expo . Nyár, színház, tv Budapest (MTI) — Az MTM Kommunikáció nép­szerű televíziós vetélkedők gazdája, s emel lett a filmmű­vészet anyagi bázisának megteremtéséhez nyújtott segítségével már elkötelez­te magát a magyar kultúra tá­mogatása mellett. Az idén első alkalommal a színházi élet felkarolása érdekében Nyári Színházi Fesztivált rendez. — Azt gondoltuk, hogy kultúrmissziónkat úgy te­hetjük teljessé, ha színházi előadásokat is patronálunk — mondja Prokopp Róbert, az MTM Holding elnök-ve­zérigazgatója. A fesztivál­nak a Vidámszínpad ad ott­hont, ahol szeptember 30-ig tizennégy alkalommal megy fel a függöny, és négy új be­mutatónak tapsolhat a kö­zönség. A színházművészet megújhodásának, eredmé­nyeinek széles körű megis­mertetése ma már elképzel­hetetlen televíziós együtt­működés nélkül. Az MTM Kommunikáció valamennyi előadást magas technikai minőségű felvételen örökít meg, későbbi televíziós su­gárzás céljából. HIRDETÉS Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ meghirdeti az alábbi egységeit Kiadásra 54. sz. Italbolt Földterület Építési telek Nyírtelek-Bedőbokor Felsősima 1516 nm Nyírtelek-Görögszállás Bérleti üzemeltetésre 28. sz. ABC raktárhelyiség 65. sz. Tüzép-telep 122. sz. ABC raktárhelyiség 129. sz. Iparcikkbolt 85. sz. ABC raktárhelyiség Piaccsarnok bejáratánál üzlethelyiség 64. sz. ABC oldalában lévő üzlethelyiség Felvásárlótelep Garázs Sóstóhegy, Úttörő u. Kótaj, Kossuth u. Napkor, Sényői út 9. Napkor, Sényői út 11. Oros, Fő u. Nyíregyháza, Búza tér 15. Nyíregyháza, Búza tér 15/a. Oros, Magyar u. Nyíregyháza, Őz köz. Pályázatleadás határideje: 1996. július 19. A pályázat leadásával egyidejűleg 50 000 Ft bánatpénzt kell a központi pénztárba befizetni. Versenytárgyalás: 1996. július 22. 10.00 órakor az ÁFÉSZ Nyíregyháza, Búza tér 6. szám alatti központi irodájában. Érdeklődni: a szövetkezet pénzügyi- | vállalkozási osztályán, 435-488. Falumúzeum a hármashatárnál Tóth Endréné a szövőszékről beszél A szerző felvétele Molnár Károly Nagyhódos (KM)—Az 1977- es Magyarország Útikönyv említést sem tesz a román- ukrán-magyar határ mentén fekvő Garbolc-Kishódos- Nagyhódos településekről. Igaz a három településen összesen nincs kétszáz ház, s a lakosok száma sem éri el a félezret. A Túr közelsége, a határ men- tiség, a szorgos emberek, im­máron a vezetékes gáz, a táv- hívós telefon, a jó minőségű közút jelzi: az itt élők is hallat­nak magukról. Közülük Nagy­hódos a legnagyobb, közel ki­lencven lakás van a községben. Krakkó Adolfné óvodapeda­gógus kezdeményezésére, a midlecentenárium évében igazi meglepetéssel rukkolt ki a fa­lu. — Az önkormányzatiak ko­rábban gondoltak arra, hogy egy régi portát meg kellene vá­sárolni. Ez a szűkös anyagiak miatt nem valósult meg. A Dó­zsa György úton lévő lakásban működő görög kától ikus kápol­na van. A gáz bevezetése előtt fával tüzeltek. Az a helyiség, mely ma otthont ad a falumú­zeumnak, faraktár volt. A gáz vezetése után üres lett a terem. Kitakarítottuk, rendbehoztuk. A falubeli asszonyok vetették fel a falumúzeum itteni kiala­kításának lehetőségét. Orosz István görög katolikus lelkész hozzájárult a terv megvalósítá­sához. □ Leheteti abban remény­kedni 1996-ban, hogy van még múzeumba való érték? — A lelkész úr is úgy vélte, nem nagyon lesz mit ide hozni á faluból. Ő is nagyon elcsodál­kozott, amikor látta, mennyi mindent sikerült összegyűjteni. Ezt követően a középső helyi­séget is rendelkezésünkre bo­csátotta, mivel az eredetileg er­re szánt terem zsúfolt lett. Mint a hangyák, úgy nyüzsögtek a falubeliek. Mindenki hozott valamit. A rogyós csizmától a tarkedlisütőn át a gerebenig, kendertörőig. Van csikóspór, krumplitörő éppúgy, mint szö­vőszék, vagy komód, illetve al­márium. □ Kikre számítanak a láto­gatók között? — A méhteleki önkormány­zat buszával mód nyílik arra, hogy a legkisebbektől a legöre­gebbekig a négy településről szinte mindenki megnézhesse a múzeumot. Egy-egy tanórára szeretnénk a falu idősebb lakó­iból elhívni autentikus sze­mélyt, aki felidézi a múltat, a használatos eszközöket. Sze­retnénk propagálni múzeu­munkat. Gondoskodunk arról, hogy bármikor bárki megláto­gathassa. Garbolc az ország legkeletibb pontja. Pár kilomé­terre van az az emlékmű, amely a hármashatár találkozá­si pontját jelzi. A T úrnál műkö­dik egész nyáron az ifjúsági tá­bor. Van olyan intézmény, melynek ugyancsak járnak ide üdülői. Rájuk, s az erre kirán­dulókra, de a térségben élőkre is számítunk. Sokat várunk Fel- hősné dr. Csiszár Sarolta júliu­si látogatásától. □ Özvegy Tóth Endréné gya­korta odaül a múzeumi szövő­szék elé... — A fonalat a közeli Romá­niából szerezzük be, de rongyot is széthasogatunk, s ebből szö­vünk rongy szőnyeget. Magam passziójára szövök, s nem na­gyon szoktam eladni. A láb­munkának nagy szerepe van a szövésben. A íátogatóknak el kell magyaráznom, miként tu­dom kihozni a mintát. Időseb­bek s fiatalabbak nagy érdeklő­déssel nézik, amikor dolgo­zom. — Nekem otthon is van még szövőszékem. A régi eszközö­ket a padlásról, kamrából gyűj­töttem, s miként mások, én is elhoztam a tájmúzeumba. Itt mégiscsak többen látják. Nem árt az, ha tudják, régen hogyan éltünk. Krakkó Adolfné búcsúzóul arra kért bennünket, adjunk le­hetőséget arra. hogy így kö­szönje meg a falu minden lakó­jának a segítőkészséget. Min­den fillér nélkül, a semmiből hozták létre az ország legkele­tibb csücskében ezt az emlék­szobát, melyet igyekeznek to­vábbgazdagítani. Bízva abban, hogy sokan iktatják majd prog­ramjukba a Budapesttől mint­egy 400 kilométerre lévő falu­múzeum megtekintését. Kisvárdán a helyszínen, a várszínpadon készülnek a díszletek — Mira János debreceni díszlettervező munkái — a Magyar Televí­zió és a Kisvárdai Várszín­ház közös produkciójához. Görgey Gábor: Fejek Ferdi- nándnak című történelmi komédiáját a határon túli magyar színházak művésze­inek — Szatmárnémeti, Ko­lozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Újvi­dék, Kassa, Pozsony, Komá­rom, Beregszász — nemzet­közi társulata augusztus 2-3-4-én mutatja be 20.30-tól a Várszínházban. A történelmi komédia dra­maturgja és rendezője, a Budapesti Nemzeti Színház tagja Bodolay Géza Vincze Péter felvétele Egy rádiódramaturg — Szatmárból Fehérgyarmat (M. K.) — Út­ban Kazincbarcikára az Or­szágos és Nemzetközi Amatőr és Alternatív Színházi Talál­kozóra, beszélgettünk a Ma­gyar Rádió dramaturgjával, Solténszky Tiborral, Az egy­kori fehérgyarmati, majd szegedi diák, ahol amatőr színjátszó, állandó résztvevő­je a kétévente megrendezen­dő találkozónak. — Én voltam, aki válogattam a jelentkezők közül, illetve állí­tottam össze a programot. A nemzetköziséget igazolandó egy hónappal ezelőtt Tel-Aviv- ba voltam hivatalos. Ott került sor az Amatőr Színházak Vi­lágszövetsége Közép-európai Régiójának ülésére. Éz egyben a világelnökség ülése is volt. A magyarokat képviseltem. Együttműködési megállapodá­sok aláírására kaptam megbí­zást. A Magyar Rádió drama­turgja vagyok a színházosztá­lyon. Ez a kereső foglalkozá­som, közel két évtizede. Mint­egy 120-ra tehető azoknak a színműveknek, eredeti rádiójá­tékoknak, színházi közvetí­tésnek is a száma, amelyek ne­vemhez fűződnek. Csurka Ist­vántól Eőrsi Istvánig szinte minden mai jelentősebb író dra­maturgja lehettem. Egyik leg­fontosabb feladatom, hogy az élő magyar irodalomból pró­báljak drámai műveket „ki­passzírozni”. □ Ma is rendszeres „hazajá­róként” nem keresi az utat me­gyénk írói közösségéhez? — Nem jelentkeztek. Ratkó József egy igazi géniusz, a hely akkora szelleme, hogy róla nem lehetett nem tudomást venni. Műveit közvetítettük, megvá­sároltuk, s megbízásokat ad­tunk önálló munkára is. Na­gyon nehéz „ügy” ez. Vízfejű ország vagyunk. S mivel drá­mai művek maguktól nagyon ritkán születnek, azt valahol meg szokták rendelni (színház, tv, folyóirat). S ha nem kap egy- értelmű zöld utat a színháznál, akkor a rádiódramaturgia le­csap rá. Én tehát úgy vélem, a nyíregyházi, illetve más közeli színházakkal kellene az írócso­portnak felvenni a kapcsolatot. □ Úgy tudom, a dramaturg írásra is adta fejét. Solténszky Tibor A szerző felvétele — így igaz. Először a rádió­ban próbáltam ki magam. Ezt követően három évvel ezelőtt írtam meg az Új Lúdas Matyi történetét, amit az egri színház­ban mutattak be. Musicalválto­zatban, Darvas Ferenc zenéjé­vel. Most tavasszal pedig egy világhíres regény adaptációja került színpadra, amit én írtam a regény lapján. Ezt Budapes­ten Gór-Nagy Mária színitano­dája mutatta be. A nyilvános fő­próba, illetve az eddigi előadá­sok sikeresek voltak. Ősszel folytatják az előadásokat. Na­ponta sok, mások írta mű megy át a kezemen, s eközben rájöt­tem: nekem is van mondan­dóm. No ezt nem a szövegmon­dásra, irodalmi munkásságra vonatkozóan gondoltam. □ S az egykori amatőr szín­játszó „hangjából” mi ma­radt? — A rádióban, televízióban bemondóként kezdtem, a 70-es évek végén. Máig előfordul, hogy kérik a hangomat és ruti­nomat. Az utóbbi időben főleg a tudományos híradó, kis szí­nes, külföldről látott riportjai­nak szinkronizálásában va­gyok hallható. A rádióban ugyancsak. Egyidőben jazz, beat, poptörténeti műsorokat konferáltam végig. Nemcsak pénzkereset, de szórakozás okán is. A magyar Elvis-klub egyik Elvis-rajongója dolgozta fel a nagy előadó életét. Nagyon büszke vagyok, hogy én lehet­tem ennek narrátora. Amikor a munkám megengedi és hívnak szívesen vállalok ilyen (dadá­tokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom