Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

1996. július 11csütörtök GAZDASÁG A Lamborghini traktornál konzultálnak a nyíregyházi Agrotyre fejlesztői s azok az agrár szakemberek, akik közösen dolgoznak egy Mezőgazdasági Főiskola-kez- deményezte kutatási progra­mon. Megyaszón (itt készült a kép) és Nyírtelken jelöltek ki mintaterületeket, ahol összevetik a gép és abroncs paramétereit a talajban okozott olyan következmé­nyekkel, mint például a tö- mörödés, s megpróbálják a legoptimálisabb megoldást kiválasztani annak figyelem- bevételével, hogy a munka­gépnek a közúti forgalom­ban is biztonságosan kell részt vennie. A mérnökök a tesztek birtokában folyama­tosan korrigálják az abroncs bordázatát, a tömeget, a felni alakját és méretét Szőke Judit felvétele Kényszertermelők pályázat után A mezőgazdasági termelők helyzetét, a gazdák esélyeit értékelte a MAGOSZ Nyíregyháza (KM - NY. ZS.) — A Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetsége (MAGOSZ) alapszabálya évente két választmányi gyű­lés összehívására is kötelezi az elnökséget. A közelmúlt­ban megtartott gyűlés idő­pontjának meghatározásá­ban közrejátszott, hogy az ag­rárágazatot, azon belül első­sorban a családi gazdaságo­kat sújtó válságok, a napi gaz­dálkodást érzékenyen befo­lyásoló gondok (sertés, gabo­na, tej, agrártámogatások stb.) egységes fellépést köve­telnek a gazdaköröktől. Nem kevésbé fontos a tagság tájékoztatása a kialakult hely­zetről, valamint a megoldáshoz szükséges javaslatok közös ki­alakítása. A választmány ülé­sén Jakab István, a MAGOSZ társelnöke a gazdaköri tagság és a mezőgazdasági termelők érdekeit szem előtt tartva a me­zőgazdaság helyzetét, a gazdák esélyeit értékelte. Kilátástalanul Az értékelésből kitűnik: a szö­vetség által képviselt gazdasá­gok a jelenlegi pénzügyi támo­gatási és piaci viszonyok között teljesen kilátástalan helyzetbe kerültek. Hosszú távú tervezés­re lehetősége nincs és egyre vi­lágosabb az. hogy a gazdák amennyiben nem kapnak a sza­vakban meghirdetett szektor­HIRDETÉS semleges támogatással szem­ben hosszú távra ható érdemi segítséget, akkor nemcsak a gyenge termőhelyi adottságú, hanem a jobb minőségű talajo­kon is — eszközök és pénz hi­ányában — teljesen ellehetet­lenülnek. A szövetség annak érdekében, hogy ez a helyzet ne alakulhasson, ki felemeli sza­vát a különböző válságjelensé­gek ellen és a konkrét ügyek­ben a kormányzat partnere kí­ván lenni. A sertésügyet illetően a MA­GOSZ álláspontja az, hogy nem volt szektorsemleges az előző évi támogatás sem. A kormány az állomány növelé­sét ösztönözte úgy, hogy még forgóeszköz-támogatást is adott, miközben a piacok nem voltak biztosítottak ehhez. A végeredmény: akik pályáztak és támogatást vettek igénybe, kényszertermelőkké váltak. Az állomány részben a támogatá­sok hatására, részben pedig az akkor kialakult árak hatására jelentős mértékben megnőtt. Ez a sertésállomány ma a pia­con eladhatatlan és a termelők lényegesen kevesebbért, 40-50 forinttal áron alul adják el ser­téseiket. Ennek következmé­nyeként jelentős a tenyészállat­kivágás, ami majd év végére érezteti hatását, az élősertéshi­ányt. Másfél hónapig húzódott a válság és csak próbálkozások történtek a kezelésére, ami a költségek emelkedését vonta maga után. A nemzetgazdaság­nak kedvezőbb lett volna, ha időben beavatkoznak és felvá­sárolják a sertést, s ahogyan ezt a fejlett államokban teszik, a le­vágott állatokat hűtőházakban tárolják. Túlsúlyos ügy A szaktárca jelenlegi intézke­dése csak átmenetileg oldja meg a problémát, egyáltalán nem kezeli a túlsúlyos sertések ügyét, és nem veszi figyelem­be azt, hogy a termelési költsé­gek a gabonaválság kapcsán je­lentős mértékben nőttek. Nem valószínű, hogy a szociálpoli­tikai feladatokat a mezőgazda­ságra rá lehet terhelni hosszú tá­von. Külön gond az import termé­kek beáramlása akár legálisan, akár illegálisan. Egyre gyak­rabban hallani tejtúltermelés­ről is. Ezek a jelenségek azt mu­tatják, hogy a terméktanácsok nem állnak a helyzet magasla­tán és emiatt az agárpiaci rend­tartás működésében zavarok keletkeznek. Megfelelő infor­mációk nélkül a piac működés- képtelen. Forró pont A várható 1997 évi agrártámo­gatásoknál mindenképpen megfelelő konszenzus alapján kell a prioritásokat meghatá­rozni. Nem a tulajdon, nem az üzletrész, nem a termőföld vá­sárlását kel támogatni, hanem a jelenleg hiányzó, nagymérték­ben amortizálódott eszközök beszerzését, illetve cseréjét kell elősegíteni, mert a jelenlegi eszközellátottság hitellehető­ségek mellett a magyar mező- gazdaság versenyképessége hi­hetetlen mértékben csökken és igényes piacokra nem tud mi­nőségi árut termelni. . Az idei évre tervezett tör­vénymódosítások közül első­sorban a termőföld törvényter­vezet változatásával, valamint az új szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban van kialakult vé­leménye a MAGOSZ-nak. A szövetkezeti törvény aktualitá­sát senki nem vonja kétségbe, de jelenleg a meglévő törvény alapján a szövetkezetek műkö­dését biztosítani lehet addig, amíg az érdekeltek és a kor­mány egyeztetni tudnak egy hosszú távra szóló alaposan ki­dolgozott változatot. A földtör­vény már az indítása pillanatá­ban a tervezett módon alkot­mányellenes, ezért a Magyar- országi Gazdakörök Országos Szövetsége nem támogatja. Ki­zárólag azt a változatot tudja el­fogadni, amely a termőföldet csak természetes személyek tu­lajdonába engedi tartani—szá­molt be lapunknak a Magyar- országi Gazdakörök Országos Szövetsége legutóbbi üléséről Jakab Ferenc, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Gazdakö­rök elnöke. Gabonatermelők! A Szabolcs Gabona Rt a legmagasabb napi áron vásárol 1996 évi termésű kalászos gabonákat (árpát, zabot, triticalét, rozsot, búzát) valamint ótermésű kukoricát az alábbi telephelyeken: Átvételi hely ______________Cím Telefonszám Nyíregyháza Malom Nyíregyháza, Simái út 6. 42/314-711 Czomba Lajos 42/310-270 Balogh András_________________________________________ Nyíroátor Keverőüzem Nyírbátor, Derzsi út 1. 42/281 -503 Divinyi József ______■ . _________________________________ Mátészalka Silótelep Mátészalka, Vágóháza 44/312-538 Popovics Feretre ■. ^ m ..j' ^______________60/482-01 7 Fenérgyarmot $zárítót©lcp fehérayomüat/Szatmári út 5. 44/361-544 Demeter István ___________... __________44/361 -482 Csenger ífoktáftelep Csenger, Ady f, u 127. 44/341 -635 Móré j ' _________ tj - ' 0 -,r. SK ut.cmh m_____________________ Gacsóly Szarítótelep Gacsály Szárító 44/368-037 Demcsak János _____ ' _____:-y ' ;. •• _____44/368-870 Kölese Szári főtelep (Korábbi Tsz. sSpritótellípJ 60/482-017 Popovics. Ferenc 60/355-861 Tg más György , „ 'u ______n' , „/____ Tarpa Száritátelep Tarpa, C se refer 60/450-658 Szűcs Ernő _________________________"_________• Balkány Szárítógép Balkány, Bocskai u. 1 42/361 -487 Belényesi Gyufa ::f __________ Újfehértó Szárítotelep (Korábbi Tsz. szárífátdep) 60/485-046 Dr. Kerekes Béla _______ __________________ Kótaj Raktártelep Kótaj, Katoftá u 5. Kótai 6 Balogh István ___________^___________________30/456-552 Tiszalök Silótelep Trszqtákj C. u. 102. 42/378-142 Kórik Ferenc __________________________________________ Ongaújfalu Keverő Üzem Ongaújfalu, Darvas u. 10. 60/483-395 Czegléai Dezső_______________________________________________________ Fizetés: Készpénzzel, az átvétel és minősítés után, azonnal. Átvétel ideje: az aratás ideje alatt naponta reggel 7 órától este 6 óráig, illetve előzetes egyeztetés szerint. Az átvétellel kapcsolatban részletes tájékoztatást személyesen vagy a fent megadott teleronszámon az átvételre kijelölt telephelyek vezetői adnak. •201115/lH-U 13* SZABOLCS GABONA RT. Kérdezze a KM-et! Első ízben hétfőn, lapunk új szolgál­tatásaként szak­ember válaszolt a megadott telefonszámot fel­tárcsázó olvasóink kérdése­ire. Ezúttal Sallai Pál a me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója ült a telefon má­sik végén, akinek a legjel­lemzőbb érdeklődésekre adott válaszaiból az alábbi­akban közlünk néhányat. Sallai Pál O Egy újfehértói uborka- termelő gondja, hogy a nö­vények leyeleit erősen tá­madó takácsatka ellen mi­ként védekezzen, amikor már folyamatosan szedik és értékesítik az uborkát? —Közvetlenül egy alapos szedés után — amikor csak a piciny uborkák maradtak a növényeken — kell véde­kezni a legrövidebb élelme­zés-egészségügyi várakozá­si idejű atkaölő szerrel, s az­zal is csak az esti órákban a méhek elülte után, hiszen ezek a szerek szinte kivétel nélkül „mérsékelten veszé­lyesek” a méhekre. — Miután a hatásos szer kiválasztásánál nem mind­egy mi szívogat a levélfoná­kon, érdemes egy nagyítót beszerezni, s azzal megnéz­ni a károsítót: ha 8 lába van atka, ha 6 lábú, akkor levél­tetű. O Napkorról egy dinnye­termelő levéltétűre ésfolto- sodással,fonnyadással járó levélbetegségre panaszko­dott. — Valóban, a levéltetű is nagy erővel támad — ez egyébként több telefonáló gondja is volt —, ellene a speciális levéltetűirtó sze­rekkel érdemes védekezni, de valamennyi kultúrában mindenképpen úgy, hogy a levelek fonákára kerüljön a permet. Az elmondott tüne­tek alapján a dinnyét a „fe- nésedést” okozó gomba tá­madta meg, ami nem csoda a mostanában gyakori 10-12 órás éjszakai harmatképző­dések közben. Védekezésre rezet, vagy rézpótló szereket kell bevetni. OMi a teendő, ha a szom­széd egyáltalán nem perme­tezi az almáját, érkezett Ti- szaszalkáról a kérdés, amely egy általánosnak mondható problémát feszeget. — Jogszabály írja elő: mindenkinek kötelessége gyümölcsösében a növény- védelem. Ha településhatá­ron belül fordul elő e sza­bályszegés, akkor a jegyző­nek, ha külterületen, akkor a növényegészségügyi fel­ügyelőnek kell felszólítani a tulajdonost a védekezés el­végzésére. Amennyiben a gazda nem tesz semmit, ha­tósági permetezésre, később akár az ültetvény hatósági kivágására is sor kerülhet (miként a 4-es út mentén Székely és Ajak közelében már ez következik), aminek költségét az érintetten ter­mészetesen behajtják. O Száradnak a meggyfái egy geszterédi érdeklődő­nek, aki az Érdi bőtermő faj­tában tapasztalt probléma okát kutatná, s hasonló pa­nasszal élt idei telepítésű őszibarackfáival kapcsolat­ban egy balkányi gazda — Minden bizonnyal az idei nagy cserebogár raj­zást megelőzően a pajor sa­nyargatta meg tavaly ősszel a meggyfák gyökereit. A gyökereiben megkurtított fák megmentésére sok vizet és tápanyagot kell a csurgó­ig érően elkészített tányérba adagolni. Ha idősek, szóba jön a megifjításuk is, ha fia­tal gyümölcsfákról van szó, érdemes a nyári forróság­ban tövüket szalmával leta­karni. Index (ideiglenes) 1996. július 10-én: 3303,03 (-23,39 pont) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1996. július 10. Valuta Deüta Kanadai dollár 111.56 115.66 112.46 Pénaiem _______Vétel Kiadás Közép árf. Kuvaiti dinár 50132 518.00 50.0? Német márka 99,92 101.88 100,94 Angol font 226.31 240.75 238.53 Norvég korona 23.56 23,82 23.58 Aaalrfidollár 121,55 123,75 122,98 Olasz lírai 1000) 99,52 101,38 100,27 Belga franki 100) 485,30 494,88 489.88 Osztók se. 14.20 14,48 14,34 Dánkorona 25,94 26.46 26.20 Port. esci 100) 97.16 99.06 98.20 Finn márka 32.70 33.34 32.99 Spanyol pes.ílOOif 18.80 121,14 119,94 Francia frank 29 53 30.11 29.81 Svájci frank 120.64 123.06 121.82 Holland forint 89.06 90.82 89.93 Svéd korona 22.82 22.26 23.04 írfont 242.4.3 246.99 244,78 I SA dollar 152.55 155.45 153.92 Japán jent 100) 138,20 140.96 1.39.80 ECU 189.34 19198 19U0 É É61 1 I í 1*1 Kárpótlási jegy Növények vámpírjai Nyíregyháza (KM) — Az al­maültetvényekben számos he­lyen felszaporodtak a takácsat­kák és váratlanul nagy számban jelentek meg a levélatkák. A ta­kácsatkák kártételére jellemző, hogy a szívásnyomok kezdet­ben elszórtan jelentkeznek, majd a fertőzés fokozódását kö­vetően összeolvadnak. A levél színe először sárgászöld, majd sárgásbarna lesz és idő előtt le­hullik. A piros gyümölcsfa-ta- kácsatka kártételére külön jel­lemző, hogy a leveleken a tö­meges elszaporodásuk esetén sem található finom szövedék, ellenben a többi takácsatkák­kal, amelyek finom szövedéket képeznek (pl. közönséges ta­kácsatka). Ä levélatka kártéte­lét a korai július végi, augusz­tus eleji lombhullás követi. A fentiek miatt fontos a leve­lek átvizsgálása és ha átlag 5-6 db atkát találunk, akkor véde­kezzünk speciális atkaölő sze­rekkel, pl. Omite 57 EC. San- mite 20 WP, Magus 200 SC, Orthus 5 SC, Neoron 500 EC, stb. A zöldség és gyümölcskul­túrákban a levéltetvek kártéte­le miatt továbbra is szükséges a védekezés, hiszen ezáltal a ví­rusbetegségek terjedése is mér­sékelhető. A permetezéskor, főleg zöld­ségek esetén gondoskodjunk róla, hogy a vegyszer a levelek fonákát is érje. Különösen ér­demes megemlíteni a sík ubor­katermesztést, ahol aperonosz- póra, a takácsatka és a levélte­tű is a nehezen permetezhető fonákon keresztül támad. Az atkák felszaporodása egyéb zöldségkultúrákban (dinnye, paprika, zöldbab) is jelentős, ezért szükséges a védekezés. A csapadékos időjárás vagy az öntözéses termesztés jelen­tősen megnöveli a baktériumos betegségek fellépésének az es­hetőségét olyan kultúrákban mint a paprika, paradicsom, uborka, dinnye, ezért szükség esetén védekezhetünk pl. Champion 50 WP, Bordódé, Kasumin 2 L, stb. készítmé­nyekkel. A várakozási időket ponto­san be kell tartani!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom