Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13 / 163. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. JÚLIUS 13 SZOMBAT ELŐDEINK NYOMÁBAN Ma már Verecke közelében pihen a Magna Hungária Lovasexpedíció ’96 csapata, amelynek útjáról Szűcs Róbert küldött képeket a Kelet-Magyar- országnak. Mindenhol nagy feltűnést kelt a vonuló lovascsapat A Magna Hungária Expedíció „harcosainak” öltözetét, fegyvereit Pán- czél Attila vezetésével iparművészek készítették el Fegyverövek. A veretek mintázata a honfoglalás korát idézi Sírleletek alapján rekonstruálták a régészek a magyar nyerget. Az ősi készítési eljárást alkalmazva mai szakemberek készítették ezt a csont- berakásos nyerget A volt Szovjetunió utódállamainak múzeumaiban jelentős magyar vonatkozású régészeti leleteket őriznek. A képen látható szablyát az orosz kutatók magyar eredetűnek tartják A nemzet ébresztése A honfoglalás és az irodalom • Történelmi hagyományaink ápolása A honfoglalás egyik jelenete Kálti Márk krónikájából Az emberi kultúrába mindig beletartoztak a történelmi hagyományok is, de a különböző korszakokban a történelem nem egyforma mértékben foglalkoztatta az embereket. így érthető az is, hogy az 1100 évvel ezelőtti honfoglalás képe nem volt folyamatosan jelen a magyar irodalomban, se a latin, sem a magyar nyelvűben. Igaz, ez az irodalom maga sem létezhetett folyamatosan magas színvonalon. S tudjuk azt is, hogy az irodalom fogalma Js változó: a középkor még nem különítette el élesen a történettudományi és az irodalmi műveket sem, így természetes, hogy a honfoglalásnak és korának első részletesebb és fennmaradt ábrázolásaival a történet- és az irodalomtudomány is behatóan foglalkozik. A középkori krónikák legjellemzőbb sajátossága az, hogy voltaképpen nem krónikák, hanem elbeszélések, amelyek a történeti hitelességet igénylik ugyanakkor. Ha lennének pontos kortársi feljegyzések, akkor a krónikák legtöbb állítását a laikus olvasó is rögtön fikciónak minősítené, a tudósok azonban a legkülönbözőbb adatok egyeztetésével így is el tudták dönteni, mi a mese és mi az igazi e nevezetes krónikákban. Közülük az őskrónika, a Gesta Hunga- rorum, amely a XI. század második felétől íródott, elveszett, de alapjául szolgált a későbbi műveknek, mindenekelőtt Béla király jegyzőjének, Anonymusnak az 1200 körül keletkezett, A magyarok cselekedeteiről írott latin nyelvű munkájának. E mű igen részletesen beszéli el a honfoglalás eseménytörténetét, részben a hagyományok, részben a képzelet alapján. Alapvető célja, hogy a magyar királyok és nemesek származását és így a birtokhoz való jogát szentesítse. A XIII. század végén keletkezett Kézai Simon Gesta Hungarorum című műve, amelynek fő újdonsága a szerzőnek tulajdonítható hun-történet, azaz a hun-magyar rokonság tézisének kifejtése. Anonymus művét 1746-ban tették közzé, s attól kezdve nagy hatása volt. A felvilágosodás kora Európa-szerte felerősítette a történelem iránti érdeklődést, s vele együtt a nemzetek sorsának kutatását. A magyarság számára a nemzeti függetlenség hiánya és a feudalizmus megrekedtsége különösen szegényesnek mutatta a jelent a honfoglalással — sőt az Attila korával — kezdődő régmúlttal szemben. A honfoglalás korának felidézése a nemzet ébresztésének egyik legfőbb tematikus és eszmei motívumává vált a XVIII. század végétől egészen a szabadságharc koráig. írók sorát foglalkoztatta a kérdéskör. Dugonics András Etelka című regénye 1788-ban jelent meg először, s komoly sikert aratott. Igaz, ebben nem a történelmi hűség játszotta a fő szerepet — ezzel nem is dicsekedhetne a mű —, hanem a II. József korára vonatkozó meglehetősen nyílt célzások sora, azaz a nemesi ellenállás szellemisége. Az Etelka áltörténeti kulcsregény, s ma már szinte olvashatatlan, de utat nyitott, példát mutatott, a mellesleg népszerűvé tette az Etelka mellett a Zoltán, az Árpád nevet is. Ugyanebben az időben kezdték a költők Árpád-kori, honfoglalás kori eposz megalkotását eltervezni. Ráday Gedeon, Virág Benedek, sőt Csokonai Vitéz Mihály is alkotott hexameteres eposzkezdeteket. Csokonai az egész vázlatát is elkészítette, eszerint a XII. könyv lett volna: „Az országnak nagy innepe. A világosi szentegyház felszentelése, a törvények kihirdettetése, az isteneknek áldása. Itt a magyarok istene, az ő vitézségükért, megmutatja, hogy a magyarok első betűjét éjszakon csillagból csinálta ki. A Múzsák kérni fogják a magyarok istenét, hogy engedje meg nékik magyar nyelven énekelni, de az isten a végzésre haragosan tekintvén, kilencszáz esztendőn szomorúan nézett keresztül, a tizediknek pedig elejére elmosolyodott. A Múzsák is szomorúan és némán néztek azokon keresztül, a tizedik elejére pedig ők is mosolyogtak s akkorra előre énekeltek a magyarok istene dicsőségére. S e’ lesz vége.” Némi hullámvölgy után az 1820-as években szinte egy időben kezdenek hozzá többen is a honfoglalás kori eposzi költemény megalkotásához. Pázmándi Horváth Endre, Aranyosrákosi Székely Sándor, Czuczor Gergely munkái azonban — úttörő szerepük és hatásuk ellenére is — eltörpülnek Vörösmarty Mihály munkája a Zalán futása (1825) mellett, amelynek nyitó sora szállóigévé vált: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” Ez az eposz iskolai tananyaggá vált, akárcsak Arany János kései remeke, a Buda halála, amely egy tervezett s csonkán maradt trilógia egyetlen elkészült része, s amely a nemzeti erényeket és hibákat a hun kor körülményei közé helyezve beszéli el. A honfoglalás témája a nemzet ébresztését szolgálta mind a romantikus, mind a realista művekben. A huszadik században nem az ébresztés bizonyult fölöslegesnek, inkább a témakörhöz kötődő műfaji minták elavulttá válása, valamint a történeti hűség követelménye fogta le az írók kezét. Még a történeti regény oly jeles mestere, mint Kodolányi János is, félbehagyta a X. században játszódó, trilógiának tervezett munkáját (Pogány tüzek). A honfoglalás témája még egyszer vált központi motívummá: az 1945 utáni években. De ekkor már csak szimbolikusan: az ország radikális társadalmi változásait nevezték új honfoglalásnak, visszautalva ezzel az ezer évvel korábbira. A későbbiekben viszont már nem annyira a honfoglalás, hanem a modern kor számára sokkal inkább felhasználható államalapítás kora (Géza fejedelem, István király) vált példá- zatos erejűvé drámai és elbeszélő művekben, s költemények motívumaként. A turulmadár nyomában palota tetején régen állt hatalmas turulmadárban is, de — sajnos — az ötvenes években nyoma venárium jegyében újra felvetődött a turul holléte, és természetesen megerősödött az az igény is, hogy kerüljön vissza a régi helyére, mint ahogy az országban már sokhelyütt az eredeti helyén látható a kitárt szárnyú madár, magyarságunk szimbóluma. Az idősebbek közül biztosan többen is emlékeznek ar-' ra, hogy a régi Nyírvízpalota tetején (az Országzászló tér nyugati oldalán) eredetileg állt a sarok feletti álkupolán egy turulmadár, amely itt volt 1914-től egészen 1951-ig. Ekkortól vész homályba a turul sorsa, és eltűnésének körülményei sem tisztázottak, bár vannak olyan vélekedések is, hogy akik levették — bízva abban, hogy egyszer még visszakerülhet — nem semmisítették meg, hanem elrejtették, esetleg elásták. Szívesen vennénk bármilyen hasznos információt, kérjük azon olvasóink jelentkezését, akiknek tudomásuk van a nyíregyházi turulmadár sorsáról. A Vasy Géza 11 £ f im Mondáink szerint a turulmadár fejedelmi jelképünk volt. „E turul — Szabó Károly olvasata szerint — karvaly, sas vagy kerecsensólyom vala.” A Képes Krónikában Áttila király is megjelenik egy díszes iniciáléban, fején arany koronával, címerpajzsán fekete turulmadárral. A hun sereg zászlaján is mindig ábrázolták mint szimbólumot. A Kézai Simon Krónikájában szintén találunk utalást a madárra: „Etele király cimerén, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani koronásfejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert azt a címert hordták volt magokkal a hunok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig.” Egyre több régi szép műemlékünket láthatjuk megújúlva, megszépülve, visszaállítva eredeti köntösébe. Megcsodálhatjuk a Luther-ház, Városháza, Megyeháza vagy a Korona helyreállított épületét. Viszont sokan szeretnének gyönyörködni a NyírvízA Nyírvíz-palota 1913-ban. A kis képen a turul eredeti rajza Korabeli képeslap és tervrajz szett... Szakemberek és lelkes városlakók az eltelt évtizedekben kutatták a madár történetét, de eddig hiába. A Millecenter ff \ z \s
