Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

1996. április 9., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Több űrbéli fül jobban hall Földön kívüli intelligenciák kutatása • Várják, de nem tudják, honnan jönnek Budapest (MTI) — Mivel az USA kongresszusa 1993 óta nem folyósít pénzt a földön kí­vüli intelligenciák kutatására, ezért a SETI (Search for Ext­raterrestrial Intelligence) nevű magánkezdeményezés igyek­szik folytatni ezt a munkát. Világszerte több ezer mini-rá­dióteleszkóp figyeli az eget, de senki sem tudja, hogy mi­lyen irányból és milyen hul­lámhosszon várhatók az isme­retlen civilizációk rádiójelei, ha egyáltalában érkeznek. A megfigyeléshez szüksé­ges felszerelés hasonlít a mű­holdas televíziózásnál hasz­nált vevőberendezéshez. Az elektromágneses hullámok összegyűjtésére a SETI 4-5 méter átmérőjű fémtányért ja­vasol. A hullámok vételéhez és kiértékeléséhez szükséges speciális készüléket az amatőr megfigyelő vagy maga veszi meg, vagy a szervezet segít neki megszerezni. A szakemberek erősen vitat­ják, hogy a hobbikutatók re­mélhetnek-e sikert ezekkel az eszközeikkel, amelyek szerin­Részleges holdfogyatkozás szemtanúi lehettek a sze­rencsés érdeklődők az elmúlt hét szerdáján. A Ver­mont állambeli Montpelierben készített felvételen jól látható, amint a Föld árnyékot vet a keleti égen fény­lő Holdra AP-felvétel tűk nem eléggé érzékenyek ahhoz, hogy a sok fényév tá­volságról érkező rádiójeleket érzékelhessék. Más a helyzet, mikor a SETI profi rádióte­leszkóppal végeztet megfigye­léseket. Néhány nagy telesz­kóppal rendelkező intézet ugyanis pénzügyi okokból bérbe adja távcsöve megfigye­lési idejének egy részét. Sok rádiócsillagász ezt teljesen fö­löslegesnek tartja, mert a fel­fogott jeleket ők amúgy is ru­tinszerűen kiértékelik ebből a szempontból. A SETI évi 50 dollár tagdí­jat fizető tagjait azonban ez nem riasztja el, amint a téves észlelések sem. Tavaly kibé­relték az ausztráliai Parkes ob­szervatórium 64 méteres te­leszkópját, hogy rákapcsol­hassák saját maguk építette ki­értékelő készüléküket. A meg­figyelt 2,3 és 2,4 GHz frek­vencián észleltek is jeleket, ezek forrásán azonban nem földön kívüli civilizáció, ha­nem az egy emelettel lejjebb működő mikrohullámú sütő volt. Kísérleti rákvakcina Előkészítik az emberi kipróbálást is Washington (AP/MTI-Pano­ráma) — Az állatkísérletek so­rán képesnek bizonyult a rosszindulatú daganatok el­pusztítására az a vakcina, amelynek így megkezdődhet az embereken való kipróbálá­sa is, valószínűleg a nyáron. Amint azt a Los Angeles-i University of California egyik rákkutatója az AP hírügynök­ségnek elmondta: az oltóa­nyag képes arra hogy eltávolít­sa a ráksejtek biológiai „álcá­ját”, amely miatt a szervezet immunsejtjei nem tudják felis­merni az ellenőrizhetetlen nö­vekedésnek indult sejteket. Az oltóanyag képes a rákos sejte­ket az immunrendszer támadá­sától „védő”, úgynevezett bé­ta-növekedési faktor (TGF-B) működését genetikai úton leál­lítani. Tengeri energiatorony Holland koncepció áram termelésére Budapest (MTI) — A holland Energiá és Környezeti Ható­ság munkatársai szerint az Északi-tengerben álló 5 kilo­méter magas toronnyal áramot lehetne fejleszteni. A Mega- Power-koncepció — mint a New Scientist írja — a folya­dékok helyzeti energiáját hasznosítaná: a tengerből el­párolgó víz a magasba emel­kedik, ott lecsapódik, majd visszahull a földre. Az energiatorony belsejében zárt rendszerben folyadék cir- kulál, például alacsony hőmér­sékleten elpárolgó ammónia. A torony lábánál, a víz felszí­ne alatt az ammónia egy hőki­cserélőben a víz hőmérsékle­tére melegszik és elpárolog. A torony tetején viszont 0 fok alatti a hőmérséklet, ezért ott az ammóniagőz lecsapódik, és egy csővezeték belsejében le­felé haladva meghajt egy tur­binát, és áramot fejleszt. A szakértők számításai sze­rint az ilyen tornyot mintegy 50 méter átmérőjűre kell építe­ni, de 7 ezer megawatt teljesít­ménye egy atomerőműének többszöröse. A több mint 40 ezer tonnás tornyot három, egyenként 8 kilométer hosszú kötéllel rögzítenék. Napenergiával működő motorok Chipek, öntisztító felületek, avagy hogyan tájékozódnak a vándormadarak? Budapest (MTI) — Az ideig­lenesen hazánkban állomá- sozók időszakából való az anekdota: a színes tévére vá­gyó egyszeri magyarnak azt ajánlja a haverja, sose vár­jon arra, hogy összegyűljön a pénze a drága Videotonra. Utazzon el Kiskunmajsára, ott gyümölcsöző a KGST-se- gítség a lakosság meg a szov­jet katonák között: a magyar ár harmadáért hozzá tud jutni egy orosz készülékhez. A megadott címen ajtót nyitó, fejkendős nénike lelkesen ve­zette a jövevényt a technika csodájához, mely pokróccal letakarva ott terpeszkedett a sarokban, mint valami kombi- náltszekrény. Hüledezett a kuncsaft, hogy hát hiszen ezt fölemelni se kis teljesítmény, s talán be se fér a Ladába. A né­niké azzal zárta rövidre a so- pánkodást, hogy a szovjet elv­társak nem spórolják ám el az anyagot a portékából. Legyen könnyebb Ebben az időben Nyugaton már azért folyt a verseny, hogy minél kisebb, könnyedebb, egyszerűbb készülékek kerül­jenek a piacra. Az elektron­csöves berendezéseket — mikroelektronika fejlődésének jóvoltából — fölváltották a híradástechnika új generációs termékcsodái. Egyre zsugo­rodtak a számítógépek is: a szobaméretű masinák azóta még több tudással az agyuk­ban, elférnek egy íróasztalon is. S minthogy a tudósok eköz­ben sem szűntek meg gondol­kodni: az alapkutatások során fölfedezték az anyag olyan mi­niatűr részeit, a nanorészecs- kéket, melyek lehetővé tették a még kisebb elektromos mü­tyüröket, a chipek létrehozá­sát. A Siemens müncheni la­boratóriumában a mikroelekt­ronikáról már át is tértek a na- noelektronikára, mert hogy már anyagilag is ezeket az alapkutatásokat támogatják. A nano a milliméter millio­mod része. E számunkra alig fölfogható méretet csak a leg­nagyobb fölbontású elektro- mikroszkópok érzékelnek. Ilyen rendkívül hatékony be­rendezések működnek például az MTA Szegedi Biológiai Központjában és a JATE Szi­lárdtest és Radiológiai Tan­székén. Az új módszernek köszön­hetően a kutatók az anyagokat egészen pici elemeire képesek fölbontani, amelyek egy részé­ből újra fölépítik, mintegy megteremtik az anyagot. Csakhogy az így keletkezett félvezetők vagy mágnesezhető részecskék az eddig ismert tu­lajdonságokhoz képest úja­kat mutatnak. Bebizonyították például, hogy az ezüst 2 nano­méteres méretben elveszíti a fémekre jellemző tulajdonsá­gát. Ezeket a kis részecskéket használják a fotókatalízisben és a heterogénkatalízisben, amelyek a környezetvédelem területén hozhatnak forradal­mi változást. Tiszta titánoxid A kipufogógázok tisztítását már szinte valamennyi jelen­tős autógyár feladatának tartja. Japán azonban már ennél is to­vábbjutott a gyakorlati alkal­mazásban. Miután észrevet­ték, hogy a titándioxid félve­zetővel bekent ablaküveg egy év elteltével se koszolódott be, ilyen réteggel bevonták az alagutak falát, az autópályák útjelzőtábláit, üvegcsamokok tetejét, jelentős takarítási költ­séget spórolva meg ezzel. Di­cséretükre legyen mondva, gondoltak a háziasszonyok ugyancsak nem végtelen ener­giájára is: a lakások ablakait, a szagelszívókat is ellátták ezzel a réteggel, amely gondoskodik arról, hogy felületükön, pusz­tán a nap energiájának hatásá­ra, a szennyező szerves anya­gok elbomoljanak. A texasi Heller professzor titándioxidot vitt üveggömböcskékre. A la­boratóriumi kísérlet nem ke­vesebbet ígér, mint azt, hogy ennek a katalizátornak a segít­ségével a tengeren keletkezett olajszennyezés a fény hatására elbomlik, s széndioxid formá­jában elpárolog. Hasonlóan korszakalkotó jelentőségű lesz az emberiség életében, ha majd a napenergiát közvetle­nül fölhasználhatjuk gépko­csik üzemeltetésére, vagy a víz fölbontásával képesek le­szünk hidrogén fejlesztésére, nélkülözhetővé téve a jelenleg stratégiailag oly fontos olajle­lőhelyek pótolhatatlan kincse­it. S talán az sem közömbös a számunkra, ha a nanorészecs- kék kutatása választ ad arra a kérdésre is: miként talál vissza régi alföldi fészkébe az ősszel Afrikába költözött gólya? A rejtély kulcsa: a biológiai rendszerekben is meglévő, a Föld mágneses ereje által mágnesezhető nanorészecskék segítik a vándormadarakat a tájékozódásban. Felzárkóztatás Ilyen és ehhez hasonló témák­ról tartott előadást Szegeden az a 23, zömmel nyugati or­szágokból érkezett kutató, akit a NATO civil kutatásokat tá­mogató központja hívott meg a JATE Kolloidkémiai Tan­széke és a Syrakusei Egyetem (USA) által rendezett, csúcs­technológiai kutatásokról szó­ló konferenciára. A megrende­zés jogát pályázaton elnyert intézetek nem véletlenül tar­tották Szegeden a tudományos tanácskozást: a rendezvényt 40 millió dollárral segítő NA­TO ragaszkodott a Tisza-parti magyar városhoz. Részint azért, mert a kevés­bé fejlett országok, a kelet-eu­rópai térség és a Fák-országok szakmai felzárkóztatását tűzte ki célul, részint pedig azért, mert ebben a térségben a JA- TE-n folynak nemzetközi szintű kutatások ebben a téma­körben. Informatikában a vállalatok jövője Nyíregyháza (KM - GB) — Ha valamely döntések stratégiainak minősülhet­nek a vállalatok jövőjét ille­tően, az informatikával, an­nak helyi megoldásaival kapcsolatosak mindenkép­pen annak nevezhetők. E gondolatok jegyében nyi­totta meg a szervező me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara titkára Jakab Imre azt a szakmai napot, ame­lyet a komplex vállalati in­formatikai rendszerek kia­lakításának lehetőségeiről tartottak nemrégiben Nyír­egyházán a Tudomány Technika Házában. A szakmai nap előadásait és bemutatóit az egyik leg­nagyobb hazai informatikai cég — miként magát neve­zi: rendszerintegrátor cég­csoport —, a piacon 6 éve jelen lévő, s ma már 1 milli­árdos forgalmú, Dataware vezető szakemberei tartot­ták. Miként Ligeti Éva mar­ketingigazgató elmondta a Dataware profiljába tarto­zóan nyílt számítástechni­kai rendszerek, hálózatok, adatbáziskezelés, könyvtár­automatizálás és dokumen­tumkezelés területén kínál magas színvonalú megol­dásokat. Olyan vállalati re­ferenciákkal rendelkezik ebben a régióban is, mint a nyíregyházi rendőrség, ön- kormányzat, Agroker Rt., vagy Debrecenben az Uni­versitas és a TITÁSZ infor­matikai rendszere. Az integrált vállalatirá­nyítási rendszerekkel fog­lalkozó, részben Dataware alapítású Prophecy cég ke­reskedelmi igazgatója Be- renáth Lajos a ’90-es évek vállalati informatikájában lezajló fejlődést és napja­ink eszköz-program kínála­ta alapján a továbblépés legjobb, leggazdaságosabb módozatait ismertette. Hangsúlyozva többek kö­zött, hogy az informatika a vállalat azon része, amely­nek a legnagyobb rálátása van a cég adataira, ezáltal gazdasági folyamataira. A Dataware „hardwerfelelő- se” Fábián Gyula ismertet­te a Sun legújabb, 64 bites technológiáját, az Ultra gépcsaládot, amelynek 1-es változatát használja néhány hete az Agroker is, közel harmadára csökkentve az adatkeresési műveletek el­végzésének sebességét. A cégcsoport harmadik tagjá­nak az Answare Kft.-nek az igazgatója Máthé János az új számítógéphálózati és távközlési technológiák lehetőségeivel ismertette meg a résztvevőket. Autősmozaik Fejlégzsák... ...az ajtóban. Az A és a B oszlop közötti tetőkárpitba, tehát az első ajtó fölé építi majd a BMW világújdon­ságnak számító fejlégzsák­ját. Az oldalütközések ellen védő, saját fejlesztésű biz­tonsági berendezést a kö­vetkező évtől gyárthatják szériában. A legújabb lég­zsák egyébként szokatlan cső formájú, és tizenkét li­teres teljes térfogatával ha­tásos védelmet nyújt többek között az üvegszilánkok el­len is. (MTI) Teherkiállítás... ...újdonságokkal. A világ legnagyobb terepautós szakkiállításának adott ott­hont március 27-31. között a németországi München Nemzetközi Vásárközpont­ja. A kiállításon tizenhat or­szágból összesen 261 kiállí­tó vett részt. Az ötvenezer négyzetméteres összkerék- hajtás-shown a haszonjár­művektől a szabadidő-autó­kon át a versenykocsiig ott volt a terepautózással kap­csolatos valamennyi ki- sebb-nagyobb világ- és né­met érdekeltségű cég. Az ehhez kötődő keretprogra­mok mellett a 8. Nemzetkö­zi Terepjármű Kiállításon mutatkozott be egyebek mellett a Chrisler átdolgo­zott Jeep Wranglerje, az összkerék-meghajtású Mer­cedes Sprinter teherautó és a sportsikereiről híres fran­cia Mega kisüzem 4x4-es fun-carja. (MTI) A motor-... ...kerékpárok európai piaca rohamos fejlődést mutatott az elmúlt esztendőben. Az Európai Unióban összesen 572 ezer kétkerekű jármű­vet értékesítettek, 4,4 szá­zalékkal többet, mint az azt megelőző évben. A legna­gyobb motorkerékpár-fo­gyasztó továbbra is Német­ország: 217 791 darabbal áll a ranglista élén, míg a második Franciaországban csupán 85 ezer motorizált kétkerekűt értékesítettek. Összkerékhajtású... ...szabadidő-autót tervez a Mercedes „AA Vision” név­vel. A tanulmányterv nagy sikert aratott Detroitban. Design és műszaki megol­dásaival Amerikában ’97 őszén, Európában ’98-tól vásárolható az új Mercedes. A Chrysler felvételünkön látható Plymouth Prow- lere 1997 tavaszától, mindössze 3000 példány­ban kerül majd forgalomba. A kétüléses, csak li­la színben beszerezhető modell ára kb. 35 ezer USA-dollár lesz ^BlePBagyaforsza^^^l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom