Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
KULTÚRA 1996. február 27., kedd Magyar történet Alvégesi: vetélkedő nyugdíjasok Nyíregyháza (KM - B. I.) — Honfoglalásunk 1100. évfordulója alkalmából az Alvégesi és a Városmajori Közösségi Ház, valamint a Népfőiskolái Társaság vetélkedőt rendez a megye nyugdíjasklubjai részére. A nemes versengés témakörei: a magyarok története, megyénk irodalma, néprajza és műemlékei. A városi és területi elődöntők után kerül sor a megyei döntőre, amelyet májusban tartanak. A klubokból 5 fős csapatok jelentkezését várják. A csapatban nyugdíjas korú, de nem klubtagok is szerepelhetnek. A megyei döntőben részt vevő csapatok értékes jutalomban részesülnek, az első helyezett ve- reckei kiránduláson vesz részt. Jelentkezési cím: Alvégesi Művelődési Ház, Nyíregyháza, Honvéd u. 41. Telefon: 462-400. A szervezők a vetélkedőhöz kapcsolódóan előadás- sorozatot indítanak három — az alvégesi, kertvárosi és a városmajori — nyíregyházi közösségi házban. Az érdeklődőket öt előadás várja, a következő, március 13-i összejövetelen az Őshazától az Árpád-ház kihalásáig címmel tart értekezést Ujj Anna történész. Március végén Bessenyei György életéről és pályájáról Bánszki István értekezik. Áprilisban három előadás lesz, Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula munkásságáról, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye műemlékeiről, illetve Kölcsey munkásságáról tartanak értekezést. A felkészüléshez szívesen adnak mindennemű segítséget. Gálaműsort... ...tartanak a nyíregyházi Arany János Gimnáziumban február 28-án 18 órától. A műsorban az iskola évfolyamai mutatkoznak be. Régészeti... ...feltárások az M3-as autópálya nyomvonalán címmel tartanak előadást a nyíregyházi Jósa András Múzeumban február 27-én 17 órától. Koncertet... ...rendeznek a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében február 27-én 19 órától. Az est programjában Kollonay Zoltán és Szabó Anita lép fel. Műsorukban Vivaldi-, Telemann-, Bach-művek szólalnak meg. (KM) Számítógépkezelői... ...és mérlegképes könyvelői képzést nyújtó tanfolyamokat indít a SZÜV RT. Nyíregyházán. Jelentkezni a Vasvári P. u. 1. szám alatt lehet. (KM) Graffiti... ...pályázatot hirdet a nyíregyházi Vasutas Művelődési Ház a 150 éves magyar vasútról. Bővebb felvilágosítást a 311-521-es telefonon lehet kapni. (KM) A brassói Szent Péter kapu Csizmadia Attila linómetszete AMagyarosan Kötőjeles kötelmek Minya Károly Nyíregyháza — Nemrég e rovatban az idegen nevek toldalékolásáról volt szó, s akkor több példa segítségével mutattam be azt, hogy az ilyen tulajdonnevek néma betűje után kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Például: Moliere-rel. A kötőjelzésnek azonban vannak egyéb esetei is. így az, amikor a két- vagy többelemű tulajdonnévhez járul az -i vagy -s képző: Móricz Zsigmond-i, Csokonai Vitéz Mihály-os. Ugyanígy kell kapcsolni egyéb toldalékegyüttest is, bármennyire furcsának tűnik. Például: néhány dalszövege Cseh Tamás-osnak tűnt. New York-iakkal voltunk kirándulni. Ugyanez a helyzet az egyeleműek esetében is, azzal a különbséggel, hogy a kezdőbetű kicsire vált: ro- usseau-izmus, voltaire-iz- nus. Az előzőekhez hasonlóan a ritka kifejezések közé tartoznak azok a szavak is, amelyekben a tulajdonnév vagy betűszó elé és nem után kerül a köznév. Tehát azt mindenki tudhatja, hogyan kell írni az Ady-vers, Balassi-strófa, MTI-hír, OTP-kölcsön kifejezést. De fordítva? A Helyesírási kéziszótár sem tartalmazza a következőket: sí-KRESZ, ex-NB I-es, ál-Tartuffe. Vajon miért? Nem kellenek a megváltók Johanna nem csinál mást, mint felébreszti a franciákban az önbecsülést, a hitet Varjú Olga és Bede-Fazekas Szabolcs Harasztosi Pál felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza Uii-J (KM) —Néha \ 7 csodára van szükségünk ahhoz, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk. Talán ez lehetne az üzenete G. B. Shaw Szent Johanna című történelmi színművének. Shaw Ibsent tartotta mesterének, a társadalom szolgálatát tartotta legfontosabb feladatának, mégis legendásan visszahúzódó életet élt. Ettől függetlenül hősei politizálnak, hosszú szónoklatokat tartanak, bírálják a kapitalizmus számtalan hibáját. Shaw színpada nem válik teljes egészében szószékké, bár hozzá kell tenni, hogy a hosszadalmas erkölcsi fejtegetések nagyon gyakran rátelepszenek a darabokra, és ha elmarad a kellő húzás, akkor az előadásokra is. A Szent Johanna színpadi bemutatóit gyakran terhelte a történet ismerete: a kis parasztlány hősies küzdelme Franciaország függetlenségéért az angolok ellen; máglyahalála, majd 1920-ban történő szentté avatása. Mindezek Johannát a színpadon eleve hőssé teszik, pedig még semmit sem tett, amikor először megjelenik. Verebes István rendezői szándéka az lehetett, hogy megrajzolja azt az utat, amelyet a lány a valóságban az elvállalt mártíromságig megtesz. Ez pedig egyáltalán nem magasztos. Johanna nem csinál mást, mint felébreszti a franciákban az önbecsülést, a hitet, hogy igenis képesek az angolok legyőzésére. Mert mindenhez hitre van szükség. S itt most nem csupán vallásosságról van szó! Ha eleve lemondunk arról, hogy sikerünk lehet, képesek vagyunk megbirkózni valamilyen feladattal, bizonyosan nem jutunk eredményre, hiszen magunkban már elfogadtuk a kudarcot. 1429 tavaszán kezdődik a játék. Johanna „hangokat” hall, amelyek azt mondják, vállalja el az angolok kiűzésének a feladatát, koronázza meg Károlyt. A lány mélyen hisz abban, hogy ezt a feladatot neki kell végrehajtani. Shaw szerette a szatírát, mert súlyosabb ítéletet lehet vele megfogalmazni korról és emberi magatartásokról. Verebes István azonban talán túlságosan is hülyének, szűklátókörűnek mutatja be a várkapitány környezetét (akinek az a legfontosabb gondja, hogy nem tojnak a tyúkok) és a leendő királyét, Károlyét, aki igazából bohóc figura. Ebben a világban Johanna megítélése sem lehet más, mint az, hogy bolond. De a lány mégis tud valamit, amit á többiek nem: ért az emberek nyelvén, meglátja bennük mindazt, amit elrejtenek a világ elől. A királyban például, hogy tele van szorongással, nem tud apja árnyékában élni, nem meri vállalni önmagát, nem hisz önmagában, és ezért azt a szerepet játssza, amelyet az udvar előír a számára. Johanna arra ébreszti rá a környezetét, hogy másképpen is lehet élni, nemcsak úgy, hogy félelem szorítja össze a torkot, megalázott- ságban, hanem felegyenesedetten, erős gerinccel is. A kivételes embereket azonban ritkán viseli megértéssel a környezetük. Johanna egyedül elérte azt, amit a hadsereg vezetői nem, szándéka ellenére csodák történtek a jelenlétében, az alakjához egy új Messiás-képzet is társult. Ezt az egyház nem nézhette jó szemmel, s ezért hamar eretnekséget kiáltott rá. (Igaz, ez alól 1920-ban felmentette.) A szegény lány egyformán útjában állt a világi és az egyházi hatalomnak. S a harcostársak is inkább kívánták már a pihenést, mint a hadakozást. Elég volt a sikerből, az elértből jó ideig lehet lakmározni. Mindezek a körülmények szükségszerűen vezettek Johanna bukásához. Az Utójátékban, amikor megtörténik a rehabilitáció, Johanna most már szentként csodára készül: ismét vissza akar térni a barátai közé, de azok nem kérnek belőle. Maradjon meg Johanna szentnek, akihez fohászkodni lehet, de a földön nincs szükség rá. Verebes István rendezése, amelyet a közelmúltban elhunyt Vámos László emlékének ajánlott, több ponton „leül”, unalmassá válik. Az indító jelenet harsánysága, amelyben a várkapitány érhetetlenül üvöltözik (Kerekes László), a jelenetbe beillesztett naturális mozzanat (egy hölgy a szék mögött végzi el a dolgát) nem tartozik a lényeghez. A középkornak ez a fajta ábrázolása meglehetősen öncélú. A kiabálás a későbbiekben is megmarad, de ettől még egyetlen szereplőnek sem hisszük el jobban, hogy igaza van. A vígjátéki hangulatnak meg kell változnia. Erre a harmadik képben kerül sor, amikor a Loire folyó partján találkozik Johanna és Dunois. Végre megfordul a szél, kezdődhet az ostrom. Most már Dunois is hisz abban, hogy képesek a franciák a győzelemre, s ennek a hitnek Johanna a forrása. Ettől kezdve gyorsan haladnak az események. A sikerek kiváltják a szembenállók haragját. Szükségük van az ármányra, amellyel megfoszthatják Johannát a nimbuszától. Rouenban 1431-ben sor kerül az elfogott Johanna elleni tárgyalásra. Az inkvizíció előtt a lány megbánja bűneit, de amikor kiderül, hogy becsapták, inkább vállalja a máglyahalált, mint az örökös rabos- kodást. A sápadt színpadkép Othello reminiszcenciákat ébresztett (Verebes István rendezte azt is); egyedül a tárgyalásban volt benne expresszív erő, amikor a keresztre feszített Jézus a résztvevők fölé fenyegetően magasodott. Varjú Olga Johannája elkerülte a tragikus színezetet. Inkább azt láttuk, hogy megformálásában Johanna mindvégig megmaradt tiszta lelkű hívő embernek, akit az ártatlansága páncélként veszi körül. Jórészt tudomásul vette, hogy a világ teli van olyan emberekkel, akik nem látnak tovább az orruknál, akiknek arra van szükségük, hogy megváltsák őket. Bede-Fazekas Szabolcs Ká- rolya bugyuta ember, akik még a megkoronázásakor is amiatt panaszkodik, hogy nehéz a palást és a felkenésére szolgáló olaj avas volt. Alakításában a figura mindvégig felszínes marad, a mélységek megmutatását eltakarta a bohóckodás. Gados Béla erőszakoskodó főura (Warwick) és Bárány Frigyes elegáns ravaszsága (Cauchon) kellett ahhoz, hogy Johanna a máglyán végezze. Horváth László Attila (Stu- gomber) bűnbánata váratlanul ért bennünket, hiszen ő volt az, aki a legjobban kívánta a lány halálát. De más megkívánni és megtapasztalni a dolgokat. A többiekiől a játék nem igen kívánt különös erőfeszítést. Johanna mellett állva, vagy ellene harcolva tették, amit kellett. Hátterét nyújtották annak, amelyről azt mondhatjuk fájdalmas rezignáltsággal: a világ egyelőre nem szereti a megváltókat. A bemutató üres széksorai valami ilyesmit sugallnak. Utcaszínház a sétálóutcában Fesztivál több helyszínnel • A végső program még nem készülhetett el Bodnár István Kisvárda (KM) — A honfoglalás 1100. évfordulójának jegyében kívánják megrendezni az idén a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját. Ennek érdekében a találkozó megtervezése is több feladatot ró a szervezőkre. Talán emiatt is utazik többet mostanában Nyakó Béla, a kisvárdai fesztivál igazgatója. Az egyik héten Kolozsváron, a másikon pedig Kassán jár. A műsortervet igyekszik egyeztetni, és arra kéri a színházigazgatókat, hogy az alkalomhoz illően, magyar darabbal nevezzenek. A végső program ezért még nem készülhetett el. A résztvevő színházak listája viszont már elkészült, a fesztiválra 13 társulat jelentkezett. Erdélyből hat színház küldte el a nevezését: a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a temesvári Csiky Színház, továbbá a nagyváradi és a sepsiszentgyörgyi színház. Szlovákiából a Kassai Thália és a Komámoi Jókai Színház jelentkezett. A hajdani Jugoszlávia területén tapasztalható konszolidációnak köszönhetően minden bizonnyal az újvidéki és a szabadkai társulat is eljön. Két tengerentúli magyar színház is jelezte részvételi szándékát; Torontóból és New-York-ból. A nyitóünnepséget június 2- án tartják. A hagyományokhoz híven az előző évi fesztivál díjnyertes színtársulata mutatja be produkcióját a megnyitó napján. Ennek megfelelően a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház versenyelőadását láthatja elsőként a nagyérdemű. Június 3-án kezdődik a nemes versengés a színházteremben vagy a Várszínpadon. A szín- társulatok kérésére az idén több játszóhelyet alakítanak ki. Stúdió-előadásokat terveznek a Zsinagógában, és pódiumelőadásokat a Bessenyei Gimnáziumban és a Szent László Egyházi Szakközépiskolában. Uj, látványos kezdeményezés, hogy utcaszínházi produkciókat szerveznek a város sétálóutcáján. A Fesztivál Klubban kritikusok. neves színházi szakemberek értékelik a produkciókat, a művészi alakításokat, ugyanakkor itt a színtársulatok választ kaphatnak kérdéseikre. De a színházi szakemberek is tanulhatnak, mivel szakmai előadásokat, tanácskozást tartanak díszlet-jelmeztervezési, dramaturgiai és rendezői kérdésekben. A zsűri által legjobbnak ítélt produkció bemutatkozik az Országos Színjátszó Találkozón, Debrecenben. I ................. ........................................................ gFmrcin«nrmri
