Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

1996. február 27., kedd CSALÁD-OTTHON A német divat nálunk is hódít Düsseldorf (KM) — Kreatív divat, nemzetközi trend, sze­mélyre szóló szolgáltatás — röviden így jellemezhetnénk az 1996. február 4-7-e között Düsseldorfban megrendezett kiállítást. A divatszakma egyik legnagyobb seregszem­léje szakemberek tucatjait vonzza, s aki csak számít a női divat világában, mindenki képviselteti magát. A nemzetközi megméreté­sen osztrákok, olaszok, törö­kön, svédek, dánok, angolok, hollandok közt hazánk leg­jobbjai is bemutatkoztak. A düsseldorfi CPD-kiállítás és -vásáron megjelenni nemcsak rangot jelent, hanem az elkö­vetkező évszakok divatirány­zatairól is képet kaphatnak maguk a résztvevők. Az első képen (bal felső) egy ötletes dzsekimegoldást láthatunk. A blúz mintája megegyezik a dzsekiével és így az összhatás sokkal eszmé­nyibb. A második képen (jobbra fent) ismét láthatjuk az elölgombos változatot, ruhára és kétrészesre egyaránt. Prak­tikussága miatt szinte soha nem megy ki a divatból. Ele­gáns délutáni viselet. Nagyon egyszerű, ám mégis egyedi megjelenést kölcsönöz ez a kétrészes, fehér selyem al­kalmi összeállítás. Elütő szín­ből varrták rá a hosszú szok­nyára a dekoratív virágmintát. A fekete alkalmi felső sza­bása eltér a megszokottól, s látni engedi a szintén forma- bontóan szabott szoknyát. Ér­dekes együttes alkalomra. Fújjuk fel a palacsintát! Tulipánok Budapest (MTI-Press) — Ne tegyünk tulipánokat és nárciszokat együtt egy vá­zába. A nárcisz szára olyan váladékot bocsát ki, amely a tulipán élettartamát meg­rövidíti. E problémát töb­bek között úgy oldhatjuk meg, hogy a nárciszokat egy napig egy külön vázá­ban tartjuk. Ezt követően (a szárukból ismét kicsit levágva) mára a tulipánok­hoz tehetjük azokat. A hol­landok szerint (akik évente több, mint 750 millió tuli­pánt nevelnek és a világpi­ac legnagyobb részét látják el) a sárga szín a vevők kedvence. A megsárgult... .'..festék az ajtón, ablakke­reten fehérebb lesz, ha a mosóvízbe hypot öntünk. Ilyenkor azonban tanácsos gumikesztyűben végezni a tisztítást. (KM) A szobanövények... ...poros leveleit sörrel áti­tatott puha ruhával töröljük át, nemcsak tiszták, de fé­nyesek is lesznek. (KM) Kötött... ...holmit legfeljebb negy­venfokos programra te­gyünk a mosógépbe és azonnal formára igazítva kezdjük meg a szárítását. (KM) Sajtszeletet... ...tegyünk két szelet pari- zer vagy Zalai felvágott közé és a szokott módon panírozzuk be és süssük meg. Könnyű vacsora le­het franciasalátával. (KM) Budapest (MTI-Press) — A cím egy megszokott konyhai szakkifejezés játékos elferdí­tése. Ugyanis felfújtakról lesz szó. (Bár az ételek ilyetén megnevezésének titka álta­lunk még megfejtésre váró talány.) Sonkás palacsintafelfújt Hozzávalók: 8 db sima pala­csinta, 30 dkg főtt- vagy gép­sonka, 2 deci tejföl, 2 tojás, kevés vaj, só. A sonkát apró kockákra vágjuk, és elkeverjük a fele Budapest (MTI-Press) — Kétéves a budapesti transzp­lantációs klinika, ahol a leg­ideálisabb körülmények kö­zött végzik felkészült szakem­berek a szervátültetést, újab­ban májátültetéseket, de leg­gyakrabban vesetranszplantá­ciót. Q Milyen tapasztalataik vannak az elmúlt időszakról — kérdeztük dr. Járay Jenő docenstől. — Nemrégiben felmérést készítettünk: 1993-ban 12 900 krónikus vesebeteget gondoz­tak az országban. 1994-ben 13 400-at. Örvendetes, hogy az utóbbi két évben csaknem valamennyi veseelégtelenség­ben szenvedő beteg részesül a művesekezelés, dialízis vala­melyik formájában, tehát ve­sepótló kezelésben. Ma 443 dialízis kezelőhely van az or­szágban. Igaz, hogy 2150 be­teg adatai alapján azt észlel­tük, hogy a betegek közel fel­ének a lakóhelye a kezelő osz­tálytól körülbelül 35 kilomé­terre található, 17 százalékuk rendkívül távol lakik, és ese­tenként 50 kilométert kell utazniuk, amíg dialízishez jut­nak. tejföllel és a tojásokkal, a pala­csintát vastag metéltre vágjuk és kivajazott tűzálló tálba rak­juk. Rátesszük a sonkakrémet, a maradék tejföllel meglocsol­juk, és előmelegített sütőben átsütjük. (Szintén négy adag, forró teával akár vacsoraétel is lehet.) Kertész palacsintafelfújt Hozzávalók: 8 db sima, üres palacsinta, 4 tojás, 1 deci tej­föl, 5-10 dkg reszelt sajt, 3 dkg vaj, pici só, valamint egy félkilós vegyes mirelit □ Miként alakul a veseátül­tetés? — Ebből a szempontból ha­zánkat négy régióra osztjuk, hiszen Budapesten kívül törté­nik ilyen beavatkozás Debre­cenben, Szegeden és Pécsett is. Leggyorsabban a budapesti betegek jutnak a várólistáról műtétre. Bár a fejlett országo­kéhoz képest még elmaradt nálunk a veseátültetések szá­ma, tendenciájában igen bizta­tó, és az 1994-ben végzett 244 transzplantációval már közelí­tünk az európai átlaghoz. 1995-ben 281 veseátültetés volt, ebből 163-at végeztünk Budapesten. Az elmúlt év eredményével a tíz legjobb eu­rópai centrum között vagyunk és közelítünk Ausztriához, az európai csúcstartóhoz. □ Mi kellene ehhez, hiszen — gondolom — technikailag felkészült az orvos- és a kisegí­tőgárda, kapacitás is van, be­tegek is várnak új vesére, mi az akadály? — A legfőbb akadály a do­norhiány. Köztudott, hogy az átültethető vesék többsége úgynevezett megtartott kerin- gésű agyhalottból származik. 300-400 ilyen potenciális do­zöldség. (Az a bizonyos ap­róra vágott sárgarépa, kar­fiol, karalábé, zöldborsó keve­rék.) A kész palacsintákat laskára vágjuk és kivajazott, mély tűz­álló tálba rakjuk. A gyengén párolt vegyes zöldséget a pala­csintára terítjük. A tojásokat elkeverjük a tejföllel, enyhén megsózzuk, ráöntjük a zöld­ségre és megszórjuk a reszelt sajttal. Forró sütőben 8-10 perc alatt átsütjük. (Friss fejes­salátával komplett ebéd 4 sze­mélynek.) norral számolhatunk évente, de korántsem lesz ma még va­lamennyiükből donor, szemlé­leti hiányosságok, az orvos­kollégák tájékozatlansága mi­att. Élő donor főként a geneti­kailag rokon lehet; a beültetett vesék 5,3 százaléka szárma­zott csak tőlük. A családok fogynak, elöregszenek, sokan idegenkednek éltükben és hol­tukban is a szervek átadásától. Minden propaganda ellenére még mindig nagy a tájékozat­lanság e területen. A donorhiányon kívül a má­sik akadály, hogy a betegek mindegyike nincs olyan álla­potban, amelyben a transzp­lantáció biztonsággal elvégez­hető lenne. Segíthetne a széle­sebb körű gondozói hálózat, a korai dialízis. Fontos annak tudatosítása, hogy a beteg vá­laszthat: a dialízis valamelyik fajtáját vagy a transzplantációt választja-e adott esetben. Per­sze az orvos kötelessége tuda­tosítani, hogy mindegyik mód­szernek vannak előnyei, hátrá­nyai is. Nekünk, orvosoknak a feladatunk a beteg ideális álla­potban tartása, hogy ne legyen akadálya sem a gépi kezelés­nek, sem a veseátültetésnek. Vesére várva a legjobbak közt Haj (meresztő) történetek Budapest (MTI-Press) — Delila levágta Sámson ha­ját, s ezzel megfosztotta a rettegett hőst erejétől. Dá­vid király lázadó fiát, Absa- lomot úgy sikerült elfogni, hogy a szerencsétlen fiatal­ember hosszú haja felteke- redett egy fára. A hajnak mitikus, bibli­kus erőt tulajdonítottak minden korban. Pláne, ha női hajról volt szó! Még Di­derot, az író-filozófus sem restellte, hogy ilyen külső­séggel foglalkozzon: sze­rinte a női fej kedvességét legjobban a művészi gond­dal elrendezett frizura eme­li ki. Vagy nézzük az ellen­kezőjét: a sima, nem ápolt, rövidre — vagy egyenesen kopaszra — vágott haj a gyász jele volt az ókortól kezdve. Néhány vallás szi­gorúan előírja: ha a nő férj­hez megy, le kell nyírni a haját, mert ezzel elveszíti a csábítás legfőbb eszközét. Nyilván a hiúság terem­tette meg a vegyipart, mert a hajfestést — elsőként a szőkítést — már az ókorban ismerték. A fekete hajú ró­mai hetérák megirigyelték a germán rabszolgalányok szőke haját, és kikísérletez­tek egy főzetet, amitől vö­röses szőkék lettek. A kö­zépkorban azután a fekete színt, a reneszánszban pe­dig megint a vöröses szőkét szerették — gondoljunk Ti- ziano szépasszonyaira. Következett a rizsporo­zás, melynek egy „vágás­sal” a gillotin vetett véget. A vegyi gyárak boszor­kánykonyháiban az ötvenes évek óta készítik a hajfesté­kek garmadát. A tömérdek tévéreklám szerint, ugye, egyik kevésbé árt a hajnak, mint a másik! A századok változó hajviseleteit a kép­zőművészet illusztrálja a legjobban: az egyiptomi szobrok asszonyainak sima frizurája a hatvanas évek­ben tért vissza. A pompeji szépség fürtöcskéit a har­mincas évek negédes film­hősnői fején láthatjuk. De nemcsak a női, a férfi hajviselet is sokat változott az idők folyamán, bár mos­tanában az az érzésem, Má­tyás királyunk reneszánsz fürtjeit vagy a Convent lel­kes ifjainak hátul egybefo­gott frizuráját látom magam előtt a buszon. Gurulhat a tévénk Budapest (MTI-Press) — Kardinális kérdés: hol, a la­kás mely részében álljon a készülék? Legtöbb helyen beállítják az egyik sarokba, úgy, hogy vele szembe a nézők létszáma szerinti fo­telek, heverők elhelyezhe­tők legyenek. Sokan ágyból nézik a műsorokat, ők az ágy végébe, közelébe he­lyezik a varázsdobozt. Má­sok az íróasztalt léptetik elő tévéasztallá. Léteznek kere­keken mozdítható, mobil állványok. A képméret határozza meg, milyen távol üljünk a képernyőtől. Legjobb 4-5 méterre letelepedni. így ke­vésbé érnek bennünket a káros sugárzások. Nehéz a kamaszokkal Dr. Figula Erika pszichológus Nyíregyháza (KM) — „Lányom most 17 éves. Pár éve nagy változáson ment át. Nemcsak testileg, de mintha még a tulajdonságai is megváltoztak volna. Szin­te soha sem tudom, hogyan közelítsek hozzá, van olyan helyzet, amikor ugyanarra a dologra teljesen máshogy reagál. Szeretném, ha nem változna meg az eddigi jó kapcsolatunk.” Az esetek többségében tel­jesen normálisan zajlik le a serdülőkor. A gyerek testi fejlődése miatt általában nem kell aggodalmaskodni­uk a szülőknek. Annál több gondot jelentenek a ka­maszgyerek lelki mély­pontjai vagy a túlzott lelke­sedés időszakai. Bizony, néha nem könnyű egy ön­magát kereső, gyermeteg- ség és felnőni akarás között ingadozó tizenévessel szót- érteni. A fiatalokat aggaszt­ják a testükben lezajló vál­tozások, sokan szoronga­nak a bizonytalannak érzett jövőjük miatt. Mindez azonban nem vezet tör­vényszerűen összeütközés­hez vagy súlyos válsághoz. Családi botrányokra inkább akkor kerül sor, ha a szülők maguk is elbizonytalanod­nak, s nem tudnak mit kez­deni egyre önállóbbá váló gyermekükkel, sőt még ha­talmi harcokba is bocsát­koznak velük. Különösen az apák szoktak ragaszkod­ni ahhoz, hogy bebizonyít­sák, hogy ki az úr a házban. Ahelyett, hogy a majdnem felnőtt gyerekkel való együttélést próbálnák egyengetni, mindenáron „megtörni” igyekeznek a lázadót. Pedig a korábban elkövetett nevelési hibákat ilyenkor már nem lehet helyrehozni, a régi jó kap­csolat viszont átmeneti ne­hézségek után ismét helyre­állhat. A fejlődéspszichológu­sok szerint a szülőknek kell „alkalmazkodniuk” a felnö­vekvő gyerekeikhez. Itt nem arról van szó, hogy ne­kik is el kell járniuk pl. koncertre, inkább az lenne a jó, ha változatlan szeretettel és érdeklődéssel viszonyul­nának lányukhoz, fiúkhoz. Kíváncsiak lennének arra, hogy mi foglalkoztatja, kik a barátai, mivel szeret fog­lalkozni. Ez az érdeklődés azonban ne legyen számon- kérő és kihallgató, hanem inkább résztvevő. Azokban a családokban, ahol a pár­beszéd a serdülőkor idején sem szűnik meg, sokkal ke­vesebb megrázkódtatással jár mindkét fél számára ez a néhány esztendő. 4n [ ■■—Hl1""" ----------—----------------­Bf» 11 (Tj|f­IíIIIÍhB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom