Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-23 / 302. szám
Juhász Gyula: Karácsonyi ének Szelíd, szép betlehemi gyermek: az angyalok nem énekelnek, S üvöltenek vad emberek. Boldog, víg betlehemi jászol: Sok börtön és kórház világol. És annyi viskó bús, sötét. Jó pásztorok és bölcs királyok: Sok farkas és holló kóvályog, S nem látjuk azt a csillagot! Békés, derűs karácsony éjjel: A nagy sötét mikor száll széjjel, S mikor lesz béke és derű? A KM ünnepi melléklete '95. XII23. Mit hoz a karácsonyi Mit hoz? Mit hoz? Csillag az égen mért remeg? Remegő csillag mért remegtet? Mit hoz a karácsony? Mit hoz, mit hoz? Fagyos az utca, kopog a járda, fennen királysas dermedt árnya, fény-köszörülte szablya a csőre — terül ránk Heródes denevérárnya. Születik mégis vagy meghal a kisded? Fagyos a szalma, ökrök zörögnek, ahogy a töreknek halmába túrnak; az embereknek, az állatoknak szája párás bab, ahogy lehelnek, mindegyre hívőn vágyakoznak, mind várakoznak. Mit hoz a karácsony? Mit hoz? Mit hoz? Csillag az égen mért remeg? Remegő csillag mért remegtet? Mit hoz a karácsony? Mit hoz, mit hoz? Kiss Benedek: Várakozás Balázs Attila illusztrációja Korunk világának kísértései Bozorády Zoltán evangélikus esperes az egyház történelmi küldetéséről Balogh József A karácsonyt sokan a család, sokan a szeretet ünnepének tartják, a vallásos emberek Jézus Krisztus születésének napját ünnepelik. Kétezer évvel e történelmi születésnap után, ebben az átmeneti korban vajon gyarapodik, vagy csökken a számuk? Képesek-e a történelmi egyházak olyan megújulásra, amely újra vallásossá teszi az embereket? Tudnak-e választ adni korunk olyan kihívásaira, mint az erőszak, a szegénység, az erkölcsök fölbomlása? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Bozorády Zoltán evangélikus esperessel, az Emmaus szeretetotthon lelki igazgatójával. □ Mit jelent az emberiség számára a karácsony? Karácsony Jézus Krisztus születésének, Isten emberré létének az ünnepe. Jézus egy darab mennyországot hozott el a földre, amikor kétezer évvel ezelőtt megszületett és eljött. Nagyon nehezen tudnánk a második ezredforduló történelméből kivenni Jézus személyét. De néha érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen lenne a világ — ha egyáltalán még lenne — ha Jézus Krisztus nem jött volna el. A népek egymással való kapcsolata, a humanitás, az valami módon Jézus személyéhez kötődik, hiszen azt az eszmeiséget, amit a humanizmus képvisel, Jézus indította el. ö Mit ért esperes úr az egyházak történelmi küldetésén? — A Bibliában, az Újszövetségben sehol nem találkozunk olyan tanítással, amelyik egy sajátos történelmi-politikai vagy történelmi-gazdasági küldetést hordozna. Vagyis hogy létre kellene jönni a világban egy olyan országnak, vagy társadalomnak, amely keresztyén jellegű. Sokkal inkább azt tapasztaljuk a történelemben is, még a keresztyénné lett Európában is: ha olykor az egyház politikai hatalommal rendelkezett, valójában ez nem a keresztyén küldetéséből következett, hanem történelmi sorsfordulók és a hatalomért vívott harc következménye volt. Ahol igazán betöltötte a kereszténység a küldetését, ott a társadalmi formáktól függetlenül só és világosság volt a világban. "I Andorka Rudolf neves szociológus fogalmazta meg korábban, hogy a történelmi egyházak lényegesen hozzájárulhatnak az értékek erkölcsi válságból való kiemelt kedéséhez, mára azonban mintha csökkent volna az érdeklődés a hitélet iránt. Hogyan ítélik jp meg ezt az egyházak? — A kereszténys' kétezer éves tör Bozorády Zoltán Elek Emil felvételei nete nem mutat egy egyenes vonalú vagy egyenletes növekedést, és még csak a létének, erkölcsiségének, súlyának szintentar- tásáról sem lehet beszélni, hiszen azok a kísértések, amelyek a világban jelen vannak, az egyházat mind elérik, vagy talán még jobban elérik, jobban kísértik, mint másokat. Ebben a siker, a hatalomért vívott harc és az anyagiaknak a kérdése egyaránt jelen van. Természetesen az egyház sokszor az anyagi javait nagyon is pozitívan használta, akkor amikor iskolákat és kórházakat üzemeltetett. Ugyanakkor a társadalomban az egyházzal szemben megnövekedett kritikák jogosak. Amikor a felvilágosodás korában Európában kialakult egy egyházellenesség, erre nem lehet azt mondani, hogy nem volt semmiféle alapja. Az egyház igyekszik végiggondolni: hol jogos az a kritika, amely a társadalom részéről éri, mennyire tükrözi azt, hogy az egyház működése Isten ítélete alatt is van. Számunkra ugyanis az igazi súlyos gondot az jelenti, ha nem úgy cselekszünk és élünk, ahogyan azt Isten igéje szerint kellene. Bármilyen különös, ezt mi nem mindig a szentírásból ismerjük fel, hanem a történelem, a társadalom eseményeiből és a társadalomnak az egyházzal szembeni kritikájából. Ezzel ugyan azt sem mondom, hogy minden társadalmi kritika jogos. Ezért beszélek Isten igéjéről, hogy a minket ért kritikákat sűrűn vizsgáljuk meg és közben figyeljük Isten igéjét és ahol jogos a kritika, ott az egyháznak természetesen változtatnia kell a magatartásán, akár a tanításban, akár az életformában. Ez segít bennünket abban, hogy mindig meg tudjunk újulni.,Sok tekintetben — a pozi- tß. < tív példák mellett az egyház is elvesz-; < m ■ tette a tekintélyét, más oldalról a különböző ideológiák harcában háttérbe szorult a maga ideológiájával vagy eszmeiségével. Európának és mondjuk így a világnak a keleti részében azért, mert a szocializmus eszmerendszere az emberiség számára mintegy abszolút biztos megoldást jelentő eszme szembeállt a kereszténységgel. Azt kell azonban mondanom, hogy a nyugati társadalomban élő emberek is szembefordultak a kereszténységgel. Nem a humanitás alapján, még ha ezt hirdették is, hanem az antihumanitás, az egoizmus alapján. Nem lehet azt mondani, hogy a nyugati társadalom erkölcsisége kihatna a családi életre, az embereknek a kapcsolatára pozitív értelemben, hiszen a családi élet válsága nem keletről indult ki, hanem nyugatról és rontja meg szinte az egész világot. □ A század neves teológusa, Karl Rahner mondta: a harmadik évezred vagy vallásos világnézetű lesz, vagy egyáltalán nem lesz. Esperes úr szerint van esély arra, hogy az emberiség viszszataláljon Istenhez? — Ha arról beszélünk, hogy a kereszténység háttérbe szorult, vagy hogy a kereszténység nem tud feleletet adni a mai ember problémáira, akkor azt hiszem, hogy türelmesnek kell lennünk. A lelki felszaba- dultság következtében az emberek elsősorban arra vágynak, hogy elérjék azonnal azt a gazdasági színvonalat, amit nyugaton látnak, anélkül azonban, hogy felmérnénk: van-e erre lehetőségünk. Úgy gondolom, még sok tekintetben csalódni kell embereknek ahhoz, hogy megpróbáljanak figyel- mi arra a hangra, amelyben van egy stabil pont. A kereszténységre gondolok természetesen, amikor megfelelően van jelen egy társadalomban. Ha megvizsgáljuk, kétezer éven át mindig ugyanazt hirdette, ugyanazt a jézusi magatartást: nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak és létemet adjam sokak megváltására. A kereszténység magatartásában benne van a? alázatosság, és az, hogy állandó harcot kell folytatni az énem ellen, hiszen a bűn realitásával talán senki nem számol olyan komolyan a világban, mint éppen a hívő keresztények. Az egész kereszténységben a hosszú távú gondolkodás az, ami segít nekünk, hogy nehéz helyzetekben türelmesek tudjunk maradni, vagy felmérjük, ami helytelen az életünkben. Ez pedig az, hogy mi a halál utánra is látunk. Jézus Krisztus világra jövetele te- hár a mi számunkra és a világ számára nem yszerűen azt jelenti, hogy el tudok iga- i, jobban tűrök, erkölcsösebbnek szem lenni másoknál, hanem túllá- láfóhatáron, bizonyosságom van íifyan életről, amely tökéletes élet. tűs elhozta egy darabját az Is- rszágának. Mi ezt élvezzük, bből élünk naponként, s tudjuk, hogy ez kiteljesedik száll fiiunkra és abban a világban / jiem lesz bűn, nem lesz fájda- om és szenvedés, nem lesz je- ■ len a halál, ami az egyik leg- »rzaimasabb meghatározója a tdi életnek. És a kereszténység küldetéséhez tartozik, hogy mindezeket a kincseket nem a maga számára tartogatja, hanem minden emberrel szeretné megosztani, mert ettől sem kevesebbünk nem lesz, sem szegé m ebbek nem leszünk. Ilyen telemben tudhatja .1 keresz- ység áthatni újra a világot, étről létszámában növekvő ;reszrénységre is lehet számítani, : Illusztrációnk a nyíregyházi angclikus templomban ké-