Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-23 / 302. szám

Juhász Gyula: Karácsonyi ének Szelíd, szép betlehemi gyermek: az angyalok nem énekelnek, S üvöltenek vad emberek. Boldog, víg betlehemi jászol: Sok börtön és kórház világol. És annyi viskó bús, sötét. Jó pásztorok és bölcs királyok: Sok farkas és holló kóvályog, S nem látjuk azt a csillagot! Békés, derűs karácsony éjjel: A nagy sötét mikor száll széjjel, S mikor lesz béke és derű? A KM ünnepi melléklete '95. XII23. Mit hoz a karácsonyi Mit hoz? Mit hoz? Csillag az égen mért remeg? Remegő csillag mért remegtet? Mit hoz a karácsony? Mit hoz, mit hoz? Fagyos az utca, kopog a járda, fennen királysas dermedt árnya, fény-köszörülte szablya a csőre — terül ránk Heródes denevérárnya. Születik mégis vagy meghal a kisded? Fagyos a szalma, ökrök zörögnek, ahogy a töreknek halmába túrnak; az embereknek, az állatoknak szája párás bab, ahogy lehelnek, mindegyre hívőn vágyakoznak, mind várakoznak. Mit hoz a karácsony? Mit hoz? Mit hoz? Csillag az égen mért remeg? Remegő csillag mért remegtet? Mit hoz a karácsony? Mit hoz, mit hoz? Kiss Benedek: Várakozás Balázs Attila illusztrációja Korunk világának kísértései Bozorády Zoltán evangélikus esperes az egyház történelmi küldetéséről Balogh József A karácsonyt sokan a család, sokan a sze­retet ünnepének tartják, a vallásos embe­rek Jézus Krisztus születésének napját ün­nepelik. Kétezer évvel e történelmi szüle­tésnap után, ebben az átmeneti korban va­jon gyarapodik, vagy csökken a számuk? Képesek-e a történelmi egyházak olyan megújulásra, amely újra vallásossá teszi az embereket? Tudnak-e választ adni korunk olyan kihívásaira, mint az erőszak, a sze­génység, az erkölcsök fölbomlása? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Bozorády Zol­tán evangélikus esperessel, az Emmaus sze­retetotthon lelki igazgatójával. □ Mit jelent az emberiség számára a ka­rácsony? Karácsony Jézus Krisztus születésének, Isten emberré létének az ünnepe. Jézus egy darab mennyországot hozott el a földre, amikor kétezer évvel ezelőtt megszületett és eljött. Nagyon nehezen tudnánk a má­sodik ezredforduló történelméből kivenni Jézus személyét. De néha érdemes elgon­dolkodni azon, hogy milyen lenne a világ — ha egyáltalán még lenne — ha Jézus Krisztus nem jött volna el. A népek egy­mással való kapcsolata, a humanitás, az valami módon Jézus személyéhez kötődik, hiszen azt az eszmeiséget, amit a humaniz­mus képvisel, Jézus indította el. ö Mit ért esperes úr az egyházak törté­nelmi küldetésén? — A Bibliában, az Újszövetségben se­hol nem találkozunk olyan tanítással, amelyik egy sajátos történelmi-politikai vagy történelmi-gazdasági küldetést hor­dozna. Vagyis hogy létre kellene jönni a világban egy olyan országnak, vagy társa­dalomnak, amely keresztyén jellegű. Sok­kal inkább azt tapasztaljuk a történelem­ben is, még a keresztyénné lett Európá­ban is: ha olykor az egyház politikai ha­talommal rendelkezett, valójában ez nem a keresztyén küldetéséből következett, ha­nem történelmi sorsfordulók és a hatalo­mért vívott harc következménye volt. Ahol igazán betöltötte a kereszténység a külde­tését, ott a társadalmi formáktól függetle­nül só és világosság volt a világban. "I Andorka Rudolf neves szociológus fo­galmazta meg korábban, hogy a történel­mi egyházak lényegesen hozzájárulhatnak az értékek erkölcsi válságból való kiemelt kedéséhez, mára azonban mintha csökkent volna az érdeklődés a hitélet iránt. Hogyan ítélik jp meg ezt az egyházak? — A kereszténys' kétezer éves tör Bozorády Zoltán Elek Emil felvételei nete nem mutat egy egyenes vonalú vagy egyenletes növekedést, és még csak a lété­nek, erkölcsiségének, súlyának szintentar- tásáról sem lehet beszélni, hiszen azok a kísértések, amelyek a világban jelen van­nak, az egyházat mind elérik, vagy talán még jobban elérik, jobban kísértik, mint másokat. Ebben a siker, a hatalomért ví­vott harc és az anyagiaknak a kérdése egyaránt jelen van. Természetesen az egy­ház sokszor az anyagi javait nagyon is po­zitívan használta, akkor amikor iskolákat és kórházakat üzemeltetett. Ugyanakkor a társadalomban az egyházzal szemben megnövekedett kritikák jogosak. Amikor a felvilágosodás korában Európában kia­lakult egy egyházellenesség, erre nem lehet azt mondani, hogy nem volt semmiféle alapja. Az egyház igyekszik végiggondol­ni: hol jogos az a kritika, amely a társa­dalom részéről éri, mennyire tükrözi azt, hogy az egyház működése Isten ítélete alatt is van. Számunkra ugyanis az igazi súlyos gondot az jelenti, ha nem úgy cselekszünk és élünk, ahogyan azt Isten igéje szerint kellene. Bármilyen különös, ezt mi nem mindig a szentírásból ismerjük fel, hanem a történelem, a társadalom eseményeiből és a társadalomnak az egyházzal szembe­ni kritikájából. Ezzel ugyan azt sem mon­dom, hogy minden társadalmi kritika jo­gos. Ezért beszélek Isten igéjéről, hogy a minket ért kritikákat sűrűn vizsgáljuk meg és közben figyeljük Isten igéjét és ahol jo­gos a kritika, ott az egyháznak természe­tesen változtatnia kell a magatartásán, akár a tanításban, akár az életformában. Ez se­gít bennünket abban, hogy mindig meg tudjunk újulni.,Sok tekintetben — a pozi- tß. < tív példák mellett az egyház is elvesz-; < m ■ tette a tekintélyét, más oldalról a külön­böző ideológiák harcában háttérbe szo­rult a maga ideológiájával vagy eszmeisé­gével. Európának és mondjuk így a világ­nak a keleti részében azért, mert a szocia­lizmus eszmerendszere az emberiség szá­mára mintegy abszolút biztos megoldást jelentő eszme szembeállt a kereszténység­gel. Azt kell azonban mondanom, hogy a nyugati társadalomban élő emberek is szembefordultak a kereszténységgel. Nem a humanitás alapján, még ha ezt hirdették is, hanem az antihumanitás, az egoizmus alapján. Nem lehet azt mondani, hogy a nyugati társadalom erkölcsisége kihatna a családi életre, az embereknek a kapcsola­tára pozitív értelemben, hiszen a családi élet válsága nem keletről indult ki, hanem nyugatról és rontja meg szinte az egész vi­lágot. □ A század neves teológusa, Karl Rah­ner mondta: a harmadik évezred vagy val­lásos világnézetű lesz, vagy egyáltalán nem lesz. Esperes úr szerint van esély arra, hogy az emberiség viszszataláljon Istenhez? — Ha arról beszélünk, hogy a keresz­ténység háttérbe szorult, vagy hogy a ke­reszténység nem tud feleletet adni a mai ember problémáira, akkor azt hiszem, hogy türelmesnek kell lennünk. A lelki felszaba- dultság következtében az emberek elsősor­ban arra vágynak, hogy elérjék azonnal azt a gazdasági színvonalat, amit nyugaton látnak, anélkül azonban, hogy felmérnénk: van-e erre lehetőségünk. Úgy gondolom, még sok tekintetben csalódni kell embe­reknek ahhoz, hogy megpróbáljanak figyel- mi arra a hangra, amelyben van egy sta­bil pont. A kereszténységre gondolok ter­mészetesen, amikor megfelelően van jelen egy társadalomban. Ha megvizsgáljuk, két­ezer éven át mindig ugyanazt hirdette, ugyanazt a jézusi magatartást: nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak és létemet adjam so­kak megváltására. A kereszténység maga­tartásában benne van a? alázatosság, és az, hogy állandó harcot kell folytatni az énem ellen, hiszen a bűn realitásával talán sen­ki nem számol olyan komolyan a világban, mint éppen a hívő keresztények. Az egész kereszténységben a hosszú távú gondol­kodás az, ami segít nekünk, hogy nehéz helyzetekben türelmesek tudjunk maradni, vagy felmérjük, ami helytelen az életünk­ben. Ez pedig az, hogy mi a halál utánra is látunk. Jézus Krisztus világra jövetele te- hár a mi számunkra és a világ számára nem yszerűen azt jelenti, hogy el tudok iga- i, jobban tűrök, erkölcsösebbnek szem lenni másoknál, hanem túllá- láfóhatáron, bizonyosságom van íifyan életről, amely tökéletes élet. tűs elhozta egy darabját az Is- rszágának. Mi ezt élvezzük, bből élünk naponként, s tud­juk, hogy ez kiteljesedik szá­ll fiiunkra és abban a világban / jiem lesz bűn, nem lesz fájda- om és szenvedés, nem lesz je- ■ len a halál, ami az egyik leg- »rzaimasabb meghatározója a tdi életnek. És a keresztény­ség küldetéséhez tartozik, hogy mindezeket a kincseket nem a maga számára tartogatja, ha­nem minden emberrel szeretné megosztani, mert ettől sem ke­vesebbünk nem lesz, sem sze­gé m ebbek nem leszünk. Ilyen telemben tudhatja .1 keresz- ység áthatni újra a világot, étről létszámában növekvő ;reszrénységre is lehet számí­tani, : Illusztrációnk a nyíregyházi angclikus templomban ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom